Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-17 / 29. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Julius 17. 301 pir czipő vár kiosztásra. A Vöröskereszt 70 halasi szegény gyermeknek ruhát vásárol. Valahányszor a helybeli Vörös­keresztről Írunk, mindig egy áldásos intézkedését szegezhetjük le. A Vörös- kereszt a maga elé kitűzött célját: hogy enyhítse a nyomort, segítsen a szükölködőn, nem csak a szó behí­zelgő varázsával, hanem a tett erejé­vel bizonyítja be. 301 pár czipő teljesen készen van. A czipőket maga a Vöröskereszt saját erejéből szerezte be. A czipőket az iskola megnyitásakor a szegény hadi árva, vagy a hadbavonultak szegény gyermekei között a Vöröskereszt szét­osztja. A halasi szegény szülők válláról súlyos gondot vett le a Vöröskereszt. I Nem aell már aggédniok a halasi | szegény szülőknek, hogyan védekez- , hetnek gyermekeik a közelgő tél i hidege ellen; nem kell fólniök a j nyomortól sem, mert a Vöröskereszt | épp ott teljesiti hivatását, ahol leg- ! nagyobb szükség van, ahol segítő kéz szükségeltetik. 301 halasi szegény gyermeknek van már miben járnia. Micsoda meg­nyugvás ez ott kint a fronton harcoló apának, akit a legnagyobb veszélyben is megnyugtathat az a tudat, hogy van olyan intézmény Halason, amely az ő gyermekeit is gondjaiba veszi. S ez az intézmény a halasi Vörös- kereszt. De nemcsak czipővel, hanem az elnök-polgármester nemes inteecziója folytán ruhához is juttatják az arra igazán reászorulókat. Ennek kivitele céljából a Vöröskereszt összeköttetésbe lépett a Nópruházaíi bizottsággal, amelynek eredménye, hogy olcsó ru­hákat utalnak ki a Vöröskeresztnek. A Vöröskereszt 70 öltöny ruhát vá­sárol 6—10 éves gyermekek számára. A fentiek mindennél hangosabban) kiáltóbban hirdetik: a Vöröskereszt működése nyomán megelégedés és boldogság burjánzik. A MAI KÖZGYŰLÉS tárgysorozata. Halas város képviselőtestülete ma, szerdán d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat ez : 1) A város azon alkalmazottainak ruházati segélye, akik azt az államtól kapják meg, a városi tanács javas­latával. 2) A város azon alkalmazottainak ruházati segély ügye, kik azt a vá­rostól igénylik, — a városi tanács javaslatával. 8) Károly király alap részére 5000 K. aláírás — a városi tanács javaslatával. Üzenet a frontról a harctérre vágyó halasi leánynak. Egyik előző számunkban egy halasi leány levelét közöltük, aki azon óha­jának adott kifejezést, hogy szeretne a frontra menni és ott férfimódra küzdeni. Erre vonatkozólag több harctéri megjegyzést kaptunk. — Többek között Baumann Imre halasi katona (m. kir. 164 ik honvéd tábori tüzérezred. Tábori posta 523) irta, hogy szeretné, ha a halasi leányzó jönne, de nem hiszi, sem ő, sem a társai, hogy lesz mersze. — írtak a cikkel kapcsolatban mások is. így: Kollár Vendel (Nagykőrös), Kovács Lajos (Csömör), Süveges Fe­renc (Kunhegyes) és még többen. 40 ezer koronás lopás a vonaton. A vasúti lopások történetében első helyen áll az a nagyszabású lopás, amelyben a halasi rendőrség nyomoz. Gebhardt Márton 6. honvédgyalog- ezredbeli főhadnagy a harctérről be­jött az országba, hogy a hadsereg részére bevásárlásokat eszközöljön. A bevásárlásra magával hozott 40000 koronát, amelyet egy kis kézitáskába helyezett el. Szerdán a Budapestről 8 órakor induló személyonattal utazott Bácská­ba és Torontálba. Kis kézitáskáját a feje fölé tette, s nem is gondolt arra, hogy onnan egy ügyes vasúti tolvaj ellophatja. Amikor a vonat Halas feló közele­dett, rémülten vette észre, hogy kézitáskája nincs sehol. Vele a sza­kaszban többen utaztak, de az utasok a táska eltűnéséről nem tudtak fel­világosítást adni. Ugyanonnan több utas kiszállt, de nem látták, hogy a táskát elvitte volna valaki. Egy ügyes zsebtolvaj, aki a főhadnagygyal uta­zott, a homályos világításban egy észrevétlen pillanatban a táskát el­emelte. Gebhardt főhadnagy leszállt Halason a vonatról. A rendőrségre ment és ott ismeretlen tettes ellen megtette a följelentést A rendőrség a nyomozást megindította s a 40 ezer koronás lopásról értesítette a vidéki és a budapesti rendőrségeket. GDDancDQaacsoGCícaűQccc2DC[2acnc2DDDDaDaaacacc5CDGc?cc?ni2Daca A halasi kisegítő kórház ügye. A helybeli Vöröskereszt választ­mánya múlt szerdán a közgyűlési teremben Silling Ede polgármester elnöklete alatt választmányi ülést tar­tott, amelynek fontos tárgyát a ki­segítő kórház kérdése képezte. ■ Loschitz Sándornó úrnő, a Vörös" kereszt választmányának gondnok® jelentette, hogy a kórházban 17^ beteg van, holott a kórház csak 12*^ ágyra van berendezve, és a betege^ száma a Vöröskereszt üléséig 187-re emelkedett. Jelentette, hogy ma 4 K 50 fillérből a legénységet élelmezni nem lehet, a betegek élelmezésére naponta 200 koronát ráfizetnek. Elnöklő polgármester jelentette, ' hogy ő már kérte a kórházi betegek élelmezési járulékának felemelését, de merev visszautasításra talált. A Vöröskereszt választmánya egy­hangúlag elhatározta, hogy íeliruak a Központhoz, hogy a legénységi élel­mezési járulékot 7 K ra, a tiszti járu­lékot 10 K ra emelje fel sürgősen, mertellenkező esetben kénytelen lesznek a kórházat beszüntetni, mivel a 200 százalékos pótadóval biró város a kór­házra naponta 200 koronát nem fizet hét reá ; a város és a közönség a 3 és fél óv óta fennálló kórházak érdekében hazafias kötelességének minden tekintetben eleget tett. lű 11UM-HJ-NM 1*1 MtlMI 11*1*1*11 III IVL4 1*144 IMi*M AT m[ ÁLLVÁNYOK l/hll ELADÓK Czirn a kiadóhivatalban. lirtakfirsalii korlátozás lesz Hiiason is. a halasi föld nem cserélhet többó gazdát hatósági jóváhagyás nélkül. Egy viskót, egyetlen hold földet nem lehet többé engedély nélkül eladni. A kormány megrögzitette a birtok tulajdonát a jelenlegi tulajdonosoknál. Mezőssynek a határszéli megyékre készített rendelete az egész országra | érvényes lett. Sok tekintetben szükséges volt ez a reform. Nemzeti érdek, hogy a magyar föld csak a nemzethez hü elemek j kezébe kerüljön. Nem szabad annak : megtörténni, hogy a nemzetiségi ; bankok és mások kihúzzák a magyar­ság alól a földet. I Ezért majdnem az egész ország j területére kiterjesztették a birtokfor | galmi korlátozást. Helyes ez, mivel ! megakadályozza a földuzsorát. Nem vásárolhatják ezután össze spekulációs célzattal a földeket, aminek folytán a háborúból hazatérő kisbirtokosok nor­mális árakon juthatnak földhöz. A nemzetiségi veszedelemtől Halas környékén, Pestmegyében nem kell tartani. Ettől eltekintve, mégis helyes engedélyhez kötni a vételt; látni fogják, ki és minő célból akar birto­kot vásárolni. Ezután csak az kap vásárlási engedélyt, aki a gazdálko­dást önmaga szándékozik folytatni, aki nem továbbeladási célból vásá­rol. Véget akar és fog vetni a tör­vényjavaslat a birtok kupecságnak, a földárak mesterséges felhajtásának. A birtokforgalom korlátozása julius 10 én már életbe is lépett. A rende­let szerint: „ingatlant csak a hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni, vagy pedig tiz évet meghaladó időre bérbe, vagy haszonbérbe adni. Az elidegenítés, vagy haszonbórbeadás a hatóság hozzájárulásának hiányában érvénytelen.“ Halason, a belterületen hatósági hozzájárulás nélkül házat, ingatlant > lehet eladni. Fegyveres fiatalkorú betörőket tett a rendőrség ártalmatlanná. A fiatalkorú bűnösök száma ijesztő mértékben megnövekedőit a háború alatt. Az erkölcseiben megromlott, bűnbe merült, úgyszólván gyerek betörök, rablók dolgai foglalkoztatják a rendőrségeket, bíróságokat. Es a bűnözés terjed; a lappangó rossz hajiam a háború okozta felügyelet hiánya miatt egyre több fiatalkorúban ébredt fel. így van ez az egész or­szágban s ez alól Halas se kivétel. Legutóbb fiatal, 17 éves cselédok szövetkeztek, hogy bűnös módon pénzt szerezzenek. Egyik fiatal cseléd Garas Lajos tanyai lakását szemelte ki. Valahogy tudomást szerzett, hogy a gazda tekintélyes összeget tart szo­bájában. Óvatosan lopódzott a tanya épülethez és észrevétlenül sikerült az ablakon keresztül a szobába jutnia. Egy nagy késsel felfeszitette a szek­rényt s magával vitte az ott levő papirdobozt, melyben 4 darab ezer koronás és több százkorouás, összesen 6400 korona összegű páuz volt. Az ellopott pénzből társának is nagyobb összeget adott, aki be volt avatva a pénz származásába. Juttatott a pénzből kisebb összegeket másoknak is, akik nem bírlak tudomással a pénz büuős eredetéről. Úgy látszik a rabolt pénz elvette józau gondolkodásukat, s azt a gon­dolatot keltetie fel, hogy fegyveres szövetséget alkossanak. Vásároltak ezért 2 darab revolvert és sze­reztek hozzá nagy mennyiségű lőszert. Vettek ezenkívül egy tőrt, bicskát és egy szeges botot. A fiatalkorú bűnösöket, kiknek neveit nem közölhetjük, a rendőrségnek sikerült lelepleznie, mielőtt még na­gyobb bűnt követtek volna eí. A rendőrség éberségének köszönhető ekként, hogy csirájában elfojtották egy veszedelmes, felfegyverzett tár­saság működését. A fiatalkorú bűnösök fölött a fiatal­korúak bírósága, az orgazdák felett pedig a kalocsai törvényszék fog itél- kezui. Visszaélés a 38-asok pecsétjével. Dacára, hogy erős tilalom van, nagy arányokban csempészik ki az élelmiszereket Ausztriába. Lelkiismeretlen üzérek elvonják a forgalomból a mindennapi szükségle­tek kielégítésére nélkülözhetetlenül szükséges élelmiszereket, hogy azokat a maximális ár sokszorosáért a vám külföldre továbbítsák, ahol ezekben égető hiány mutatkozik. Az üzlet, bár kockázatos, de minden esetben dús haszonnal kecsegtet, mert az ottani fogyasztók minden lehető, illetve lehetetlen árat megfizetnek élelemért. Mindennaposak az ilyen esetek. Száz és száz vaggon gördülő vaskerekei viszik ki az országból a mindennapi létet jelentő élelmet. A határreudőrsóg derék legényei állandó kemény küzdelemben állanak a csempészekkel, de hiábavaló min­den éberségük. A háború miatt meg­csappant számú legénység nem igen birja a versenyt a csempészek ravasz­ságával. Legutóbb nagyobb mennyiségű, kicsempészni szándékolt élelmiszerre bukkantak a határrendőrök. Megindult a nyomozás, amelynek során szenzá j ciós felfedezésre jutottak. Kiderült, i hogy a Prágába irányított küldeményt a 38-ik gyalog eered nevében akarták i kicsempészni. A határrendőrök már régebb idő óta észrevették, hogy a 38 adik gya­logezred nyilt parancsai alapján élel­miszert csempésznek ki. Már vagy két millió korona értékű élélmiseert vonták el ékként a közönség elöl. a szenzációs eset nagy érdeklődést kelt bizonyára Halason is, mivel az ezred tagjai ismertek városunkban. Kétségen felül áll azonban, hogy a csempészést nem az ezred követte el, hanem szemérmetlen kufárok éltek vissza az ezred nevével és követtek el csalásokat annak bélyegzőjével. A Dyomozás, — amelyet legnagyobb eréllyel a rendőrség és a határrend­őrség együtt kezdett meg — világos­ságot fog deríteni a rejtélyes ügyre. Sz. I. Államosítják a halasi rendőrséget. A Helyi Értesítő közlései alapján ismeretes a közönség előtt, hogy a háborús közbiztonság javítása céljából a rendőrség államosítását tervezte a kormány. Ez a javaslat, mely a halasi rend­őrség államosítását is hozza, a kép­viselőház elé került s remélhető, ha­marosan törvény is lesz belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents