Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-26 / 17. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 26. Csarnok. Az összeesküvők. A „Helyi Értesítő“ számára fordította: FIGYELŐ. 5 — Nem bízol bennem ? — jegyezte meg mosolyogva Rüding, — azt gondolod, hogy a leánykereskedöt keresem fel és aranyért elárulom áldozata szökési tervét ? Ilyet szép Patime nem tesz egy német! — Nem, igazán nem gondoltam arra! De én féltem az ön életét, a melyet vállalkozásával veszélybe dönt. — Az azonban meg fogja hozni a győzelmet, — mondta Rüding, s a következő pillanatban már el is hagyta a szobát. Halkan osont le a lépcsőkön, s tüstént elérte az udvart. Körülnézett és vizsgálódni kezdte a terepet; miképpen juthatnának ki a magas fallal körülvett udvarból. — Talán sikerülni fog, ha a feketét ártalmatlanná teszem. Alig tett néhány lépést a holdsütötte udvaron, amikor felbukkant a néger hatalmas alakja. — Hová igyekszel, gyaur ? — hangzott dörmögő hangja. Mit mászkálsz itt az éjszakában? — Éppen téged akartalak felkeresni fekete barátom — volt Rüding válasza. — Egy pillaaatra sem tudtam szemeimet lezárni. A férgek csak hemzsegnek fekvő helyemen. — Azt majd megfogja szokni, — nevetett a néger, miközben fehér fogai csillámlottak. — Férgek különben > nálunk mindenütt vannak. Térjen ezért ' nyugodtan vissza szobájába és feküdjön újból le. Ha az egyik oldala nem tudja már tűrni, forduljon a másikra. ! — Jól van, de előbb egy korty vizet veszek magamhoz, mert kegyetlenül szomjas vagyok. — ön ugyancsak nyughatatlan egy vendég. — Talán ezt mások nem teszik ? — Ön felkelti a többi vendégeket pedig azok is fizetnek. Ekkor Rüding egy ezüst tallért vett elő. A néger mohón kapott utána és mondta : — Jöjjön a kúthoz; ott majd meríteni fogok. Rüding csak ezt akarta. Lassan követte a négert a kúthoz, amely mint keleten szokás, egy nagy víztartó volt, a cisterna mivel az utóbbi napokban erősen esett, félig telve volt. A fekete mélyen lehajolt, hogy a hosszú rúdra erősített favödröt megtöltse. E pillanatban Rüding hátulról reá ugrott; földre teperte és eg? villámgyors mozdulattal betömte a száját. Mindez minden zaj nélkül történt. Es ekkor a váratlan meglepetéstől szinte megdermedt embernek összekötözte a kezét, lábát, s végül, hogy mindez teljes legyen, fslpeckelte az állát. A legnehezebb munkával ekként készen lett, a négert ártalmatlanná tette. A kulcsokat kereste ; azok azonban nem voltak Ibrahimnál. Eltűntek. Most visszaemlékezett, hogy midőn a négert leteperte, hallotta a kulcsokat csörögui, azok valószínűleg a víztartó cÍ8ternákba estek. A kulcsokkal a könnyű szabadulás reménye is szertefoszlott, azok nélkül nem tudja a kaput kinyitni; igy aztán más menekülési módot kellett keresnie. Vizsgálódva szemlélte az udvart körülvevő magas kőfalat, amelynek közepéből, hegyes szegek meredeztek ki. Keleten legtöbb helyen megtaláljuk ezt a talán túlságos védekezést; ott a tolvajuak nehéz munkát ad, ha egy házba be akar lopódzani. Rüding azonban nem tartotta lehetetlennek, hogy keresztül jussanak a kőfalon. Csak egy létrát keresett. Az egyik istállóban ahol két teve- hajtsár feküdt, reá is bukkant egy alkalmasra. A fáradt emberek mélyen aludtak ezértRüdingnek minden veszély nélkül sikerült a létrát kiczipelnie. Nem sokáig tartott, mig a falhoz ért. Ott egy helyen, amelyet legalkalmasabbnak vélt, megtámasztotta. Most már csak Patimét kellett kihoznia. Csendesen visszalopódzott ezért a kamrába. Ott a szép leányt reszketve, nagy felindulásban találta. Már az attól tartott, hogy a fiatal ember vá- lalkozása balul ütött ki és életét vesztette. Midőn Rüding elbeszélte, hogy a négert ártalmatlanná tette, a csodálat pillantását vetette reá. — Ön egy igazi hős — mondta, miközben megragadta az ifjú kezét és hálásan megszorította. — Ön az én hősöm, akire büszke vagyok s a ki sokat merészelt értem. — Szép Patime — válaszolt Rüding — a legnagyobb örömmel állok szolgálatodra. Hidd el, érted szívesen megyek tűzön, vizen keresztül. A fiatal ember szemei sugároztak ; szavaiból oly sok melegség áradt ki, hogy a szép leány tüstént észrevette, hogy a fiatal ember vonzalmát megnyerte, s egyúttal ő is kimutatta, hogy az éppenséggel nem kellemetlen előtte. — Szép Fatime — jegyezte meg néhány percnyi hallgatás után Rüding — nekünk egy percnyi elveszteni való időnk sincs. Kövess ezért; gyorsan menekülnünk kell. A fiatal pár elhagyta a kamrácskát és macskalépésekkel haladt a lépcsőkön lefelé az udvarban. Rüding nehány lépéssel előrehaladt, egyik kezében hatalmas botot, másikban revolvert tartva. Határozott szándéka volt bárkit, aki ellentáll, agyonütni, lelőni. — Erőszak ellen — mondta — erőszakot kell használni. Es mivel ebben a házban szép szóval nem érhetünk célt, kénytelenek vagyunk olyan eszközöket, módokat alkalmazni, amilyenek rendelkezésünkre állanak. De most előre a létrához! A leány megértette. Folyton az ifjú nyomában volt s vele együtt eljutott a falhoz. Fatime ekkor önkénytelenül megfordult. Tekintete a fekete Ibrahimra esett, aki eszméletlenül, megkötözve feküdt a kút mellett. — Roppant erős lehet ön — súgta megmentőjének — hogy ezt a szörnyet ártalmatlanná tudta tenni. — Az egész könnyen ment — jegyezte meg Rüding. — En csak az alkalmas pillanatot, választottam, ennyi az egész. De most rajta 1 En előre fogok menni és egy párat a fal sárkány fogaiból el fogok távolítani, hogy meg ne sebezzenek, ha a falra jutsz. Rüding gyorsan felmászott a létra fokain. Óvatosan helyezte lábát a nyilhegye8 vasak közé amelyekkel a fal meg volt kor mázva s megkísérelte az egyiket kitörni, az sikerült neki, ami által egy akkora területet nyert, amelyen Fatimét kisegíthette. — Jöjj fel Fatime I Tartsd erősen magad a létrán ; nincsen okod többé félelemre, a falon túl már szabad föld van. — A menekülés öntől függ — válaszolt a leány — az én életem az öq kezében van. Kicsiny lábát a létra fokára he-, lyezte és kúszott felfelé. Már majdnem elérte az utolsó fokot, már nyújtotta neki Rüding a kezét, ekkor hirtelen . . . (Folytatjuk.) A negyedik magyar hadikölcsön. Több mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre töró ellenségeink reánk zúdították minden idók legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség végső siker iránt. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminister ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsönöknél, azonban a zárolás mellőzésével — 6°/0-kal kamatozó jára- dékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 53/1°/0-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1916. április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyükkel fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a póstatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. Az aláírási ár. A kibocsátásra kerülő ezimletek aláírási ára a szerint, a mint az aláirt összeg ellenértékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel külömböző összegekben a következőkép van megállapítva: I. a kibocsátásra kerülő és 6°/0-kal kamatozó járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916 évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 fillérben ; b) az 1916. évi május 5-dikét követő időbeu 1916. évi május 23-áig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 50 fillérben; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában. II. Az 5,/,°/o-kal kamatozó állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1916. évi április 19-tól május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 f-ben : b) az 1916. évi május 5-ikét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Részletfizetési kedvezmény, ki esetben, ha a 6°/0-os járadékköl- csönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/0-os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint általában az 5ll%°l0-os állami pénztárjegykölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10°/o-a biztositékképen leteendő; és pedig a kir. állampénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. póstatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t -ez. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők : a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1916 junius 9-ig a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 19l6 junius 17-ig a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1916. junius 28-ig a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1916 julius 8-ig Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja illetőleg visszaadja. A befizetési elismervények kiállítása és a végleges ezimletek kiadása. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap, a mely a fél kivánatára 1916 junius 15-től kezdve a m. kir. pénzügyministerium részéről kiállított ideiglenes elisniervényre fog kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges ezimletek kiadhatók nem lesznek. A végleges ezimletek kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzé- tétetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, a hol a pénztári elismervények, illetve a fél kivánatára kiadott, ideiglenes elismervények kiadattak. Ideiglenes elismervényekre előreláthatólag nem lesz szükség, mert valószínűleg már rövid idő múlva elkészülnek a végleges kötvények. Az 5lli°l0-os állami pénztárjegyköl- csön visszafizetése. Az 51/2°|0-os állami pénztárjegyekben megjelölt tőkekövetelést a m. kir. állam- kincstár a beváltóhelyeknél a bemutatónak, az állami pénztárjegy bevonása ellenében, minden levonás nélkül, adó-és illetékmentesen 1926 junius 1-én visszafizeti. Adó és illetékmentesség. A kibocsátásra kerülő ezimletek után járó kamatok épugy mint a kölcsönvisszafizetés alkalmával a járadékkötvényeknek, illetve állami pénztárjegyeknek tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki. A címletek pupilláritása. Az aláírásra boosájtott járadékkötvények és állami pénztárjegyek — ugyanúgy mint az eddigelé kibocsátott hadikölcsön kötvények — a gyá- moltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére alkalmasak. Betétek felhasználása a jegyzés czéljára. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914 évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett egyébként a moratorium-feloldórendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befizetések czéljaira — önérthetőleg a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. * A negyedik hadikölcsön imént ismertetett előnyös feltételei biztos és gyümölcsöző tőkeelhelyezésre nyújtanak rendkívüli kedvező alkalmat A gazdasági életnek a háború következtében előállott korlátozottsága és csekély tőkefelvevőképessége folytán a pénz- piaczon elhelyezést kereső pénzbőség uralkodik. Győzelmes haditényeink szakadatlan sorozata a háborút a végső kifejles, a befejezés felé viszi. Ehhez járul, hogy az előző hadi- kölcsönök során a nemzet legszélesebb rétegeiben mély gyökeret vert és valósággal nemzeti köztudattá emelkedett annak felismerése, hogy a létünkért vivott nagy küzdelem diadalmas folytatása és befejezéséhez szükséges hadikölesönök jegyzésében való részvétel az aláírók anyagi javát és legfontosabb közérdeket egyaránt nagymértékben szolgálja. Mindez kétségtelenné teszi, hogy a negyedik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag ép oly inpozánsan fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél. Halas, 1916 Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában. □□□□□□□□□□□□□a□□□□□□□□□□□□ | (CUPRÓMANGAN) § ! RÉzgáliGZ pótló 3 amely szőlő, gyümölcs, nö□ ____________________ □ vény, peronoszpora, vértetú, □ lisztharmat, stb. rovar ellen □ ------------------------------------3 a legjobb szer, amiért is g □ minden szőlőbirtokosnak □ □ tiszta lelkiismerettel ajánljuk □ □ _ □ □ □ 4 hektóliter vízhez (esetleg hig C 9 mész vízhez) 1 kiló szükséges. £ « E Árak: 1 kiló 6 K, 5 kiló 30 K, z 50 kiló 275 K. £ Kapható: z S GYŐRFI JÓZSEF és l § WEISZ EMIL ezég □ kereskedőknél. £ azzaaaaaaaaaaaaaanaaaaaaaat Jég és tűz elleni általános biztosításokat a legolcsóbb díjtételek mellett közvetít GYŐRFI JÓZSEF az „ADRIA“ biztositó kerületi ügynöksége. Elsőrendű porosz kőszén és száraz tűzifa házhoz szállítva kapható Fürst Mátyás kereskedőnél.
