Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE márczius 1 Csarnok. Keresd a nőt. 19 — KoszÖDÖin, de máris többet ittam, mint amennyi elég. Különben is az a gyanúm, Alice, bogy mult szombaton este valami álomport kevertél az italomba. — Hogy jutnak ilyen ostobaságok az eszedbe? — kórdé Alice — Nem tudom, de azon az éjsza kán nagyon sajátságos dolgok történtek. Miétt vettél magadra akkor éjjel férfiruhát és éppen az -én ruhámat és mi okból hoztatok ide? — Mert attól tartottam, hogy Lopez bosszút forral ellened és ily módon akartalak megoltalmazni. — Pah, ettől a fickótól ne félts engem, Vele még el tudok bánni! — Nem, nem Lawrence, te nagyon lágyszívű ember vagy. — .akárhogy áll is a dolog, Alice, meguntam már az itt való tartózkodást. bármennyire is elkényeztetsz is minden jóval. — De hát mihez akarsz fogni? — Töredelmesen be akarok mindéül vallani nagybátyámnak dr Oulónak. — Hat akkor mihez kezdel, ha elutasít a házától? — Akkor utál,a fogok látni, hogy mege tessek valahogy a magam lábán. — Kis bolondom hisz csak e ;y csomó iromány kell hozzá és gazdag ember vagy. Láss hozzá, hogy meg- keritsd a vagyont és ne habozz egy percig se. A fiatalember felugrott székéből : — Ne Wisérts, Alice, az Istenre kérlek, uem tehetem. Bs különben is nincsenek birtokomban az iratok — De hisz azokat nagyon könnyen megszerezheted és csak meg kell 1 | semmisíteni őket, hogy nagy vagyon- I 1 hoz juss. Mindketten gazdagokká és ! boldogokká leszünk egész életünkre. I Hajós e párbeszédből rögtön kivette, hogy Lawrence petéről percre jobban elhidegedik a vakmerő asszonytól A szép kigyó azonban behízelgő hangon folytatta a csábítást: — ügy lehet intézni a dolgot, hogy nagybátyád nem is sejtheti, ki követte el a rablást. Jöjj csak közelebb egy pillanatra, valamit mondani akarok. Egy értékes titkom van számodra. — Mit akarsz tőlem? — szólt közel hajolva hozzá Lawrance. — Az irományok már nálam vannak, — szólt suttogva a leány. — Nálad ? — kérdó ijedtében hátrálva a fiatal ember. — Igen, itt vannak nálam. — De hát az istenért, hogy jutottál a birtokukba ? — Pah I én mindig megtudom találni az útját módját, hogy terveimet megvalósítsam, — szólt a leány vállatvonva. — Elraboltad azokat? kórdó rémülten a fiatal ember. — Mondjuk úgy, hogy megszereztem, — szólt Alice — így sokkal szebben hangzik. — A nagybátyámnak dr. Culónak házából ? — Teljesen közönbös lehet reád nézve, hogy miként kerítettem meg az irományokat. Az a fő hogy megvannak. Jöjj semmisítsük meg őket közösen. — Nagybátyád halála után úgy is neked jutott volna a vagyon. — Hát várjunk addig! — Gyerekes fecsegés! Gazdag akarok lenni! mig szép és ifjú vagyok. Az öregek kezében már a vagyonnak sincs értéke. — Nem bánom akárhogy gondoli kozol is, de én nem akarok bűnt el- I követni és különösen nagybátyám ellen nem, aki második atyám. ! — Hát akkor nem szeretsz te engem 1 — kiáltotta a szép démon szenvedélyes hangon Pedig nagy veszedelmek árán juthattam csak az irományokhoz. — De hát miért tetted ? — dadogta a fiatal ember — Magam sem tudom már, hogy miért tettem, de most már nem segíthetünk a dolgon mert meg történt. Újból megnyugtatlak, bogy nagybátyád nem is sejti, hogy az iratok a te réveden vesztek el, azért hát hallgass reám és semmisítsük meg egy- gyütt az iratokat. Légy férfi. A detektív most már tisztán látott. Tudta, hogy Alice a bűnös. Felöltötte a fiatal Larrence ruháit, és onnét az orvos kölcsön kórt kocsiján az óráshoz hajtott át. Itt magához akarta kaparintani a zenélő órát, amelyben a fontos iratok voltak, de az öreg asszony tetten érte és a bestiális nő erre meggyilkolta. Lawrence már félig meddig hatalmába került az asszonynak és azt hitte, hogy engedelmes használható bűntársat fog belőle formálni. A fiatal ember tágra meredt szem mel bámult a leányra. —Mit tettél Alice, hogy az iratokat meg kerítsd ? A leány hirtelen felhajtott egy pohár bort, aztán erőszakoltan felkacagott. — Nagyon kiváncsi vasry rá? — Tudni akarom Alice ! — Nos hát megmondhatom, ha éppen tudni akarod. Gyilkos lettem miattad 1 — Embert öltél ? — riadt fel holtra vált areal Lawrence. — Nem tehettem mást. Dr. Culó egy öreg asszony boltjába adta be az órát javítás végett és ez éppen akkor jött be az üzletbe, amikor az órát el akartam emelni. Lármát csinált volna és igy meg kellet őt ölnöm. De most már el múlt. Nem gyanúsít bennünket senki 1 (Folytatjuk ) Árverési hirdetmény. A Halasi Takarékpénztár r. t. végrehajtónak Németh A Ben5 és neje elleni végrehajtási ügyében közhírré teszem, hogy az ár- gondnoki kezelésem alatt álló 9 boglya széna, 1 kazal szalma, polyva, nád, gazdasági felszerelések és egyéb ingóságok bírósági végrehajtó kö7benjöttével március 9. napján d. e. II órakor Németh A Benő felsószállási 45 szánig tanyáján nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén beesáron alul is elfognak adatDi. Kiskunhalason, 1916. február 29. Dr. Keresztes József ügyvéd. Magán hirdetések. özv. Szathmári Sándorné éves szölőmunkást azonnal és egy gulyást Szentgyörgynapra felfogad Két éves gyökeres szlanka menka vesszője és Kifér körte ojtványa is van eladó. Dózsa Lajos műúton alul lévő 6 kapa szőlőjét eladja Tudakozódhatni II. kér. Nagy uteza 11. sz. lakásáu. Szép kajszi baraczk csemete fája 2—3 éves van eladó özv Benedek Albetnénak. Tudakozódhatni vasüzletében, vagy alsószállási tanyáján a megbízottnál. özv Gál Józsefué Kettőskopolyánál lévő 1 hold szőlőjét kifordításra, füzesi 2 és fél lánez földjét pedig feliből, vagy bérbe kiadja. Tudakozódhatni Széesényi uteza 17. házánál. Gróf Vigyázó Harka-Kötöny pusztai majorjában 100 drb. anyabirka és 50 drb tokju van eladó Tudakozódhatni a helyszínén. V. kér. Vadász ulcza 2 sz. háznál 1 szobás lakás konyhával és melléképülettel Szentgyörgynaptól kezdve bérbe kiadó Az alispán a halasi néphez. Megszívlelendő felhívással fordul Fazekas Ágoston vármegyénk alispánja Halas város közönségéhez; Az alispán felhívása azonban elkésve, február 24-ón érkezett Halasra. Ezért senkit sem fog büntetés érni, ha gabonáját és lisztjét még a hét folyamán a hatóságnál bejelenti. A felhívást, tekintettel az abban foglaltakra, egész terjedelmében itt adjuk : „Húsz hónapja tart immár az a rettenetes világháború, melyet népek elnyomására és tönkretételére, államok megesonkitására, egyesült ellenségeink reánk erőszakoltak. Ebben a példátlan küzdelemben a magyar királyság a megbízhatóságnak, az erőnek és kitartásnak olyan fokát mutatta, hogy azzal az egész világ bámulatát és elismerését váltotta ki. Nemcsak a csatatereken hoztunk áldozatot, teljesítettük kötelességünket, hanem itthon, a gazdasági és pénzügyi téren is óriási eredményeket értünk el. Méltó szövetségeseinkkel együtt szinte legyőzhetetleneknek bizonyultunk. Tudják és érzik ezt ellenségeink is. Épen ezért nem a csatatéren, nem az erőnek, a tudásnak hatalmával, hanem a kiéheztetéssel akarják a győzelem kierőszakolását. Azt hiszik, hogy megakadályozzák a külországokból való élelem behozatalt, nem bírjuk tovább a küzdelmet és megadjuk magunkat. Rosszul számítanak. Magyarország múlt évi termése elég ahhoz, hogy abbéi az uj termés úgy a magunk, mint a haroztereken küzdő hőseink megélhetését biztosítsuk. De csak abban az esetben elég, ha mindenki megtartja a kir. kormány azon rendeletét, hogy nem szabad naponta 240 gramm lisztnél (nehéz testi munkát végzők napi 300 grmnál, az őstermeléssel foglalkozók napi 400 gr-nál) többet fogyasztania. Harctéren küzdő vitéz fiaink, véreink gondtalan ellátását még akkor is kell biztositanuk, ha mi idehaza nélkülöznénk egyben és másban. De nem szükséges a nélkülözés ; csak az okos beosztást, a takarékosságot kívánja meg tőlünk a győzelem érdeke A m. kir. kormánynak tudnia kell, hogy kinek mennyi gabonája, lisztje van. Mert esak igy vezetheti a megosztást, az ellátás szabályozását. Ezért a 3925/1915. M. E. sz. rendeletében még október végén azzal fordult az ország lakosságához, hogy mindenki jelentse be november hó 25-én 1) hogy mennyi búzája, rozsa, kétszerese, árpája, zabja, úgyszintén ezen valamelyikéből mennyi lisztje, továbbá mennyi babja, borsója és lencséje van, 2) hogy ebből házi és gazdasági szükségletre mennyi kell a bejeléntőnek és az általa ellátandók- nak, szóval 3) hogy mi az a felesleg, amit ezekből nélkülözhetne, közszükségleti ezé- lokra eladhatna. Ennek a felhívásnak nem lett olyan eredménye, a milyent attól a kir. kormány várt. A cséplési eredményekből tudjuk, hogy mi termett az országban. Azt is tudjuk, hogy ebből mit használhatott el a lakosság, a katonaság. Könnyen kiszámitható ezek alapján, hogy még mennyi van meg ügy látszik, hogy a lakosság nagy része nem volt ezzel tisztában és az éhségtől való indokolatlan félelmében készleteinek jelentékeny részét nem jelentette be. A kir. kormánynak joga volna ahhoz, hogy a be nem jelentett készleteket elkobozza és a mulasztókat szigorúan büntesse. Mielőtt ezt meg tenné, alkalmat ad a lakosságnak ahhoz, hogy hibáját jóvá tegye. A 370/ 1916. M E sz. rendelettel a kir kormány felhívja a lakosságot, hogy az eddig be nem jelentett gabona és lisztkészleteket, a tengeri és tengeriliszt, repezemag, lenmag, és kender mag készleteket azonnal jelentse be és a hatóságok felhivásárá szállítsa be az e ozélra kijelölt helyre. Felszólítom a közlakosságot, hogy ezen kormányrendeletnek azonnal tegyen eleget. Mindenki akinek van olya) gabona, búza, rozs, kétszeres, árpa, zab) vagy liszkészlete, továbbá bab, borsó, lencse, tengeri, tengeriliszt, és végül repezemag, lenmag és kendermag készlete, amelyet eddig (a 3925/1915 M. E. rendelet vagy a 647. kig 1916 sz, alispáni rendelet alapján) még be nem jelentett, ezen felhívásom megjelenése után legkésőbb azonban 1916 február hó 25-ik napjának elteltéig okvetlenül jelentse be a község elöljáróságánál. Félreértések elkerülése végett nem a be nem jelentett részt, hanem egész készletét jelentse be az ilyen készlettulajdonos. Majd az elöljáróság számítja ki és mondja meg, hogy ebből az egész készletből mi a felesleg, amelyet köz- czélokra, főként a katonák részére elveszünk. Úgyszintén az is jelentkezzzék az elöljáróságnál, aki készleteit bevallotta ugyan, de több szükségletet számított fel annál, ami őt a 4586/1915. M. E. sz. rend. szerint megilleti. Aki eddig be nem jelentett készleteit v. szükségletének fogyatkozását ezen rendelet szerint február 25-ig bejelenti, annak készleteit nem kobozzuk el, hanem a megszabott áron megvesszük és ezért, bogy kötelességének eodig nem tett eleget, nem büntetjük meg. Aki azonban február 25-ig sem jelenti be ezeket, annak a nélkülözhető Készleteit elkobozzuk és őt magát úgy elzárással, mint pénzbüntetéssel nagyon szigorúan megbiin- 1 tétjük. Aki bejelentett készletéből azt is elfogyasztja i vagy elidegeníti, amit nem volna szabad, az vét az 1916; IV. tez ellen. Az ilyen embert az elfogyasztott készlet árának kétszeresével bírságolom s ezenfelül elzárással és pénzbüntetéssel büntettetem. Ez a háború nemcsak nemzeti létünket nyelvünket, hazánk területét fenyegeti, de azon esetben, ha legyőznének bennünket, az egyes emberek magánvagyona, s az itthon lévők testi épsége is tönkretételnek nézne elébe. Ezért nemcsak állampolgári és hazafias kötelesség, nemcsak a becsület kérdése az, hogy még a nehezen nélkülözhető készletet is bejelentse, felajánlja jó pénzért mindenki, hanem a jól felfogott egyéni érdek követelménye is Mit ér a vagyonotok, búzátok, lisztetek, ha idejöhet az ellenség és elrabolja tőletek. Figyelembe ajánlom a közönségnek, hogy február 25-ike után megindul az általános rekvirálás. Minden egyes házhoz, tanyához több tagú bizottság megy el, felkutat mindent, és ha be nem vallott készletet talál, azonnal elkozza, a bűnös ellen pedig megindítja a büntető eljárást. Ezt a bizottságot követik majd a pénzügyőrök, csendőrök. Senkise higyje, hogy akár tiz klg. gabonát stb. elvonhat a felfedezés elül. Itt adom tudomásukra, hogy a Ki olyan készletről tud, melyet tulajdonosa be nem jelentett, köteles erről a községi elöljárósághoz szóval, vagy Írásban jelentést tenni. Az ilyen feljelentő nem tekinthető besúgónak, hanem hazafias kötelességét teljesítő lelkiismeretes polgárnak. Mert nem az követ el tiltott, és csúnya dolgot, aki az ilyent feljelenti, hanem az, aki nélkülözhető készleteit elvonja a katonaság és polgártársai szája elül. Aki be nem jelentett készleteket feljelent, az ezen készletek értékének egy ötödrészét kapja jutalmul kötelessége teljesítéséért. Ez »z utolsó felhívás, az utolsó alkalom ahhoz, hogy az eddig be nem jelentett készletét mindenki bejelenthesse, fölös készletéért pénzt kapjon s a büntetést elkerülje. Jöjjetek azért és jelentsétek be készleteiteket, és ne várjátok meg a büntetést és az ezzel járó anyagi káron felül — a megalázást. Női divatterem! ’IT’ AN szerencsém ezúton a halasi t. hölgyközönség szives * tudomására hozni, hogy márczius 1-én franczia és \/ angol női divattermet nyitok. Ugyanis mint elsőrangú szabónő több évi gyakorlattal birok. Budapesten hosszabb ideig Árvái J. és társa udvaii szállító cégnél működtem, később önálló szalonnal rendelkeztem. ügy ezúttal is szalonomban a legkomplikáltabb estélyi toilettek, valamint látogató ruhák, kosztümök és blúzok elsőrangú kivitelben, a legmagasabb Ízlésnek megfelelően készülnek. Egyben urileányoknak 3—6 hónapos időtartamú teljes kiképzést nyújtok varrásban és reform-szabásban. Szives pártfogásukat kérve, vagyok kiváló tisztelettel Glück Judáné szül. Krisháber Fedóra HIMZŐ-UTCZA 15. Halas, 1916. Nyomatott Práger Fereucz könyvnyomdájában
