Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-22 / 47. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 22. Csarnoft. Az örökség. 19 Hajós újra megvizsgálta a sírboltot, hogy nem talál-e beíö'e kijárást, — de nyomozása most is eredménytelen volt. A menekülés útja egyedül csak az ajtón át vezethetett, ezen pedig legalább a sírboltból lehetetlen volt kijutni. A detektív talán életében most először, igazán elcsüggedt és kezdte hinni, hogy le kell számolnia az élettel. Fáradtan ült le a láda mellé, amelyben a színésznő élettelen teste pihent. Agyában lázasan kergették egymást a gondolatok, de egyik se hozta meg azt a tervet, melytől szabadulását remélhette volna Fásult csüggedéséből valami szó katlan nesz riasztotta föl. Mintha kívülről léptek közeledtek volna az ajtóhoz. A detektív felugrott és szív dobogva hallgatódzott. Az ajtó tom­pán dubörgött, amint kívülről dön get>ók. — Ah ez csak Zetauó lehet ! Most először villant át a detektív agyán az a gondolat hogy a rettene­tes hajókatasztrófát Zetanó idézhette elő, hogy a végső veszedelem pilla­natában mestere segítségére siessen. Zetanó odaszaladt a vasajtóhoz és fület oda nyomta hozzá, hogy jobban hallhasson. Mintha nagyon messziről jönne, tompán hangzott be Zetauó hangja : — Halló Mester — Odabent vagy ? — Igen itt vagyok ! — kiáltott vissza a detektív torka szakadtából. — Menj el az ajtótól és feküdj hasra a földön, mert dinamittal aka­rom fölrobbantani az ajtót! — Várj egy pillanatig ! Miután már bizonyos volt a szaba­dulásban, Hajós ismét régi lett. Visszanyerte teljes nyugalmát éá első gondolata a szerencsetLn nő felé for­dult. Akár élt a művészuő, akár halott volt, a detektív mindenképpen elejét akarta venni annak, hogy a robbanás bármiképpen árthasson neki. Gyorsan kivette hát a művésznőt a ládából, egészen hátra vitte a krip­tába, ott letette a földre, maga is melléje kuporodott és aztán oly mó­don állította fel a ládát, hogy mind­kettőjüket megvédje a dinamittól szótve*ett vasajtó szilánkjaitól. Ekkor kiáltott Zetanonak. — Készen vasyok! — Vigyázz ! A következő pillanatban megrendült a hatalmas sírbolt, mintha valamennyi lakójával, elevenekkel és holtakkal, a levegőbe akart volna röpülni. Aztán nagy robajjal dűlt be a vasajtó, s a friss, éltető levegővel együtt beáradt a kelő nap aranypiros fénye is. Hajós és a művésznő teste sértet­lenek maradtak és a következő pil­lanatban a két detektív szótlanul összeölelkezett, mert nagy fölindulá­sukban hangot adni nem tudtak. Végre Hajós törte meg a csöndet! — Már azt hittem, hogy nem kerülök ki élve ebből a sírboltból és az életemet valósággal neked köszön­hetem — Szót se érdemel, — felelte Zetanó nevetve. — Te mát oly sokszor kihúztál engem a csávából, hogy most az egyszer igazán rajtam volt a sor. Legelőször is azouban át kell öltözködnöd : hoztam a szá­modra száraz ruhát. — Ezt jól cselekedted, — felelte a defektiv — Mondhatom, hogy majd megfagytam átázott ruháimbau. Mialatt a detektív átöltözködött, Zetanó körülnézett a sírboltban és megpillantotta Kado* kisasszony tes­tét a földön. — Ah ! — kiáltott fel megdöbbenve — itt fölnyilt egy koporsó és a hulla kiesett belőle a földre ! — Menj csak közelebb hozzá és nézd meg jobban, — felelte Hajós — nem halott az, hanem a prima­donna, akit keresünk. — A gazemberek ! tört ki Zetanó felháborodva, amint a színésznő mellé térdelt — ugyauoda zártak téged is, ahova ezt a szerencsétlen nőt temet­ték, hogy egjü t haljatok meg! Kérdés, hogy lehet-e még segíteni a művésznőn ? — Azt hiszem, még lehet, — felelte Hajós. — Csak siess és hozz kocsit, hogy minél előbb orvoshoz vihessük, mert minden pillanatnyi késedelem végzetes lehet. — Kocsim az van, mondta Zetanó — és mindjárt behívom a kocsist, hogy feltegyük a művésznőt a kocsira. Aztán azonual indulhatunk. öt perc múlva már útban voltak és Hajós egyenesen a kórházba hajtatott, melynek főorvosa személyes jóbarátja volt. Az orvos nagyon barátságosan fo­gadta a detektívet, aki rögtön a dologra tért. — Kedves doktor, — mondta kezet fogva vele — nyittasson ki azonnal egy külön szobát, hogy föl­vitethessem betegemet, akit az ön kezelésére óhajtok bízni. Mikor a ládát fölvitték ás Hajós levette róla a födelet a', orvos meg- hökkenve Kiáltott fel: — De bisz ez az a színésznő, aki szombaton este nyomtalanul eltűnt a színházból 1 Véletlenül én is ott vol­tam és tudom, hogy az ő eltűnése miatt kellett félbeszakítani az elő adást.-- Elta'álfa! — bólintott Hajós. — Ahogy látom, merev görcse van, — mondta az orvos aggodalma­san. — Gyorsan — parancsolta az egyik ápolónak — hívja ide azonnaj a szolgálattevő orvost és küldjön egy­úttal két ápolónőt is. öt perc múlva levetkőztették és ágyba fektették a művésznőt, mire a két orvos tüzetesen megvizsgálta a beteg állapotát. — Ez a merev-görcs nem termé­szetes, -- rázta fejét a főorvos — sőt azt hiszem, hogy valami méreggel idézték elő. — Ezt is eltalálta, — felelte a detektív — és én megmondhatom, hogy ez a méreg a curare, amelyből egy adagot a művésznő bőre alá fecskendeztek, hogy azonnal megme­revedett, élettelen testét elrabolhassák. A két orvos meglepetve és szinte tiszteletteljesen tekiutett a detektivre, aki nemcsak előteremtette az oly rej­télyesen el'ünt művésznői, hanem egyúttal azt is megmondta, hogy mi­lyen méreggel ejtették merev görcsbe a gazemberek. Félórai nehéz muuka után annyira sikerültek az elosztási kísérletek, hogy a színésznő már föluyitotta a szemeit és pár pillanatra eszméletre tért. Beszólni azonban még nem tudott és az orvos nem is engedte meg ezt neki. — ön nagyon beteg kisasszony — mondta neki szelíden — ue erőltesse magát a beszéddel. — Inkább igye­kezzék elaludni; ha majd jobban lesz, úgy is megtud mindent A művésznő bágyadtan csutta le szemeit és nemsokára mélyen elaludt. Hajós is elbúcsúzott, mert most még bátra volt Zltolnak és baudájá nak ártalmatlanná tétele, ami pedig szintén nem látszott könnyű dolognak. (Folytatjuk.) Az ötödik magyar hadibölcsön. A hosszan elhúzódó háború nagy pénz­ügyi követelményeket támasztván az állam- hatalommal szemben, a hadiszükségletek za­vartalan ellátása céljából uj hadi kölcsön ki­bocsátása vált szükségessé A hadviselés költ­ségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal -- épp úgy, mint az előzó hadiköl- csönök kibocsátása alkalmával — 6°/0-kal iiamttozó járadékkölosön kötvényeket és ezenkívül — uj typus gyanánt — 5%%-kal kamatozó törlesztéses kölcsönkötvényekct bo vsát nyilvános aláírásra. A pénzügyiniuiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez. Az aláírás tartama és az aláírási helyele I. Az aláírás idótartama 19 16 novem­ber 23-tól december 2 2-ig bezá­rólag terjed. Aláírási helyekül fognak szere­pelni az összes állami pénztárak és adóhiva talok, a postatakarékpénzár és annak közve­títő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzin­tézetek. A címletek nagysága A kibocsításra kerülő és 6°/0-kai kama­tozó járadék kölcsön kötvényei 50, 100, 10o0, 5000 és 10,000 koronás, az 5%%-os tö:- .esztéses kölcsön kötvényei pedig 2000, 5000 10,000 és 50,000 koronás dinietekben fog­nak kiállitatni. Az aláírási ár A 6°/0 kai kamatozó járadék kölesönköt- vény kibocsátási ára — épp úgy, mint a korábbi 6%-os járadékkölesönöké - tulaj- j donkeppen 97 K 13 f-rel van számítva, arra ! való telfintettel azonban, hogy a járadék- ; kötvény kamatozás a kölcsön jegyzését ék be- i fizetését megelózőleg már f évi november 1-en veszi kezdetét, a megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a járadékkíjlcsöuköt­vény aláírási ára minden 100 korona név­értékért a kővetkező összegben van megálla­pítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : : a) az 1916 évi november 23 tói deeern- i bér 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 97 K. 70 f-ben, b) az 1916. évi december 5-ét követő időben 1916. évi decembor 22-éig bezárólag történő aláirás esetén : 98 koronában ; 2. ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási határidő egész tartamára szólólag 98 K 50 f.-ben. II. Az 5 és ‘/j/V^al kamatozó törlesz- , téses kölcsönkötvény kibocsátási ára tulajdon | képpen 95 korona; arra való tekintette) azonban, hogy e kötvények kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már folyó évi október hó 1-én kez­detét veszi, a kincstárnak megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a törlesztéses köl- esönkötvények aláirási ára minden 100 ko­rona uóvértékért a következő összegekben van megállapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész értéke befizettetik : a) az 1916 évi novembe- 23 ól de­cember 5-ig bezárólag történő aláirás esetén 96 koronában, b) az 1916 évi december 5-ikét követő időben 1916 évi december 22-ig bezárólag történő eláirás esetén : 96 korona 25 fillér­ben ; 2. ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes fi etési módozat vétetik igénybe, az aláirási idő egész tartama alatt változat­lanul 96 korona 7ö fillérben Kamat esedékessség. Az ötödik hadikölcsön 6°/0-os járadék­kötvényei 1916 november 1 - töl kezdódöleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal az 5’/a%-ostörlesztéses kölcsöukötvények pedig 1916. okt.1-től kezdSdőleg évi 5l/a°/0-kai min­den év április 1-én és október 1-én lejáró fél­évi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a járadékkölcsönkötvényeknél az első szelvény 1917 év; május 1-én, a törlesztéaes kölcsön- kötvényeknél pedig 1917. április 1-én ese­dékes A folyó évi október 1-tól illetve november 1 - tői az aláirás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie; ezek ugyanis — amint fentebb említettük — a kötvények aláirási árában bentfoglaltatnak Részletfizetési kedvezmény Az esetben, ha a 6%-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéké befizetendő A 6%-os járadék­kölcsönre történő és 100 K-át meghaladó, valamint az 5%%-os törlesztéses kölcsönre eszközölt aláírásoknál azouban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztosítókképpen leteendő és pedig készpénz­ben vagy megfelelő értékpapírokban A részletek pedig a következőképp fizetendők : A jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. január 5-ig ; a jegyzett összeg ellenértékének 25% * legkésőbb 1917. január 18-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 19.7. január 27-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. február 7-ig Az utolsó befizetés alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja A befizetési elismervény ele kiállítása és a végleges czimletek kiadása A befizetés alkalmával az aláiró fél az aláirási helytől pénztári elismervényt kap, amely a fél kiváuatára 1917. január 15-tól kezdve a in kir pénzügyministerium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicse­réltetni, amennyiben várakozás ellenére ed­dig az időpoutig a végleges czimletek kiad­hatók nem lesznek A végleges czimletek kiadásál a nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervényekuek a vég­leges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak Az 5' 20 n os állami törlesztéses kölcsön visszafizetése Az 5'/f%-os törlesztéses kölcsön az 1922. évtől kezdve busz megközelítőleg egyenlő évi részletben fog visszafizettetni. A törlesztés számcsoportonként való sor­solás utján történik és a kisorsolt kötvények minden 100 K névérték után 105 K-val váltatnak be. A sorsolás minden év junius havában tartatik meg, a kisorsolt kötvények a sorsolást követő első szelvényesedékességi napou válnak esedékessé. Az első sorsolás 1922. év junius havában fog megtartatni és a kisorsolt kötvények 1922. évi október 1-én kerülnek beváltásra A visszafizetésre esedé­kessé vált kötvéuyek kamatozása a tökeese- dékesség napjával megszűnik. Különleges kedvezmények az ötödik liadikölcsönnél. A most kibocsátásra kerülő 6%-os jára­dékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916 évi XXIX. t -ez. alapján kivetendő hadi nyereségadó fizetésére. Az az aláró fél pedig, aki az 51/*%-os állami törlesztéses kölcsönből legalább egy millió korona névértékű kötvényt jegyez és a jegyzett kötvényeket az aláirás alkalmával névre szóló kötvényre Íratja össze, az ekként összeirt, névre szóló kötvényre nézve, amely 1921. április 1-ig és azontúl is a visszafi-.e­Halaa, 1911. Nyomatott Präger Ferenci könyvnyomdájában. tésig összeírva tartandó, azt a jogot nyeri, hogy az igy jegyzett kötvényekben kifejezett követelés az 1921 évben, legkésőbb azon­ban április l-én, minden 100 K névérték után 95 K-val leendő visszafizetésre, 1922. évi április 1 -re felmondhatja Az 1921. április 1-ig (el nem mondott kötvényeknek közforgalmú kötvényekre leendő feloldása iránt hivatalból fognak intézkedni. *** Az ötödik hadikölcsön előnyös feltételei a pénzpiacz kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és aunak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befeje­zésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétellel magán érdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szolgál­hatjuk : biztosítékai annak, hogy az ötödik hadik ilcsöu jegyzésének eredményében előre­láthatólag még impozáosabban fog megnyil­vánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadi kölcsönöknél. 15168/1916- szám. Hirdetmény. Alispán ur 40108/1916. számú ren­deleté folytán tudomására hozatik a lakosságnak, hogy a kávébehozatal a hadihelyzet folytán oly nagy mérvű korlátozást szenved, hogy a leg­nagyobb fokú takarékosság mellett is nem elegendők a készletek, a rendes szükségletek kielégítéséhez. Ha tehát a közönség nem kap a kereskedésben kávét, avagy csekélyebb mennyiségben kap, ezt a háború nagy érdekeire tekintettel el kell tűrnie. Igyekezzék tehát mindenki arra, hogy kávészükségletét a legcseké­lyebbre csökkentse és hogy kávé helyett kávépótló szereket használjon. Kereskedők kávékészletüket rende­sen kiárusitaui kötelesek oly módon, hogy abból mindenki egyenlő arány­ban részesüljön. Kávékészletek összehalmozása és visszatartása büntető jogi utón meg- toroltatik. Kiskunhalas, 1916. évi november 15. Silling Ede polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents