Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-21 / 16. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 21. litott (barna) utalvány ellenében és csak az utalványban megjelölt mennyiség erejéig adhat el. Köteles e őzéiből a gazdasági felügyelői utalványok alapján hozzá érkezett megrendeléseket a beérkezés soirendjében foganatosítani, s amennyiben valamely megrendelést készlet hiányában foganatosítani nem tudna, köteles azt a megrendelő kívánságára előjegyzésbe venni s a legközelebb előállítandó korpából az előjegyzés sorrendjében foganatosítani s arról, hogy ez körülbelül mikor fog történni, a megrendelőt az előjegyzéskor tájékoztatni Ha a malom az itt megállapított módozat mellett az előállított búza, rozs és árpakorpát az előállítástól számított 30 nap alatt, a tengeri korpát pedig az előállítástól számított 15 nap alatt eladni nem tudná, erről hozzám az el nem adott korpa meny- nyiségének és minőségének megjelölése mellett jelentést tehet s ha ezen bejelentés beérkezésétől számított további 15 nap alatt a bejelentett korpa mennyiségre gazdasági felügyelői utrlvannyal ellátott vevő nem jelentkeznék, vagy a korpa mikénti eladására illetve átvételére nézve részemről intézkedés nem történnék, a malom a bejelentett korpamennyiséget bárkinek eladhatja, természetesen azonban csak az egész közforgalomra nézve, tehát a viszont elárusítóra nézve is kötelezőleg megállapított legmagasabb árakon A őzéiből, hogy a gazdaközönség tájékozva legyen afelől, hogy melyik malom őröl és állít elő korpát, a malmok saját érdekükben cselekszenek, ha minden nagyobb őrlés alkalmával tájékoztatják a törvényhatóságuk területére illetékes m. kir. gazdasági felügyelőséget arról, hogy mikor, minő és mily mennyiségű korpák fognak előállit- tatm. Minden malom kötelos a korpa eladásáról nyilvántartást vezetni s az eladások jegyzékét minden hó végén lezárni s az eladások alapjául szolgált gazdasági felügyelői utalványokkal felszerelve a malom székhelyére illetékes m. kir. gazdasági felügyelőségnek, a budapesti malmok pedig közvetlenül a földmivelésügyi ministernek a következő hó 10-ig beküldeni; köteles továbbá az eladások ellenőrizhetése végett a korpa eladásokia vonatkozó nyilvántartásokat, úgyszintén az őrlési üzemre vonatkozó könyveit a m kir. gazdasági felügyelőség kiküldöttjének, vagy más megbízottamnak bármikor felmutatni. Az említett 1.111/915. M E. számú rendelet 1. §-ának azon rendelkezése, mely szerint az ott megállapított legmagasabb ár és pedig búza-, rozs- és árpakorpáuál 17 K, tengerikorpánál 10 K, magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítási költséget is és hogy azt 100 kgr. tisztasulyra zsák nélkül kell érteni, minden malomvállalat által eszközölt korpa eladásra vonatkozik. A malmok a vevő kívánságára a korpát a vevő által beküldött zsákokban tartoznak szállítani, ha azonban a vevő kívánságára a korpához zsákot is adnak, az adott zsákokért minden 100 kgr korpa után 1'80 koronát számíthatnak fel s a korpa és zsák együttes mérésénél métermázsánként a zsák súlyát 0 4 kilogrammal számíthatják. Az eg v és malomvállalatok által előzetesen elvállalt az a kötelezettség, mely szerint az előállított búza-, rozs- és árpakorpa 60%-át az előállítást követő hó 15-éig, a tengerikorp át pedig az előállítást követő 10 nap leteltéig a gazdasági felügyelői utalványok alapján az egyezségiig megállapított árakon a gazdáknak eladni tartoznak, a f évi márczius hó 31-ig előállított korpákra nézve változatlanul fennáll, azontúl azonban hatályát veszti s az ezen időpont után előállított korpa a gazdasági felügyelőségek által kiadott régi (zöld) utalványok alapján már el nem adható Aki a jelen rendeletet megszegi, az az 1.111/1915. M. E. számú rendelet 3. §-ához képest kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1914 : L te. 9. § a értelmében — az 1912 : LXIII. te 15 §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által — két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nem érinti ezen rendelet a korpakészleteknek az országos gazdasági bizottság részére való átengedése és az átengedett korpáért követelhető legmagasabb ár megállapítása tárgyában kiadott 305/1915. M E. számú kormányrendeletet, amely szerint a búza, rozs, árpa és tengeri korpakészletek az ott megállapított áron az országos gazdasági bizottság részére átvehetők (rekvirál- hatók) A fenti rendelet szerint tehát az eladásra őrlő malomvállalatok a búza-, rozs- és árpa korpát 17 korona, a tengeri korpát pedig 10 korona legmagasabb árért adhatják el. A kicsinyben való eladásoknál vagyis részlet kereskedésben azonban a korpa az őrlő malomvállalatok részére megállapított árnál aránytalanul nem magasabb árban árusítható, s mivel Budapesten a vásárigazgatóság a korpának kicsinyben való eladási árát métermázsánként 26 koronában állapította meg, figyelmeztetnek a kicsinyben való korpa eladással foglalkozó kereskedők, hogy a korpát métermázsánként 26 koronánál magasabb árban városunkban se árusítsák, mivel ezen keressedők ellen a kik korpát ezen árnál is magasabb összegért árusítják, a kihágási eljárás folyamatba fog tétetni. A tenpriMi összeírása. A földmivelésügyi miniszter az | alábbi vármegyékben és városokban, j köztük Halason is elrendelte, hogy j a tengeri készletet hatóságilag össze- írják. A miniszter rendelete ez : Nográd, Komárom, Győr, Esztergom, Veszprém, Fejér, Tolna, Somogy, Baranya Zalah, Heves, Borsod, Szat- már, Szabolcs, Hajdú, Pest Pilis solt- kiskun, Jásznagykunszolnok, Bihar, Békés, Arad, Osanád, Osongrád, Temes, Torontál, Bácsbodrog vármegye alispánjának, Szeged, Hódmezővásárhely Szabadka, Baja, Debrecen, Győr, Kecskemét, Pancsova, Újvidék, Versecz és Zotnbor váro3 polgármesterének. Az 1914. évi L. te. 2. és 3. §-a továbbá a 240/1915. M. e. rend. és a 610/1915. M. e. rendelet alapján ezennel elrendelem, hogy a községi elöljáróságok (városi tanács) ezen rendeletem kézhez vételétől számított 5 napon belül a község (város) egész területén lévő összes csöves és morzsolt teugeri készletet összeírják. Az összeírásról lcét példányban jegyzéket kell készíteni. Az összei- rási jegyzék rovatai a következők :Fo lyószám. 2. (készlet, tulajdonos neve, 3. ( A ház, tanya, major megjelölése a hol a tengeri van. 4 (A készlet mennyisége métermázsákban, 5, (Au- nak megjegyzése hogy a kószlettulaj- donos ebből hány métermázsát óhajt saját háztartási és gazdasági szükségletére visszatartani, 6. ( községi elöljáróság véleménye szerint meny- I nyit kellene a készlet tulajdonosának háztartás és gazdasági szükségletének fedezésére visszahagyni. 7. (a birtokos készletéből mennyi van már I önkéntes bejelentés, vagy rekvirálás folytán zár alatt. 8. (Megjegyzés. Ha a tengeri készlet nem a termelő tulajdona, hanem azt már eladta volna | a készletet nem a termelő, hanem a tulajdonos (vevő) nevén kell a jegyzékbe bevezetni. Csöves állapotban lóvó tengeri mennyisége morzsolt I tengerire átszállítva a tulajdonos be- ' mondásának figyelmébe vételével becslései állapítandó meg. Ezen termékeknek a községi elöljárósághoz (városi tanács) való megérkezte napjától kezdve további intézkedésig minden csöves és morzsolt j tengeri készlet zár alatt lévőnek tekintendő és kivéve az országos gazdasági bizottság részére önkéntes bejelentés vagy rekvirálás folytán már előbb zárlat alá helyezett meny- nyÍ8Ógeknek az országos gazdasági bizottság meghatalmazottainak felhívására való elszállítását, semmiféle más czólra a község, város területéről tengerit előleges engedély nélkül elszállítani nem szabad. Az ezen rendeletek alapján most zár alá helyezett készlet tulajdonosa köteles a készletet mindaddig megőrizni, a meddig az országos gazdasági bizottság a készletet tőle az utóbb idézett kormányrendelet 2. §-ának első bekezdésében megjelölt időn belül át nem veszi, vagy a mig ón a készletet a zár alól föl nem oldom. — Eddig az ideig a birto- ' kosnak a zár alá vett készletről nem szabad rendelkeznie, azonban a készlet tulajdonosa jogosult készletéből saját gazdasági és háztartási szükségletére annyit felhasználni, mint amennyinek felhasználása takarékos eljárás mellett feltétlenül szükséges. — Ha azonban a birtokos ezen időpontig, amig az összeirt j készletek átvétele vagy feloldása felől elhatározásom megérkezik, saját háztartási és gazdasági szükségletére mert zár alá helyezett egész készle- tónek 10%-át meghaladó mennyiséget volna kénytelen igénybe venni és ha ez a 10°/0-ot meghaladó mennyiség 5 mótermázsáuál több, a készlet birtokosa köteles erről a községi elöljáróságnak (városi tanács) jelentést tenni és ez viszont köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a szükséglet tényleg fenn forog-e és nem történik-e visszaélés. — Ha a készlet tulajdonosa igazolja azt, hogy a készletből bizonyos mennyiségre más törvényhatóság területén lévő gazdaságában vagy hizlaló telepén szüksége van, alispán ur (polgár- mester) az elszállításra engedélyt adhat és a vasúti szállítási igazolvány kiállítására az elsőfokú hatóságot utasíthatja. — Hangsúlyozom, hogy az önkéntes bejelentés vagy rekvirálás folytán már előbb zár alatt lévő készletekre az ezen bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak, tehát az önkéntes bejelentés vagy rekvirálás folytán már előbb zár alá helyezett készletekből a készlet birtokosa semmit sem vehet igénybe. Az összeírásról vezetett jegyzék, az összeírás foganatosítására rendelt 5 nap elteltével a 4., 5., 6. 7. rovat adatainak pontos összegezése után a járási főszolgabíróhoz (rendőr- kapitány) a tanács által megbízott tisztviselő a leggyorsabb módon, esetleg küldöncz utján felterjesztendő. A járási főszolgabíró (rendőr- kapitány, a tanács által megbízott tisztviselő) jegyzékre észrevételeit színes tintával, vagy ironnal jegyezze fel, az összeirási jegyzékeket látta- mozza és a járásbeli községektől (kerületekből) beérkezett összeirási jegyzékeket együtt legfeljebb 3 napon belül alispán úrhoz (polgármester) terjessze be Ugyanakkor a járási főszolgabíró (rendőrkapitány, a tanács által megbízott tisztviselő) hozzám táviratilag jelentse be, hogy a járásban (városbau) összesen hány mótermázsa tengerit Írtak össze (4-ik rovat összege) ebből mennyit számítottak a tulajdonosok háztartási és gazdasági szükségletére (az 5 ik rovat összege,) mennyit kellene az elöljáróságok véleménye szerint visszahagyni (6-ik rovat összege) és hogy a készletből mennyi volt már előbb zár alatt (7-ik rovat összege.) Alispán (polgármester) urat felkérem, hogy ezen rendeletem pontos és gyors végrehajtása iránt sürgősen intézkedni s a jegyzékek beérkezte után a gazdasági egyesület elnökével, vagy kiküldöttjével, továbbá a gazdasági felügyelővel együtt szíveskedjék a vármegyebeli összes községekre (városokra) vonatkozó összeirási jegyzékekkel engem legkésőbb f. évi május 5-ig személyesen fölkeresni. Budapest, 1915. április hó 15.Ghillány s. k. A miniszteri rendeletben foglaltak alapján tehát felhivatik a lakosság, hogy a házról-házra, tanyáról-tanyára járó hatósági közegeknek a birtokában lévő tengeri készlet mennyiséget pontosan bemondani annyival inkább kötelességének ismerje, mivel aki tengeri készletét be nem jelenti, a rendeletek által előirt törvényes megtorlásban fog részesülni. A háború miatt a tavaszi idény legelegánsabb, legszebb kosztümjei és ruhái a legjutányosabb árban a WEINERTH divatteremben SZABADKA, (Wesselényi U, Macskovics ház) készülnek! s T^uhák próba nélkül 4-v is készülnek, o o o Csarnok. Bűn és zsenialitás. Folytatás 26 Közben elérték a szállodát. Hajós Bartelt lent hagyta, felment és körülbelül 5 perez múlva visszatért. — Láttam őt, — mondá, — ki ép oly kevéssé kínai, mint mi. Most azonban várnunk kell, mig ez a róka a csapdánkba megy. Ezzel Bartelt egy szemben lévő korcsmába vitte és az ablaknál foglaltak helyet. — Innen mindenkit, ki be és kijön, láthatunk, — mondá a detektív. Figyelj rám. Abban a perezben, ha ruhámat letépem, te is követed. A kínai ruha alatt rajtad is van az európai ? — Mindenesetre mester 1 Es igyekezett az előtte álló tálkából a rizsét azokkal az étkező pálczákkal szájába tenni. — Én csak nem tudom megérteni, hogy mit akarnak. — Te ma nagyon elfogult vagy, — nevetett a detektív. Nem láttad, hogy ezt a fiatal nőt egy kínai szolga kísérte ? — Ah! — ön azt hiszi, hogy ez a szolga Martin ? — Fogadok rá, de a szállóban nem vehettem észre és azt a választ nyertem, hogy elment. Megkísérli ezen álarcz alatt a tartózkodást Pekingben, hogy adandó alkalommal megszökhessek. Mi csöudben beengedjük a szállóba és azonnal utána megyünk, ha a kaput átlépte addig a szobáig, melyben a fiatal kinai nő lakik, az ördöggel kell szövetségbe lennie, ha nyakon nem csípjük. Bartel bólintott. A sikernek teljes tudatában vártak. Egyik negyed óra a másik után múlt és még csak egy ember sem mutatkozott, ki Martinhoz legalább hasonlított volna. Kínaiak jöttek-mentek, de Martin nem volt köztük. Három órai várakozás után végre Hajós nyugtalankodni kezdett. — Nekem ez a dolog nem tetszik, — mondá társának, Felmegyek még- egyszer a szállóba és megnézem, hogy ennek a betörőnek a szövetségese tényleg fent van-e még. Minden személyt láttam, ki a szállodát elhagyta. Ki van zárva tehát, hogy észrevétlenül távozhatott volna, hacsak nem bujt Fauszt bűvész köpönyegébe és a házak fölött elrepült. — Megengedi, hogy elkísérjem ? — kérdó Bartel. A detektív vállát vonta ugyan, de nem ellenkezett. Mindketten fölmentek a falópesőn, mig egy szobához értek, mely egy bambusz ajtóval zárva volt. A szálloda több alkalmazottjával találkoztak, de senki sem tartóztatta fel őket. T. i. Kínában más szokásók vannak, mint Európában. Ott a szálloda mindenki részére nyitva áll és bárki jöhet és mehet oda. Hajós megállt az ajtó előtt. — Néhány órával ezelőtt, hogy itt fent jártam, ez az ajtó nyitva volt, — mondá Bariéinak. — Nyisd ki! Mig Bartel a bambusz ajtót visszatolta, addig Hajós töltött revolverrel támadásra készen állt mögötte. De ehhez hasonló nem történt. A szobában egy bambusz széken egy fiatal kinai ült, ki fejét mellére eresztette. Egy hosszú vékony pipa feküdt előtte összetörve, melyből úgy látszik pipázott és melyből kék füst szállt föl. Hajós elfojtva káromkodott. — Mi ki vagyunk játszva Bartel. Valóban azt kell hinnem, hogy ez az ember az ördöggel szövetkezett. (Folytatjuk.) Halas, 1915. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.
