Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-14 / 15. szám

4

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

április 14.

Csarnok.

Bin és zsenialitás.

Folytatás 25

Hajós helyeslőleg bólintott.

— Nincs ezek közül valakire gyanúja ?

— Nincs. Azt hiszem le kell mondanom arról, hogy gyémántjaimat valaha viszontláthassam, mert ma kaptam egy kínai rendőrhivatal- noktól, ki a nyomozást ebben az ügyben folytatta egy levelet, melyben Írja, hogy nyomában van a tolvajnak, ki nem más, mint egy 6 hónappal ezelőtt, a fegv házból elbo- csájtott betörő.

A követ csodálkozva nézett föl.

— Erről a levélről semmit sem tudok kedves Margit?

— Midőn a szalonba léptem, az asztalon feküdt.

— Szabad ezt a levelet elolvasnom ? — kérdó Hajós.

— Mindenesetre ! Ezzel felemelkedett és nemsokára a levéllel visszatért, mely a kínaiaknál szokásos udvariassággal volt Írva :

„Midőn a vasszekrényt megvizsgáltam, 4 ujjlenyomatot fedeztem fel azon. Tegnap elfogtunk egy embert, kire rá illenek ezek az ujjlenyomatok

és azt hiszem, ha a szükséges bambusznád ütéseket a talpára kapja, majd vallani fog. Tisztelettel Licsung.“

Egy mosoly vonult végig Hajós arczán, midőn visszaadta a levelet.

— Ki ez a Licsung és hogy van az, hogy ezek a kínai rendőrök kéz- lenyomatokkal foglalkoznak ?

— Licsung európai műveltséget nyert. Vágott közbe a követ.

— Kezdettől fogva beszélt ujjlenyomatokról ? — keidé Hajós folytatva.

A herczegnő fejét rázta.

— Szeretném a péuzszekrénvt látni mondá Hajós. A követ bevezette a szobába, hol a szekrény, még érintetlenül állt.

A hírneves detektív alaposan átvizsgálta a szekrényt és mondá :

— Valóban tisztán látható a 4 ujjlenyomat. Ajánlom, hogy a szállót erős őrizet alá vegye és ha lehetséges egy éber kutyát is szerezzen. Ami a lopást illeti erről eleget tudok. Mindenekelőtt kérem Excellenciádat, hogy a követség összes nő lakóit léptesse egy tekercs fekete papírra milyet én holnap korán reggel küldök önnek. Ki volt a lopás óta a szobában.

— Licsungon kívül csak a hercegnő.

Hajós bólintott.

— Most pedig kérem Excellenciádat mindent a leánya szöktetósóről elmondani.

— Sajnos ez nagyon kevés Hajós [ ur, de amilyen kevés olyan érdekes. Első sorban azonban megmutatom a 1 fényképét, hogy tudja, hogy nézett | ki a gyermek.

E szavak után egy fényképet vett le az iró asztaláról és átnyújtotta a detektivnek, ki azt figyelmesen szemlélte.

Egy elegáns német typusu fiatal leányt ábrázolt a kép, kinek telt de finom metszésű arcán egy vig és gondtalan mosoly játszadozott.

— Ugyebár szabad néhány napig magamnál tartani a képet Excellenz.

— Mindenesetre Hajós ur. Ugye kivehető a képből, hogy a leányom nem volt lehangolt. Csodálkozom, hogy Charlotte az utolsó időkben nagyon lelógatta a fejét, gyakran színén változtatta és halgatag volt.

A lopást követő napon pedig különösen szórakozott és lehangolt volt. Midőn unokahugom kinyitotta a szekrényt és konstatálta a lopást, Charlotte felsikoltott és elájult. Lefektettük és álmában gyémántokról, gyöngyökről és egy férfiről, kitől nagyon félt, beszólt. A következő napon kikocsizott, hogy egyet-mást beszerezzen Az a kínai szolga, kit nem rég fogadtam és ki őt kocsiz- tatta, egy gazember volt, mert mesz- szire a tartár negyedbe vitte ki. Csak annyiról értesültem, hogy egy sereg kinai megtámadta őket és leányomat elrabolták.

— Ez minden, amit tudok.

— Ez elég, hogy tiszta képet alkothassak magamnak, — mondá a detektív, felemelkedett és távozott.

IV.

A kinai gazember.

A következő napon Hajós értesítést kapott a kinai rendőrfőnöktől, hogy a ketteli diadalkapu közelében levő szállóban egy előkelő kinai nő és egy szolga szálltak meg.

Ezen diadalkapuval szemben volt az a szálloda, hová Hajós Bartel kíséretében ment az emhtott értesítés alapján.

Senki sem állíthatta volna, hogy Hajós az és tanítványa, kik őket látták, kínainak öltözve. Az álarcz, melyhez folyamodtak, nagyszerűen volt választva. Egy kettős copf lógott le a hátukon és fekete selyem ruha közepén övvel lekötve volt rajtuk. Mindegyiküknek egy bársony sapka volt a kezébe, arra az esetre, ha a púder olvadni kezdene és kénytelenek lennének a parókát azzal elfedni.

— Fogadok, hogy a helyes nyomon vagyunk, — mondá Hajós, mig a szűk utczákon tova haladva tola- kodnioK kellett.

— Erre Martin igazán nem gondolt, hogy mindjárt az elején útját vágjuk.

(Folytatjuk.)

Hogy szabad a lisztet forgalomba hozni.

A közfogyasztásra szánt gabona- ueműek előállításának és forgalomba hozatalának szabályozásál ól a kormány readeletet adott ki. A rendeletet rendőrségünk is megkapta, mely Szekér Pál rendőrfőkapitány aláírásával igy szól :

1. § Lisztet eladásra őrlő malomvállalatok hazából, rozsból, árpából ós tengeriből csak az alábbi 2—6. §-okban megbatározott minőségű lisztfajtákat állíthatnak elő s az e gabonauemúekból való liszt tekintetében a jelen rendelet hatályának idejére csak az itt meghatározott minőségű lisztfajták szállítása iránt vállalhatnak kötelezettséget.

Á jelen rendelet életbe lépésének napjától kezdve a búzából, rozsból és árpából előállított lisztet úgy a malom vállalatok, mint általában mások is, a búzából őrölt Unom tészta liszt kivételével csak a 4. és az 5. § nak megfelelően keverten bocsáthatnak áruba, adhatnak el, vagy hozhatnak bármely más módon forgalomba

2. §. A búzát oly malmokban, amelyekben többféle liszt minőségeket állítanak elő, az egynemű korpa és hulladék elvonása után, annak figyelembe vételével, hogy takarmánylisztet előállítani tilos, 87°/0-ra kell kiőrölni és abból legfeljebb a következő három fajta lisztet szabad előállítani :

1) Finom, azaz a régi tipusu nullásliszt minőségének megfelelő tésztalisztet, avagy e helyett — esetleg részben is — darát, a megőrlés alá vett gabona mennyiség összsúlyának legfeljebb 7°/0-a erejéig;

2) főzőlisztet, mely nem durvább a régi tipusu 2-es számmal jelzett lisztnél, a megőrlés alá vett gabona mennyiség összsúlyának további, legfeljebb 20°/o-a erejéig;

3) egyfajta kenyérlisztet oly mennyiségben, hogy az 1., 2. és 8. pontban megjelölt lisztfajták együttesen a megőrlés alá vett gabona mennyiség összsúlyának 87°/0-át adják.

Olyan malomvállalatok, melyek csak egy minőségű lisztet állítanak elő (sima őrlés), kötelesek a búzát 90°/o-ra kiőrölni.

3. §. A rozsból a megőrölt mennyiség j 88°/0-ának megfelelő egységes minőségű ! lisztet kell előállítani.

4 §. A 2. §. 1. bekezdésének 2. és 3. pontjában és utolsó bekezdésében meghatározott búzalisztet, valamint a 3. §-ban meghatározott rozslisztet csakis a következő lisztpótló anyagok valamelyikével a következő arány szerint keverve szabad forgalomba hozni és pedig :

1) A 2. §. 1. bekezdésének 2. pontjában meghatározott főzőlisztet az előállítandó liszt keverék összsúly mennyiségének 50°/o-át tevő árpa vagy tengeri liszttel, de nem a kettővel együtt keverve ;

2) a 2. §. 1. bekezdésének 3. pontjában meghatározott sima őrlésű búza kenyérlisztet és az ugyané § utolsó bekezdésében meghatározott sima őrlésű búza lisztet, valamint a 8 §-ban meghatározott rozslisztet választás

szerint az előállítandó lisztkeverék összsúly- mennyiségének teljes 70, vagy teljes 80°/oáig lisztpótló anyagokkal (árpa vagy tengeri liszt) keverve oly módon, hogy a liszt keveréknek legalább 50°/0 tengeri lisztet kell tartalmaznia

A fenti 2 pontban foglaltaktól a bel- ügyminister, Horvát-Szlavon országokban a bán eltérő rendelkezéseket állapíthat meg ott, ahol tengeriben hiány van.

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy az e § ban felsorolt lisztpótló anyagok sorát a belügyi és földmivelésügyi ministerekkel, Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal egyetértőleg kibővithesse.

5. § Árpából a megőrült mennyiség 78°/0-ának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani.

Árpalisztet tisztán forgalomba hozni tilos. Indokolt esetekben a belügyminister, Horvát-Szlavonországokban a bán ez alól kivételeket engedélyezhet.

6. § Tengeriből a cinquantin kivételével, mely a megőrölt mennyiségnek 93°/0-ára őrölhető ki, a megőrölt mennyiség 87°/0 ának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani.

7. § Oly malomvállalatoknak, amelyek kereskedelmi vagy üzemi okokból a liszt keverést maguk nem végezhetik, a kereskedelemügyi miniszter kivételesen és visszavonásig engedélyt adhat, hogy az egyes liszt fajtákat más malomvállalatoknak vagy lisztfeldolgozó iparvállalatoknak — de semmiesetre sem a közvetítő kereskedelemnek, avagy a közvetlen fogyasztásnak — keverés nélkül eladhassák.

A tovább feldolgozó iparvállalat az ily módon beszerzett lisztet szintén csak a 3. és 4. §-ban megszabott módon kevert állapotban hozhatja forgalomba.

Ily engedély esetében az iparvállalat külön iparhatósági ellenőrzés alá esik.

8. § Az előző §-okban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése ozéljából a kereskedelemügyi ministernek a földmivelésügyi ministerrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal egyetértőleg az 1914 évi november hó 27-ik napján 84204. szám alatt kiadott rendeletében foglalt intézkedések továbbra is érvényben maradnak.

Azokat a bevételi és kiadási árujegyzékeket, amelyeket a malomvállalatoa az előbbi bekezdésben említett rendelet értelmében az ellenőrzés czéljából eddig vezettek, a jelen rendelet életbe lépésének napjával le kell zárni és az e napot követő időre uj jegyzékeket kell nyitni.

9. §. A jelen rendelet értelmében előállított keverék lisztet az 1895. LXVI. t. ez. végrehajtása tárgyában 1896. évi junius hó 9 én 38286. szám alatt kiadott földmivelésügyi ministeri rendelet 8. §. 3. b) pontjának megfelelően — akár zsákokban, akár egyéb zárt csomagolásbán — mindenkor csakis a liszt kevert voltának és a keverék arányának feltüntetése mellett szabad árusítani

10 § Malomvállalatok, melyek lisztet vagy őrleményt bérért, vagy az őrlés végett behozott gabona nem bizonyos hányadáért

kizárólag az őröltető félnek házi szükségletére állítanak elő és lisztet vagy egyéb őrleményt eladásra, vagy a behozott gabonaneművel való kicserélés czéljaira (csuvározás) egyáltalán nem őrölnek (vámőrlő malmok), felektől búzát vagy rozsot őrlésre csak úgy vállalhatnak el, ha a fél a búzán vagy rozson felül egyidejűleg legalább ugyanannyi árpát vagy tengerit, vagy e kétféle gabonaneműt együtt hoz őrlés végett magával, vagy a malomvállalattól beszerez.

Ugyancsak az, aki búzát vagy rozsot az előbbi bekezdésben említett vámőrlő malomvállalatban visz őrlés végett, köteles egyidejűleg az előbbi bekezdésnek megfelelő mennyiségű árpát vagy tengerit magával hozni, vagy a malomvállalattól beszerezni.

A vámőrlő malomvállalat az ily módon éröltetésre hozott búzából és rozsból a fél részére, ennek kívánságához képest, a korpán felül legfeljebb 15°/0 finomabb búza vagy rozs lisztet kivonhat, a többi búza és rozslisztet keverés nélkül, de csak az egyidejűleg őrölt árpából vagy tengeriből nyert liszttel együtt szolgáltathatja ki az őröltető félnek.

A jelen rendelet rendelkezései megfelelően azokra a vámőrlésekre is irányadók, amelyeket akár a vámőrló malomvállalat tulajdonosa vagy birtokosa, akár bármely olyan harmadik személy, akinek a tulajdonos vagy a birtokos a malmot őrlés végett átengedte, saját házi szükségletének ozéljára végez

11. §. Olyan malomvállalatok, melyek lisztet és egyéb őrleményt eladásra, vagy kicserélésre állítanak elő, a vámőrléseiknél szintén kötelesek mindenben, tehát a lisztpótló anyagokkal való keverés tekintetében is, a jelen rendelet 1—7. §-ainak szabályait megtartani.

12 §. A katonai igazgatás részére szóló lisztszállitásokra jelen rendelet intézkedései nem vonatkoznak.

13. §. Aki a jelen rendeletnek a liszt előállítására, keverésére vagy forgalomba- hozatalára vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy aki a megállapított ellenőrzési intézkedéseket meg nem tartja, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1914 L t ez 9. § ának értelmében — az 1912 LXIII. t. ez. 15. §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által Horvát-Szlavonországokban az ottani jogszabályok szerint hivatott hatóság által — két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

14. §. A vámkii'földről származó gabonának megőrlésére a jelen rendelet nem vonatkozik s az ily gabonából előállított liszt forgalomba hozatalának feltételeit a kereskedelemügyi minister esetről-esetre állapítja meg.

15 §. A jelen rendelet életbelépésével a m. kir. ministeriumnak 1914. évi november hó 28-án 8681/1914, 1914. évi deczember hó 7-én 8912/1914, 1915. évi január hó 27-én 411/1915 és 1915. évi január hó 27-én 412/1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletéi hatályukat vesztik.

16 § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szent-korona országainak egész területére kiterjed.

A tengeri

újabb megállapítása.

A halasi rendőrség a tengeri újabb megállapítása ügyében a következőket hozza a lakosság tudomására :

1. § A tengeri tekintetében a 8682/ 1914 M. E számú rendelet 1. § a alapján megállapított s a kereskedelemügyi ministernek 1915. évi január hó 15-én 913. szám alatt kelt hirdetményével közzétett legmagasabb árak a jelen rendelet életbelépése napjával hatályukat vesztik és a tengeriért követelhető legmagasabb ár — cinquantin tengeri fajtára nézve az alábbiakban megállapított kivétellel — a magyar szent-korona országainak egész területére nézve mm.-ként (100 kgr.) tiszta súlyra 26 koronában álla- pittatik meg.

A oinquantin tengeri legmagasabb ára mm -ként (100 kgr.) tiszta súlyra 28 korona.

2. §. Az egyes lisztfajták árát illetőleg a 8682/1914 M. E számú rendelet 1. §-a oda módosul, hogy a követelhető legmagasabb ár mm -ként (100 kgr) tiszta súlyra :

1) A búzából előállított finom tésztalisztnél és daránál az az ár, mely 96°/0-kal;

2) a búzából előállított főzőlisztnél az az ár, amely 61°/0-kal;

3) a búzából előállított kenyérlisztnél az az ár, amely 9°/0-kal ;

4) a búzából előállított egyminőségű (simaőrlésű) lisztnél az az ár, amely 6°/0-kal;

5) rozslisztnél az az ár, amely 80-5°/o-kal;

6) árpalisztnél az az ár, amely 48°/0-kaí magasabb, mint a megfelelő nyers anyagnak az illető járás vagy város területére nézve mm.-ként megállapított legmagasabb ára.

Mindennemű tengeriből, tehát cinquantin tengeriből is előállított őrleménynél — a korpát kivéve — a követelhető legmagasabb ár, az az ár lesz, mely 1915. évi április hóban 34°/0-kal, május hóban és a rá következő hónapokban pedig 28°/0 kai magasabb, mint a tengerinek, de nem a cinquantinnak, a felmerülő szállítási költségeket is magában foglaló helyi beszerzési ára. A tengeri lisztnek ezt a legmagasabb árát a 8682/ 1914. M E. számú rendelet 5. §-a értelmében törvényhatóságonként alkotott ármegállapitó bizottságok határozzák meg.

3. § A jelen rendelet következtében módosuló legmagasabb árak törvényhatóságonként közhírré teendők.

4. §. A gabonaneműért vagy lisztért követelhető legmagasabb árak hatósági megállapítása tárgyában kiadott rendietek értelmében a felszámított legmagasabb árakkal való visszaélések tekintetében a 422/1915. M E. számú rendelet 2 §-ában foglalt büntető rendelkezések érvényben maradnak azzal, hogy a megállapított legmagasabb árakon felül való eladásra nézve fennálló tilalom az ily nemű vétekre, azaz a vevőkre is vonatkozik.

5. § A jelen rendelet életbe lépésével a 8682/1914 M. E számú rendeletnek eltérő rendelkezései, valamint a 721/1915. M. E. számú rendelet s az ennek alapján foganatosított tengeriliszt ármegállapítások hatályukat veszítik.

E rendelet kihirdetésének napján lép életbeHalas, 1915. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában