Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-17 / 7. szám
KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. február 17. Csarnok. Bűn és zsenialitás. Folytatás 17 Az idegen kutató tekintetet vetett a nőre, mire a polgármester megjegyezte, hogy ez a pap gazdasz- szonya, hozzálépett és rászólt: — Kelj fel, a miniszter ur beszólni akar veled. Ezen megjegyzésre egy mosoly futott végig az idegen arcán. Az öreg összerázkódott és megfordult. — Maga fedezte fel a gyilkosságot ? kórdó az idegen. Az asszony tagadólag rázta a fejét: — Én beléptem a szobába, hogy a lelkész urat figyelmeztessem, hogy az idő elérkezett a mise megtartására. Ezt mindig meg kellett tennem, mert a lelkész ur nagyon szórakozott volt és sokat tanult. Midőn az ajtót kinyitottam a földön feküdt mozdulatlanul. Azt hittem, hogy szivszél- büdé8 érte és csak azután vettem észre a vértócsát. Azután a vén asz- szouyoknál szokásos bőbeszédűséggel kezdett beszélni, de az ur közbevágott: — Talált valami feltűnőt ? Vágyván valaki iránt gyanúja ? Az asszony tagadólag rázta a fejét és a polgármesterte nézett. — A mi falunkból senki sem volt, moudá, bizonyára azok az átkozott komitácsik — úgy hívják ezeket a macedóniai felbujtókat és rabló bandákat, kik az utóbbi időben egész idáig eljutottak. Hisz ön tudja uram, hogy ezek a törökök ellen harcolnak. A görögöket sem kímélik, kik török talajon laknak és gyilkolnak, rabolnak, gyújtogatnak tőlük telhetőleg, hogy ép a mi jólelkű tisztelendő urunkat tűzték ki áldozatul, sehogy sem megy a fejembe. a polgármester beszéde alatt az idegen végigment a szobán és mindent alaposan szemügyre vett. De dacára j éles látásának, mellyel az ima- ! könyvekkel megrakott könyvszekrényt, a roskadozó asztalt és egyéb o tlevő dolgot végig szemlélt, semmi sem engedett idegen kéz beavatkozására következtetni. A gyilkosság oly ügyességgel volt végrehajtva, hogy a legkisebb nyoma sem maradt. A többi szobákban is, melyeken az öreg kisóretóvel végig mentek, állítása szerint mindegyikben a szokott rend uralkodott. Az idegen egy ca- settát emelt fel, mely egy régi szekrényen volt. Ebben tartotta a meggyilkolt a templomban befolyt pénzeket elrejtve. Az idegen raegolvasta a pénzt és azt rendben találva a szekrényhez ment és kinyitotta. — Olvassa meg pontosan a ruha darabokat, nem-e hiányzik belőlük? Reszkető kézzel olvasta végig és egyszerre csak meghökkent. — A fekete mise kabát nincs itt 1 kiálltá megdöbbenve. Az idegen az ablakhoz lépett, állát jobb kezébe támasztva fejével bólint gatott, mintha csak maga adott volna magának feleletet kérdéseire. Tekintete a kertre esett. A parasztok szétoszlottak már kilépett az ablakon és végig kutatta a ház körül a földet, de inkább talált volna egy íenyőerdőben egy gombostűt, mint annak az embernek a lábnyomát, ki bizonyára ezen keresztül behatolt, hogy áldozatát meggyilkolja. Hiába való útjáról visszatérve kérdező : — Nem történt valami feltűnést keltő dolog az utolsó időben? Hisz a ti életmódotok mellett minden rendkívüli esemény kell, hogy jól bevésődjék emlékezetekbe. A gazdasszony hallgatagon nézett maga elé. Kezeivel homlokát többször végig simítva mondá: j — A főtisztelendő ur ugyan ' szigorúan megtiltotta, hogy erről beszéljek, de most már megmondhatom. Egy pár nappal ezelőtt, amint besötóte dett és a lámpát meggyujtottam, kopogtattak. Amint kinyitottam az ajtót, egy asszony állt előttem, ki viselete után Ítélve, egy macedóniai asszony volt. Egy oly sűrű fehér fátyol volt az arcán, hogy vonásait nem bírtam kivenni Ruhái teljesen nedvesek és csizmái egész sárosak voltak. Egész teste reszketett; a hidegtől-e vagy a felindulástól azt nem tudom. A lelkész úrral kívánt beszólni mert mint mondó gyónni akar, beeresztettem és hallottam, hogy szólt hozzá de nem értettem, hogy mit. — A lelkész ur intett, hogy távozzak. Egy óránál tovább tartott a látogatás. Hallottam izgatott beszélgetést és keserves sírást. — A szobából kijövet észrevettem, hogy ismét sűrűn el van fátyolozva és kezeiről ítélve láttam, hogy nem paraszt leány volt. Nem is ment végig a falun, hanem a kerten keresztül kocsijába ment és tova hajtott. Az idegen már nem is figyelt az öreg beszélgetésére és jó ideig állt már mozdulatlanul mikor az beszédét befejezte Egyszerre csak azt mondja, hogy vezesse át a kápolnába. Az öreg előrement és a kerten keresztül a kápolnába vezette. Ez üres volt, mert a parasztok mind munkában voltak. A főoltárnál égett egy pár gyertya, a bejárat mindkét oldalán levő sarokba kisebb oltárok voltak, melyek két soros halott fejekkel voltak díszítve. Meglepődve kórdé az idegen az őt követő polgármester és csendőrtől e különös díszítésnek az okát. — Ez egy különös szokás miná- lunk válaszolta a polgármester, azon ! adakozók határozott kívánságára történik, kik vagyonukat a templom céljaira hagyták, hogy őket évek lefolyása után a sirból kivegyék és az oltárra helyezzék és őket csak egyedül a lelkész ismerte. Az idegen homlokát Összeráncolta az elbeszélés alatt és kinyújtó kezét a feszület fölött lógó egyik fej után és azt kezében tartva, inkább magához, mint másokhoz mondá: — Ez a fej legfeljebb 2 nappal előbb lett preparálva Kíváncsian és borzalommal tekintett a polgármester és a csendőr a jelzett fejre. — Valóban — kiáltott a polgár- mester — ez a fej hófehér, mig a többiek sárgák és szürkék. Ez egy asszony koponyája, folytatta az idegen magában a beszélgetést még két nap előtt élhetett. Különös I Egyszerre csak valami zaj tette fi- gyelmesséőket, mely úgy tűnt fel mintha a földből jönne. Az idegen figyelt, azután egy fehér kőlaphoz közeledett, mely a földbe volt sülyesztve. Itt lenn pince van, hol mindenféle szerszám van elhelyezve, mondá a polgármester még mielőtt kérdezték volna. — Nyissák ki — parancsolta az idegen. A csendőr megfogta a kőlapon levő karikát és felemelte azt. Az idegen leugrott a sötét helyiségbe, kísérve leopárdjától, ki körülötte ujjongva ugróit. Ez körül szaladgált a sötét helyiségben megszaglászva a falat és egyszerre csak iszonyú vonítással a földre hevert. A polgármester és a csendőr vonakodott az idegent a sötét helyiségbe követni. (Folytatjuk.) A világháborúi Táviratoka miniszterei- | nökség sajtóosztályától Támadd fellépésünk a Dukla-szakaszon. Érkezett február 15 reggel 8 órakor. Budapest, február 14. (Hivatalos ) Oroszlengyelországban és Nyugatgaii- ciában a helyzet változatlan. Harcvonalunk egy része a Dukla szakaszon, amely ellen az oroszok eddig heves támadásokat intéztek, maga ment át támadásba, visszavetette az ellenséget és pedig a szibériai csapatokat két uralkodó magaslatról és rohammal bevett Vizköz mellett egy helységet. Hasonlókóp sikeres volt szövetségesek támadása Erdős Kárpátok középső részében. Itt is kiragadtunk az ellenség kezéből egy magaslatot, amely erős vetélkedés tárgya volt. Tegnapi harcokban ismét 970 embert fogtunk el. Délkeleti Galíciában és Bukovinában diadalmas ütközeteink voltak. Nadwornától délnyugatra a város , fedezése céljából ellenálló oroszokat visszavetettük. Delatyntól északra fekvő magaslatokat elfoglaltuk, ez alkalommal számos oroszt foglyul ejtettünk. A németek előnyomulása az északi és nyugati liarcztéren. Érkezett február 14 este ’/, 8 órakor. Berlin, február 14. Nagyfőhadiszállás jelenti : Nyugati hadszíntér. Pont a Moussontól északkeletre elelfoglaltuk a franciáktól Norroy falut és ettől a helységtől nyugatra fekvő háromszázhatvanötös magaslatot. 2. tisztet és 157 főnyi legénységet elfogtunk. Vogózekben Hilsen és Oberseug helységeket rohammal bevettük. Itt 135 fogoly jutott kezünkbe. Keleti hadszíntér: Keletporoszországi határ mentén és a határon I túl hadműveleteink úgy folynak le | amint vártuk. Lengyelország Visztula jobb parti részében csapataink Ra- cionz irányában előbbre haladtak. Lengyelország Visztula bal parti részében nincs változás. Megtorlás az orosz hadvezetőség visszaéléseiért. A hadseregfőparancsnokság közli: Már ismételten megtörtént, hogy orosz katonák, sőt egész őrjáratok az osztrák magyar hadsereg egyenruháját öltötték fel és igy támadták meg kisebb csapatainkat. Minthogy ez az utóbbi hónapokban különösen gyakran történt meg Przemysl előtt és minthogy ez a nópjogellenes hadicsel ellenségeink soraiban már ugy- lát8zik kedvelt módszer lett, szükségesnek tartjuk nyilvánosságra hozni, hogy minden orosz katonával és tisztel, a kit ilyen gyalázatos harcban elfogunk, nyomban a helyszínén sta- táriális utou végezünk. A kárpátokban most folyó harcok alatt megtörtént, hogy egy egész zászlóalj támadott meg bennünket osztrák-magyar egyenruhában. A zászlóaljat szétvertük és a katonák nagyobb részét elfogtuk. E tények alapján be kell jelentenünk, hogy az igy átöltözött ellenség bármilyen nagy számban kerüljön is kezeink közé, ez a jövőben sem fog visszatartani attól, hogy azonnal ne végezzünk velük. Küldjünk katonáinknak thermos üvegeket, teát, konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t. — Az adományokat köszönettel fogadja s a hadtápparancsnoksághoz juttatja a honvédelmi ministerium Hadsegélyező Hivatala, Budapest, IV., Váczi u. 38. Baka-nóta. A magyar természet az, amelyik minden bajban és szenvedésben tud vig is lenni s a magyar baka az, ; aki minden bajára farag egy-egy sikerült baka-nótát Mikor a hosszú menetelések után minden lépésnél tiz kilogrammal lesz nehezebb a bornyu, valakit csak meg kell ennie a fenének, aki ezt a szerszámot a bakák nagy szomorúságára kitalálta. Hát erre jó ez a baka-nóta: „Ögye mög a fene a mészáros bárdját, Mért vágta rövidre gyönge bornyu lábát. Gyönge bornyu lába nem ér le a sárba, Föleszi a fene a honvéd hátára.“ Ilyen baka verset küldött be szerkesztőnk czimére Babos Imre szakaszvezető. Czime: A 30 as népfelkelő dala. így hangzik : Deszka tetős a kolibánk, kőből van a fala, Benne szenved a 30-as népfelkelő baka Szép hazánkat megvédeni jöttünk ilyen messze, Vén booskoros Nikitának el is ment a kedve. * A 30-as népfelkelő rágyújt pipájára, Gondolata elkalandoz szép Magyarországba, Nem soká tart a szép ábránd. Eldördül az ágyú. Fegyvert ragad s kiszalad a meleg kolibábul. Hábor us térképek: Közép-Európa, Szerbia térképe és Zsebatlasz kapható : Präger Ferencz papir- és könyvkereskedésében. A világháború 1 okiratai, m Az osztrák-magyar I§ s vöröskönyv, ^ I. A német feherkönyv, II. Az angol kékkönyv megrendelhető és kapható ; d lapunk kiadó- hivatalában. m A háború miatt a tavaszi idény legelegánsabb, legszebb kosztümjei és ruhái a legjutányosabb árban a WEINERTH divatteremben SZABADKA, (Wesselényi u. Mac3kovicn ház) készülnek! K "Ruhák próba nélkül A - is készülnek, o o o Halai, 1115. Ny#m»t*tt Prág«r Firau k»»yvny»mdájáb»n.
