Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-22 / 51. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE deczember 22. Csarnok. Keresd a nőt. 9 — Az órában elhelyezett irományok szintén az ön anyja tulajdonát képezték ? — kórdó a detektív fokozódó érdeklődései. Dr. Ouló fejével intett igent. — És hogy jutott eszébe anyjának, hogy ily nagy fontosságú és értékes irományokat az órába rejtsen el ? — az anyám nagyon furcsa, különc természetű asszony és azt hitte, hogy ily módon legjobban meg tudja őrizni az irományokat. — Már most mondja meg kérem, miért nem szedte ki az irományokat az órából, mielőtt azt az öreg Péternek átadta? — Az anyám dacára a kérésemnek, semmiképp sem volt hajlandó azokat kivenni. Azt hitte, hogy ez szerencsétlenséget hoz reá Nagyon babonás öreg asz- szony. Ezenkívül pedig az óra kettős feneke oly ügyesen volt szerkesztve, hogy ezt senki fel nem fedezhette, még az öreg Péter sem és a titkos rugó is oly ravaszul volt alkalmazva, hogy azt idegen ember, aki a zárral nem volt tisztában, semmikép sem nyithatta tel. — Ki tudott az órában elhelyezett fontos titokról ? — Rajiam és anyámon kívül csak még az unokaöcsém. — Hogy hívják ezt az urat ? — Kapelló Béla. A detektív meglepetten pillantott fel, mert egész más nevet várt. A vödörben talált ingombon ugya nis világosan a «(Vbetűt lehetett kivenni. Hirtelen az is eszébe jutott, hogy a meggyilkolt öreg asszouy mellett | a szoba padlóján a K. B. betűket találták kirakva. ügy látszik tehát, hogy az orvos '< gyanúja nem alap nélkül való. — Önnél lakik az unokaöccse ? — Időközönként. Az egyetemet látogatja ugyanis. — Hány éves a fiatal ember ? — Éppen most lehet húsz esztendős. Egész határozottan tudja, hogy há~ romjukon kívül senkinek sem volt tudomása a zenélő óra titkáról ? — Nem esküdhetem meg reá, de azt hiszem, hógv csakis mi hárman tudtunk a dologról. — Jól van. Már most mondja meg kedves doktor ur, mit tehetek én ebben az ügyben, vagyis mit kíván tőlem ? — Hát — hát — az órában levő irományokat szerettem volna visszaszerezni. — Természetesen oly módon, hogy ne törődjem a hozzája fűződő gyilkossággal, ugy e bár? — szólt a detektív jelentős pillantással. Dr. Culó nagyot sóhajtott. — Isten tudja, Hajós ur, én nem szeretnék összeütközni a fennálló törvényekkel, de annyira szeretem az unokaöcsémet, mintha a saját fivérem lett volna és nem tudnám a vesztét lelkemre venni. Az irományokat mindenesetre visz- sza kell szereznem és emellett mégis legjobban szeretném a fiút ártatlannak tudni. — Meg tudom önt érteni, doktor ur, de mégis, egy gyilkost megmen teni a jól megérdemelt bünhődéstől. — Ne mondja ki ezt a rettentő szót! — Csak nyugalom és hidegvér, doktor ur, úgy sokkal hamarább megértjük egymást. Tudja-e, hogy önt is gyanúba vették már a gyilkosság elkövetésével 1 — E — engem ? — dadogta el- hülve az orvos. — Nos, igen, önt kedves doktor ur 1 — De hisz ez képtelenség uram ! — Pedig igy áll a dolog, doktor ur. Sőt tovább megyek. Elárulhatom most már, hogy egy egész csomó súlyos terhelő bizonyíték gyűlt már egybe ön ellen. Dr. Culó rémülve csapta össze kezeit. — Hisz ez minden képzeletet felülhalad! Csak talán nem azért, mert pénteken magam vittem a boltba az órát? — Ez is meg más egyéb tápot ad e gyanúnak. Egyik fontos körülmény például az, hogy a nevezett éjszakán az ön lovát, kocsiját itt látták éjjel és tiz és tizenkét óra között a gyilkosság színhelyének közvetlen közelében. — Ostobaság 1 Az én kocsimat ezen az éjszakán nem használta senki. — Ezt úgy értelmezem, hogy az ön tudtával, beleegyezésével nem. — Azt akarja táu ezzel mondani Hajós, hogy a kocsit használták a mondott időben? — Ez be van bizonyítva, doktor ur, sőt az istállótulajdonos abban a hitben van, hogy ön kérte tőle a kocsit. Az orvos ismét ijedten csapta ösz- sze kezeit és fásultan, halálsápadtan dőlt vissza székében. — Ez csak Kapelló lehetett. Micsoda borzasztó dolgot művelt ez az ember! — De miért gyanúsítja éppen az unoka öccsét ? — Hát ki lehetett volna mis? Csakis Kapellónak volt tudomása az irományokról. — Hol lehetne az ön unokaöccsét megtalálni. — Bizony ezt nem tudom. — Vannak bizalmas barátai ? — Nem tudok róla. A detektív pár percig elgondolkozva nézett maga elé és rögtön elkészült tervével. — Doktor ur, ha az irományokat eddig nem semmisítették meg, úgy Ígérem, hogy kézre kerítem azokat. — És az unokaöcsém ? mi lesz azzal ? — Ha bűnös a dologban, akkor a törvény teljes szigora éri. — De — de — — Nem, nem doktor ur. Ez esetben nem érdemel kíméletet és irgalmat és én azt hiszem, hogy ezek után úgy sem fog érintkezést fentar- tani vele. — ügy érti, Hajos, hogy ne tegyek az érdekében semmit ? — Természetesen. Az ilyen akasztófavirággal csak nem fog további érintkezést fentartani. — Igaza van, de mégis — nem, nem tűrhetem, hogy rokonom az akasztófára kerüljön. — Sajnálom, kedves doktor ur, de ha ön nem hagy szabad folyást az eseményeknek, akkor nem avatkoz- hatom az ügybe, válaszolta a detektív. Akkor hát veszni hagyom az irományokat, mert inkább az utolsó garasomat is odaadom, semhogy nővérem fiát a bitóra juttassam. Ezzel Culó rövidesen elbúcsúzott és elhagyta a detektív irodáját. A detektív semmiféle kísérletet sem tett arra nézve, hogy vissza tartsa. Túlságosan is jó emberismerő volt és tudta, hogy az orvos nem hagyja ennyiben a dolgot. — Ez az ember még vissza fog jönni és valószínűleg pár perc múlva, — dörmögte maga elé. (Folytatjuk.) Tisza István tűzette ki a konakra a nemzeti zászlót — Budapesti tudósítónktól. — Gróf Tisza István nem csak szóban, hanem tettben minden magyar hazafinál rajongóbban őrzi a nemzeti zászlónk tisztaságát, jogát és nem engedi elbomályositani a fényét, a belgrádi konakról, amelyet magyar szuronyok is vívtak, letűnt a magyar nemzeti lobogó. Azonban csak két napig fújta a szél az árván maradt fekete-sárga zászlót és két nap múlva ismét felkerült a három testvérszin : a piros-fehér-zöld a kopasz zászlórudra. Egy talpig kiváló szabadkai százados nevét kell, hogy megörökítse ez a história. Amikor október 9-én csapataink győzelmesen bevonultak a szer- bek fővárosába, Illés Béla szabadkai, honvédszázados kapta a parancsot, hogy öreg népfölkelőivei tartsa fenn Belgrád rendjét. A konakon és a Kalimegdánon akkor magyar zászló hirdette, hogy Belgrád elfoglalása a magyarok dicsősége is. Nemsokára azonban szigorú osztrák generális került Belgrád élére, aki ugyan jó katona volt, de a magyar közjog ismeretlen titok volt előtte, a generális bet.üről-betüre alkalmazkodott a reglamához és parancsot adott arra, hogy a magyar zászlót távolítsák el. Illés Béla honvédszázados nyomban jelentkezett a generálisnál és gyeDge szavával igyekezett meggyőzni a tábornokot, hogy a parancsa sérelmes és valószínűleg félreértésen alapszik, mert jogosan tűzték ki a nemzeti zászlót. Nem használt az intervenció, a nemzeti zászlót le kellett venni a belgrádi konakról. Illés százados erre Budapestre utazott és kihallgatást kórt gróf Tisza István miniszterelnöknél, a ki megértőén meghallgatta^ esetet. — Ezen segítünk — mondta a honvédszázadosnak. Az első vonat Bócsbe vitte Magyarország miniszterelnökét. Táviratváltások Bécs—Belgrád között. Es másnap már szelíden ismét a konakon mosolygott a magyar trikolor. Illés Béla százados pedig most a montenegrói harctéren újabb győzelmekre viszi a nemzeti zászlót. Haszonbérlieadási hirdetmény. Alulírott Toronykőy Béla, a Bortermelő r. t. bírói zár alatt lévő Debeák pusztai ingatlanának biróilag kirendelt zárgondnoka közhírré teszem, hogy a zárlati kezelésemben lévő birtok szántó és legelő része (a szőlő birtokon kívül), mely a telekkönyv szerint körülbelül 850 kát. holdat tesz ki, nyilvános árverés utján a legtöbbet Ígérőnek az 1915/1916. gazdasági évre 1916 október hó 30-ig terjedő időre haszonbérbe kiadatik. A haszonbérletre vonatkozó nyilvános árverést 1916. január hó 3 ik napján d. u. 7,2 órakor Kiskunhalason dr. Prager József ügyvédi irodájában (Főutca 23. 8z.) fogom megtartani. A haszonbérlet feltételei a hivatalos órák alatt dr. Práger József ügyvédi irodájában megtudhatók, a helyszínen érdeklődőknek pedig Tuhay András gazdasági megbízott ad részletes felvilágosítást. Kiskunhalas, 1915. december 20. Toronykőy Béla zárgondnok. Ki I és merre m kérdezi a közönség, ha véletlenül meghallja egy oly iparosnak, vagy kereskedőnek a nevét, aki nem szokott hirdetni. De jó ismerősként üdvözli azt, akinek nevét és üzletét a hirdetések révén ismeri. Ha belátja, mennyivel hasznosabb, hogy ha nevét ismeri a közönség, hirdessen Helyi Értesití-jéta, a megye legelterjedtebb lapjában, úgy neve és üzlete ismert lesz. Naptárak 1916. évre. Képes családi, Képes mese, Bucsánszki nagy képes, Regélő, Képes honvéd, Kossuth nagy képes, Petőfi, Képes tündér, Kis képes, Mátyás király, Képes családi, Regélő bácsi, Honvéd, Magyar nép, Képes Kossuht, Magyar képes, Kis Kossuth, Lourdesi, Szent csaíád, Protestáns árvaházi, Kincses kalendáriom, Heti tömb, Nagy fali naptár. — To- ; vábbá képes könyvek és ifjúsági iratok nagy választékban kaphatók: Práger Ferencz “Wí papir- és könyvkereskedésében. Házasság. Kapcza Rókus gépész Csengődön (Blasko vies-féle major) házasságot kötne hozzáillő asszonnyal esetleg leánnyal. Levelek fenti czimre intó- zendők. Legújabb rendszerű kukoricza= morzsolok, egyszerű és kettős áttételű szecska* vágók, dobhengeres répavágok a legolcsóbb szabott árakon kaphatók Práger Ignácz vaskereskedésében, Kiskunhalas. A ROVÁS Vezércikk; Világháború a legjobb tájékoztató magyarázattal és térképpel Közgazdasági rovat, Napihlrek naponkénti szenzációi az AZ ÚJSÁG politikai napilapnak. Vasárnaponként két közkedveltségű mellékletet ád az AZ (JJSÁG. Egyik „Az Asszonynak“, a másik a: „A Gyermekeknek.“ Aki a világháborúról és egyáltalában minden eseményről, színházról, művészetről, irodalomról bőven és megbizhatóan óhajt egy kitűnően megszerkesztett napilap keretében értesülni, fizesse elő az AZ UJSÁG-ot. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 2-80 K Negyedévre 8-— K Félévre .. 16-— K Egész évre 32'— K Megrendelési czim : AZ ÚJSÁG KIADÓHIVATALA Budapest, VIL, Rákóczi-ut 54. szám. Halas, 1915. Nyomatott Páger Ferencz könyvnyomdájában.
