Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-03 / 5. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. február 3. CsarnoK. Bin és zsenialitás. Folytatás 15 Cetin Róza visszanézett és fel­kiáltott 1 — Istenem 1 ez Elza, — jaj, elgázoltuk ót I A soffőr amilyen hirtelen csak lehetett, megállította kocsiját, de már késón volt, az autó áthaladt rajta Cetin Róza leugrott, visszaszaladt nagyon szeretett barátnőjéhez, — nem volt abban élet 1 Utána a töb­biek is oda siettek. Cetin kisasszony a holttesthez lehajolva igy szólt: — Oh Istenem, mi gázoltuk el öt, legjobb barátnőmet, — de mégse, ez nem Elza 1 8 mégis tévedtem, ez Elza 1 Hajós már a holttest mellett volt a azt vizsgálta, Elza holtteste nehéz automobil-öltözetben feküdt ott. — Oh, hogy lefogyott szegény, — siránkozott Cetin kisasszony. Bartel felelt: — Nem hiszem, hogy akkor ólt volna, mikor a mi automobilunk átment rajta. Nézze csak ezt az arcot. Olyan, mint a kó, semmi fáj­dalmat nem árul el, már pedig, ha mi okoztuk volna halálát, a fájdalom kifejezését arcán láthatnók. Rövid vizsgálat után megszólalt a detektív: — Hát tisztában vagyok az esettel 1 Tovább nem folytathatta szavát, mert az előbbi farkasok utolérvén az automobilt, üvöltve rohantak az ül­döző detektívek felé. Persze, négy ember tiz jól irányzott lövéssel köuy- nyen megszabadult a vadaktól, pláne, mikor oly kitűnő fegyvereik voltak, — de ez is már időt vett igénybe, Martin pedig ezt az öntudatlan előnyt annál inkább kihasználta. Hajós karjaiba emelte Elza hul­láját s az automobilba vitte — és ; Martin autója végleg eltűnt. — Nem értem az egész dolgot, Hajós ur! — szólt Róza reszketve, — szóljon, mi történt Elzával ? A detektív egy-kót percnyi gon­dolkozás után a következőképen oldotta meg a talányt: — Tény először is, hogy Elza halott. Sejtettem ezt s most íme, beigazolódott. Martin professor a világ legnagyobb gazembere. Terveket szőtt, azok be is váltak, fizetett em­bereivel minket is maga után vezetett s Isten csudája, hogy még mindig nem sikerült bennünket elpusztítania. Őt az ördög vezeti, minket meg az Isten véd 1 A holttestet preparálta a gazember, éppen úgy, mint az ősrégi időben az egyiptomi múmiákat. A mosolygó holttestet magával cipelte, emberi formájából teljesen kivetkőzött kedve­sével együtt s végső esetben őt dobta ki az automobilból s most félek, olyan előnyt nyert, melyet soha be nem hozhatunk. Megszabadul a gazember, de erős a reményem, csak ideiglenesen — másutt, máskor, más körülmények között okvetlenül találkozunk s ott le is számolunk. Hiszem Istenemet, hogy mindez rövid időn belül bekövetkezik. Mindazonáltal reményemet, — bár nagyon halvány és kilátástalan az, végleg fel nem adom. A gonosztevő, mint már egyszer említettem is, nem riad vissza sem­mitől, feleségül vette Elzát azért, hogy meggyilkolásával vagyonához jusson. Az elhullott üvöltő farkasokat uj csorda követte, a helyzet kezdett veszedelmessé leuni, kénytelenek voltak automobilba ülni s útjukat tovább folytatni s a farkasok vígan lakmározták Elza hulláját.. . A hajsza Martin után ismét meg­kezdődött. A metsző hideg rettene­tesen bántota az üldözőket, de edzett emberek kibírták ezt. Martin látta az üldözőket, ismerte most már az autombilok közötti kü- lömbséget. Lövést hallottak a követők — a kreol nő löt visszafelé, de nem talált. Most villám cikázott keresztül, az üldözők önkénytelenül meglassítot­ták az autó menetét. Újból nekieresz­tette a soffőr s most már közel vol­tak Martinhoz, az újból lövöldözött. Hajós látva a veszélyt meglassította az automobilt, kiugrott abból s paran­csára a többi is. A soffőr utoljára hagyta el azt, de alig hogy leszállt róla, egy golyó az elől levő benzin­tartályt találta, az felrobbant s az automobil is darabokra szakadt. — No, most már nincs egyéb hátra, mint emberlakta helyet ke­resni — szólt a detektív. — De hát a gazember Martin ! — Most ó a győző 1 Ezt be kell ismernünk, — szólt lemondóan Hajós — most már nem követhetjük ; igye­kezzünk eredménytelen ut után visz- szatérni. — Az ördöggel szövetkezett ez a gazember — sóhajtott Cetin kisasz- 8zony. — Soha nem csüggedtem ez életben érzem, tudom, hogy ezt meg fogom bosszulni — felelte Hajós. Il-ik rósz. Martin nyomában. Magányos utas vágtatott tova az Epurus hegyes, göröngyös utain, mindjobban hajszolva az amúgy is tajtéktól borított s fújtató lovat Veszedelmes ut volt ez ebben az ! évadban mert a völgyek a vizesé- | sektől túláradtak és a kőlavinák a i hegyeken meglazultak. Az elfáradt I állat nem bírta tovább. Az utas le­szállt karjára akasztotta a gyeplőszárat és igy haladt az országúton lefelé mely annál járhatóbb lett, mennél közelebb ért az ember a faluhoz. E kis falu egészen a görög határon fe­küdt és dacára annak, hogy török uralom alatt állt, mégis azt a benyo­mást keltette, mintha görög telepit- vény lenne. A falu elején egy kurta kocsma áll, melyhez közeledve az utas levette a lóhátáról köpönyegét és átnyújtotta azt az ajtóból kijövő vendéglősnek. A vendéglős kezét akarta nyújtani. — De gyorsan visszavonta és keresztet vetett magára annak a különös kutyának láttára, mely a lo­vat nyomon követte és a gazdája lába mellé lehevert. — Jézus Máriái— kiáltott fel a ven­déglős, — micsoda bestia az uram ? Az idegen egy pillantást vetve a lábánál heverő állatra nyugodtan válaszolt: — Egy fiatal leopárd, melytől nem kell félnie, mert teljesen szelíd. Kor­fuból jövök és felvilágosítást akarok öntől kérni. A vendéglős intett. — Hajlandó vagyok önnek ezeket megadni. De talán tetszene bejönni és egy pohár bort inni ? Vau. jó bá- rányhusunk amivel esetleg szolgál­hatnánk. A gyeplőszárat egy éppen előre siető szolgának átnyújtva be akart lépni a vendég, egyszerre egy em- bertőmeg kötötte le figyelmét, mely a roskadozó kápolna felé tolakodott. — Mi van ott? — kérdezte a vendéglőst éles szemeivel vizsgálva. Ez egy ma­gas növésű erős termetű előre nyúló sas orral és mélyen fekvő fekete sze­mekkel biró férfiú ki kezét ajka elé tartva titokzatosan susogott: — Ah uram! egy rettenetes gyilkos­ság történt. Amennyire vissza tudok emlékezni nem történt, hogy egy papot öltek volna meg. (Folytatjuk.) A világháború Táviratok a miniszterel­nökség saj tóo sztályátó I. Tüzérségünk újabb sikerei. Ér le. február 1. reggel 8 órakor. Budapest, január 31. Hivatalos Dunajecz és Nida mentén tegnap a tüzérség mindkét oldalon élénk tevékenységet fejtett ki. Tüzórsó- ségünknek, amely utóbbi időben már több Ízben eredménnyel tüzelt, tegnap is sikere volt. Az ellenség néhány lövészárkot leghevesebb tüzelésünk közben kiürített. Oroszlengyelországban az arcvonal többi részén időnkénti ágyuharc folyt. Kárpátokban a nap nyugodtan telt el. Erdős hegységben néhány közvetlenül szoros magaslattól északra fekvő állásért még folyik a harc. Német sikerek. Érk. január 31. este 8 órakor. Berlin, január 31. Nagy főhadi­szállás jelenti: Nyugati hadszíntér : Flandriában csak tüzérségi harcok folytak. Cuincbynól, Labassé bethunei úttól délre valamint Carencynól Ar- rastól északnyugatra franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. Keleti hadszíntér: Keletporosz­országi határon nincs újság. Lengyel- országban Borzymownál Lovictól keletre oroszoknak egy ellenünk intézett támadását visszavertük. A hadseregfőparancsnokság a kárpáti győzelmekről. Érk. január 31-én este l/t8 őrkor. Budapest, január 31. (Hivatalos.) Budapesti Tudósitó jelenti: Hadsereg főparancsnokság részéről közük: Az Erdős-Kárpátoknak a lubkovi szoros­tól délkeletre fekvő hágói már ismé­telten leghevesebb harcnak voltak színhelyei. Ezek az orosz-leagyelor- 8zági és nyugat galíciai nagy hadmü I veletektől messze távol eső pontok az ellenségre állandóan nagy vonzerőt gyakoroltak, hogy birtokbavételükkel a Magyarországba való betörés külön- utját nyitva tartsa. Különösen az uzsóki szoros a vereckei és a wyszkowi nye reg cseréltek az utóbbi hónapokban gyakran gazdát. Ezeknek az átjárók­nak északi és déli mellékterepét a számos harc következtében lövészár­kok szelik át, és akár északról, akár délről jövő támadásnak több egymá8mögött fekvő jó pozíció ellentámadását kell leküzdenie. Miu­tán csapatainknak december végén sikerűit négy napi hősi harcok után az uzsóki hágót az oroszok kezéből kiragadni, ott harcoló csapatunknak január elsején a túlerőben levő ellen­ség elől a gerincmagaslatról legkö­zelebbi magaslati vonalra kellett visz- szavonulnia. Ettől a naptól fogva a hágó birtokában maradt az ellenség nek, amelynek utóbb sikerült úgy az Ung völgyében, mint más átjárók­nál is a dél felé vezető völgyekben mindinkább tért nyernie. Ezen az arcvonalon csapataink még néhány nappal ezelőtt Révhelynól, Vezórszál- lásnál és Voloetól délre, továbbá Ökör­mezőnél, Nómethokránál és Kőrösme­zőnél állottak. Ellenségnek további előnyomulásokra itányuló ismételt kí­sérleteit újra meg újra visszavertük. Erre következtek a hágók magaslatai­nak visszafoglalására irányuló táma­dásaink, melyek mindenütt teljes si­kerre vezettek. A terep és időjárási viszonyok által rendkívül megnehezített több napi harcokban ellenségnek egyik állását a másik után foglaltuk el. A harcba vetett orosz erősítések és számos az ellenség részéről meg- J kísérelt ellentámadás ellenére naponta j tért nyertünk és végül mindenütt , elértük a hágók magaslatát. Az ezek­ben a nehéz harcokban itt alkal- I mázott aránylag gyenge csapatok I teljesítménye rendkívüli volt. A december második felében indított tegutóbbi orosz eilenoffenziva óta a keleti szárnyon és a középen némileg visszatartott kárpáti arcvonalunkat az összes átjárók birtokba vételével ismét helyreállítottuk. A közönség figyelmébe. A veszett, vagy veszettség gyanú­jában levő kutyákkal szemben a közönség egy része babonából azon eljárást követi, hogy az ily kutyákat kipusztitás után megpörköli. Miután ezen babonás eljárásnak a közönségre kellemetlen következményei vannak, amennyiben egyesek által veszett­ségben lévőknek gondolt kutyák több esetben veszettek nem voltak, de miután a kiirtott kutyákkal szemben a veszettség fenn, vagy fenn nem forgása csak bonczolás által állapít­ható meg, 8 a megpörkölt kutyák pedig ii ár nem bonczolhatók fel, kénytelen a tények ily állásában a hatóság a kiirtott és megpörkölt kutyákat veszetteknek, vagy veszettség gyanújában lévőknek tekinteni s az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedé­seket a lakosság összes kutyáival szemben elrendelni. Figyelmezteti tehát a hatóság a lakosságot, hogy a veszettség gyanúja miatt kiirtott kutyákat megpörkölni nem szabad, mivel a megpörkölt kutyákkal szemben a veszettség fennforgása raegnem állapítható, hanem a gyanús kutyák kiirtásáról az állatorvosnak vagy a hatóságnak hala­déktalanul jelentést kell tenni. Vegye meg okvetlenül minden héten a HELYI ÉRTESÍTŐT 1 Eleven, gazdag, uj és érdekes minden száma és csak 6 fillér az ára fo] CTR1 PTrO G]r3 PTTO 5TTS Ui fü ur pl Ln rü gmi ui pj Lg rvi PinJ aji rü tn ni filial oá. j-D A meleg kiterjeszti a testeket, a 0 ezt a fizikai törvényt min- 1 denki tudja. Éppen Igy kel- | lene minden kereskedőnek és iparosnak tudnia, hogy a hirdetés meg az üzletek vevőkörét terjeszti ki. A ki Jól megválasztja azt az új­ságot, amelyben hirdet, jól ^ vetette meg boldogulása Is ágyát, azt Is mondhatnánk, 1 jól kövezte ki szerencséjének | útját. És kiválasztotta a legjobb hirdető lapot? A ki a kJ 1 i 1 I I „Helyi Értesítődben I lm “ 0 hirdet, mert annak van a legnagyobb nyilvánossága és annak hirdetésében bízik a közönség legjobban. •. •. ■ 0 pal gn^PiTO PTnlGTrgCrrrgGTrg LnrOCnTg ErTrutPTT^ r háború téli miatt idény legelegánsabb, legszebb kosztümjei és ruhái a legjutányosabb árban a WEINERTH divatteremben SZABADKA, (Wesselényi U. Macsitovics ház) készülnek! K "Ruhák próba nélkül Á is készülnek, o o o -

Next

/
Thumbnails
Contents