Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-01 / 48. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE deczember 1. Csarnoll. Keresd a nőt. 7 Csak az a furcsa a dologban, hogy ez az ember mégis ártatlannak tűnik fel előttem. Annyi azonban feltétlenül bizonyos, hogy van valami köze a gyilkossághoz akár közvetve, akár nem. Egy csomó súlyos és fontos kérdés tolult most egyszerre a detektív elé : Minő viszony állhatott fenn az or­vos és a meggyilkolt öreg asszony kö­zött ? Talán valami titkolni való bű­néről tudott az asszony és ezért té­tette vagy tette el „.láb alól? Ki ölte meg az asszonyt? Ő maga vagy pedig bérelt gyilkos ? Az orvos önként adta- e oda kölcsön a gyilkosnak kocsiját ama bizonyos éjszakán vagy pedig maga volt a kocsin ? Es hogy nem-e tényleg a vizsgálati fogságban ülő orosz ember volt eszköze a gyilkos­sághoz? Mindezek a kérdések kemény fejtörést okozhattak még olyan éles logikájú embernek is, mint Hajós. A detektív végül is abban állapodott meg, hogy ebben az irányban kezdi meg a nyomozást. Alig egy óra leforgása alatt már néhány fontos gyanubizonyitók birto kában volt. Mindenek előtt megtudta, hogy ama bizonyos éjszakán 11 óra tájban a vasúti pályaudvar közelében látták az orvos kocsiját és lovát. Az orvost ugyancsak többen látták annak a háznak közelében, amelyben a gyilkosság történt. Az is kiderült hogy az orvos min­dössze körülbelül fél órát töltött a gyilkosság helyén kocsijával és aztán gyorsan elhajtott a városkából. Jó későre járt már az idő, mire Hajós visszaért barátjához. Nos, hogy állunk? kíváncsiskodott a kapitány, ahogy újból meglátta vendégét. — Mit végeztél? A detektív mosolyogva biccentette meg fejét. — Mi a véleményed az ügyről ? — Egyike a legzavarosabb és leg bonyolultabb ügyeknek, amelyek va­laha is a kezembe kerültek. — Ah hát akkor azt hiszed, hogy nem az orosz volt a gyilkos ? — Megbocsáss, öregem, de az efféle dologban nem szeretek előre nyilatkozni, mielőtt biztosat nem tu­dok. — Ostobaság ! Meg vagyok róla győződve, hogy teljesen kialakult már a véleményed a gyilkosság te kintetében. — Ha igy áll is a dolog meg fogod engedni, hogy egyelőre ne be szeljek róla. Egyébként ismersz valami Ouló nevű orvost ? — tért ki a de­tektív a további kérdezősködés elől. — Hogyne. Nagyon jól ismerem, sőt feleségemnek távoli rokona is. — Meglehetősen zárkózott termé­szetű ember ugy-e? — Sőt ellenkezőleg, nagyon kedves és barátságos úri ember, akit épp emiatt nagyon szeretnek a társa ságban. De mennyiben érdekel ez té­ged? — Történetesen találkoztam vele és érdekel az egyénisége, csak azért kérdem. — Hajós hamarosan ismét más tárgyra terelte a beszélgetést, mert barátja gyanúját nem akarta az orvosra irányítani é3 egyébként sem akart beszélni eddig elért ered­ményeiről. Még beszélgetett egy kis ideig a kapitánnyal érdektelenebb dolgokról, azután elbúcsúzott. Majd a rendőrségre ment ahol a detektív hamarosan megtudta mind­azt, amit a helyi hatóságok a gyil- 1 kosságról felderítettek. Az orosz vallomását a rendőrség idő­közben már ellenőrizte és kiderült, hogy néhány jelentéktelen eltéréssel igazat vallott. — Milyen nadrágtartót viselt az orosz elfogatásakor ? — Rongyos szakadozottat. — Megnézhetném egy pillanatra? — Legnagyobb kézséggel, — vá­laszolta a rendőrkapitány, — de azt hiszem, nem sok érdekeset fog találni rajfa. A detektív azonban egészen más véleményen volt, mert az általa talált bőrdarabka tényleg ráiliett a nadrág­tartóra és világos volt, hogy onnét szakadt le. — Beszélhetnék néhány percig négy­szemközt a fogollyal, kérdé a detektív. — Kérem alássan. A kapitány bevezette a detektívet dolgozó szobájába és pár perc múlva eléje vezették a fogoly oroszt is. Igazi csavargó alak volt. Mosdatlan fésületlen, lerongyolt és piszkos. Az iszákosságtól teljesen puffadt arcú, elállatiasodott tekintetű volt egyszóval az első pillantásra lát­szott rajta, hogy azok közül a züllött alakok közül való, akik minden perc ben képesek a legnagyobb gazságra is A detektív gyakorolt szeme mind- dezt az első pillantásra megállapította. — Ismersz engem ? — kérdezte a defektiv kemény hangon. — Nem ismerem uram, — hang­zott tört angolos hangon. — Hajós detektív vagyok és né­hány kérdést akarok intézni hozzád. — Valóban nevetséges ! — Amióta fogva vagyok, egyebet sem csinálok minthogy kérdésekre adok válaszokat és az a furcsa, hogy egyik kérdés ostobább mint a másik. — Egész bizonyosan tudom, hogy hamis nyomon járnak, mert a gyilkos­ságról magam is csak annyit tudok, mint önök. Mit akarnak hát tőlem ? — Majd mindjárt megtudod. Any nyi bizonyos, hogyha ártatlannak ér­zed magad, legjobban teszed, ha a feltett kérdésekre őszintén és becsü­letesen válaszolsz. A csavargó egykedvűen vont vállat. — Ismered az orangei dr. Culót? — Igen, de mire való ez az igen ostoba kérdés, — hangzott a rekedt válasz. — Akár ostoba a kérdés, — akár nem, — tudni akarom. — Mit bánom én ? Hát ismerem., de csak úgy félig-meddig. — Dolgoztál valaha nála? — Nem. — Alkalmilag rövid ideig sem ? Erőltesd csak meg egy kissé a fe­jedet. Az orosz csak a fejét rázta. — Ismerőse volt a megyilkoltöreg- asszony dr. Oulónak ?-- Hát ezt honnót tudjam? — Válaszolj a kérdéseimre I — Nos hát nem tudom. — Láttad az orvos kocsiját, lovát a gyilkosság éjszakáján ? — Nem voltam akkor éjjel a vá­rosban, és igy nem láthattam, — szolt szemtelen nevetéssel az orosz. — Hohó ! Úgy látszik, ön kelepcébe akar csalni engem ? Nem kedves uram ön is csak olyan csökönyös miüt a többi detektív. Mondtam már, hogy nem tudok semmit a gyikosság felöl és most már egy szót sem szólok többé akármit is kérdez tőlem. — Ki hajtotta az orvos lovait a múlt szombatról vasárnapra virradó éjszaka ? — Kérdé hideg nyugalom­mal Hajós, Nem kapott semmi választ. — Hogy került a te nadrágtartód egyik darabkája a meggyilkolt öreg­asszony szobájába ? — Ez ostoba beszéd, mert a nadrágtartóm itt van rajtam. (Folytatjuk ) A szerbek elleni had­műveletek befejeződtek. Budapest, november 29. A szerb hadsereg egész maradvá­nyának az albánhegyekbe menekülé­sével az e hadsereg elleni nagy had műveletek lezárultak. E hadműveletek legközelebbi célját, a Bulgáriával és a török birodalommal való szabad közlekedés megnyitását elértük. A Mackensen tábornagy fővezórlete alatt álló hadseregrészek mozdulatait Kövess tábornagy német csapatokkal megerősített osztrák-magyar hadserege a Drina —- Száva ellen és Gallvitz tábornok hadserege a Duna ellen Semendria mellett október 6 án, Bo- jadjev tábornok hadserege pedig Ne- gotin-piroti vonal ellen október 14 ón kezdték meg Ezen a napon kezdte meg hadműveleteit, a második bolgár hadsereg is Todoroff tábornok vezetése alatt Skoplje Velez irányában. Szö­vetséges csapatok uemcsak a Dunán való átkelés hatalmas feladatát oldot­ták meg gyorsan és simán az ellen­ség szemeláttára, noha rettegett vihar idő előtti beköszöntése is akadályozta ezt, nemcsak az ellenség határőr­ségeit, Belgrádot, amelynek elfoglalá­sánál a bradenburgi tartalék hadtest mellett az osztrák magyar nyolcadik hadtest különösen kitüntette magát, továbbá Zajecárt, Knyazevácot és Pi- rótot, amelyek vitéz bolgár szövetsé­geseink kezére kerültek, vivta meg rövidesen, hanem a harchoz szokott és vitézül verekedő ellenségnek a terep által támogatott szívós ellenál­lását is teljesen megtörte. Sem a fe­neketlen utak, sem az uttalan, mélyen behavazott hegyek nem voltak képe­sek előnyomulásunkat bármiként is akadályozni. Több mint 100 000 ember, vagyis az egész szerb had erőnek csaknem fele hadifogoly, nem is szólva a harctéren é- a szökések által szenvedett veszteségekről. Agyu­kat zsákmányoltunk, köztük nehéz ágyukat és egyenlőre át nem tekint­hető mindennemű hadianyagot. A német veszteségek nagyon mérsékel­teknek mondhatók, bármennyire saj­nálatosak is. — Betegségektől a csapatok egyáltalán nem szenvedtek. Egy üdvös rendelkezés. A városi tanács által kiadott piaczi árjegyzékben külön-külön meg van állapítva a sertéshúsnak, hájnak és szalonnának piaczi ára, aminek természetes következménye, hogy a vásárlások alkalmával a vevőknek a sertésháj és szalonna, külön szolgáltatandó ki. a rendőrhatóság azonban arra a tapasztalatra jött, hogy a mészárosok és hentesek a a sertéshús, háj és zsirszalonna kiszolgáltatása alkalmával a vevőknek a hájhoz és zsirszalonnához bizo­nyos mennyiségű sertéshúst is szoktak adni a háj és szalonnára nézve megállapított piaczi árban Miután a sertéshájnak és zsir- szalounának sertéshússal való ki­szolgáltatása szabálytalan és a meg állapított piaczi árjegyzékkel szemben visszaélést képez, figyelmeztetnek a hentesek és mészárosok, hogy a vásárlóknak a sertés és zsirszalonnát, mint ilyet tisztán, vagyis sertéshús hozzáadása nélkül annyival inkább kötelesek kiszolgáltatni, mivel azon mészáros és hentes, aki a vevőknek sertéshájhoz és zsirszalonnához az ezekre nézve megállapított piaczi árban sertéshúst is szolgáltat ki, kihágásért büutettetni fog Egyidejűleg felhivatik a vásárló közönség arra, bogy amennyiben sertéshajat és zsirszalonnát vásárol, ezeknek tiszta, hústól mentes kiszolgáltatását követelje, és amennyiben a mészáros vagy hentes a sertésháj és zsirszab nnához az ezekre nézve megállapított piaczi árban húst is mérne, a húst utasítsa vissza Apróságok az 52-esekről. Egy kutyácska, egy egészen kicsi kutyácska, fekete és némely helyütt fehér foltok tarkálják, fut szaladgál a rajvonal szürke, szöges drótkerítése előtt. A front melletti faluból jött nyilván, hogy megkeresse és meg­zsákmányolja a tapsifülesek legifjabb sarjadékát. Ez rendjén volna, mert ez a kis fekete kutyának szigorú értelemben vett magánügye, ellenben ebből a jelentéktelen kis mozzanatból, (hogy t. i. kutya van a svarmlónia előtt) az a körülmény csinál sziveket remeg- tető 8zenzácziót, hogy a kutyácska fölfedező útjában éppen a 10 század | szöges drótjai előtt beásott akna felé j igyekszik. Az akna helye láthatatlan s csupán a beavatott legénység tudja, I hol rejtőzködik; ezt jó is tudni, mert egy öt kilogramm ekrazitot tartalmazó akna fölött járkálni veszedelmesebb, mint Damokles hirhedett kardját tudni a fejünk fölött . . . A rajvonal legénysége izgatottan figyeli a tudatlan kutyácskát, szeretné mindenki figyelmeztetni a szegény bolond kis állatot, de sem füttyenteni. sem kiáltani nem szabad, lőni meg pláne nem, mert az oroszoknak nem szabad még csak sejteni sem a jelenlétünket. Pedig a kutyácska már csaknem rájutott az aknára, meg- megállva halad előre, oldalt fut, szaglál, szimatol, a magasba kémlel, a kórók közé bök orrával, aztán megáll — paraszthajszálnyira az ekrazit- pokoltól .... — Most . . . most 1 — gondolja mindenki. Dobognak a szivek, hogy szinte hallani véli az ember, az idegszálak megfeszülnek, a kezek görcsösen szorulnak marokra s min­denki a levegőbe fölszökő tűzgeyzir kitörését lesi, amikor a kutyucska hirtelen — megfordul és visszafelé elüget. Péehy-Horváth Rezső. Értesítés Az izr. hitközség tulaj­donát képező Gfiz- fis Ufifirif minden kedden, szer­dán és csütörtökön egész napon át a közön­ség rendelkezésére áll. 3 A kádfürdők árai: Czink-kád 1 korona. Katonáknak 80 fillér. Márványkád 1 K 20 fill. Katonáknak 1 korona. A kádfürdők egész napon át, úgy férfiak, mint nők részére nyitva. A gőzfürdők árai: Kedden és csütörtökön: 1 korona 50 fillér. Katonáknak 1 K 20 fill. Szerdán: 1 korona. Katonáknak 80 fillér. A gőzfürdő reggel 6 órá­tól déli 12 óráig férfiak­nak, — délután 1 órától este 7 óráig nőknek. Lepedő a fürdőben nem kapható. Halas, 1915. Nyomatott Páger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents