Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-27 / 4. szám
január 27. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Városi közgyűlés. A halasi nhpfűlhelíjh Közöltük előző számunkban, hogy a kormány megállapította Halasra vonatkozólag is a gabonák legmagasabb árait. Nálunk — örömmel szegezhetjük le — az árakkal szemben visszaélések nem igen fordulnak elő, annál is inkább a szomszédos Bácskában, ahol ennek következtében a gabonaneműeket requirálják. A kormány a hatóságokat messzemenő óvintézkedésekre hivta fel, amely ki tűnik abból a sürgönyből, amely a Helyi Értesítő számára érkezett. Az igy szól: Mind több oldalról hangzik fel a panasz, hogy egyrészt a termelők gabonájukat, másrészt a malomvállalatok a lisztet különböző című felszámításokkal a hatóságilag megállapított árnál drágábban árusítják. A legmagasabb áraknak ily módon való kijátszása veszélyezteti azt a célt, amelyet a kormány az ármegállapítással elérni szándékolt, hogy gátat vessen a további áremelkedésnek. Ennek folytán intézkedik a kormány, hogy a hatóságok a legszigorúbban járjanak el. Nyomozzák ki a visszaéléseket és torolják meg azokat. Nyugalom a szerb harctéren. Olvasóink minden érdeklődése a szerb harctér télé irányul. Érdekesnek tartjuk ezért leszegezni egy elfogulatlan katonai szakértőnek, Gatti olasz ezredesnek a nyilatkozatát: A Szerbia elleni operációkat illetőleg úgy vélem, hogy a monarchia hadvezetősége még nem látja elérkezettnek annak az idejét, hogy a déli harcvonalon álló igen jelentékeny haderőit megindítsa. Kétségtelennek tartom azt is, hogy amikor majd ez az időpont bekövetkezik, a már eddig is elerőtlenedett, kifáradt és nagyon fogyatékos felszerelésű szerb haderő bármily erőfeszítéssel sem lesz képes a monarchia pompás felszerelésű, felkészült csapatainak útját állani. * A déli harcztéren a téli időjárás bekövetkezett. Az eDyhe tél igen zordra fordult. Az utak azonban még mindig járhatatlanok. Ingatlanok adás-másé. Szalai Julia megvette Kárbin L. János ingatlanát 1600 koronáért. Nagy György Sándorné Németh Verona megvette Koroknai Sándor és neje ingatlanát 1200 koronáért. Józsa Sándor gyára megvette Józsa Gábor ingatlanát 700 koronáért. Bánóczki Etel Gazdag Mártonná megvette Sárvári István és neje ingatlanát 4000 koronáért. Oláh György és neje Eomcsics Rozália megvették Zádori F. Imre és neje ingatlanát 9800 koronáért. Borbás Imre és neje Cseri Terézia megvették Török István ingatlanát 3200 koronáért. Dr. Németh János és neje Babó Ilona megvették Dr. Babó Mihály és neje ingatlanát 1200 koronáért. Győri István és neje Kormányos Juliánná megvették Horváth R. Mihály és társai ingatlanát 6900 koronáért. Nagy Pál Antal (Antal fia) megvette özv. Nagy Pál Antalné és társai ingatlanát 700 koronáért. Jakab János megvette a Halasi Gazdasági Bank ingatlanát 228 koronáért. Kerer Rezső megvette Viczenti Ödönné Czaga Juliánná ingatlanát 16000 koronáért. Nagy érdeklődéssel kísért rendkívüli közgyűlést tartott városunk képviselőtestülete január hó 20-ik napján. A tárgysorozaton, — egyetlenegy pont kivételével, — csupa olyan tárgyak szerepeltek, melyekben nem annyira határozni, mint inkább a bejelentett tényeket tudomásul venni kell a közgyűlésnek. A nyugdijszabályrendelet 5 ik §-ának módosítása tárgyában beadott indítvány olyan érdeklődést és izgalmat váltott ki, mintha nem a város érdekében történő tárgyilagos, — minden személyi kérdéstől távol álló, — ügyről lett volna szó, hanem valami személyes küzdelemről. Azonban az indítványozók megnyugtatták az érdeklődőket, dehogy, távól áll tőlük minden személyes momentum, egyesegyedül a város, a köz anyagi érdekében történt minden lépés. Feltesszük, hogy igy van, nem is lehet másként, hiszen olyan képviselők, kik éveken át keresztül sem lépik a közgyűlési terem küszöbét, csakis és egyedül a város érdekeinek megóvása végett vehették maguknak azt a fáradságot, hogy eljöjjenek és szavazataikat leadják. Az ügy tárgyalása előtt Dr. Babó Mihály kérdést intézett az elnöklő polgármesterhez, hogy nem érzi-e magát érdekeltnek az ügyben s ha igen, úgy adja át az elnöklést a helyettes polgármesternek. Dr. Hofmeister Juda városi ügyész ezen kérdéshez hozzá szólva, azt az álláspontot foglalta el, hogy a polgár- mester nem is lehet a kérdésben érdekelt, mert neki a jelenleg érvényben lévő nyugdijszabályrende- letben gyökerező szerzett jogai vannak, őt a történendő esetleges változ ■ tatás néni érinti, mert az csak a jövőben választandó polgármesterekre vonatkozhat, s a jelenlegi uyugdij- szabályrendelet tárgyalása alkalmával is a polgármester elnökölt s akkor még szóvá sem volt téve az érdekeltsége. Dr. Zilah Benő ezzel szemben egyenesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a jelenlegi nyugdijszabályrendelet alkotásánál nem tétetett kérdés tárgyává a polgármester érdekeltsége, jelenleg nagyon is kérdés tárgyává tehető, mert épen egy reá nézve kedvező intézkedésnek, reá nézve hátrányos megváltoztatásáról van szó. Ismerve nyugodt és megfontolt gondolkozás módját, mindenki nagy figyelemmel hallgatta, alapos fejtegetésekkel kisért felszólalását. Ezt a vitát az elnöklő polgármester kijelentése zárta le, mely szerint egyáltalán nem találja magát a kérdésben érdekeltnek, annál is inkább nem, mert a jelenlegi szabályrendelet alkotásánál is ő szerepelt, mint elnök s azt a felsőbb hatóságok sem kifogásolták, sőt a fellebbezők ez iráuyu kifogásával szemben, egyenesen jóváhagyták. Az ügy érdemi tárgyalása előtt Pataky Dezső szólalt fel s felszólalásában azt az indítványt terjesztette elő, hogy úgy ezt az ügyet, valamint az összes nem sürgős ügyeket vegye le a közgyűlés napirendről és halassza el tárgyalásukat nyugodtabb időkre. Indokolván indítványát azzal, hogy most, mikor ilyen történelmi időket élünk, mikor a nemzet szine virága a végeken küzdi a nemzet boldogabb jövője érdekében élet halál harcát, csak olyan ügyek tárgyalása engedhető meg, melyek életbevágóak és feltétlenül sürgősek. Sajnos a közgyűlés nem tudott erre az ideális álláspontra helyezkedni s indítványát nem fogadta el. Ezután Molnár Mihály előadó terjesztette elő a tanács azon javaslatát, hogy az indítványt vesse el a közgyűlés és hagyja helyben a már jóváhagyott szabályrendeletet. Az ügy érdemére térvén Dr. Babó Mihály megindokolta a nyugdijszabályrendelet 5 ik pontja módosításának szükségességét. Az állami nyugdíj törvény szerint, minden állami és közigazgatási hivatalnok, öt évi szolgálat után csak az esetben tarthat igényt nyugdíjra, ha szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévét még nem töltötte be. Aki pedig szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévét már betöltötte, csak akkor tarthat igényt nyugdíjra, ha legalább tiz évi beszámítható szolgálati ideje van. Ezzel szemben a város nyugdij- szabálvrendelete kimondja, hogy a polgármester öt évi szolgálati működése után az esetre is igényt tarthat nyugdíjra, ha szolgálati idejének kezdetekor negyvenedik életévét már betöltötte. Mivel pedig a szabályrendeletek a törvénnyel ellenkező jogot nem statuálhatnak s mivel a jelenlegi szabályrendeletnek ez az intézkedése a törvénnyel homlok- egyenest ellenkezik, ennek a törvény- ellenes állapotnak a megszüntetése már csak azért is sürgős szükség, mert a város érdekeivel ellentétben van. Szekér Pál főkapitány felszólalásában visszapillantást vetett a szabály- rendelet létrehozásának nehéz munkájára. Ő már körülbelül 15—20 évvel ezelőtt készített egy nyugdijszabály- rendeletet. A jelenlegi szabályrendelet első tervezetének is ő volt az alkotója, azon azonban a tanács több rendbeli módosítást tett, igy azt is, melynek törlését most az indítványozók kérik. Azonban a tanácsnak azt a módosítását nem tartja a törvénybe üktözőnek. Dr. Farkas Imre és társainak ez ügyben beadott folyamodásával elsősorban a városi tanács foglalkozott, mely az indítvány elutasítását javasolta a következő okokból : A nyugdijszabályrendeletnek ezt az intézkedését annak idején Dr. Szabó Fülöp fellebbezéssel támadta meg, ki érdemben fellebbezését ugyanazzal indokolta meg, mint a jelenlegi folyamadók, vagyis hogy a szabály- rendeletnek ez az intézkedése a nyugdíjtörvénnyel ellenkezik. Ezt a fellebbezést úgy a vármegye, mint a belügyministerium elutasította, ezzel tehát egyszeiüen elvetette azt a felfogást, hogy a szabályrendelet törvényellenes volna. Mivel pedig a nyugdíj törvény a belügyministerium törvényelőkészítő osztályában készült, a törvény alkotója a legilletékesebb annak eldöntésére, hogy valamely intézkedés ellentétben van-e a törvénnyel, vagy nincs. Különben is a városi törvény minden városnak megadja azt a jogot, hogy saját tisztviselőinek javadalmazását maga állapítsa meg, a nyugdíjra való igényjogosultság pedig benne foglaltatik a javadalmazás fogalmi körében, nem követett el, tehát Kiskunhalas város képviselőtestülete törvény- ellenes dolgot akkor, midőn a nyugdíj szabályrendeletben a polgármester nyugdijáról a jelenleg érvényben lévő szabálynak megfelelően intézkedett. A tanács javaslatát jogi és törvény- magyarázati szempontból legalaposabban és legmélyebben járó fejtegetéssel Dr. Zilah Beiő igyekezett cáfolni. Felfogása szerint igenis ellentétben van a törvénnyel a szabályrendelet 5-ik § a s ezen nem változtat semmit az, hogy azt a rendelkezést a vármegye és a belügyministerium helybenhagyták. Szerinte a javadalmazásba a nyugdíjra való igényjogosultság egyáltalán nem tartozik bele. Hosszú és izgatott vita után a közgyűlés 67 szavazattal 37 ellenében az indítványt tevők javaslatát fogadta el, vagyis kimondotta, hogy a nyugdijszabályrendelet 5-ik pontját az indítványnak megfelelően módosítja. Dr. Frager József. ajabb bevonulása. Az újabb bevonulási rendelet a még be nem vonult népfölkelők szolgálati idejük megkezdéséről már Halasra is megérkezett. Vasárnap ragasztatta ki a katonai ügyosztály. A rendelet többek közt a következőket tartalmazza : A népfölkelésre kötelezetteknek általános behívása folytán mindazok a népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok akik, 1883, 1884., .1885 , 1886., években születtek és az 1914 évi november hó 16-tól december 31- ig terjedő időben megtartott népfölkelési bemutató szemlén, vagy a későbbi utó bemutató szemlén népfölkeiés fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, amennyiben névszerint fölmentve nincsenek, 1915. évi február hó 15-én, azok pedig, akik az 1878., 1879, 1880., 1881. és, 1882. évben születtek, > 1915 évi március hó 1-én a népfölkelési igazolványi lapon föltüntetett m. kir. hon- védkiegészitő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. A bevonulok meleg takaróval, meleg alsó és felső ruhával, meleg harisnyával, hósapkával, meleg kesztyűvel, kötött ujas mellénnyel, téli kabáttal, erős lábbelivel, evőeszközzel, evőcsészével hátizsákkal, és két napi élelemmel vonulnak be. A bevonulás alkalmával a népfölkelési igazolványi lap birtokosa a vasutakon harmadik osztályon ingyen utazik; a népfölkelési igazolványi lap azonbau a vasúti állomáson jóval a vonat elindulása előtt az állomás jegypénztáránál lebélyegzendő. Azt a behívott népfölkelésre kötelezettet aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezetik elő s a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI t-c. 4. szakasza értelmében két évig terjedhető börtönnel büntetik A. m. kir. honvédségbe vagy a cs. és kir, közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett a tényleges szolgálatra történt bemutatása után csak ahhoz a csapattesthez kérheti a felvételét, ahová mint népfölkelésre kötelezett beosztották Népssedési mozgalom — Január 19. — január 26. — Születtek: Cserkó Ferencz és Rókasi Veronikának Erzsébet nevű leányuk. Lázár István és Kovács Erzsébetnek József nevű fiuk. Gál Lajos és Németh Erzsébetnek Lajos Tibor nevű fiuk. Komlós János és Borbély észternek Eleonóra nevű leányuk. Daczi Benő és Babó Juliánnának Juliánná nevű leányuk. Agócs Mihály és Kovács Zsófiának halva született leány gyermekük. Tóth Baranyi Móricz és Pap Erzsébetnek Mária Etelka nevű leányuk. Nagy Mihály és Szabó FranczÍ8kának Mária nevű leányuk. Péter Károly és Pál Máriának Zsófia nevű leányuk. Csűri József és Tari Máriának Terézia nevű leányuk. Makay Gyula és Sokét Vilma Amáliának Lujza Beáta Anna nevű leányuk. Meghaltak: Gyenizse Lajos 2 hónapos korban. Komlós Sándor 57 éves, Kovács Sándorné Fleisz Anna 45 éves, Baranyai Imre 40 éves, Födi Mihály 8 hónapos, Farkas Pál 41 éves, özv. Daczi Jánosné Banga Zsuzsánna 68 éves, Maráczi István 1 hónapos, Király Gy. József 43 éves, özv. Be- rényi Jánosné Monda Juliánná 65 éves, Tanács Istvánná Lantos Etelka 18 éves, Árva János 56 éves, Tárnoki Sándor 2 hónapos, Hegyes Ferencz 66 éves, Nagy József 13 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek: Kovács János Mátyás Tumó Máriával. Viszmeg András Abrahám Rozáliával (Tanú: Vincze Márton.) Monda Benő Németh Juliánnával (Tanuk: Szabadi József, Monda Sándor.) Palotás Pál Kovács B. Juliánnával (Tanuk: Bera I*jos, Vas János.) Egyhékeltek : Csapó Károly Schind! Teclával. , A» Mitiet a lóri üzlet.
