Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-11 / 32. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 11. CsarnoK. A Morn zivataraim. Irta : Figyelő. 4 — Az nem helyes, hogy fegyvertelenül járkáltok. Most háború van és sosem tudja az ember mi vár reá. Maradjatok itt nálam; én szerzek számotokra olcsón fegyvert és akkor bátrabban folytathatjátok utatokat. A tanács hiábavaló volt, mivel a menekülők nem voltak fegyver híjával ; a szerb leány kitűnő revolverekkel látta el őket. Megköszönték ezért a gazda vendégszeretetét és hivatkozással, hogy hamarosan egy helyen kell lenniök, eltávoztak. Sűrű rengeteg terült el előttük. Egy keskeny ösvónyszerü ut vezetett az évszázados fák között. Látszott, hogy mesterségesen nem rég készítették. Ezen haladtak. Nem sokáig mehettek, amikor emberek ugrottak elő a sűrűből és körülfogták a kis társaságot. Egy szót se szóltak; egyszerűen a motozáshoz fogtak. Elszedtek tőlük mindent: a fegyvert és azt a néhány forintot, amit a leány adott nekik, minden eshetőségre számítva. Miután ez a művelet megtörtént, gúnyosan jó mulatást kívántak és eleresztették őket. Barna és társai csak most kezdték bánni, hogy nem hajlottak volt vendéglátójuk szavára; de egyúttal örültek, hogy ily olcsón szabadulhattak a gaz haramiák körmei közül. Mert ugyanavval az erővel életüket is kiolthatták volna ; azok előtt pedig egy két ember élet nem sokat számított. Ezért a történtek dacára aránylag derült kedvvel folytatták útjukat. Katonasággal eddig nem találkoztak; igazolásra nem szólították őket, mindenki el volt foglalva a maga dolgával, nem törődött a jámbor kinézésű utasokkal. Már a határ közelébe jutottak, már kicsiny távolság választotta el őket a bolgár földtől. Nappal nem juthattak át a határon, feltartották volna az őrök; az éj sötétjében akarták magukat átlopni a szabadság földjére. Egy elhagyatott kunyhóban ütöttek tanyát. Fűből, mohából ágyat készítettek, és nemsokára átadták magukat a nyugalomnak. Álmukból Barnát és társát katonák durva hangja ébresztette fel. A mar- talóczok felrángatták őket és írásaikat követeitek. Gáli és a szerb leány rögtön megértették, hogy a martalóczok katonaszökevényeknek tekintik őket, ezért a félelemtől reszketve mondták : — Mi bolgár alattvalók vagyunk ; Írásaink tulon vannak. Vezessetek a bolgár konzul elé, az majd igazolni fog bennünket. — Csak hallgassatok jómadarak! Nincs semmi mentség. Nem szabadultok meg újra. Csak egyszer bújhattatok ki a katonaság alól. Másodszor majd vigyázni fogunk reátok. Hogy bolgárok vagytok ? Annál jobb! Jó lesztek az első sorba, ágyutölteléknek. Ezzel intett a szerb őrmester. Emberei megértették ; szó nélkül békjókat raktak Barna és Gáli kezeire és egy nagy csapat hasonlókóp elfogott egyén csoportjába terelték. A leánnyal, aki a kezeit tördelte, eleinte nem törődtek. Néhány perez múlva az őrmester visszajött és legbarátságosabb mosolyával közeledett a leányhoz: — Galambom, most már szabad vagy. Embereid jó lesznek katonáknak ; te pedig megmaradsz nekem. I Nem lesz rossz dolgod. Hisz’jó ember vagyok ón. Ezzel átakarta ölelni a félelmében mintegy áléit leányt. Az, mintha kígyó érintette volna, megrázkódott, s mintegy megelevenedve, villogó szemmel, élesen mondta: — Hagyj engem és embereimet szabadon menni! Azok nem katona- szökevények. Nekünk jogunk van elhagyni ezt az országot! Az őrmester visszataszítóan nevetni kezdett: — Hagyd el hugám a jogot. Nem ér az manapság semmit. A mienk a jog, mert nálunk vau az erő. Ezért galambom ne akaratoskodj. Hagyd az embereket, ne törődj azokkal. Itt vagyok helyettük ón, ép oly erős mint azok, és hatalmas. Mintha szemléltetni akarta volna ezt, átölelte a dühében siró leányt. Az kiugrott kezei közül; valamit kirántott blúzából. Csak azt lehetett látni, hogy valami villog és az őrmester felorditva összerogyott: — Megölt a nyomorult; daraboljátok szót! — Többet nem mondhatott, mert hab jött ki a száján és meghalt. A katonák berontottak. De már nem akadt munkájuk. Két holttestet találtak ; a leány megölte magát. IV. Egymás-után teltek el a hetek, s a fagyasztó tél hideg fuvallata lengett végig a tájon. Barna és társa : Gáli már egészen beletörődtek sorsukba; hagyták hogy szökött szerb katonáknak nézzék őket, s beosszák a kiképzendők közé. Ott ügyességük, engedelmességük által hamarosan kiváltak s megnyerték tisztjeik bizalmát, sze- retetét. Rövid idő alatt a két magyar nélkül már alig tudtak meglenni; az ő véleményüket mindenben meghallgatták. Csak ezt várta Barna és Gáli. Rögtön kérték, ho2v osszák be valamelyik frontra induló csapatba, mivelők karddal is akarják szolgálni „hazájukat.“ A szerb tisztek örömmel egyeztek ebbí bele és nemsokára Barna és Gáli egy nagyobb csapattal indultak el mint altisztek. Hogy hova mennek, azt nem tudták ; szerették volna, ha a magyarok ellen, úgy legalább — gondolták — alkalmuk nyílna oly haditóny véghezvitelére, amely által megdönthetik azt a sereget, amely erőszakkal besorozta őket. Napokig marsolt a csapat Szerbia belsejében. Ott mindenütt a nyomor, a pusztulás képe tárult hőseink szeme elé. És ez aunál inkább kidomborodott, minél közelebb értek az ország határához. A házak itt földig le voltak rombolva, a vagy már megfeketedtek a koromtól. Lakosokat elvétve lehetett látni, s akik ott maradtak, még saját katonaságukat is bizalmatlanul fogadták. A lefolyt kegyetlenségek, bántalmak mélyen vésődtek lelkűkbe. (Folytatjuk.) Szegedtől nem messze és vasúti állomáshoz közel fekvő 200—300 holdas felszerelt földbirtokot Kereseti megvételre, Szeged vagy valamely Szegeddel határos törvényhatóság területén. — Részletes ajánlatokat — közvetítők kizárásával — csak tulajdonostól. — Vételár, fizetési feltételek és tervek közlésével kér Dr. Faller Alajos jegyző VEPRŐD, Bácsbodrogmegye. Milyen lisztek, készülnek. Beszámolt arról egyik előző számában a Helyi Értesítő, hogy a kormány egyik rendeletével megengedte, hogy a malmok búzalisztet hozhassanak forgalomba. A rendelet most érkezett le városunkhoz, amelyet fontossága miatt közlünk: A közfogyasztásra szánt búza és rozsliszt előállításának és forgalomba hozatalának uj szabályozása tárgyában a m. kir. ministerium 2726/1915. M. E. szám alatt a következő rendeletet bocsájtotta ki : 1. §. Malomvállalatok — a 6. §-ban említett vámőrlö malmok kivételével — búzából és rozsból esak az alábbi 2—4. §-okban meghatározott minőségű lisztfajtákat állíthatják elő s az e gabona neműekből való liszt tekintetében a jelen rendelet hatályának idejére esak az itt meghatározott menőségfi liszt fajták szállítása iránt vállalhatnak kötelezettséget. Nem malomvállalatok az eddigi szabályoknak megfelelő lisztfajtákat esak 1915. évi augusztus hó 15. napjáig bezárólag árusíthatják. Ezen a napon túl búzából és rozsból általában esak a jelen rendeletnek megfelelő minőségű lisztfajtákat szabad áruba boesájtani, eladni, vagy bármely más módon forgalomba hozni. Egyes törvényhatóságokra nézve a kereskedelemügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg az előbbi bekezdésben említett határidőt indokolt esetben meghosszabbíthatja. 2. §. A 2°/0-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektóliterenként 75 kgr sulyminőségű búzát az egynemű korpa és hulladék elvonása után annak figyelembe vételével, hogy a takarmány lisztet előállítani tilos, 78°/0-ra kell kiőrölni és ebből legfeljebb a következő három fajta lisztet szabad előállítani: 1. finom, azaz a régi tipusu nullás liszt minőségének megfelelő tészta lisztet a megőrlés alá vett búza mennyiség összsúlyának legfeljebb 15°/0-a erejéig, amely lisztmennyiségbe beszámítandó a malom által esetleg előállított dara is, 2. főző lisztet, mely nem durvább a régi tipusu 2. számmal jelzett lisztnél, a megőrlés alá vett búza mennyiség összsúlyának további 25°/0-a erejéig, 3. egy fajta kenyérlisztet oly mennyiségben, hogy az 1., 2. és 3. pontban megjelölt lisztfajták együttesen a megőrlés alá vett búza mennyiség összsúlyának 78°/0-át adják. Egy minőségű lisztet (sima őrlésű) ; másnak, mint a 6. §-ban említett vámórlő malmoknak, előállítani tilos 3. §. Ha a búza hektóliterjének súlya (minőségi súlya) — 2°/0-nál nem több idegen keverék mellett — 75 kgr-nál nagyobb, a malom vállalat a 78°/„-ra való kiőrlés és a főző lisztre vonatkozólag a 2. §-ban megállapított arány változaltan fenntartása mellett, a hektóliter suly- különbözetnek minden egyes kilógrammja után l/2°/0-al több finom tészta lisztet és ennek megfelelőleg l/2°/0-al Kevesebb kenyér lisztet állíthat elő, mint a 2. §-ban a finom tészta lisztre, illetve a kenyérlisztre vonatkozólag meg van állapítva. Ha pedig a búza hektoliterjének súlya (minőség súlya) — 2°/0-nál nem több idegen keverék mellett — 75 kgr-nál kisebb, köteles a malomvállalat a 78°/0-ra való kiőrlés és a főző lisztre vonatkozólag a 2. §-ban megállapított arány változatlan fenntartása mellett a hektoliter súly különbözetnek mindenteljes kilogrammja után l/2°/0-al kevesebb finom tészta lisztet és ennek megfelelően 3/2°/0-al több kenyérlisztet előállítani, mint a 2. §-ban a finom tészta lisztre illetve kenyérlisztre vonatkozólag van megállapítva. Ha a búza 2°/0-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomvállalat a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után a kenyérlisztre nézve a 2. §-ban meghatározott mennyiséget 1—1. °/0-al csökkenteni s ezzel szemben a korpa és hulladék mennyiséget 1—1. °/0-al meg- felelően növelni. 4. § A rozsból a melynek hektóliterenkénti súlya (minőségi súlya) 70 kgr. az egynemű korpa és hulladék elvonása után annak figyelembe vételével, hogy takarmány lisztet előállítani tilos, a megőrölt meny- nyiség 80°/o-ának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani. Ha a rozs hektoliterjének súlya (minőségi súlya) 70 kgr-nál nagyobb, a malomvállalat a hektoliter sulykülönbözetnek minden teljes kilogrammja után l/2°/0-al több lisztet állíthat elő, mint az előbbi bekezdésben meg van állapítva. Ha pedig a rozs hektóliterjének súlya (minőségi súly) 70 kgr-nál kisebb, köteles a malomvállalat a hektóliter súly különbözetnek minden , teljes kilógrammja után 1/2 °/0-al kevesebb t lisztet és ennek megfelelően 1/2 °/0-al több korpát előállítani, mint a jelen §. első j bekezdésében meg van állapítva. 5. §. Az előző §-okban foglalt rendelke- kezések megtartásának ellenőrzése czéljából a kereskedelemügyi ministernek a földmivelés- iigyi ministerrel, Horvát-Szlavon országokra nézve a bánnal egyetértőleg az 1914, évi november hó 27. napján 84204. szám alatt kiadott rendeletében foglalt intézkedések továbbra is érvényesek maradnak. Azokat a bevételi és kiadási árjegyzékeket a malomvállalatok az előbbi bekezdésben említett rendelet értelmében az ellenőrzés czéljából eddig vezettek, a jelen rendelet életbe léptének napjával le kell zárni és az e napot követő időre uj jegyzékeket kell nyitni. 6. § Oly malom vállalatokra, amelyek lisztet vagy őrleményt bérért, vagy az őrlés végett behozott gabona nemű bizonyos hányadáért kizárólag az őröltető félnek házi szükségletére állítanak elő és lisztet vagy egyéb őrleményt eladásra, vagy a behozott gabona neművel való kicserélés ezéljaira (osuvározás) egyáltalán nem őrölnek (vámör- lőmalmok), a jelen rendelet nem vonatkozik 7. §. Katonai igazgatás részére szóló lisztör- lésekre és szállításokra jelen rendelet nem alkalmazható. 8. §. Aki a jelen rendeletnek a búza és rozsliszt előállítására, vagy forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy aki a megállapított ellenőrzési intézkedéseket meg nem tartja, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1914. évi L. te 9. §-a értelmében — az 1912. évi LXIII. te. 15. §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által, Hor- vát-Slavon országokban az ottani jogszabály szerint hivatott hatóság által- két hónapig terjedhető elzárással és 600. koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 9. § A vámkülföldről behozott búza és rozsliszt készletnek forgalomba hozatalára és a behozott készletek elárusitására a kereskedelemügyi minister esetről-esetre külön ad engedélyt. 10. §. A jelen rendelet életbe léptével a m. kir. ministeriumnak 1915 évi márezius hó 30. napján 1113/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelete hatályát veszti. 11. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Magái hirdetések. Szurok Adám Kármán utcza 8. sz. lakóházát eladja. Tudakozódhatni fenti házánál vagy a téglagyárnál. Darányi Jánosnak Pirtó pusztai bérelt birtokán 50 vontató szénája van eladó. Tudakozódhatni a helyszínén vagy Kertész utezai lakásán. Nagy Kolozsváry Imre Sóstó mellett levő birtokát Dömötörtől kezdve egészben vagy részletekben haszonbérbe vagy feliből kiadja. Tudakozódhatni Jókai utcza 9. sz. házánál. Modok Benőné és Csikós Sándorné Fő utcza 52. sz. lakóházukat és szigeti csőszházon aluli rétjüket eladják. Forgó Antal és neje Popán Mihály szomszédságában levő 12 kapa szőlőjüket lakóházzal eladják. A szőlő azonnal átvehető. id. Németh Buhin Mihály I. kér. Szócsónyi utezai fél hold és 400 n. öl szőlő és gyümölcsös bel- telkót eladja. Tudakozódhatni I. kér. Zrínyi utcza 35. sz. házánál. Harczii Mitő cseppek (Sósborszesz Eszenczia) Kis üvegben egy nagy üveg sósborszesz hatóanyaga! □ 4—5 csepp elegendő ezukorra cseppentve, hogy üditőleg hasson. □ Rendkívül kellemes, tiszta ízű. Q Kis helyen elfér, mellényzsebben hordozható. O Postán több üveg is küldhető 35 dekás csomagolásban. □ Elsőrendű szomjúság csillapító, gyomor- javító szer. O Használatánál a dohányzás könnyen nélkülözhető. □ Pálinkával vagy szeszszel keverve kitűnő sósbor- szeszt ad. □ Bedör- zsölésre, fogfájásra is igen alkalmas. □ Kapható a készítőnél: Czurda Vilmos gyógyszerésznél Kiskunhalason. Egy üveg ára 1 kor. 20 fill. Halas, 1915. Nyomatott Práger Ferancz könyvnyomdájában.
