Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-28 / 30. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 28. CsarnoK. A liálioru zivaíarálian. Irta : Figyelő. 2 Sajnos, a végzet nem akarta, hogy diadalunkat kihasználjuk. Nemcsak a királygyilkos szerbekkel kellett számolnunk, hanem észak hatalmassá gával: az orosszal is hadba keve redtünk. Oda kellett küldenünk csapataink zömét, oda kellett szállítanunk azokat a vitézeket, akik a szerb ellen voltak szánva. Ez okozta aztán, hogy a szerbek túlsúlyra jutottak és komolyan veszélybztettók a Szabács- ban tartózkodó magyar sereget. Vezéreink látva, hogy a küzdelmet sikerrel nem vehetik fel, legfeljebb csak az emberek pusztulnak el, kiadták a parancsot a visszavonulásra. A dicső szerep, hogy a városból kivonulókat védelmezzék, ismét Barna őrmesternek jutott. Lépésről-lépésre harcolva hátráltak hőseink, nagy veszteséget okozva az üldözőknek A túlsó parton volt már az egész csapat. Csak Barna és emberei küzdöttek tovább, elszántan. Nekik megmenekülniük bajos volt, élőiről és két oldalt szerbek támadtak és egy csapat éppen arra törekedett, hogy hátba támadja őket. Mindössze negyven ember volt Barna körül. A többi elhullott. Ezek közül is többen sebtől vérzettek, mindamellett harczoltak tovább. De hiába. A túlerő végre is diadalmaskodott; Barnát és embereit legyűrték. II. Történelmi nevezetességű város Kragujevác. Mi is harcoltunk érte, még akkor, amikor Szerbia önálló állam nem volt, hanem török vazallus birtokként sz-repelt. Ez a város a szerbek legerősebb, legvódettebb helye ; itt van a fegyvergyár, itt készítik a komitácsik számára azokat ' a bombákat, amelyeket e vad állatok lesből hajítottak a tovavonuló magyar katonaságra. Ezt a várost szemelték ki az esetleg fogságba kerülő magyar katonák elhelyezésére, mert innen megszabadulni valósággal lehetetlenség számba ment. A fogolytábort sűrű vasrács vette körül, amelyen kivül széles, mély vízzel megtelt árok húzódott. A városka egyébként tipikusan balkáni. Teljesen hiányzik az a tisztaság, amely a modern európai városok sajátossága, a keskeny ut- czákat a házakból kidobált szemét, hulladék teszi bűzössé, kiindulási helyét képezvén a balkánon oly gyakori typhusnak, cholerának. A házak alacsonyak, ablakaik kicsinyek, hogy kinyitásuk alkalmával, különösen télen, valahogy ne távozzék a drága meleg. A város készült a háborúra. A középületeket sürgősen kórházakká alakították át; fabarakkokat emeltek és a lakosság katonai ruhákat varrt a hadsereg számára. A városon kivül, egy szegényesen felszerelt barakk emelkedett. Szu- ronyos őrök álltak előtte ; a lakosságnak még csak közelíteni sem lehetett hozzája Ez volt a sebesült ellenséges katonák kórháza ; ide kerültek azon hőseink, akik szerzett sebük következtében nem tudtak menekülni, avagy sebesültvivőink nem tudtak reájuk akadni. Ide kerültek Barna Gyurka és társai ; ide hozták a szerbek mint diadaluk jeleit. Megkülönböztetett bánásmódban részesítették őket, mint ' olyanokat, akik vitézül küzdöttek, hősiesen ellentálltak. Sorsuk mindamellett nem volt jó ; hisz a szerbek maguk is szflkiben voltak a gyógyszereknek, alig volt orvosuk és ápolójuk. Barnát, akinek a mellén ment ke resztül egy szerb golyó, egy kicsiuy szobában helyezték el, ahol kívüle szalmazsákon még három sebesült fogoly feküdt. Az őrmester a nagy vérveszteségtől erőtlen, gyenge volt; később aztán erős szervezete kezdett diadalmaskodni ; az élet pírja lassanként kezdett visszatérni arczára. Egy franczia orvos, aki néhány szót németül is beszólt, kezelte. Emberszeretete nem nézte az ellenséget, mindent megtett, hogy a lehetőséghez képest a súlyos beteg megerősödjék. Külön ápolónőt rendelt melléje; egy volt boszniai szerb leányát, aki mint vöröskeresztes vállalkozott arra a nemes, magasztos szerepre, hogy az ellenségnek nyújtson segélyt, ápolást. A sudár termetű, kék szemű leány, — aki fehér ruhájában folyton a sebesültek közt volt és törte a magyar nyelvet, s csakhamar a sebesültek védőangyala lett, — vette gondjaiba Barnát. Az őrmester hálásan nézett reá, beszélni akart, de a leány nagy meglepetésére megakadályozta ebben ezen magyar mondásával: — Ne beszéljen kérem ! Ki fárasztja magát s akkor majd megint elgyengül. — Hát kisasszony magyarul is beszól ! — kiáltott fel Barna. Hála néked Istenem, hogy hallhatom idegenben hazám zengzetes nyelvét. így most megköszönhetem jóságát, amelyben engem, az ellenséget részesített. Ezzel a leány keze után nyúlt, hogy megcsókolja. Az azonban pirulva húzta azt vissza. — Én csak kötelességemet teljesítem — mondta — hálát nem érdemiek. Ki tudja, nem kerülnek-e enyéim is hasonló helyzetbe s akkor talán majd egy magyar lány akad, aki ápolja, gondozza őket. Nap nap után beszélgetett a magyar fiú és a szerb leány egymással. A leány a férfi ágya mellé ült ; hagyta, hogy az megfogja kezét, simogassa. A férfi családjáról beszólt : édesanyjáról, arról a legdrágább nőről, akin határtalan szeretettel csüng, s aki most bánkódik utána, talán vörösre sírja szemét. Beszólt kicsiny gazdaságáról, amely kenyeret ad neki és sóhajtva mondta : kellene valaki, aki anyjánál pótolná őt, a fiút, aki gyermeke helyett leánya lenne. Ez utóbbi kijelentésnél mélyen a leány szemébe nézett. Az mintha megértette volna, elpirult és lehajtotta fejét. így maradtak egy ideig : némán, egymást vizsgálva. Végre is a férfi törte meg a csendet : — Látja Miljacska, milyen a sors 1 Ha mi hamarább ismerjük meg egymást, anyám nem lenne elhagyatott : lenne, aki engem pótolna. De igy most itt kell sóhajtoznom, raboskodnom. A leány nem válaszolt ; csak szeméből ömlöttek a könnyek, jelképezvén, hogy mélyen érintették szivét a férfi szavai. Teltek a napok. Barna egészsége egyre nagyobb mértékben kezdett visszatérni ; de ugyanilyen arányban tűntek el a rózsák a szép szerb leány arczáról. Látszott, hogy valami rágódik szivén, bánat emészti, amelynek nem adhat kifejezést. Barna is észrevette ezt a változást. 0 már tudta, mi okozza ezt ; érezte a leány viselkedéséből, hogy érzelmei viszonzásra találtak ; világos volt előtte az az ok ; de ő sem szólt, ő is hallgatott. (Folytatjuk.) A világháború. Táviratok a miniszter elnökség sajtóosztályától. Vezérkarunk jelentése. Érkezett julius 26. reggel 8 órakor. Budapest, julius 25. Hivatalos. Orosz hadszíntér: Tegnapi nap viszonylag nyugodtan telt el. Csapataink Iwangorodnál az ellenség néhány gyenge előretörését visszautasították. Krilovtől délre meghiúsítottuk oroszoknak ama kísérletét, hogy Búgon átkeljenek. Egyébként a helyzet változatlan. Olasz hadszíntér : Görzi grófságban ellenség egész napon át erős ágyu- tüzelésre szorítkozott. A Doberdói fensik szélén állásaink ellen intézett kétségbeesett éjjeli támadásokat az olaszok súlyos veszteségei mellett ismét visszautasítottuk. A német vezérkar jelentése. Érkezett julius 26. reggel 8 órakor. Berlin, julius 25. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér : Argonnok keleti szélén ellenség egy erődházát felrobbantottuk. Laumois nál, Ban de Sapttól délre franeziák legelői levő árkaink egy kis részében megvetették lábukat. — Dünkirchen várára több bombát dobtunk. Keleti hadszíntér: Below tábornok hadseregénél harczok folynak az ellenség utóvédjeivel. Itt tegnap további 6000 oroszt elfogtak. — A Jessia mentén Kownótól délre és Dembogó vidékén Suvalkitól északkeletre ellenség ellen intézett előretörések alkalmával orosz lövészárkokat foglaltunk el. — A Narewet Osztro- lenkától délre eső vidéktől kezdve Pultuszkig egész arczvonalon átléptük. Pultuszktól délkeletre csapataink a Búghoz közelednek. E vártól délnyugatra, noha az ellenség szívós ellenállást fejtett ki, elértük a Nasielsk Ozovói vonalat. Blonietól nyugatra ellenség több állását elfoglaltuk és Varsótól délre rohammal bevettük Ustauow, Lbiska és Jaarzev helységeket. A lisztárak szakái; ozása. A búzalisztért es rozslisztért követelhető legmagasabb árak megállapítása tárgyában a m. kir. minisztérium által 2727/1915. M. £ szám alatt kiadott rendeletet Szekér Pál rendőrfőkapitány a következőkben közli: 1. § A búzalisztért, rozslisztért, valamint a búza- és rozskorpáért, korpa alatt értve az említett gabonanemüek minden egyéb őrlési hulladékát (konkoly stb.) is, a követelhető legmagasabb árak az 1915. évi julius hó 25 napjával kezdődő időre a jelen rendelet kiegészítő részét alkotó jegyzékben állapíttatnak meg. 2. § A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árakat, amelyek magukban foglalják a rakodóállomáshoz való szállítás költségét is, métermázsánként (100 kg) tiszta súlyra, zsáK nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni A legmagasabb ár zsák nélkül lévén értendő, az eladó a zsák súlyát az eladott liszt súlyába nem számíthatja be. Az eladó az általa szolgáltatott zsák árát külön felszámíthatja. A zsákért felszámítható legmagasabb árat a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. 3. §. A vételár hitelezése esetében a megállapított legmagasabb áron felül követelhető kamatnak kamatlába legfeljebb 2°/0- kal haladhatja meg az Osztrák-Magyar Banknak az ügylet megkötésekor érvényben állott váltóleszámitolási kamatlábát. 4. §. A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árak 1915. évi julius hó 25-ik napján lépnek életbe Ezen a napon tnl tilos búzalisztet és rozslisztet az 5. és 7. §-okban meghatározott árusítás kivételével drágábban árusítani vagy vásárolni annál az árnál, amelyet a jelen rendelet legmagasabb árul megállapít arra a helyre nézve, ahonnan az eladás történik. 5. § Az 1 113/1915. M. E. számú rendelet értelmében előállott lisztkészleteknek 1915. évi augusztus hó 15 napjáig megengedett forgalombahozatalánál az 1.114/1915. M. E. számú rendeletben megállapított árakat szabad felszámítani. 6. § Aki búzalisztért vagy rozslisztért a megállapított legmagasabb árnál magasabb árat, vagy a legmagasabb áron felül a jelen rendelet szerint fel nem számítható bármilyen mellékszolgáltatást követel, elfogad, ígértet vagy adat, a maga vagy harmadik személy javára, úgyszintén az is, aki ily lisztért a megállapított legmagasabb árnál magasabb árat, vagy a legmagasabb áron felül a jelen rendelet szerint fel nem számítható bármilyen mellékszolgáltatást ígér vagy szolgáltat az eladó vagy harmadik személy részére, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914. L t -o. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető péuzbüntetésselbüntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki akár szándékosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módon közreműködik abban, hogy az árusítással megbízott alkalmazottja, vagy az eladást közvetítő más személy, a búzalisztért és rozslisztért követelhető legmagasabb árat megállapító korlátozást kijátsza vagy meghiúsítja, vagy aki bárkinek e korlátozás kijátszására vagy meghiúsítására irányuló eljárását bármely módon elősegíti vagy eltitkolja E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendír- ség működése területén pedig a m. kir államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7. § Ha a jelen rendeletben meghatározott liszt árusítása a közvetlen fogyasztás ezéljait szolgáló forgalomban (kicsinyben való, vagy részletkereskedésben) történik, az eladó csak olyan árakat számíthat, amelyek a megállapított legmagasabb áraknál nem aránytalanul magasabbak. Az ez ellen vétőket az 1914. évi augusztus hó 5. napján 5600/1914. B. M ein szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet 4. § a értelmében kell büntetni. 8. §. A jelen rendelet életbelépésével hatályukat vesztik az 1114/1915, M E. számú rendeletnek mindazok a rendelkezései, amelyek a búzalisztért és rozslisztért követelhető legmagasabb árakra vonatkoznak. Horváth-Szlavonországokra a jelen rendelet hatálya nem terjed ki. Tehát a fenti miniszteri rendelet szerint városunkban julius hó 25-től kezdődőleg a finom búzalisztért kgrként 77 50 fillér a főzőlisztért „ 59 50 „ a kenyérlisztért „ 41'47 „ a rozslisztért „ 40 99 „ a korpáért és őrlési hulladékért „ 18 00 „ maximális ár követelhető. A közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban vagyis a kicsinyben való vagy részletkereskedésben történendő eladásoknál a lisztért és korpáért az eladó osak olyan árakat számíthat, amelyek a megállapított legmagasabb áraknál nem aránytalanul magasabbak s ezen összeg az itt megállapított hatósági gyakorlat szerint kilogrammonként 5 fillérnél több nem lehet. Magán hirdetések. Eaáb Bernátné fűszerkeres- kedósébe egy jó házból való fiút taDODCznak felfogad. Horváth Sz. István Óvoda utcza 8. sz lakóházát 800 n. öl telekkel örök áron eladja. Tóth Imre áll. isk. igazgató Hunyadi utcza 23. sz. lakóházát örök áron eladja. Ugyanott a szeszfőzés megkezdődött, jelentkezhetni Kosa József megbízottnál. Kardos Antalné Sáros utcza 4. sz. lakóháza örök áron eladó, vagy bérbe is kiadó. A halasi mészhomokkő téglagyár cséplóshez alkalmas I. rendű porosz szenet métermázsánként 5 koronájával elad. Csendes Sándor Kisfaludi utcza 62. sz. lakóházát örök áron eladja. Tudakozódhatni fenti lakásán, vagy rekettyéi tanyáján. Ván Zsuzsanna Szalai Istvánná felsőszállási 16 hold szántó földjét több évre haszonbérbe kiadja. Tudakozódhatni Vörösmarti utcza 81. sz. lakásán. Babenyecz Kálmán Árpád utcza 5. sz. lakóházánál egy 5 szobás lakás hozzátartozó mellékhelyiséggel október 26 tói kezdve bérbe kiadó. Tudakozódhatni a helyszínén. Vegye meg okvetlenül minden héten a HELYI ÉRTESÍTŐT ! ~^g Eleven, gazdag, uj és érdekes minden száma és csak 6 fillér az ára “"^g Halas, 1915. Nyomatott Práger Fefencz könyvnyomdájában.
