Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-20 / 3. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 20. Csarnok. [ Bin és zsenialitás. Folytatás 13 Az automobil remeke volt a kocsi és gépművészetnek. Sötét-vörösre volt festve, benne négy üléssel, mögötte egy másik tülke, mely hálószobának volt berendezve. Hajós, Oetin Róza, Bartel és a sof- fűr beültek s gyors tem­póban haladtak. Mikor a várost el­hagyták, már nyilsebesen repültek, bár az ut nem volt nagyon jó, elér­ték az óránkénti 120 kilométert. Két napon át tartott ez a hajsza, Hajós elöl ült a sofőrrel. Az üldözöttek nyomát megtalálták. Rövid pihenő után folytatták útjukat az utasok sokat szenvedtek a kemény hidegben, ami fokozódott, minél észa­kabbra haladtak. Az üldözök nem tartották szükségesnek, hogy az apró városkában az üldözöttek nyomait keressék. Kocsijuk előtt friss kerék­vágás nyomai látszottak, bár a frissen esett hó befedte azt egy kevéssé. A keréknyomok versenyutazáson részt­vevők automobiljainak keréknyomai voltak. Ilyenektől megtudta Hajós, hogy egyik automobilban, melyről nem hitték a versenyzők, hogy hoz­zájuk tartozik e, bár biztosan nem tudták, ült egy férfi és két nő s az egyik nö kreol arcú volt. Most már nem menekülhet a gonosztevő. Mindég gyorsabb haladásra serkentette a sof- főrt Hajós. Mindég gyorsabban haladt a jégmezőn. Útközben vórnyomokat vett. észre a detektív, de nemtulajdo- nitott annak fontosságot. Mellékes esetek találgatására és vizsgálására most nem volt idő. Előre volt a jelszó. A láthatár végén egy kis fekete pont látszott mely óráról-órára na­Ültessünk j dúsan virító hasznos fákat és mehészkedjünk. I Manapság sok gondot, munkát ás költ­séget okoz úgy az egyeseknek, mint Elöljáróságunknak utaink, utcáink, tereink és telkeink befásitása. De, mert mindannyian tisztában vagyunk annak több okból való feltétlen szükséges voltára, mindannyian igyekszünk, igen helyesen, minden helyet, melyet másként nélkülözni tudunk, befásitani. E tekintetben igazán jó példával jár «1A városunk Elöljárósága, mert a fásítást ö igyekszik leginkább évről-évre nagy gonddal, munkát és költséget nem kímélve, a legtöké­letesebben keresztül vinni. Tudjuk, hogy évenként tetemes összeget vesz fel költség­vetésében erre a célra s látjuk is, hogy ezt az összeget évenként fel is használja Azt is látjuk, hogy némely helyen szép eredmé­nyeket is ért el a fásítással. Nagy hibának tartom azonban azt, hogy ezen a téren, még egy irányban nem terjedt ki Elöljáróságunk figyelme; nem terjedt ki ugyanis arra, hogy a szépet és kellemeset a még szebbel és kellemesebbel s ami a fő, a sokkal hasznosabbal összekösse. Hiszen bizonyos dolog, hogy nyáron, mikor a fák lombosak, mennyire tudunk gyönyörködni a városháza körül levő eelti- sekben Ilyen celtis-fák azok, melyekkel az újabb fásítások alkalmával elárasztja Elöl­járóságunk városunk területét. De tessék csak elgondolni, ha minden celtis helyén egy-egy dúsan virító akác, vagy a villany­vezetékek alatt egy-egy virágzó japán akáo (sophora) állana (ezt szépen lehet alakítani), — mennyivel szebb, mennyivel kellemesebb látvány volna, mint a celtisek ? Azt hiszem, szépségüket, viráguk kellemes illatát nem lehet kellőképen méltatni a celtissel szemben. A talajban sem nagyon válogatósak ezek a fák, de mégis, ahol az akác és hárs nem élne meg, ott a japán-akác egészen bizo­nyosan, gyönyörűen diszlenék. Az akác májusban, a hárs júniusban, a japán-akác julius közepétől augusztus első feléig virit. Ha tehát Elöljáróságunk és a nagy közönség a jövőben akáo, hárs, és sophorával fásitaná be városunkat, a közel jövőben majdnem egész nyáron át gyönyörködhetnénk a pom­pásan virító fákban és élvezhetnénk virágjuk felséges illatát mindenütt, városunk egész területén. Hasznosság tekintetében szintén igen feltűnő az a különbség, mely az itt felsorolt fák között van. Az akác-, hárs és sophora fája hasznos, mig a celtis-fa anyagának gyobbodott. Az automobil már gyorsab­ban nem haladhatott. Tisztában volt vele, ha utol érik az elöltük haladókat, irtózatos katasztrófa leend. Közel érve, Hajós helyén felállott és mindkét ke­zébe töltött revolvert fogott. A távol­ság folyton kisebbedéit, az alakokat már kivehette. — Ez ő, Martin professor, — szólt határozottan Bariéihoz, aki szintén felfegyverkezve mögötte állt Mindketten kezüket voltak kénytelenek szemük elé tartani, mert a szél csak úgy vágta az arcukat. — Határozottan ők azok, nem téved­hetnek Hajós ur? kérdé Oetin Róza. A detektív fejét rázta. — Öt perc múlva meggyőződhetik, kisasszony hogy nem tévedtünk. Min­den kótségnélkül, Martin professor van előttünk. A közeli nehéz percek magát Ha­jóst sápadttá tették. Szemei tűzben égtek. Előre hajolt ő is. Róza is Bar­tel is csak a soffőr maradt mozdulat­lanul helyén. Tudta, hogy mindannyiuk halállal fizetnék meg az ő meggon­dolatlan mozdulatát is. Az előttük futó automobil nem képes oly gyorsaságot kifejteni, mint az üldözők. A távolság ismét csökkent, az üldözöttek felhúz­ták a kocsi tetejét, úgy hogy őket látni nem lehetett. — Ne küldjék utánuk egy golyót ? — kórdó türelmetlenül Bartel. — Sémi szin alatt ne merd azt cselekedni elevenen akarom a gazem­bert elfogni. ötven-hatvan kilométernyi eszeve­szett hajsza után okvetlenül utol kellett érni az előttük futó automobilt. Hajós éppen parancsot adott a sofför- nek, amikor Oetin kisasszony meg­borzadt. Bartel halvány lett. Hajós nagy erővel tartotta magát. Vesze­delmes mélység tátongott előttük. A soffőr azonban nagy erővel fékezett a kormányrudat balra fordította és az automobil hatalmas ivet irt le. Min­dez egy pillanat alatt történt. Mig I az automobil balra irt le egy ivet, ' addig az üldözötteké jobbra fordult s a mélységbe eszeveszett gyorsaság­gal rohant. A detektív autója megállt, hacsak egy méterrel odább megy mindany- nyian a mélységbe zuhannak. — Erre nem számítottunk, — mondta Oetin kisasszony, s hátán hideg borzongás futott végig, — most már mindennek vége. — Leereszkedünk ? — kórdó Bartel. — Lehetetlen vétó közbe Róza. Hajós gondolataiba mólyedve állt helyén s a beszélgetést szinte nem is hallotta. Mereven nézett a mélység felé. — Mily hosszú a kötelünk ? — kérdezte a soffőrtől. — Húsz méter, Hajós ur. Az nem lesz elég hosszú. Mindegy 1 Bartel 1 bonsd fel a kötelet leereszke­dem. — De uram, ón ereszkedem le a kötélen, nem ön, — jött meg a bá­torsága Cetin kisasszonynak, én sok­kal könnyebb vagyok , könnyebben tartanak önök engem, mint mi önt. A detektív eleinte hallani sem akart róla, végre mégis beleeggye- zett. — Nézzen körül odalenn, nem lát-e valahol utat, amerre mi gyorsan odajuthatnánk. A kötelet a derekára kötötték a lánynak és lassan leeresztették a mélységbe. Húsz méter mélységbe leérve, még vagy tiz méter mélységet látott maga alatt, azonban itt némi lejtő volt, úgy, hogy a leány vakme­rőén elhatározta, hogy lecsúszik rajta, a lába a földet érte, eloldozta a kö­telet és sikerült, részint csúszva ré­szint ugrálva a mélység fenekére érni. Ott találta az üldözött automobil füstölgő darabjait, a benzin ugyanis felrobbant s meggyujtotta a kocsit. A benne ülők nyomait kereste most. A kocsidarabokat szétszórta, azután tovább haladt. Mintegy 100 lépésnyire ment, a mikor egy csomó ruhát lá­tott a földön. Minden erejét össze­szedve sietett feléje. Mikor közelebb ért, látta hogy a ruha egy holt em­bert fed. Minden borzalmát leküzdve, lehajolt a viaszsárga holttesthez, — meglepetve látta, hogy teljesen idegen ember és nem Martin, akit ő sejtett. Néhány lépésnyire tőle feküdt a másik holttest, az is idegen volt. — De hát kik lehetnek ezek az idegenek — tűnődött a leány. Mikor észre vette Hajós, hogy a kötél könnyű, szemrehányást tett magá­nak, hogy megengedte Rózának a le- menést s minden kérlelés és tiltako­zás dacára utána mászott. Éppen oly módon jutott ő is a kocsi romjai­hoz, mint Oetin kisasszony. Ott cipő­jének nyomai után haladva, éppen a holttestek előtt akadt reá. Hajos leha­jolt a holttestekhez, kikereste zsebei­ket, miközben hirtelen felugrott és vÍ8szaBzaladt az autó romjaihoz. Odaérve széthányta azt s iszonyodva látott ott egy fehórtáblát, melyen ez állt: „Autó verseny II“ A leány követte a detektívet, látta annak arcát s kérdé : — Mit jelentseü ez ? — Rögtön megérti. Az a két holt­test, a melyik ott fekszik, nem most lett halott, hanem amikor már mi üldöztük, már nem voltak élők. Egyik­nek a torka van átvágva, másiknak a szive átdöfve. Ezek ketten az autó verseny résztvevői voltak, s őket Mar­tin gyilkolta meg, azután beleültette automobilba és teljes sebességgel útnak indította, ő pedig nyugodtan ment másfelé s ezáltal bennünket hamis nyomra vezetett, ők pedig előnyt nyertek. (Folytatjuk.) haszna nagyon csekély. Felesleges itt fel­sorolnom, mert mindnyájan jól tudjuk, hogy a mi közönséges akácunk faanyagát háuy- féleképen lehet felhasználni és hogy az milyen értéket képvisel; csak szabad legyen azt felemlítenem, hogy a hárs és sophora faanyaga kitűnő butorfa s igy mindkettő fája szintén igen hasznos. De van ezen dúsan virágzó fáknak még egy igen figyelemre méltó hasznuk is. Igaz ugyan, hogy ezen hasznosságukat hazánkban még nem használják ki kellőképen, pedig milliókat lehetne előteremteni ezen fáknak virágaiból, mert milliókra rúg azon kár, mely a használatlanul elhervadt favirágban a földre hull. A favirágnak ezen nagy hasznát kiaknázni a mezőgazdaság egyik igen fontos kiegészítő részével, a méhészettel lehet. Sajnos, hogy mostanság igen kevesen foglalkozunk vele, pedig a méhészet njabb időben igen szép haszonnal járó foglalkozás, mert kevés befektetéssel, kevés munkával jól jövedelmez, s a siker az újabb talál- mányu kaptár szerkezetekkel és kezelési mó­dokkal sokkal inkább biztosítva van, mint a régi kaptárokkal és kezelési móddal. Ma a kasos méhészettel is szép eredményt érhetünk el és szép hasznot huzhatunk belőle a méz- termelléssel anélkül, hogy a kasos méh­családokat lé kellene ölnünk. Mindezeket meggondolva, úgy a mélyen tisztelt Elöljáróságunknak, mint lakostár­saimnak is szives figyelmébe ajánlom, hogy „Ültessünk dúsan virító hasznos fákai és méhészkedjünk.“ Gál István áll. tanitó. Illlllllll I III IIIII III IUI 111111 lllll lllllll!lil!IIIIIIIIIIIII!llli Hadi menetrend. Hadimenetrend szerint a követ­kezőkép indulnak a vonatok Halasról: Gyorsvonat : Halasról indul Budapestre d. u. 1 óra 41 perckor. Halasról indul Szabadkára este 10 óra 40 perckor. Személyvonat: Halasról indul Budapestre este 10 óra 39 perckor. Halasról indul Szabadkára reggel 5 óra 25 perckor. A regőczei vonat: Halasról indul Regőczére éjjel 1 óra 19 perckor. A majsai vonat: Halasról indul este 6 óra 5 perckor. Tábori postai csomag-forgalom megnyitása. A 11, 39 és 51. számú tábori pos­tákhoz a magán csomagok felvétele újból megengedtetett. A csomag-for­galom feltételei ismeretesek: A cso­magok súlya az 5 kg.-ot és terjedelme bármely irányban a 60 cm.-t meg nem haladhatja. A csomagba hadfel­szerelési és ruházati czikkeken kívül olyan élvezeti czikket is el lehet helyezni, mely nem könnyen romlik, pl. füstölt hús, száraz kolbász, szalámi, sajt, kétszer sült, sütemény, csokoládé, tea, plóhdobozba zárt konzerv. Meg van engedve szivar, cigaretta és do­hány küldése is. A küldeményt a hosz- szu szállítási útnak és az idő viszon­tagságainak megfelelően jól be kell burkolni. (A burkólat lehet viaszkos vászon, vagy faláda.) Minthogy a harcmezőn tulajdonképeni kézbesítők nincsenek, a küldemények különleges kezelését, tehát utánvétellel, avagy expressz, saját kezéhez, térti vevóny- nyel való kézbesítést kikötni és értéket nyilvánítani nem lehet. A csomagok bérmentesítése, a feladásnál kötelező. A sebesült katonákért. A helybeli kórházakba a sebesült katonák részére a következők adtak ajándékot: Széli Antalnó névnapi megváltás 30 korona. Dr. Bori Benőné (Kis kaszinó) 6 üveg paradicsom. Pázsit Józ8efné 5 üveg bor. Musa Erzsiké 1 nagy kosár diós sütemény, 15 liter bor. Ozirok Antalnó 4 liter aszalt szilva, 20 drb tojás, 7 liter bor. Váczi Lajosné 20 kgr. liszt. Berki Antalnó 1 nagy üveg uborka. Szanyi Antalnó 2 korona. Suba Irarénó 1 tyuk. Borbás Imrónó 1 üveg pálinka, 1 kanna tej. Babó Dezsőnó 2 kosár alma. Berki Antalnó 2 kosár káposzta. Jókocsi Ferencznó 3 kgr. zsir, 1 kosár zöldség. Kovács V. József 4 kgr. szalonna, 3 liter bab. FELHÍVÁS. A halasi kölcsönös segélyzö egylet mint szövetkezet 11-ik évtárs u- lata megalakult. Ennélfogva kérjük a nagyközönséget, hogy az igazán üdvös és hasznosnak bizonyult in­tézetbe minél számosabban iratkozzanak, fel­világosítással szolgálunk és Iratkozni lehet bármikor a szövetkezet irodáján, (Keresk. Bank épület.) AZ IGAZGATÓSÁG. r A háború miatt a téli idény legelegánsabb, legszebb kosztümjei és ruhái a legjutányosabb árban a WEINERTH divatteremben SZABADKA, (Wesselényi U, Macsaovics ház) készülnekl T^uhák próba nélkül is készülnek, o o o Á 1915-ik évre “ még kaphatók Präger Pereit! papír és könyvkereskedésében Halai, 1915. Nyomatott Präger Ferenoz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents