Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-21 / 29. szám

4t KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 21. Csarnok. A liálioru zivaíarálian. Irta : Figyelő. I. Lázban volt az egész ország. A mozgósítás kihirdetése már csak órák kérdése volt; a háború a leve­gőben függött, a várakozás ólomsuly- ként nehezedett az egyének lelkére. Óhajtották is a háborút, megbosszu­landó, megtorlandó azt a gaz gyil­kosságot, amely a szerb kézhez fűződött ; féltek is tőle, mert tudták, milyen véráldozatokkal jár az, még akkor is, ha fegyvereinket győzelem fogja koszoruzni. A városok főtereit nagy nóptömeg lepte el. De semmi újság ! Csupa bizonytalanság. Egyik szerint a béke galambjai szálldogálnak ; másik meg azt a hiteles értesülést hozta, hogy a hadüzenet már meg is történt. Való­sággal megváltás számba ment ezért, amikor a falakon megjelentek a hirdetmények, amelyek hadba szó­lították az országot. Meg volt a háború 1 Vitéz fiaink hamarosan ezredeik keretében a harcztér felé robogtak. Elkísérte őket övéik szeretető, imádsága. Velük ment a rokonok minden gondolata. A 38 ik gyalogezred első volt azok között, amelyek a harcz szinterére kerültek. Nagy feladatot szántak ennek a szinmagyar ezrednek, amely az alföld kunjait, köztük Qala3 legtöbb legény fiát mondhatta magáénak. Hatalmas, jól megtermett fiuk tar­toztak ebbe az ezredbe, akik min- • denre vállalkoztak, s nem féltek magától az ördögtől sem. Tisztjeik is csupa magyarok voltak, akiket szeretet fűzött a legénységhez, amely forró ragaszkodással viszonozta azt. Égett a harczi vágytól a legénység. Még nem ment keresztül az első tűzkeresztségen ; rohamot akart már akkor is, amikor annak kivitele talán végzetes is lehetett volna. Be kellett ezért várniok az alkalmas pillanatot. Az ezred a Száva innenső partján, Szabács közelében helyezkedett el. Ezt a szép, kies várost akarta had­vezetőségünk hatalmába keríteni, mert ennek birtokba vétele kiindulási pontját képezhette a további had­műveleteknek. Legnehezebben volt vógbezvihető a folyón való átkelés. A szerbek éjjel-nappal szorgosan őrködtek, s ha csak egy kicsiny csólnak is igyeke­zett a folyón valamerre, a golyók egész záporát küldték feléje, úgy hogy a kísérlet kudarczot vallott. De nem azért voltak magyar katonák az ostromlók, hogy már az első alka­lommal elveszítsék kedvüket ; bíztak abban, hogy ami véghez nem vihető ma, az sikerülni fog holnap. Simonka kapitány, aki az átkelési műveleteket irányította, unta a vára­kozást. Maga elé hívta kedvencz őrmesterét: Barna Gyurkát és hosz- szasan tanácskozott vele. A tárgyalás végén a kapitány kérdezte : — Megértetted fiam ? — Meg, kapitáuy uram — volt a válasz. Még ma éjjel megpróbálkozom vele. Az őrmester ezzel távozott. A pionereket és századának legjobbjait gyűjtötte maga köré és előadta nekik a kapitány óhaját. — Fiuk, —. mondta — igazán nem járja, hogy a szerbek kifogjanak rajtunk. Ma éjjel okvetlenül át kell ■ szállítanunk szerb földre egy pár száz embert, hogy azok fedezzék a többiek átkelését. Óvatosan, ponto­nokkal nyolcz-nyolcz ember megy át, s azok a legnagyobb csendben, a legkisebb zaj nélkül helyet foglalnak a parton, anélkül, hogy a szerbek valamit is ószrevennének, mert akkor nemcsak az ő életük fog kioltatni, hanem az egész kísérlet meghiúsul. A legények örömmel fogadták a javaslatot. Várták az estét, hogy besötétedjen. Végre elérkezett. Ló- lekzetüket mintegy visszafojtva szálltak be a legények az első csólnakba s lassú evezőcsapásokkal igyekeztek a túlsó partra. Barna őrmester folyton szemmel kisérte őket; külsőleg egész nyugodtan, de belseje viharzott az izgalomtól. Végre a csólnak partot ért. Hat katona kiszállt, a másik kettő pedig a csónakot visszafelé hajtotta. Néhány perez múlva már az őrmester előtt voltak s jelentették: — Sikerült, a pajtások a rekety- tyésben foglaltak állást. Indulhat egyszerre két csólnak is. Gyorsabb tempóban ment most az átszállítás, de ép oly elővigyázattal. Szükség is volt erre, mert elhamar­kodottságukkal már jó egynéhány vitéz magyar katona életét kockáztat­hatták volna. Ekkor érkezett oda Simonka kapitány, aki személyesen irányította tovább a szállítást. Mikor már vagy kétszáz ember tulon volt, s a felkelő nap sugarai bolygatni kezdték a folyóra ráne­hezedő sötétséget, Barna őrmester ült a csólnakba. Alig hogy elhagyta a partot, megszólalt egy szerb fegyver és hamarosan lövésektől viszhangzott az egész környék. A golyók hol itt, hol ott csaptak le a vízben ; a csólnakban levőket azonban mindez nem rémitette el. Tovább eveztek, most már gyorsabban, némileg fe­dezve magukat. Az isteni gondviselés, amely párt­fogásába vette mindig az igaz ügyet, megóvta hőseinket ezúttal a vesze­delemtől, úgy, hogy sértetlenül kerültek a szerb partra. Ellenséges földön, az ellenség nagy tömegével álltak szemben vitéz ka­tonáink. Bíztak magukban, bíztak az odaát levőkben és az ágyufedezékben. Tudták, hogy Simonka kapitány nem hagyja el őket és a megígért átke­lési roham, amelyet ők voltak hivatva előkészíteni, legfeljebb estig késhet. Még a nap csak felkelőben volt ; nem árasztott teljes világosságot a földre. A rekettyés eltakarta őket az ellenségtől, volt idejük, hogy védel­mükre alkalma« fedezéket készíthes­senek. A szerbek nem voltak tisz­tában számukkal, ezért nem mertek ellenük támadást intézni. Várakozó álláspontot foglaltak el. A mieink is. így voltak csendben egész estig. Mikor aztán leszállt a homály, a folyó környéke megelevenedett. A katonák apró csólnakokat hoztak vállukon és a folyó mellett helyezték el, egymástól jó távolságban, hogy jó célpontot ne szolgáltassanak. Mikor már eléggé besötétedett és az előkészületek minden irányban vóghezvitettek, megkezdődött egy­szerre a csólnakok százain az átkelés. A szerbek erősen támadtak, de tönkre silányitotta erőlködésüket Barna őrmester kicsiny csapata és tüzér­ségünk, amely a gránátok és srapp- nellek tömegét zúdította reájuk. Csekély veszteséggel jutott Szabács alá a magyar sereg és erős roha­mának nem tudott ellentállni az ellenfél. Futott országának belsejébe, hogy hírül vigye : a bosszú meg­kezdődött, a magyarok lesújtottak. Diadalmasan vonultak be csapataink az elfoglalt városba, amelyet a la­kosok elhagytak. (Folytatjuk.) Olvasóink kívánságára — mivel múlt heti számunkból igen soknak már nem jutott — újból közöljük a maximális piaczi árakat, amely julius 16 tói julius 31-ig érvényes : Alma kgrja 20-40 f Bab nagyszemű ti 80 f Bab kisszemű n 60 f Bab zöld hüvelyes n 12 f Borsó „ ti 20 f Borsó „ fejtett literje 50 f Borsó száraz n 1— f Burgonya kgrja 14 f Baraezk n 30-40 f Birka és bárányhus ti 2 60 f Borjúhús ti 3 40 f Csibe rántani éló súlyban ti 3 20 f Csibe pecsenyének ti 3 - f Csuka 1-80 f Eper földi ti 50 f Gomba egy tányérral 08 f Hagyma vörös régi Hagyma uj vörös nem fejes ti 60 f 6 — 7 szál egy csomó 04 f Hagyma vörös fejes ti 10 f Hagyma (fog) nj 6—7 szál egy csomó 12 f Harcsa kgrja 3 - f Háj ti 4— f Körte 20—40 f Kása (árpa) ti 80 f Kása (köles) ti 80 f Köles n 50 f Kárász (nagy) n 1 40 f Kárász (kicsi) ti 50 f Kappan élősúlyban n 3 — j Kacsa (sovány) élősúlyban ti 1-80 f Kacsa (bízott) „ ti 2-60 f Kakas „ n 2-40 f Kelkáposzta drbja 08 f Káposzta fejes ti 20-30 f Kalarábé 3 drb 1 csomó 08 f Kenyér kgrja 50 f Lencse 1— f Liba (sovány) élősúlyban n 1-80 f Liba (hízott) „ n 2-80 f Mák ti 80 f Meggy befőzni I. rendű ti 30 f n II. * ti 20 f . HL n ti 12 f Marha hús ti 3-40 f Paprika törött I. rendű ti 4.- f Paprika „ II. „ ti 2 - f Paprika zöld drbja 02-04 f Pulyka élő súlyban ti 2-- f Piszke literje 20 f Ponty (1 kilósig) kgrja 2 - f Ponty (1 kgr.-on felül) ti 2-40 f Répa sárga vastag 6 drb 1 csomó 06 f n n kgrja 20 f Retek (hónapos) 6—7 drb 1 csomó 04 f Ribizli kgrja 24 f Sajt (tehén) !> 3 - f Sajt (juh) ti 3 - f Saláta fejes drbja 02-04 f Sertéshús karaj és ezornb kgrja 3-60 f Sertéshús (paprikásnak) 3 - f Sertéshús füstölt 4 — f Szalonna (zsírnak) 3-80 f Szalonna (ennivaló) ti 4'- f Szalonna (füstölt) ti 4-80 f Tarhonya tt 2 40 f Torma 60 f Tojás (egész) drbja 10 f Tojás (törött) 3 drb 20 f Túró friss (tehén) kgrja 70 f „ n (juh) ti 70 f Túró hordóban (tehén) 11 2’- f „ „ (juh) ti 2 - f Tejföl literje 1-20 f Tejszín ti 1-20 f Tej friss fölözetlen 30 f Tej _ lefölözött 20 f Tarhó 50 f Tök uj nagy drbja 16 f Tök uj kicsiny 11 10 f Tyuk élősúlyban kgrja 2-40 f Uborka drbja 02-04 f Vaj (csemege) kgrja 4 80 f Vaj (főző) 4 — f Zsil1 (disznó) 4-— f Zsir (lúd) ti 6 - f Zöldség uj 4 —5 drb 1 csomó 06-08 f A szállítási igazolványokról Szekér Pál rendőrfőkapitány az alantiakat hozza a lakosság tudomására: „Tudomására hozatik a közönségnek, hogy a m. kir. ministérium a mezőgazdasági ter­mények és liszt neműek szállításához szükséges igazolványok kiegészítéséről és módosításáról a 2479/1915. sz. alatt a következő rendeletet bocsátotta ki. 1. § A m. kir. ministérium által a búzának és némely más csikkeknek vasúton, hajón vagy gépkocsin történő szállításához szükséges igazolványokról 1915. évi márczius hő 17. napján 952/1915. M. F. szám alatt kiadott rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kiterjesztetnek a kétszeresre, a ! zabra, valamint az — akár hantolt, akár nem hantolt — száraz (érett) babra, borsóra és lencsére is. 2. §. A Hadi Termény-részvénytársaság ' ozimére szóló vagy általa feladott küldemé­nyekre nézve mindazokat a szállítási iga- 1 zolványokat, amelyek a 952/1915. M. E., az 1151/1915 M, E. és a jelen rendelet 1. §-a szerint szükségesek, az Országos Gazda­sági Bizottság állítja ki. 3. §. A 952/1915. M. E. számú rendelet | 2 §-ának 5. bekezdése akként módosul, i hogy a szállítási igazolványokat Budapest székesfővárosban ezentúl a tanács által megbízott tisztviselők állítják ki. 4. §. A kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg a 952/1915. M. E. számú rendeletet a jelén rendeletből folyó kiegészítésekkel és módo­sításokkal együtt kiterjesztheti a fennálló rendelkezésekben nem említett megózazdasági terményekre és ozikkekre, valamint kiter­jesztheti egyes törvényhatóságok tekintetében a tengelyen vagy bármely más módon való szállításra is. 5. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.“ Magán Hirdetések. Bánóczki Balázsnak 1 drb 4 éves jármos ökre van eladó. Megte­kinthető balotai tanyáján. Lehőcz Imre felsőszállási, fe­hértói és füzesi szántó, kaszáló föld­jeit haszonbérbe kiadja. Tudakozód­hatni Szócsényi utcza 68 sz. házánál. Vájná Benő Füzes pusztai 227 hold tanyás birtokát október 26-tól több évre haszonbérbe kiadja. Tuda­kozódhatni Fürdő utcza 2 sz. házánál. Halász D. Sándor balotai 180 hold földbirtokát Dömötörtől kezdve 40 hold őszi vetéssel haszonbérbe kiadja. Tudakozódhatni Templom-tér 10. sz. lakásán. Biró Sándor felsőszállási 13 hold birtokát Dömötörtől kezdve haszonbérbe vagy feliből kiadja eset­leg örök áron is eladja. Tudakozód­hatni Kisfaludi utcza 100 sz. alatt. Szalai Sándornak Kazincy utca 6. sz lakásán használt gabonás zsákjai vannak eladók. * Bögyös Johanna pirtói 140 hold tanyás birtoka Dömötörtől kezdve több évre haszonbérbe, esetleg feliből | is kiadó. Tudakozódhatni Zrínyi utcza 37. sz. alatt. Lánczi Ernő 2 etetőt és több cséplő munkást felfogad. A csóplést a héten megkezdi Jelentkezni lehet Hunyadi utcza 23. sz. alatt, hol bárány gyapjút és gabonát a legma­gasabb árban vásárol. Kocsis Benő Huszár utcza 6. sz. és Dobó utcza 10. sz. lakóháza eladó. Dobó utczai lakásán egy fias tehene is van eladó. Tudakozódhatni Dobó utcza 10. sz. lakásán. Szép Benő pirtói 22 hold szántó kaszálója Dömötörtől kezdve haszon­bérbe kiadó Török utcza 2 sz. alatt. Németh A. Benőnek felsőrekety- tyei 62 hold és felsőszállási 15 hold tanyás birtoka Dömötörtől kezdve feliből kiadó. Anya szénája is van eladó. Tudakozódhatni felsőszállási tanyáján. Kolozsváry Imre Sóstó mellett levő 114 hold birtokát Dömötörtől kezdve több évre haszonbérbe igész- ben, részletekben, vagy feles haszná­latra kiadja. Tudakozódhatni Jókai utcza 9. sz. lakásán. Vili Antal Petőfi utcza 31. sz. lakóházát eladja. Tudakozódhatni fenti lakásán. Varga Sándor felsőszállási 16 hold (anyás birtokát Dömötörtől kezdve haszonbérbe kiadja. Tudakozódhatni Szondi utcza 7 sz. lakásán. Tulipán védjegyű üvegsört kérjen, ha a legjobb minőségű első magyar részvénysört akarja élvezni. Vendéglőkbe, nagyobb kereskedésekbe, úgyszintén házakhoz is frissen fejtve, jéggel naponta szállítja Kémery Gyula kerületi sörraktára. Halas, 1915. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents