Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-15 / 15. szám
KISKUN-HÁLÁS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 15. 3 Modern reformok. Irta: Dr. Almássy László orsz. képviselő Amikor a közigazgatás reform- | járói beszélünk, négy főkérdéssel ! kell foglalkoznunk és pedig : 1 a szorosabb értelembe vett vár- I megyei közigazgatás, 2. a városok ' reformja, az u. n. városi törvény, 3. a rendőrség államosítása és végül 4. a községek közigazgatása. A közigazgatás reformjának a szorosan vett vármegyei közigazgatásról szóló törvény lesz az első etapeja, de nem választ el bennünket nagy idő a városi törvény és a rendőrség államosításától sem. Az állami rendőrség, amely a városok életében és működésében a polgárság jólétének, egészségének és vagyonának biztosítását tekintve elsőrendű fontosságú tényező, az egész országra nézve a csendőrséggel kapcsolatba hozva, egészséges szervezetet nyer s működése úgy a városokra, mint a községekre egyenlően kiterjed. A rendőrségi feladatok megfelelő megoldása az első feltétele a kulturállam létezésének. A közegészség, közlekedés, építkezés és a modern rendőrségnek szá mos, az állampolgárt a születésétől a haláláig kisérő teendője mind olyan feladatot képez, amely a polgárok jólétének, megélhetésének, társadalmi, politikai és a családban való együttélésének elsőrendű tényezője. Várjuk és kívánjuk azt, hogy a közigazgatás jó, gyors és olcsó legyen, a polgárok érdekeit szem előtt tartsa, a tisztviselőnek megelégedést, tekintélyt, állásának állandóságát biztosítsa, a nép kegyének keresésétől függetlenítse, de az első és fő szempont a polgárok jogosult érdeke legyen. Egy egységes szervezet az ország érdekeit jobban és megfelelőbben gondozhatja, az ellenőrzést a közérdeknek megfelelőbben gyakorolhatja, úgy a tisztviselőt, mint az ügyek elintézését a helyi érdekektől könnyebben mentheti'. Nagy és nehéz feladat vár az ország törvényhozására, melynek igen értékes garanciáját képezi, dé egyúttal megnyugvást és bizalmat nyújt az a tudat, hogy e törvényjavaslat nemcsak a múlt tapasztalatain, de a jelenlegi viszonyok és helyzet teljes ismerésén tárgyilagos, nagy tapasztalattal és tudással rendelkező szakférfiaknak, a szakkörök meghallgatása alapján készült alkotása leend. Politikai szemle. Az idén Budapesten ülésezik a delegeció. A király a megnyitásra április 26-án jön Budapestre és körülbelül négy hétig, május végéig marad a magyar fővárosban. Közben Gödöllőn is fog tartózkodni. * A képviselőház május második felében folytatja tanácskozásait. Akkor j tárgyalják a kerületek beosztását. : Utána a költségvetést tűzik ki napirendre. I HÍREK Véres borzalmak. Thury József Uj előfizetést nyitunk lapunkra. Kérjük azokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Közigazgatási ülés. Pestmegye legutóbbi közigazgatási ülésén tárgyalták a halasi tanfelügyelőség jelentését. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a körzet teiü- letén a tanügy a legnagyobb rendben van. Orvosi állás. A halasi munkásbiztositó orvosi állásra hirdet pályázatot. Javadalmazás: évi 1000 korona. Közszemlén. A rém. kaíh. egyház a szavazók névjegyzékét elkészítette. Az f. hó 15-től 22-ig az egyház adóhivatalában közszemlére ki van téve. Tánczmulatság. A kiskunhalasi Ipartestület és az Iparos ifjuság Önképző-egyesülete a húsvéti ünnep alkalmával az Ipar testület helyiségében sikerült táncz- mulatságot rendezett. A megjelent szép közönség derült hangulatban a hajnali órákig együtt maradt. — Felülfizettek: Juhász Istvánná 1 К 20 fill. Romlós Albert, Biró Etelka 1—1 K. Szathmári István 80 fill. Koschir Sándor, Muharos József, Kuszka Antal, Udrok Lajos 60—60 fill. Németh Félix 50 fill. Nagy Mihály, Szabó Béla 40—40 fill. Holló József 20 fill. Lantos N. 10 fillért. E helyen is fogadják a bál rendező- bizottságának hálás köszönetét. Ruhakiosztás. A városi közgyám a szabadkai gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermekek nyári ruházatát folyó hó 15, 16 és 17-én délután a városi közgyűlési teremben fogja kiosztani. A nevelő szülők a ruha átvétele végett gyermektartási könyvecskéikkel együtt pontosan jelenjenek meg. Műkedvelő. A kiskunhalasi római katholikus gazdai ifjúság május 2 dik napján a színház nagytermében műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncz- vigalmat rendez, részben jótékony czélra. Ez alkalommal színre kerül „Amit az erdő mesél“ czimü népszínmű. A műkedvelőt ajánljuk a közönség figyelmébe. Rendőri hir. Krisloí Gusztáv 29 éves bőig r péksegéd a város területén hatósági engedély nélkül koldult. A rendőrség négy napi elzárásra Ítélte. Büntetésének kitöltése után illetőségi helyére tolonczoltatik. Football mérkőzés. A sportolás nagy lendületet vett szerte az országban mindenütt. Különösen a footballt kultiválják. Hétfőn a szabadkai M. T. E. jött le Halasra, hogy mérkőzzék az itteni Atlétikai Klub csapatával. Szokatlanul nagy számú közönség gyűlt össze d. u. 4 órakor a vásártéren, ahol a mérkőzés lefolyt. Az eredmény 3:1 a szabadkaiak javára. Minden héten olvassa el a : : : Heíyi Értesítőt! Az újságokban a nyomdafestékes fekete sorok között nem is csurog, hanem patakzik a piros, gőzölgő vér. A jó Isten tudja, miféle őrséget kellene állítani ama titokzatos fekete kapu elé, a melynek a küszöbén csak be lehet lépni az örök sötétségbe, de vissza, ki nem lépett még senki soha — hogy ez az őrség erőszakkal tartsa vissza azokat, akik erőszakkal akarnak betörni a halál birodalmába. Eettenetes és vérfagyasztó látvány az a tolulás, a hogyan mostanába rohannak az emberek, e sírba omló seregbe vivén nemcsak a maguk életét, hanem olyanokat is, a kiké minden bizonnyal ezerszer drágább volt nekik, mint a tulajdon életük. Hány véres tett és hány borzalmas öngyilkosság esik nap-nap után. A fővárosban három nap alatt három anya, aki a gyerekével a keblén tör a halálba, iszonyatos és kétségbeejtő jelenség akkor is, ha nem egy millió, de tiz millió ember húzná is az élet igáját ebben a városban. Rablógyilkosok az éjszaka feketeségében nem ölnek meg annyi embert, ahany anya a gyermekét megölte. Megfagy a vér a szívben, elgondolván : Jóságos Isten, hát lehet olyan világ, hogy a gyermek élete akkor van a legnagyobb veszedelemben, mikor az édesanyja karjában van ! . . . Es micsoda értéke lehet az életnek az emberek gondolatában, mikor anyáknak egész csapatja akad, aki úgy érzi, jobb helyre nem fektetheti sokszor magával együtt az ő szép, viruló, okos, egészséges, ártatlan kis gyermekét, mint a koporsóba ? . . . Föllázad az emberben a lélek kinek van joga a maga csalódásának, bánatának, szenvedésének, kétségbeesésének ítéletét rámérni olyanokra is, aki ennek se oka, se tudatos részese ? Hogy a mikor humanisták azt hirdetik, hogy a halál még a rabló- gyilkosokra is túlságos, a legvadabb gonosztevőkre is megengedhetetlen büntetés, akkor anyák tulajdon gyermekeiken tegyenek és hajtsanak végre halálos ítéletet! Micsoda dermesztő ellentét! Maga az élet — úgy gondoljuk — soha se volt jobb és soha se volt rosszabb, mindig egyformán volt jó és rossz azokhoz, a kik medrében gázoltak, mig aztán a fenékre lefeküdtek. De a kulturhistóriából tudjuk : voltak korok, a mikor az emberek kiábrándult, fáradt és ellenséges szemmel néztek az élet arcába és ! igyekeztek elfordulni tőle. Jelek vannak, mintha ez a fáradt és beteg lélek most is megszállotta volna a kort és terjeszti a maga sötét árnyékát az emberekre. Szeretnék rázörgetni mindazokra, akik számára módban és tehetségben az izgatás, a meggyőzés ereje megadatott: cselekedjetek és szóljatok az élet érdekében, szálljatok vitába azokkal, akik panasszal, váddal és rágalommal tetézik 1 Ne hagyjátok úrrá lenni azokat a prófétákat, a kik csak rosszat tudnak róla és semmi jobbat, mint a belőle való kiszabadulást! Mert akármilyen órzékony a szivünk és akármilyen értéktelen a sorsunk, az első, hogy — élni kell 1 irodalmi hagyatékából. I Thury József irodalmi hagyatékai leginkább török vonatkozásuak. Legtöbbjéből az egészséges, vidám humor csillámlik ki. Ilyenek az adomaszerü dolgok, amelyeket Naszrenddin tanító (Hodsa) tréfái czim alatt fordított. Módunkban van azokból néhányat I közölni : * A mezőn sétált egyszer a Hodsa I és néhány lovast pillantott meg, akik egyenesen feléje tartottak. Hirtelen lekapja magáról a ruháit és a közeli temetőnek egyik sirja mellé búvik. A A lovasok megpillantják és kérdik ; tőle, hogy mit keres ezen a helyen. A megszeppent hodsa azt feleli rá : „Halott vagyok, kijöttem a síromból, hogy egyet sétáljak.“ * Elveszett egyszer a Hodsa szamara és kérdi valakitől, nem látta-e. „De igen — feleié neki — ebben és ebben a városban bírónak választották meg.“ Igazad lesz, mondja a Hodsa — mert mikor a tanítványaimat tanítottam, egyre hegyezte a fülét és úgy figyelt a szavamra. * Egy folyó partján üldögélt egyszer a Hodsa. Tiz világtalan ember jött arra felé és megalkudnak a Hodsával, hogy 20—20 fillérért átviszi őket a vizen. Amint átkelőben van velük, egyet elragad belőlük a viz és oda- fullasztja. A vakok erre nagy siránkozást, jajveszékelést csapnak, amire a Hodsa igy szól: Miért siránkoztok annyira, hisz kevesebbet fogtok fizetni.“ * Egy báránya volt a Hodsának, vigyázott rá, mint szemefónyóre. A barátjai meglátogatják egyszer és azt mondják neki, hogy holnap lesz a végítélet, vágják le a báránykát és í egyék meg. A Hodsa nem hiszi, de megint jó egy ismerőse, az is azt mondja. Most már valónak hiszi a dolgot, fogja a báránykát s levágja, aztán kiviszik a mezőre, tüzet raknak és kezdik a húsát pörkölg.etni. Eközben levetik az emberek a ruháikat rábízzák a Hodsára és sétálni mennek. A Hodsa veszi a ruhadarabokat és beledobálja a tüzbe. Mikorára megéheztek, visszakerülnek a sétálók és látják, hzgy hamuvá vált a ruhájuk. — Ki cselekedte ezt ? — kérdik a Hodsától. „Úgy is itt van az Ítélet napja nyugtatja meg őket a Hodsa — nem lesz többé ruhára szükségetek.“ * Egy ember jön a Hodsához és kölcsönkéri a szamarát, „nincs itthon“ mondja a Hodsa. De már is oiditoz bentről a szamár. Azt mondod, hogy nincs, pedig hallod, hogy ordít, mondja a kölcsönkérő. „Együgyü ember — szól a Hodsa — a szamárnak hiszel, ilyen ősz szakállu embernek meg, mint én, nem ?“ * Lakodalomba megy egy nap a Hodsa. De mert kopottas volt a ru- : hája, alig hogy megtessókelik. Kapja magát a Hodsa, hazamegy, felölti az ■ uj bundáját és úgy tér vissza. Ekkor már elibe jönnek, asztalfőre ültetik. Ő ugyancsak kinálgatja; „Tessék ruhám, tessék.“ — Mit csinálsz ? — kérdik tőle. — A ruhámat; illeti a tisztesség, az ételt is hadd egye ő — feleli a Hodsa.
