Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-25 / 12. szám
3 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.' március 25. HÍREK. A városok ügye. Azt olvastam a Helyi Értesítő múlt számában, hogy a belügyminiszter felszólította a várost, hogy legsürgősebb kiadásait jelentse be. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar városok nagy gondokkal küzdenek. Gazdag és szegény város egyaránt a nincstelenséggel áll szemközt s nem tudja megtalálni a kivezető utat. Rendezett tanácsú városokban még rosszabb a helyzet, mint a vagyonosabb törvényhatósági városokban. Ezek legtöbbjében ma megvannak ugyanis azok a legelemibb előföltételek, hogy a város városnak nevezhesse magát. Van rendes világítás, kövezet, járda, vízvezeték, csatornázás. Vannak üzemeik, amelyek közvetlenül és közvetve szolgálják a város nagy érdekeit. Ha ezekben a városokban egy és más dolog megfeneklik, legnagyobb részt olyan luxus dolgok feneklenek, amelyek nélkül az addig elvont város ezután is ellehet, mindaddig amig a pénzpiacz feszültsége engedni fog. De nem igy a rendezett tanácsú városok, különösen nem pedig azok, amelyek csak most léptek arra az útra, hogy várossá fejlesszék megukat legalább egy kis részben, ott ahol még csak most kezdették meg azt a munkát, amely hivatva lesz a városnak városias külsőt adni. Ezekben a városokban azonban nem csak az a legnagyobb baj, hogy a kezdett munkák folytatásához elegendő pénzzel nem rendelkeznek és nem jutnak kölcsönökhöz, hanem főként az is, talán ez a legnagyobb baj, hogy sehol sem keresnek födözetet helyes, célszerű és okos födözetet a főiveendő kölcsönöknek nem a pótadó emelése utján való kifi- zethetésére. A városok legtöbbje folyton újabb kiadási tételt vesz fel költségvetésébe, s hogy azt fedezze, újabb és újabb terheket vet ki olyanokra, akik már a meg levőt is soknak találják. De nemcsak találják, hanem az valóban sok is, mivel jövedelmük csekély. E cikk szűk kereteiben meg se kísérelhetem, hogy még csak reá is mutassak azon dolgokra, amelyek Halas jövedelmét pótadó emelés nélkül fokozhatnák. Nem is az a czélom. Csak azt óhajtom elérni, hogy felhívjam azokra a a város elöljáróinak figyelmét, mert ha azok végre nem hajtatnak, igazán nem lehet csodálkozni azon, ha a városok emésztő gondok között tépelődnek, s keresik a módot, miként meneküljenek az adósságok elől. (Figyelő.) Városi közgyűlés. Halas város képviselőtestülete március hó 30 án, hétfőn d. e. 9 órakor a városi közgyűlési teremben rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésen a következő tárgysorozat fog szerepelni: 1. A Belügyminisztériumnak leirata, melylyel az értókemelkedósi járulékra vonatkozó szabályrendeletet helybenhagyja az általa elrendelt módosításokkal. — 2. A Kiskunhalas— Merges-'Kiekundorozeraa--Szegedi rendes nyomtávú helyi érdekű vasút engedélyeseinek újabb kérvénye Kiskunhalas város képviselőtestületéhez, a vasúti hozzájárulásnak újabb tárgyalása és megállapítása tárgyában a városi tanácsnak javaslatával. Tanfelügyelői látogatás. Szentgyörgyi Lajos tanfelügyelő f. hó 9-én kiszállt Dunapatajra, ahol két парой át az összes felekezeti iskolákat felülvizsgálta. Sürgönyváltás — a hazaszeretet ünnepén. Dr. Nagy Mór, a nemzeti munkapárt elnöke a párt nevében üdvözölte a város orsz. képviselőjét, aki megköszönte és kérte a párt támogatását a jövőben is. A távirat szövege a következő: „Hegedűs Kálmán orsz. képviselő Budapest. A kiskunhalasi nemzeti munkapártnak a március 15-iki ünnepélyre összesereglett tagjai nevében szerettei üdvözöllek és a párt tagjainak Hozzád való rendíthetetlen bizalmáról és ragaszkodásáról biztositlak. Nagy pártelnök.“ „Dr. Nagy Mór Kiskunhalas. Fogadjátok hálás köszönetemet! Szivemből kívánom, hogy a Jó Isten segítségével uj küzdelmekben, újabb győzelemre vigyük ügyünk igazát! Hegedűs Kálmán.“ Halálozás. A város képviselőtestületének egyik agilis tagja : Kuti Szabó István kidőlt az élők sorából. Csütörtökön temették nagy részvét mellett. Tánczvigalom. A füzesi Népkönyvtár-egylet jövő hó 5-én az ottani iskolában bálát rendez. Villámcsapás. Márczius 21-én, szombaton délután heves vihar keletkezett villámlás kíséretében. A villám a szabadkai ut végén levő villamos hálózatba le is csapott, melynek következtében megrongálódott Kovács B. Imre villamos darálójának belső vezetéke; egyrésze elolvadt, a másik használatiadná vált. Rendőri hírek. Ajtai Márton és Ajtai Tamás félegyházai lókupecz cigányok f. hó 22-én az orsz. vásárban egymással Összeverekedtek és botrányt okoztak. Az előbbi két napi elzárásra és 10 kor. pénzbüntetésre, az utóbbi pedig egy napi elzárásra és 10 kor. pénzbüntetésre ítéltetett. Vasas Cs. Lajos 28 éves napszámos f. hó 22-ón este 9 óra tájban a vásártér melletti házaknál ittas állapotban botrányt okozott. Három napi elzárást és 10 kor. pénzbüntetést kapott. — Tanács Mihály 60 éves és Homola Pál 50 éves napszámosok közszemérem elleni kihágásért 10—10 kor. pénzbírságra Ítéltettek. — Dór Albert 28 éves esantavóri illetőségű napszámos a váró« területén hatósági engedély nélkül koldult. Négy napra elzárták és kitoloncolják. Missió. A missionáriusok f. hó 22-ón befejezték a kath. hívek között szent működésüket. A naponként zsuffolásig megtelt templom ékesen hirdette, hogy a hívek hitéletére nézve mily értékes áldozatot hozott a kath. egyházközség nyugalomba vonult esp. plébánosa Véber István, mikor lelkipásztori szeretetótől indíttatva, a missió költségeinek fedezésére már régebben alapítványt tett, s igy kellőképen gondoskodott arról, hogy ezen lelkigyakorlatok volt egyházközségében minden deczemniumban^ megismétlődjenek. Lopás F. hó 15-re virradó éjjelen Bacsó István felső szállás pusztai magányosan álló istállóját álkulcscsal felnyitották s onnan 2 zsák zabot, szecskát, taligát és más gazdasági eszközöket elloptak. Ismeretlen tettes távozása után ajtót bezárta. A rendőrség a tettest Kovács Lajos személyében kinyomozta (47 éves nőtlen, ref, Felső-szállás pusztán lakik). Nevezett a lopott tárgyakat a zab kivételével vissza adta és tettét beismerte. Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Musa István joggyakornokot jegyzővé nevezte ki. A Sárga csikó. Csepreghy Ferencz hires régi népszínművét mutatja be a Kurucz mozgószinház április 1-én mozifilmen mérsékelten felemelt helyárakkal. — Ezen nagysikerű darabban, mely fölülmúl minden eddigi magyar felvételt, a fő női szerepben Berky Lily, a Népopera bájos primadonnája, a többi szerepben a kolozsvári Nemzeti színház tagjai szerepelnek. A többek között Imreh Erzsi, ki a felvétel közben a Szamosba lelte tragikus halálát. — Az est sikeréhez hozzájárul az, hogy Szűcs Laci, a j kiváló dal énekes fog vendógszere- ! pelni és a darabban előforduló énekszámokat adja elő és ez alkalommal még külön kitűnő kabaré számokat fog előadni. A darab- magyarázata 10 fillérért kapható és jegyek előre válthatók özv. Pressburger Ferenczné üzletében. Gyűlés. A magyarországi munkások Rokkant és Nyugdíj Egyletének helyi fiókja márczius hó 29-én, vasárnap d. u. 3 órakor évi rendes közgyűlését tartja az Ipartestület kistermében. (Petőfi utcza) A gyűlés tárgya a rendes ügyeken kívül a tisztviselők választása is. A tagokat és az érdeklődőket ezúton is meghívja az Egyesület elnöksége. Az Igazmondó. Egy vaskos hetilapot csatolunk jelen számunkhoz : az Igazmondót. Tesszük ezt, hogy megismerje a közönség. A laphoz van mellékelve Szemere György kiváló regényének „a hazátlanoknak“ a külön lenyomata. amely hisszük, hogy sok élvezetet szerez olvasóinknak. A képes hetilapnak egész évre 4 korona az ára, amelyet azonban valósággal visszakap az előfizető azon ajándékokban, amelyeket a lap olvasóinak nyújt. Politikai széllé. Jelentettük múlt számunkban, hogy Nagykőrösön megalakult a nemzeti munkapárt. Az uj párt tisztújító gyűlését ünnepség keretében vasárnap tartotta. Ünnepi szónoknak Hegedűs Kálmánt, városunk orsz. képviselőjét hívták meg, aki Ráday főispán, Teleki grótok és még sokak kíséretében reggel 8 óra 25 pkor indult el Budapestről. A vendégek elé Czeglédig nagyszámú küldöttség utazott, a fellobogózott állomás előtt pedig nagy, díszes közönség várta őket. Díszes kocsitábor, melyet lovasbanderium kisért, vitte a vendégeket a gyűlésre. Ott Beretvás elnök üdvözölte őket. Ezután megejtették a tiszt- ujitást. Majd beszédek hangzottak eh Ezek közül ki kell emelnünk Ráday gróf főispán és Teleki József gróf tartalmas, gyújtó beszédét. Hatalmas taps-vihar zúgott fel, amikor Hegedűs Kálmán a dobogóra lépett. A képviselő hosszan beszédet mondott. Vázolta a jelenlegi politikai helyzetet, mindenre kitérvén, ami aktuális, ami fontos. Délben háromszáz terítékű bankett volt, amelyen többek közt gróf Ráday, gróf Teleki és Hegedűs Kálmán mondottak felköszöntőket A vendégek a délutáni gyo. seal visszautaztak. a mi népszaporulati statisztikánk. Fogy a nép. Nemcsak a kivándorlás által, hanem az által is, hogy nem szaporodik. Az élet nehéz, a gyermek fölnevelési gondjai még nehezebbek, a társadalmi segítés kevés, az egyke is megszületett. A kivándorlás más minemű nép- apadási folyamat. Ott nem az a baj, hogy nem születik gyermek, hanem aki született is, azt szeretné, hogy bár ne itt született volna. Ezért akar kivándorolni. A régi mondás, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, egészen kiment a divatból s a kivándorló azt mondja, hogy mindenütt jobb, mint itthon. Egyfelől az egyke, másfelől a kivándorlás. Az egyik nem születik meg, a másik megszületik, de szökik a születése helyéről. S itt van a harmadik. A degenerálódás. Azoknak, akik megszülettek s nem szöknek ki a hazából, a testi elcsenevészedése. Vérbajok, tüdöveszedelmek, agybánta! mák terjedése, a fejlődés meg- apadása, csontok vékonyodása, idegek satnyulása és izmok elpuhadása. íme, a háromféle nemzeti veszedelem szomorú képe. Lehangoló és el ijesztő rajzolat, hol van az a szivacs, amely ezt a gyászos rajzot letörölné a tábláról? Sehol. Az egészségügyi intézkedések hiányosak, néhol még nyomuk sincsen. Hiszen, láthatjuk már az alföldi tanyavilágban, ahol az élet mégis csak egészen más, adott esetekben nem kapható egyes kerületekbe orvos, hát hogyan lehetne kapható oda a hegyek közé, az isten háta mögé olyan fizetésért, amely éhenhalni sok, megélni kevés. Egészségügy nincs, iskola nincs, de a közterhek emelkednek,ezaz egyetlen pénz, amely folyton emelkedő irányzatot mutat. — Meg a pálinkafogyasztás, ez a nemes és kitűnő államjövedelem, amely megöli a testet és lelket és termeli a börtöntöltelókek nyolcvan százalékát. A szomorú festménynek ezek a színek adják meg a hátterét. S amig ezekkel a színekkel festenek Magyarországon, addig ez a kép mindig gyászos lesz és vigasztalanul sötét.
