Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-18 / 11. szám
március 18. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 5 Béli megyei beiyérélet. — Rózsa Sándor. — Rózsa Sándor, a nagy briganti, a betyárok királya már rég örök álmát alussza a szamosujvári régi rabtemetőben. E nagy kaliberű gazembernek viselt dolgai felszépitve, kicziczomázva a romantika szárnyán bejárták egész Magyarországot. A vásári ponyvairodalom himnuszokat zengett róla; az éretlen kalandvágyó ifjúság szive bizony még ma is megrezeg neve hallatára. Az igazságszolgáltatás őrei a szamosujvári fegyintézetben ridegen, s meglehetősen leszállított ázsióval kezelték a „nagy matador“ ténykedéseit, 8 ami dicsősége még elitéltetése után megmaradt, az biz’ a fegyházban szappanbuborékká vált. Élete nevezetesebb mozzanatai közül felemlítjük a következőket: Rózsa Sándor — a dátum hivatalosan nem volt megállapítható — 1818. táján született törvényes házasságból. Iskolát sohasem járt, irni-ol- vasni nem tudott, s vadon nőt fel, mint az ég madarai. Amint hitelesen meg van állapítva, 1841-ben követte el az első rablást Varga János gazdálkodó kárára. Hogy 1841 előtt hány lókötés, lopás terhelte lelkiismeretót, arról nem szól a krónika. 1841-től 1869-ig időközi megszakításokkal lopott, rabolt. Hogy a szabadságharczban guerilla csapatával résztvett volna, arról hiteles adatok nincsenek, azonbau nagyon valószínű, hogy ez idő alatt megemberelte magát, mert ez időből bűncselekmény nem volt rábizonyítható. Hogy szabadsághős, — amint azt a néphit vallja, — nem volt: az bizonyos, mert hisz nem ismeretes, hogy valamelyik ütközetben részt vett volna ? Hogy felderítő szolgálatot végezhetett a honvédség részére, az nincs kizárva. Nevéhez több mint hatvan beigazolt rablás, lopás, betörés s csak egyetlen egy rablógyilkosság fűződik. De mennyi lehetett a rá nem bizonyítható esetek száma 1 ? Legvakmerőbb csinytevései közé tartoznak Huszágh Miklós gazdag ókanizsai földbirtokos kirablása, honnan kora estén rengeteg pénzt, ékszert, értékpapírt rabolt el. — Hódi Pál gazdálkodótól 31 darab ökröt. Ozakó Mihálytól pedig fényes nappal 12 paripát rabolt el. Mohol község pénztárát is nappal rabolta el czin- kosaival. A nagyobb eseteknél személyesen vezette a bandát. Boltok, raktárok megdézsmálását a czinkosokra bízta. A néphit szerint szegény embert nem bántott, s ezt embereinek sem engedte meg. Igaz, hogy a bün- lajstromokban mint károsultak mind jobbmódu emberek szerepeltek. De hisz a szegény emberektől nem is volt mit lopni, mit elrabolni, s a zsiványuak valószínűleg megsúgta ösztöne, hogy ha kapczabetyár módjára a szegény embert is megrabolja a nép ellene fordul s elárulja búvóhelyeit. (Folytatjuk.) Várisi ügyek, ä maisai gyilhisság. Esetek. A halasi vásár, mint a rendőrkapitányság velüuk is közli márcziue hó 22-ón és 23-án fog megtartatni. — A vásárra vész mentes helyről szabályszerű marhalevéllel ellátott bármiféle állat felhajtható. A kirakodóvásár a vásár első napján d. e. 8 órakor veheti csak kezdetét, s az ez ellen vétőket a rendőrkapitányság negyven koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy három napi elzárással fogja megbüntetni. Az adóhivatalból. A jövedelem adóról szóló törvény szerint minden nemű földbérlet a III. o. kér. adó alá tartozik. — Felhivatnak ez alapon az úgynevezett lánczos földek bérlői, hogy bérleteiket a városi adóhivatalnál haladéktalanul jelentsék be, nehogy adóeltitkolásért bajba kerüljenek. A bejelentési kötelezettség a bérbeadókkal szemben is fenn áll. A rendőrkapitányi hivatal felhívja a lakosságot, hogy gyümölcsöseiben, szőlőiben, kertjeiben s egyéb fás és rovarlepett helyeken a hernyó és egyéb kártékony rovaroknak, valamint a tavaszi földmunka alkalmával a cserebogár pajoroknak az irtását az idevonatkozó miniszteri rendelet értelmében a saját érdekében is foganatosítsa, a hernyó irtást pedig rügyfakadás előtt legkésőbb márczius 20-ig annyival inkább eszközölje, mert az irtás miként történt teljesítése fölött szigorú ellenőrzés tartatik, s mulasztás eseten a rovarirtás a mulasztó költségén hatóságilag eszközöltetik, azonfelül a mulasztók a mezőrendőri törvény értelmében felelősségre is vonatnak, 8 kihágásért 100 koronáig teijedő pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig a pénzbüntetésnek megfelelő elzárással bűntetteinek. Az ebtulajdonosok figyelmébe. A városi adóhivatal felhívja az ebtulajdonosokat, hogy az ebtartási szabályrendelet értelmében ebeiket f. hó 31-ig jelentsék be, mert aki kutyáját bejelenteni és részére lánczot váltani elmulaszt, kihágást követ el, s a törvény értelmében minden be nem jelentett kutya után 20 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbírsággal sujttatik. 100 korona pénzbüntetés. Dr. Bori Benő r. kapitány az alispán rendelete folytán újból felhívja a lakosságot, hogy szőlőiben, gyümölcsöseiben, kertjeiben, vagy egyéb helyeken levő alma, esetleg körte és birs fáin előforduló vértetű irtását már most, legkésőbb azonban március hó végéig a saját érdekében is any- nyival inkább foganatosítsa, mert az irtás miként történt eszközlése felett szigorú ellenőrzés tartatik s a mulasztók a mezőrendőri törvény értelmében a kihágásért 100 koronáig terjedhető pénzbüutetóssel, nem fizetés esetén a pénzbüntetésnek megfelelő elzárással bűntetteinek s azon kívül az irtás a mulasztók költségére hatósági utón fog eszközöltetni. — Tudósítónktól. — Részletesen beszámoltunk annak idején arról, hogy a szonszód községben Harkai Ignácz kovácsmestert a korcsmából jövet ismeretlen tettes leütötte. A csendőrség gyanúja eleinte Udvardi Dávid kőművesre irányult, aki azonban igazolta alibiét, úgy hogy a kalocsai törvényszék mindjárt kezdetben beszüntette ellene az eljárást. A csendőrség bosszú folyományának véli a gyilkosságot. Azt kutatja ezért kikkel állott a meggyilkolt rósz avagy ellenséges viszonyban. Az eredmény eddigeló úgyszólván semmi. Valószínű ezért, hogy a bűnösök egy időre kisiklanak az igazság szolgáltatás kezei közül. A babona bolondjai. A babonának környékünkön való elterjedt voltáról többször Írtam már. Most újabban azt a tapasztalatot tettem, hogy levelezőlapokon imaszövegeket küldözgetnek széjjel. Aki kapja, annak kilenc példányban le kell másolnia — már t. i. aki vállalkozik erre a hóbortra — és kilenc ismerősének el kell küldenie. Szóval a kör-imás levelezőlapok száma hó- lapda módjára növekszik. Sikerült egy ilyen levelezőlaphoz jutnom. Itt adom másolatban. „Oh Uram megkérlek, védd meg az emberiséget és tartsd távol tőlem minden rosszat és mi veled akarunk maradni most és mindörökké. Amen. Ezen imát kaptam és ennek az egész világot be kell járni. írja le és meg látja, mi fog történni. Aki ezen imát 9-szer leírja, az megszabadul minden rossztól, aki pedig figyelmen kivül hagyja, azt szerencsétlenség éri. Alti leírja és 9 különböző barátjának elküldi 9 napon belül váratlan öröm éri.“ Ezekhez a levelezőlapok szárnyaira bízott imákhoz a vallásnak semmi köze sincs. Egyszerűen csak arra jók, hogy élesszék és erősítsék a babonás hitet. Ezt pedig nem elősegíteni, hanem megakadályozni kell. Még pedig — másként nem is lehetséges — országos intézkedéssel. (Figyelő.) A kútba fűlt. Oroszi János elmebajos ember Fülöpjakabon lakott fiánál annak gondnoksága alatt. A múlt hét egyik estélyén megszökött s a tanyák között Majsajakab felé kezdett szaladni. Fia és a házbeliek észrevevón, hogy megszökött, utána mentek és nyomon követték, de Oroszi János megállás nélkül futott. Későbben egy korcsma körül azután Oroszi eltűnt követői elöl, kik a holdvilágos éjjelen hiába keresték, nem találták. Hajnalban ráakadtak holttestére a korcsma közelében lévő kopolya kuíban. Oroszi futás közben beleszaladt a kútba s belefult. BOKOR JÍNOS szegedi paprikamalmának világhírű paprikája. — Kérjen árjegyzéket. Hogy hívják „ . „ Egyik szomszédos község iskolájának vizsgáján megjelent az iskola- széki gondnok. A tanító csupa kedveskedésből kiválasztott egy fehérruhás kis leányt és a beszéd és értelemgyakorlatból kezdte faggatni. — Mond, kis leányom, hogy hívják azt a bácsit, a ki az erdőre vigyáz ? A kis leány bátran felelt: — Azt a bácsit, a ki az erdőre vigyáz erdőkerülőnek hívják. — Nagyon jó, — szólt a tanító. — Es hogyan hívják azt a bácsit, a ki az iskolákra vigyáz ? — Azt a bácsit — felelte a kis leány — azt iskolakerülönek hívják. Kabarét Keczelen. Ha a kis vidéki színtársulatok kifogynak a műsorból és a ruhatárból meg a díszletekből, hát átváltoznak kabaré-társulattá s mint ilyenek járják a falvakat. A közelmúltban Keczelen ilyen színészek tartottak előadást. A „vendéglőben“ rendezik a ricsajt s az ivó falán ez a kedves felírás inti óvatosságra a nagyérdemű közönséget: Ezen kabarettában a vendégnek egymás között és magukban való, továbbá a személyzetnek a vendégekkeli társalgása közé dra8ztiku8ságot elegyíteni kihágást képezvén, rendőrileg büntettetik. Finom mulatság járhatja Kecel-felé. Törvényes következmények. a tanyai magyarnak valami baja akadt a törvénnyel. Beidézik a járásbírósághoz és az idézésen rajta van, hogy a „törvényes következmények terhe mellett“ tartozik megjelenni. A magyar meg is jelent pontosan a tárgyaláson, de benn van az egész famíliája, felesége és hat gyermeke. Mikor aztán az ügyre kerül a sor, az egész család egyszerre odalép a biró elé. A biró szigorúan szól rá a parasztra : Mi ez? kik ezek itt? — Megkövetem a nagyságos biró urat, — feleli csöndesen a kérdezett — ez az asszony itt a törvényes feleségem, ez a hat gyermek pedig — ezek meg a törvényes következmények. Az anyós. Egy kis életkép, amelyben az anyós és a szegény vő szerepel. Az öreg nő természetesen veszekszik a vejével. — Hallatlan, hogyan bánsz te a feleségeddel. Hát azért adtam ón hozzád ? Azért neveltem én szeretettel, hogy te folyton gorombáekodj vele ? Na, én nem lennék veled szemben olyan türelmes. Es ha velem gorombáskodnál, nem tudom, mit csinálnék veled a feleséged helyén... En egyszer kávé helyett marólúgot adnék neked 1 . . . A szegény meggyötört, megkínzott vő szomorúan lehajtotta a fejét és megadással rebegte : — Es ón őszintén mondom, hogyha nem a leánya, hanem maga volna a feleségem, mama, akkor meg is innám azt a marólúgot.
