Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-04 / 9. szám
március 4. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 5 Egy fontos teenrii. j A vértetü irtására már felhivtuk egyszer az olvasók figyelmét. Most J erre vonatkozólag Paczolay Győző a Gazdakör titkára a következőket közli : j Hogy a vértetű ellen gazdaközönségünk védekezni tudjon, a gazdakör elnöksége országos hirü szaktekintélyekhez és vegyészekhez fordult, akiknek véleménye szerint a vértetü ellen a következőképen védekezhetünk : Legelső teendőnk, amely a védekezésnek egyik igen fontos része, hogy kora tavasszal, — márczius, vagy április elején kátránnyal jól bekenjük a vértetves fa sebeit. A vértetülepte sebeket azért kell tavasz elején betapasztani, hogy az ott telelős vértetvek megsemmisüljenek. A vértetvek teljes kiirtásához azonban nem elegendő a fa sebeinek békát- rányozása, hanem április elején még meg is kell permeteznünk a vértetves fákat. A permetezés többféle anyaggal eszközölhető : 1. 10—15 °/o'08 gyümölcsfa — karbolineummal. 2. Petroleum emulsióvaí. 100 liter vízhez szükséges 9—12 kg. petróleum emulsió. 3. 4—5 °/<r08 dohányluggal és 1 °/q-08 szappan főzettel. T. i. 100 liter vízhez 4—5 kg. dohánylug és 1 kg. szappan. 4. Pedikollal, amelynek alkalmazása a következő : Először permetezzünk fakadás előtt 3°/o'Os pedicol oldattal, t. i. 100 1. vízhez 3 kg. pedicol. Másodszor elvirágzás után 1/2 °/o'08 pedicol oldattal. (100 1. vízhez 1/2 kg. pedico1.) Harmadszor nyáron l/2°/0 os pedicol oldattal. Negyedszer ősszel, gyümölcsszedés után la/o‘08 pedicol oldattal. — A pedicolt használják több óv óta Kecskeméten, Ozeglóden, Debrecenben. Közvetlen tapasztalatból itt hatását senki sem ismeri, csak annyit tudunk róla, hogy fenti helyeken évek óta használják amiből azt következtethetjük hogy hatásának kell lenni, mert különben nem használnák. — Ez a szer külömben a gazdakör elnökségének gondoskodása folytán városi mintakertben az óv folyamán ki lesz próbálva s akkor mindenkinek módjában lesz meggyőződni arról, hogy vértetü ellen milyen sikerrel használható ez a szer. Vértetü elleni szerek még a dendrin, poxin, hepar, anylicus, párásítói. Fent említett szerek a gazdakör utján megrendelhetők, ahol vasárnap délelőttönként bővebb felvilágosítást nyújt még a gazdakör titkára. Az árjegyzék és árajánlat a tagok rendelkezésére áll s mindenkinek jogában áll azt a vértetü elleni szert megrendelni, amelyiket kiván, illetve jónak lát. Az érdeklődőknek szives tudomására hozom, hogy a káliszappan ára nagybani vételnél 100 kilónként 65 korona. Az 50°/0-os ólomarzenát ára 2 K. 50 fillér, de ennek % tartalmáért a szállító szavatosságot nem vállal. Rendelhető a gazdakör utján Aschenbrandt féle rózkónpor. Thanaton kedvezményes árban. Ipar és KeresKedelem. — A halasi munKásbiztositó. — A helybeli és vidéki sajtó hasábjain fel-felmerül az a hir, hogy a közeli községek elakarnak válni a halasi raunkásbiztositótól. — Mivel e rovatban — mint jeleztük is — fokozott figyelemmel fogjuk kísérni a hivatal működését, a kérdést tisztázandó, felvilágosítást kértünk a halasi munkásbiztositó elnökétől, Nagy Szeder Istvántól aki a következőkben válaszolt: Előre kell bocsátanom, hogy az állitólagos elszakadási mozgalomról sem én, sem a pénztár nem tud egyebet, mint amit néhány lapban olvastunk. Hogy ez a mozgalom, ha fenn is áll, komoly nem lehet, kitűnik abból, hogy a kalocsai iparosok számottevő tagjai sem tudnak efféle törekvésről semmit. Mivel a halasi kér. munkásbiztositó pénztár tagjai közül még a jobb munkaviszonyok idején, 1913. augusztus 31-én 1065 volt halasi, 892 kalocsai, 250 kis körösi és 204 kunszentmiklósi, világos, hogy a kalocsaiak nélkül komoly mozgalom el sem képzelhető. Öt hat óv előtt kezdtek Kunszent- miklóson mozgalmat az iránt, hogy ott külön pénztár állíttassák fel, de éppen a csekély taglétszámra való tekintettel ez a kérelmük nem teljesült s nem is fog belátható időn belül teljesülni. — Az akkori mozgalomból kifolyólag tett is a halasi pénztár igazgatósága olyan irányú javaslatot a felsőbb hatóságoknak, hogy a Halastól messze eső és költséges ellenőizést igénylő községek a halasi pénztártól elszakittassanak és a Halashoz közel eső, de más pénztárakhoz tartozó községek csatoltassanak ide. Ugyanis teljesen elhibázott területi beosztás az, a mely a Kecskemét melletti Kerekegyháza, Izsák és Kun- szentmiklós községet Halashoz csatolja, Kiskunmajsát pedig Kecskeméthez. Vagy a másik irányban : Szeretnie, Bajaszentistván, Ersekcsanád és Sükösd községeket, sőt a Baja városban lakó dunai molnárokat is Halashoz csatolja és nem a bajai pénztárhoz, és ugyancsak rossz az is, a mely a Dunán túl fekvő Bogyiszló községet, melyet fél éven át csak Baja—Bátaszék—Tolnán át lehet megközelíteni, nem a szegszárdi hanem a halasi pénztárhoz sorozza csak azért, mivel Pestmegyóben fekszik. Mivel a munkásbiztositás csak úgy lehet jó, ha az gyors és olcsó kezelést nyerhet, szerintem helyes volna a Halashoz tartozó 47 községből 8—10 távoli községet a hozzájuk közeli pénztárakhoz csatolni és Kis- kunmajsa, Jánoshalma, Mélykút községekkel a halasi pénztárt kiegészíteni, ezzel nagyon sok, legtöbb esetben jogos panasznak elejét lehetne venni. — A felsőbb hatóságok ezen ügyben azonban eddig még választ sem adtak. A másik kérdésre pedig, hogy mi az oka, hogy a nevezett községek iparosai mozgolódnak, csak azt válaszolhatom, hogy nekik is az a bajuk, ami a halasi iparosoknak és az egész ország iparosainak is fáj: az a szörnyű nagy teher melylyel megrónak a munkásbiztositás czimón minden munkaadót, a mely hova tovább az egész ország iparát, de magát a munkásbiztositási intézményt is csődbe kergeti. Hogy ezen a lehetetlen állapoton segíteni kell, ezt belátja már végre minden illetékes fórum, de a helyett, hogy segítenének rajta, csak nagyobb bajokat okoznak úgy a törvényhozás, i mint a kormány ideiglenes intézkedései is. — A sok sérelem közül, mely a munkásbiztositást érte, elég legyen felsorolni a következőket: A törvény szerint az orsz. pénztár ke- | zelési költségét az állam viseli, mégis óvről-óvre megtagadja ezt az állam 8 alig ad felénél valamivel többet. — Törvény szerint tagja volt a pénztárnak minden állami, városi, községi, pósta és vasúti alkalmazott 2400 К évi fizetésen alul. A cséplőgépeknél és egyéb gazdasági gépüzemeknél, valamint az ár- mentesiiő társulatoknál alkalmazott munkások is tagjai voltak a pénztárnak. — Hogy áll ma a helyzet ? A városok, községek, törvényhatóságok kormányhatósági engedéllyel kivonták magukat a kötelezettségek alól. Maga az állam is kivonta a saját alkalmazottait, de a vasúti alkalmazottakat nem, úgy hogy ezen veszélyes üzemnél előálló hiányt, valamint az át nem vállalt kezelési költségeket az iparosság kénytelen megfizetni az állam helyett. Legutóbb meg már törvénnyel mentesítették meg e cséplőgépek és egyéb gazdasági gépeknél, valamint az ármente8itó társulatoknál alkalmazottakat, de elfelejtették rendezni a törvényes biztosítási kötelezettség alatt balesetet szenvedett alkalmazottak járadékának az ügyét, úgy hogy ma az iparosoknak kell megfizetni ezen sérültek életfogytig fizetendő járadékát. Mindezek után gondolkozhat az állami iparpártolás felől az iparos és kereskedő érdekeltség, de fizet az állam helyett kezelési költséget, az államvasut helyett baleseti járulékot és a cséplőgéptulajdonos és az ár- mentesitő társulat helyett járadékot a mezőgazdasági sérülteknek. Ezek a körülmények, meg sok egyéb ok hozza létre a munkaadókra oly terhes kötelezettségek nagyfokú emelkedését. — Mi, akik a pénztár vezetésébe bele látunk, tudjuk ezt, de az a kalocsai vagy kiskőrösi iparos csak azt látja, hogy már megint többet követel a halasi munkásbiz- tositó pénztár, a mely csak végrehajtó közege az Orsz. Pénztárnak s nem tehet mást, mint amit neki is parancsolnak. Annak az igazolására, hogy az iparos és kereskedő érdekeltség csakugyan óriási terhet visel, közlöm a nehány halasi munkaadóra 1912 , illetve 1913. évre kifizetett összegeket : Halasi mészhomokkő téglagyár 672 12 és 95 09 baleset, Halasi gazdasági gőzmalom 824 24 és 442 33 baleset, Nagy Szeder és Gyugel 1165 80 és 2329 16 baleset, Halasi j Villamossági rt. 231 ‘ 10 és 3L20 baleset, Schneider Ignácz utódai i 883 90, Szüle Lajos 131 36 és 62 55 baleset, Körösi Antal 201 10 és 47 34 1 baleset, Kriszháber Lajos 142 35 és ] 66 07 baleset, Móczár Gyula 194 76 és 192 89 baleset, Babenyecz Balázs 224 78 és 193 92 baleset, Dobó és Babenyecz 376 52 és 361'93 baleset, Schwarcz Mihály 381 36, Farkas János 806 67 és 939 82 baleset, Maján János és György 1128 66 К baleset. Méltóztassék ezen adatokat a mai rossz üzletmenetekhez viszonyítva mérlegelni és beláthatja Szerkesztő ur is, hogy panaszra, zugolodásra bőven van ok, mert ez igy van Ka- I locsán és Kiskőrösön is. — Halason is szeretné az iparos, de különösen az építő iparos azt az időt visszavarázsolni, amikor a 160°/o pótadónál nagyobb terhet nem ismert. Esetek. Kímélet. A kiméletesség nem я legutolsó emberi jó tulajdonság. De bármilyen nemes is ez a tulajdonsága az embernek, a pihent ész mégis talál alkalmat, hogy a maga és a mások mulattatására kihasználja. Az az eset is, amit itt alább közlünk ilyen, amely hihetően hamarosan végig fut az ország újságainak hírrovatán. íme az eset: Egy mágnás még az év elején hosszabb utazásra ment. Teljes nyugalomban akart élni s ezért otthon nem adta meg a czimét. Ne zaklassák se levelekkel, se újságokkal ! Hat hónap után visszatért. Az állomáson jószágigazgatója fogadja. -- Nos mi újság? — kérdezte a gróf. — Semmi I Semmi különös ... a Nero megdöglött . . . sok dög húst evett . . . — Döghust ? — Igen ... a lovak . .. — A lovak ? — Igen . . . azok . . . bent égtek az istáiéban 1 — Az istállóban? — Tudniillik a . . szikrák . . . átszálltak a . . . kastélyról 1 — Szikrák a kastélyról ? — Szóval a kastély is leégett? — Már tudniillik az úgy volt, hogy amikor az öreg méltósága a ravatalon feküdt, meggyulladt a függöny 1 — Az édes anyám meghalt ? — Igen azon a napon, amikor a fiatal méltóságos asszony — megszökött 1 Szórakozott. Menyasszony : Mondd csak, apa, Gergely tanárt minek hívtad meg a lakomára ? — Hát tudod fiam, — szólt az öreg, — a tanár szórakozott ember lévén, több mint bizonyos — otthon felejti magát . . . Temetésre elég’! Két városi dijnok beszélget — s ugyan mi másról beszélhetnek városi dijnokok, mintasaját nyomorúságukról A keserves siránkozást az egyik igy fejezi be : — Ezer koronám van egy esztendőben. Tizenkét hónapért, tizenkét hónapon át való szakadatlan munkáért ezer korona. Élni kevés, meghalni sok. — О nem — feleli a másik — meghalni nem sok. A temetés és a sírkő költségei éppen kitelnek belőle. Az elégedetlen kliens. Pest vármegye legveszedelmesebb orgazdája került csendőrkézre. Azonban nem hiába végezte a váci egyetemet, mert jóllehetett köztudomású volt róla, hogy a megyében ellopott marha rendesen az 6 kezén tüot el, olyan konokul és ügyesen tagadott, hogy a kalocsai törvényszék a legnagyobb sajnálatára, kénytelen volt fölmentő Ítéletet hozni. A királyi ügyész felebbezésének helyt adott a budapesti ítélő tábla s a vádlottat három évi fegyházra Ítélte. A védő: Tisztelet tel semmisógi panaszt jelentek be a büntető per- rendtartás 374. szakaszának a) és b) pontja alapján. Vádlott (fölpattan:) A kutyafáját az urnák 1 Száz pengőt vasalt ki tőlem és a három esztendőt mégis semmiségnek tartja 1 Bizony megérdemelné, hogy az urat zárják be — az ügyvédi kamarába.
