Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-25 / 8. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. február 25. Jánoshalmi csendélet. — Tudósítónktól. — Tüzeset. A. napokban leégett dr. Rosenberg Samu bajai földbirtokos jánoshalmi határban levő pusztáján egy cselédlak. a csendőrség azonnal kiderítette, hogy a tüzet az épületben lakó csordás feleségének gondatlansága okozta. A kár 980 korona. Falopás. A kisszállási herczegi birtok teróz- halmai uradalmából egész télen át lopták a fát. A csendőrség a napokban is elcsípett három tolvajt, kik annyi fát vittek, mely egy kocsit megtöltött. A halasi határból is át-átrándulnak egy kis melegítőért a jó szomszédok. Remélhetőleg ők is hamarosan kézre fognak kerülni. A csendőrök a fát őrizet alá vették s a tetteseket feljelentették. A virtus. A közelmúlt napokban Jánoshalma egyik vendéglőjében egy nyolcz tagból álló társaság mulatott. Borozgatás után a mulatók egyike virtuskodásból 33 drb sörös poharat, 10 drb literes üveget és sok apró poharat a* földhöz vagdalt és 4 széket és 2 asztalt megrongált. A vendéglős kétségbeesetten rohant csendőrökért, akik a további pusztítást megakadályozták. A dzsiu fogás. A jánoshalmai rendőrségen a múlt hetekben megjelent egy műfogásokat tanító mester, aki a rendőröket az úgynevezett dzsiu fogásra tanította. Azok azt négy nap alatt elsajátították, s levizsgáztak. A fogás bemutatása azonban majdnem ember halállal járt. A szocziálisták zárkörű tánczmulatsá- gára egy részeg ember állított be. A rendezőség ezért felszólította a posztoló rendőrt, hogy a hívatlant távolítsa el. a rendőr a fogást alkalmazta. A kiakolbolitott elájult, s csak másnap lehetett eszméletre téríteni. Eleinte állapota életveszélyesnek látszott. Most állapota szépen javul. Közgazdaság. A halas—majsai vasút regi menetrendjének visszaállításán fáradozik Félegyháza szomszédunk. Hiába! Mert abból ugyan nem esznek ! Budapesti gabonaárak: febr. 24. Búza 24 k. 15 f. — 24 k. 85 f. Rozs 18 k. 15 f. — 18 k. 35 f. Árpa 13 k. 70 f. — 14 k. 70 f. Zab 15 k. 10 f. — 16 k. 40 f. Tengeri magy. 13 k. 85 f. — 14 k. 05 f. я rom.-bolg. — k. — f.-------k. — f. Korpa 10 k. 40 f. — 11 k. — f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: м I. rendű öreg 350 kgr. felül 13b —140 fii. ^ II. „ n 280—350 kgr-ig 130—136 „ S Fiatal nehéz 300 kgr. felül 142 — 152 „ ■3 „ közép 220—300 kgr-ig 146—160 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 152—165 „ llusserté» 140—300 kgr.-ig 160 —166 „ Az árak kilónként értendők. A cigányok, a dötflms és a szolgabiró. Mi az a szociális érzék az emberben ? Erre a kérdésre a szociológusok sokszor igyekeztek feleletet adni, a nélkül, hogy teljesen tisztázni tudták volna. Talán valami velünk született lelkitulajdonság, mellyel meg i tudjuk érteni más ember nyomom- \ ságát és bánatát, s a szerint tudunk j neki segítséget vagy vigasztalást nyújtani. A gazdag bankár igy kiáltott föl, mikor egy rongyos koldus kopogtatott be hozzá alamizsnáért: — Dobjátok ki, mert meghasad a szivem. Lehet, hogy ennek az urnák jó szive volt, de bizonyos, hogy szociális érzék nem volt benne. De van egy pozitív példánk is arra, hogy körülbelül mi lehet a szociális érzék? A csendőrök a közeli község fiatal szolgabirója elé egy czigány- csapatot hurcoltak. A füstös arcú fickókat azzal vádolták, hogy valami elhullott marhát kiástak a föld alól, s a faluvégi tanyájukon nagy lakomát csaptak belőle. — Igaz ez? — kérdezte borzongva a szolgabiró. — Sok a tanú rá, hát minek tagadjuk ? — felelt a vajda. — De még ha akkora tanú se volna rá, mint kis ujjam, akkor se tagadnék. Igaz. — Es nem lett baja senkinek ? — Nem bizony. — Hát miért tettétek ezt ? — Hát kérem alássan, — felelt a vajda és egyet rántott az ezüstgombos lajbiján — szegény emberek vagyunk, de jól élünk. A szolgabiró egy darabig meredten nézett az előtte álló szurtos és kiéhezett csapatra, aztán egyet legyintett a kezével és igy szólt: — Menjetek a fenébe. Ez az ón ítéletem. A főszolgabírónak azonban nem tetszett az ítélet, s az alispán elé terjesztőire azzal » megjegyzéssel, hogy ilyen metódus mellett az Isten se bir a cigányokkal. Az alispán maga elé citálta az ifjú szolgabirót, s megkérdezte tőle, hogy mi ok vezette őt a cigányok fölmentésére ? Mert hiszen a kihágás evidens, az ítélet csak marasztaló lehet. — Ez mind igaz, nagyságos uram, — felelt a szolgabiró — s formailag talán hibát követtem el. De elkövettem, mert úgy éreztem, hogy az elkölcsi igazság mellettem szól. — Hogy-hogy? — Mikor a vajdát megkérdeztem, hogy miért követték el ezt, azt felelte rá: szegények vagyunk, de jól élünk. Es ón előttem erre a mondásra kitárult ennek a szerencsétlen népnek az egész feneketlen nyomorúsága. Mert micsoda végtelen, ijesztő, kínos szegénységben, nélkülözések közt tölthetik életüket, mikor a beteg döghus evése előttük a jólét bizonyos fokának tetszik. Es oly szörnyű részvét és sajnálkozás fogott el, hogy nem lettem volna képes őket elítélni még akkor sem, ha tudom, hogy rögtön elcsapnak a hivatalomból. Az alispán jól a szeme közé nézett i a fiatal embernek, egy darabig hall- j gatott, nagyot sóhajtott, mintha komor gondolatok bántanák, s aztán csak ennyit mondott: — Igazad van. Szervusz! Mikor aztán az alispán a főszolgabíróval találkozott, igy szólt hozzá: — Ebben a mi kis szolgabiránkban több szociális érzék van, mint a'vár-, megye egész tisztikarában. Mikor mondhatjuk ezt el mi, halasiak tiszviselőinkről ? (К.) Esetek. Számlás ember. Megjelenik egy pesti bohémnél egy számlás ember. A gazdasszonya szegény, aki ezzel a számlás emberrel már mindent elhitetett, hamarjában nem tud uj kifogást mondani. De aztán még egy utolsó mentség jut eszébe. A kötője csücskét a szeméhez emeli és bánatos hangon mondja: — Hiába jött kérem . . . Szegény nagyságos ur . . . az éjjel meghalt. A pónzbeszedó ránéz: — Meghalt? — Meg. — Mi baja volt? — Hátgerincz-sorvadás. Nagy csönd. Aztán sóhajt egyet a pónzbeszedó és ezt mondja : — Február elsején megint eljövök. Es megy le a lépcsőn, nyugodtan, mint akinek pénzbeszedés dolgában még a halál se imponál. Honnan ismersz ? A piaczon vígan fütyörószve ballag pgy suszter inas. Koczogva halad el mellette egy kocsi, amelyen a gazda szívta a rövid szárú garasos pipáját. Az imposztor inas gondol egy nagyot és merészet, felkiált a kocsira : — Hogy van Molnár bácsi ? A kocsin ülő magyar, miután nagyot rántott a gyeplőn, hogy lovait megállítsa, meg is kérdezte nyomban : — Hát hunnan ismersz tó éngöm kedves fijam ? Az inas sem késve a válasszal, a világ leghunczutabb mosolyával csak ennyit mondott: — Hát ahun van a’ — s szurtos ujjával a kocsi oldalán levő táblácskára rámutatott. Nem koptatja. Templomba mennek a leányok. Ünneplőben vannak, olyikon tizenöt ránczos szoknya riszálódik. Elől megy a kis Vicza, a kit alaposan kicsipett az anyja (hál’ istenek van miből,) de a kis leány mezítláb van, csizmáját, harisnyáját kezében viszi. Meglátja az egyik ismerőse és megszólítja : — Te Vicza, mórt nem húzod fel a csizmádat 1 Nem kézbe való az ! Maj’ felhúzom a templom előtt. Csak nem koptatom az utcza során ! Nem azért vette apám, hogy elkoptassam 1 A kiskunhalasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 90/tk. 1914. szám. Árverési hirdetmény-kivonat. Farkas Mihály és a csatlakozott Szanyi János és neje vórgrehajtatóknak Borbás Imre végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 42 К tőkekövítelés és járulékai behajtása végett a kiskun- halasi kir. járásbíróság területén levő Kiskunhalas községbe i fekvő, s a kiskunhalasi 5370. sz. betétben А I 4q9, 410. hrsz. 111, 45 n. sz. öl lakház 2106. sz. a. udvar és kert a Beltelekben (ingatlanból Borbás Imre illető 7* rósz) 985 korona. — А II 18155—18157. hrsz. 1 h, 1138, 256, 106. n. sz. öl szőlők az Öregszőlőben ingatlanból Borbás Imrét illető 7» rész 776 korona — és A 18158/2. hrsz. szőlő az Öregszőlőkben (ingatlanból Borbás Imrét illető 7* rósz) 238 korona kikiáltási árban. Az árverést 1914. évi márczius hó 13-Ik napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el, Az árverzeni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 0/9-át készpénzben, vagy a 1881 : LX. t.-c. 42. § ában meghatározott árfolyammal számított óvadókképes órtókpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. te. 21. §) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet igé> ni senki tem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLÍ. 25. §.). Kiskunhalas, 1914. január 6-áu. A kiadmány hiteléül: Freytág Géza ________________________kir tkvezetű 701/1914 tk. szám Hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a fólegyháza—majsa—halasi h. ó. vasút Kiskunmajsa—kiskunhalasi vonalát és pótlólag a m. kir. államvasutak részére is az alább megnevezett községek határában kisajátított birtokterületekről, valamint h. ó. vasút részére előállotott uj létesítményekről elkészített összeírás, térkép és egyéni kimutatás hitelesítésére a következő határnapok tűzettek ki, úgymint: Kiskunhalas községre nézve 1914. márczius 23. napjának d, e 9 órája Harka puszta vasúti állomásra Kiskunmajsa községre nézve 1914. márczius 24. napjának délelőtti 10 órája Kiskunmajsa vasúti állomásra. Értesíti az érdekelteket, hogy azok kiknek a kisajátítás, térfogat, valamint a birtokösszeirásokba bevezetett szolgalmak vagy jogosultságok ellen kifogásaik vannak, erre vonatkozó észrevételeiket a fentebbi határnapon a hitelesítő bizottságnak előterjeszthetik. Azokat pedig, kiknek a kisajátotott területekért járó s az egyéni kimutatásban kitüntetett kártalanítási vagy kisajátítási összeg mennyiségére nézve vannak ellenvetéseik, vagy akik ezen összegekre bármilyen czimen igényt tartanak, felhívja, hogy ellenvetéseiket s illetőleg igényeiket ezen telekkönyvi hatósághoz 1914. évi április hó 2-ig annál bizonyosabban jelentsék be, mert a bíróság tekintet nélkül a később jelentkezők észrevételeire és igényeire a kisajátítási és kártalanítási összeget az egyéni kimutatás adatainak megfelelően fogja kiutalni, a kisajátított területekre bekebelezett vagy felülkebelezett terheknek törlését pedig hivatalból lógja elrendelni. Az egyéni kimutatás, térkép és birtokösszeirás a telekhivatalban felek által megtekinthető. Kelt Kiskunhalason, 1914. február hó 11-én. Fajth kir. járásbiró (P. H.) Freytág Géza kir. teleköny vezetó
