Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-18 / 7. szám
február 18. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 5 f Törvénykezés. Még a múlt évben történt, hogy Gál Lajos udvarának kerítésén éjjel valaki bemászott s onnan egy sertést elhajtott. A nyomozást rendőrségünk akkor meg is indította, mely azonban eredményre nem vezetett. Ez a siker felbátorította a tolvajt, s október 28-án éjjel újra bemászott Gál udvarába, s onnan még 1 sertést ellopott. A rendőrség nyomozását másodszor siker is koronázta. Sikerült neki a tolvajt Szabó Ny. Ferencz halasi lakos személyében letartóztatni. — Szabó mindkét lopást, úgy azt is, hogy a járlatokat saját és Horváth Antal nevére Íratta, bevallotta. Szabó ügyét f. hó 5 éu tárgyalta a kalocsai törvényszék s a lopásokért 1 évi börtönre ítélte. — Az ügyész súlyosbításért, a vádlott pedig enyhítésért felebbezett, Ha a szerelemnek gyümölcse van. Két szülésznő fölött ítélkezett az elmúlt napokban a szegedi törvényszék. Tóth Jáuosnéuak és Koch Ignácnéuak hívják őket. A két szülésznő egész bűntanyát csinált lakásából, ahova bajba került leányok jártak, hogy szégyenüktől megszabaduljanak. A bíróság Kochnét 1 */* évi, Tóthnét 6 havi börtönre Ítélte. A halasi járásbíróság Tóth D. István majsai lakost 20 napi fogházra átváltoztatható 200 kor. pénzbüntetésre Ítélte. A kalocsai tör- vé yszók az ítéletet megváltoztatta olyként, hogy a büntetést 1 napi elzárással megváltható 10 koronára átváltoztatta és felfüggesztette. Ktczelí csendélet. — Gyilkoltak a legények. — A keczeliekből nem halt ki a regi virtus Vadságukat teljes egészségében megőrizték, s éppenséggel nem tatt- ják bűnnek, ha embertársuk életét kell kioltaniuk. A múlt héten a községben gyilkosság történt, amelyről a következő tudósítást vettük : A faluban a legkegyetlenebbnek ismerik Antoni Jánost és Balázs Jánost. E két legény a múlt héten elhatározta, hogy embervórt fog ontani. Öles szőlőkarókat vettek magukhoz s lesbe állottak a falu legforgalmasabb utczáján. Vártak vagy negyedóráig. Végre lépéseket hallottak. Egy ember jött. A két legény előugrott szó nélkül ütni-verni kezdte a szegény embert, aki holtan rogyott össze. A legények erre nyugodtan hazamentek, megse nézvén, ki az áldozatuk. A leütött ember holtestét másnap találták meg járó kelők, akiben a gyilkos legény rokonára, Antoni Mi- hályra ismertek. A csendőrség alapos gyanuokok alapján letartóztatta a két legényt, akik a gyilkosságot nem tagadták, s csak akkor döbbentek meg, amikor megmondták nekik, kit ütöttek agyon. II II I11I III III II I11I III I11111111111111111 I l i iMinin LAKODALMI MEGHÍVÓKAT olcsón készít lapunk nyomdája. A selyem= tenyésztésről. A földmivelésűgyi minisztérium selyemtenyésztési megbízottja leiratot intézett Halas város hatóságához a selyemtenyósztés fejlesztése érdekében. A leiratból közöljük a következőket : A földmivelésűgyi m. kir. minisztérium az országos selyemtenyésztési felügyelőség utján, az 1914. évi tenyésztésre ingyen ad selymórpetét, illetve selyemhernyót mindazoknak, kik selyemtenyésztéssel foglalkozni kívánnak. A jelentkezők kötelezik magukat a pete illetve hernyó átvételére. — Aki pedig ingyen petét, illetve hernyót kap, a következőkre kötelezi magát : 1.) Hogy a selyemtenyésztési felügyelőség, illetőleg közegeinek utasításait mindenben pontosan teljesiti. Hogy ha a kikeltő a felügyelő utasításait mindenben nem követi, akkor a felügyelőnek jogában áll a hernyót tőle bármikor elkobozni. -- 2.) Hogy senki mástól, mint az országos se- iyemtenyésztési felügyelőség közege itől tenyésztésre petét el nem vállal. — 8 ) Hogy az államtól nyert ösz- szes petemennyiséget kizárólag gubó- termelésre fordítja és petetermelésre semmi szin alatt sem — 4.) A termelt gobókat a selyemtenyésztési felügyelőség e czélból megbízott közegeinek beváltás végett okvetlenül és minden körülmények közt átadja és azokat semmi szin alatt másnak el nem adja vagy el nem ajándékozza. Ha a város elöljárósága különös helyeket vagy órákat jelez meg a levélszedésre, a tenyésztő köteles ezen rendeletet pontosan betartani. A gubókat élő állapotban 3-fóle osztály szerint váltják be. I. osztályú gubónk beváltási ára kilogrammonként 2 K. 30 til; II. osztályú gubóé kilogrammonként 1 K. 60 fill; mig a III. osztályú gubónak beváltási ára kilogrammonként 20 fillér. Az erdélyi veszedelem. Halas régi képviselője: Mocsáry Lajos érdekesen nyilatkozott a román békéről. Arra vonatkozólag, hogy a miniszterelnök bókét akart teremteni a nemzetiségek között ezt mondta: „Gyámoltalanság volna attól tartani, hogy a nemzetiségek az eddiginél nagyobb fejlődésnek indulnak s ehhez a fát magunk alatt vágva, még mi is segédkezet nyújtunk, veszendőbe mehetne maga a most szilárd alapokon nyugodni látszó magyar hegemónia is. Mindig meg fogjuk őket előzni legalább egy lófőhosszával. Alaptalannak tartom azt a vészkiáltást is, melynek akkordjai Erdélyből hangzik felénk, nincs itt szó valami nemzeti veszedelemről „a romáuság előnyomulásáról,“ csak az történik Erdélyben hogy t. i. az országszerte tollasodé parasztok szereznek meg úri birtokokat. Nem örvendetes dolog a középbirtokos-osztálynak még mind ekkoráig meg nem szűnt hanyatlása, de egyáltalában nem speciális „erdélyi veszedelem.“ Esetek. Végrendelet. Az öreg X. termónynagykereskedő humoros ember volt világéletében. Nemcsak akkor, amikor jól ment az üzlete, hanem miután megbukott, tönkre ment is. Annyira megtartotta a jó kedélyét, hogy az emberek azt hitték, hogy X. titokban pénzt rejteget valahol. A múltkoriban azonban súlyosan megbeiegedett az öreg s az orvosa lemondott az életéről. Az öreg megsejtette a dolgot s maga elé hivatta ügyvédjét. — Végrendelkezni akarok, — mondja a fiskálisnak. Az ügyvéd jegyezni kezdett. — Hagyok a családomnak százezer koronát . . . Az ügyvéd megdöbbenve nézett az öregre . . . — Százezret ! . . . — Igen, csak irja . . . — A szegényeknek húszezer koronát . . . — Húszezer . . . — S önnek, ügyvéd ur. tizenötezer . . . Ez sok volt az ügyvédnek. Érdeklődve kérdezte : — Es hol van az a sok pénz ? Az öreg ravasz mélabuval felelte : — Nézze, ügyvéd ur, én haldoklók. Csak nem gondolja, hogy ilyen állapotban azon is törni 'fogom a fejem . . . Ha csali áz a baj. Egy pesti háztulajdonos házmestert keresett. Sok jelentkezőt visszautasított már, mert bizonyos képesítésekhez kötötte az állást. Talán még érettségi bizonyítványt is követelt. Végre talált egy megfelelő embert. Apróra megvizsgálta születési bizonyítványát, katonakönyvét, összes okmányait. Végre megkérdezte : — Aztán nős ember maga ? — Nem. — Az nagy baj. Maga minden tekintetben megfelel, csakhogy én nős embert keresek. — Hát ha csak az a baj, akkor azon könnyen segíthetünk — felelte a házmester-jelölt — ha van a tekintetes urnák egy eladó lánya, adja azt hozzám, aztán mindjárt nős ember leszek. Irodalom. Itthon és külföldön, rajzban és szövegben a magyar humornak elismert első képviselője a Kakas Márton. Alapította Sipuiusz. Felelős szerkesztő Szőlösi Zsigmond. Munkatársai a legkitűnőbb magyar humoristák és karrikatura-rajzolók. A „Kakas Mártonénak havonként kétszer megjelenő teljesen ingyenes melléklete az első és egyetlen magyar gyer- mekólclap a „Kakas Marci.“ A Kakas Márton előfizetési ára a Kakas Marcival együtt egész évre 12 korona fél évre 6 korona, negyedévre 3 korona. — Az előfizetést bármikor lehet kezdeni. A Kakas Márton kiadóhivatala Budapest, VIII. kerület, József-körut 5. szám. Ipar ШШШ Ily cimen lapunk legközelebbi számában uj rovatot nyitunk, hogy a halasi kereskedők, iparosok érdekeit hathatósan istá- polhassuk. E rovat nem lesz semmiféle egyesület hivatalos rovata; ehelyütt mindenkitől függetlenül fogunk harcolni a I halasi ipar és kereskedelem fej- ! lesztéséért. Figyelemmel fogjuk kisérni e helyütt a halasi munkásbiztositó pénztár működését, amely munkaadót és munkást egyaránt érdekel. Figyelemmel kisérjük az ipari munkások sorsát, helyzetét, s igazságos, elfogulatlan bírálatban részesítjük. E rovat a halasi ipar és kereskedelem tükre s egyúttal támogatója fog lenni De lesz harcosa is, ha azt látja, hogy igazságtalanság történt vele. Az uj rovat kéthetenként, a szükséghez képest azonban hetenként fog megjelenni. IFJÚSÁG. Erdő gyöngye. Egy kis házikóban éldegélt az erdő szélén Erdőgyöngye az édesanyjával, Ezüsthajjal. Erdőgyöngye igen szép, kedves leány volt. Egyszer az erdőben fát szedett, ekkor halk nyöszörgés üté meg fülét, arrafelé indul és ime, egy csúf öreg embert lát, akinek hosszú szakálla beleakadt egy sürü bokorba. Először nagyon megijedt, de a jószive úrrá lett felette és legyőzvén félelmét, kiszabadította az öreg embert. Hálából az öreg ember egy kis arany kalapácsot adott neki. Erdőgyöngye szépen megköszönte és hazaindult vele. Játékos kedvében kalapácsával ráütött egy fának a törzsére. Semmire se gondolt és ezért csodálkozva vette észre, hogy kis kunyhójuk fényes palotává változott át. Berohant a szobába, hol édes anyja már tárt karokkal várta és elbeszélte neki. hogy amig ő az erdőben volt, egy szép ifjú járt itt és ő utána tudakozódott. Amikor megtudta, hogy nincs otthon, megígérte, hogy másnap eljön. Erdögyöngye szivdobogva várta a másnapot. Végre az is megérkezett. Az ifjú belépett és igv kezdte beszédét: — En egykor király voltam, de egy gonosz varázsló megátkozott, hogy csúf öreg ember képében éljek, de ez még nem volt elég, mert szakállam egy bokorba volt csomózva és mindaddig voltam ilymódon fogoly, mig egy szép leány kiszabadit. Te kiszabadítottál, akarsz-e a feleségem lenni ? Erdőgyöngye nem felelt, csak beszédes szeme adta mega választ . így tette jószívűség királynévá Erdőgyöngyét.
