Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-15 / 28. szám

július 15. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Felgyújtotta a lakását aztán öngyilkos lett. Nincs szerencsétlenebb, szánalma­sabb ember annál, mint akinek a szivében gyökeret vert a féltékenység. Se éjjele, se nappala nincsen; rém­képeket lát, becsületét tönkretéve véli, s oly tettre ragadtatja magát, amelyet reparálni nem igen lehetséges. Az elmúlt héten végbement tra­gikus esetnek is a féltékenység volt a létrehozója. Az esetről a következő tudósításunk számol be : Antoni Tamás 87 éves gulyás két évig volt alkalmazásban Baki Károly halasi lakos rekettyéi tanyáján, mig felesége a gazda másik birtokán dolgozott. A házaspár békésen éldegélt egymással, nem zavarta az egyet­értést semmi. Később azonban meg­irigyelték egyesek a boldog családi életet; különféle hamis híreket hoztak forgalomba, s azoknak a férj füléhez való juttatásáról is gondos­kodtak. Ozivakodások, féltékenységi jele­netek váltották fel a családi harmó­niát. A férj beugrott a kósza híreknek, gyanusítgatásoknak anélkül, hogy kereste, kutatta voina, van-e azoknak szilárd alapjuk. Nem hall­gatott feleségére, aki kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy a rágalmakat a rossz akarat terjeszti; ő nem követett el semmi olyast, ami a férj becsü­letét behomályosithatná. Hiábavaló volt a feleség bizony- kodása ; az indulatok csak nem csendesedtek el Antoni keblében. Az asszony ezért f. hó 7-ón öt gyerme­kével otthagyta férjét. Nem tudta ezt elviselni Antoni. Csak most érezte, mennyire szivéhez nőtt felesége és családja. De már ekkor késő volt 1 Lehangolva, busán járkált Antoni. Látni lehetett^ hogy valamit tervez. Es valóban szerda virradóra felgyúj­totta azt a gulyás tanyát, amelyben lakott. Ezen tette után a tanya előtti kertbe ment, s ott egy szilvafára felakasztotta magát. Az égő gulyástanya lángja mesz- szire elhatolt. A szomszédok hama­rosan összeszaladtak, s hozzáfogtak az oltáshoz, de nem sok eredmény­nyel, mert a tanya földig leégett. Mikor az oltással készen voltak, megpillantották a szilvafán Antoni himbálódzó testét. Oda rohantak. Levágták a fáról. Antoniban azonban akkorra már nem volt élet. Az esetről rögtön jelentést tettek a rendőrségnek, ahonnan dr. Bori Benő rendőrkapitány Hováncsek János biztossal tüstént a helyszínére ment. A holttestet a hullaházba vitték, a honnan csütörtökön temették el. A kirakatokban kifüggesztett „0 L L A“ táb­lácskák az 011a lerakatot jelzik. — Kedvelt mi­nőségek 1203sz. tucatja 6 kor , 1204 sz. superfl- nom tucatja 8 kor. Az„OLLAu 2000 orvos által legmegbizhatób- nak van ajánlva. Kapható Mikes Ferencz gyógyszertárában Uj munkakönyvek a választdl jog igazolására. Mint értesülünk a kereskedelem­ügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, melyben uj mintájú munkakönyvek beszerzésére utasítja az összes törvény- hatóságokat. Az iparossegédek és gyári mun­kások számára készítendő uj munka­könyvekben levő változtatások az uj választói törvénnyel vannak összefüg­gésben. Fel kell tüntetni a munkakönyvben ezentúl, van-e a munkásnak a vá lasztói jogosultságra alkalmas iskolai végzettsége, vagy tud-e írni, olvasni Be kell vezetni időről-időre a munka nemben (szakmában) beállott változást s ez a bejelentés alapján az ipar­hatóság feladata. Talán az egész munkakönyv-reformban ez a legfon­tosabb újítás, mert a munkanem vál­tozása igen fontos szerepet játszik a választójog tekintetében. Ezentúl kizárólag az uj mintát lehet használni, a régiek átírása nem kötelező, s csak a munkás kívánságára történhetik, de a miniszter rendelete végén megjegyzi, hogy a munkások kellő formában kioktatandók arról, hogy a jelenlegi munkakönyvnek az uj minta szerint kiállított munka­könyvvel való kicserélése rájuk nézve a választójog szempontjából előnyös. lillftllllíl Sok gyümölcsöt termelünk-e? Mi azt hisszük, óriási a gyümölcs­termelésünk, pedig a mi termésünk csak csöpp a tengerben. Csehország egymaga több szilvát termel, mint Magyarország minden gyümölcsét együttvéve. így Tirol és Stájerország is almát. Gyümölcstermelésünk még legalább húszszorosán volna foko­zandó, hogy arányos legyen más hozzánk hasonló nagyságú országok terméséhez képest. Lépfene és veszettség uralkodik az állatok közt Topolyán. Kecskemét és a homoktéglagyártás. Kecskemét város pusztai építkezések olcsóbbá tétele czóljából egy hordoz­ható homoktéglagyártó gépet akar beszerezni. Ezért több városba, ahol ilyen homoktéglagyártó gép van, kiküldte a tanács pár tagját, tanul­mányozás czóljából. Kecskemét még a nyár folyamán be fog szerezni egy ilyen mobil homoktéglagyártó gépet, melylyel kint a pusztákon olcsón lehet előállítani az építő anyagot. Vásár. Ozegléden az országos vásárt julius hó 19-én tartják meg. A száj- és körömfájás a bugaci legelőkön nagy mértékben fellépett. * Budapesti gabonaárak ; julius 14. Búza 26 k. 95 f. — 27 k. 55 f. Rozs 18 k. 95 f. — 19 k. 60 f. Zab 15 k. 30 f. — 16 k. 50 f. Tengeri m»gy. 14 k. 50 f. — 14 k. 70 f Korpa 9 k. 70 f. — 10 k. 10 f. Az árak 100 kilogrammonként érteudők Sertésárak: m I. rendű öreg 350 bgr. felül 120 —12b fll. I II. „ „ 280-350 kgr-ig 112-116 „ £ Fiatal nehéz 300 kgr. felül 124—136 „ •S „ közép 220—300 kgr-ig 132—146 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 136—148 „ Hússertés Süldő ----------„ Az árak kilónként értendők Magzatelhajtás nagyban. A szabadszállási halálbába. Az utóbbi időben majdnem minden számunkban bűnös magzatelhajtásról emlékeztünk meg. Most is arról számolhatunk be, amely egyike a legutálatosabb, legveszedelmesebb, leg- szomorubb szenzációknak. Sokak életéről van szó, akiket másvilágra küldött a szabadszállási halálbába. Szomorú szenzációnak mondhatjuk ezt az esetet, melynek részleteit csak megdöbbenéssel, irtózattal és felhá­borodással lehet olvasni. Irtózatos ez a tömeges magzat­elhajtás minden érző és gondolkodó ember szemében, de még nagyobb és kótsógbeejtőbb azokébau, akik tudják, hogy Szabadszállásról volt szó, amely községből szegények, gazdagok egy­aránt a közelmúltban ítéltettek súlyos büntetésre a rablás, betörés vétségéért, mint azt annak idején részletesen megírta a Helyi Értesítő. Amint eddig megállapítani sikerült, körülbelül három-négy esztendeje űzheti csúnya gaztetteit a szabad- szállási halálbába. Tiltott operációkat végzett s legtöbbnyire négy hónapos embriókat távolítottak el. Sokszor megesett, hogy az asszony, akin a tiltott műtétet végrehajtotta, vérzést kapott s kénytelen volt Pestre menni a legdrágább nőgyógyászokhoz, van adat arra is, hogy belehaltak a mű­tétbe. Ha a szabadszállási műtétesek lajstromát a három utolsó évben végig nézzük, az is hamar szemünkbe tűnik, hogy igeu sok a halvaszületett csecsemők száma. A temető titka. 1911. óv őszén történt, hogy Sza­badszállásra uj temető csősz került, Németh Sáador, aki körülbelül októ­berben átvette hivatalát. Nemsokára megjelent nála Csikós Istvánná, a halálbába s egy csecsemő hullát hozott neki eltemetés végett. A te­mető őr nem akarta elfogadni, mert az asszonynak nem volt halottkémi jelentése. Ezért megkérdezte az asz- szonytói, hogy kié a csecsemő. — Mi köze hozzá, ón szülésznő vagyok, temesse el. A temetőcsősz átvette a hullát s eltemette. Ez az eset sűrűn megis­métlődött, 8 Németh Sáudor állítása szerint Csikósné és két leánya 1911. októbertől tavaszig hetenként adtak át neki egy két hullát s 6 azokat néhány hatos jutalomért öreg sírok mellett eltemette. A vizsgálat folyik. Az eredményt közölni fogjuk. A közönség rovata. (E rovatban az olvasók mondják el észrevételeiket, panaszaikat, amelyekért azon­ban nem felelős a szerkesztőség.) Egy levelet hozott szerkesztőnk czimére a pósta, amelyben Kovács B. Imre halasi lakos kéri, tegyük szóvá azon tapasztalatát, hogy a halasi gyermekek körében egyre nagyobb mértékben terjed a szitko- zódás, káromkodás. Szívesen eleget teszünk e helyes megfigyelésen ala­puló kérelemnek s a hatóság figyel­mébe ajánljuk. A halasi szét — A város történetéből. — A jász-kunoknak Magyarországon való megtelepedése 1239-re esik, a mikor a Kuthen vezérlete alatt a tatárok elől menekültek és IV. Bé­lától védelmet kértek és kaptak. Kö­rülbelül 40000 család jött be 200 ezer lélekkel. IV. Béla a kunokat a Duna—Tisza közén telepítette le. Közbe jött azonban Kuthen szerencsétlen meg­ölése, mire a kunok dúlva, fosztogatva elhagyták az országot. A tatárjárás után IV. Béla hozzá­fogott az ország ujáalkotásához. Újra bebivra a kunokat s a régi helyre telepitette le ismét őket. a kunok első szállásai hét székre oszlottak. Ezek : Houtor, Mizse, Kecskemét, Halas, Zentelt, Kolbász, Berény. Később a hét székből három kerület alakult: Jászság, Nagykunság, Kis kunság. A kiskunság központja Halas volt. Ide tartozott : Agasegyháza (Izsák mai határában), Balta szállása (mai Balota), Bocsa szállása, Borbi szál­lása (Bodoglár), Ceólyos szállása (ma puszta Félegyháza mellett), Fejértó, Füzes, Ferenczszálláea, Galambos, Jakabszállása, Kalászszállása, Kempec- szállása (ma Kömpöc puszta), Kigyós, Kisszállás. Kötöny szállása, Majos szállása (ma Majsa), Mérges, Öttömös, Zomokszállása (ma Galambos puszta). Látható ebből, hogy nem ujjúnkból szoptuk azon többször hangoztatott álláspontunkat, hogy Halas történelmi múltja alapján is követelheti, hogy központja gyanánt szerepeljen a szomszédos községeknek. Krónikás. Ipar, kereskedelem. Közhatóság-e az ipartestület? Az Ipartestületek Országos szövetsége azt állítja, hogy az Ipartestület nem hatóság, a kereskedelemügyi miniszter pedig azt állítja, hogy igenis, bi­zonyos tekintetben hatóság. Az ipartestületek szövetsége ugyanis arra kérte a kormányt, hogy szüntesse meg azt a régebbi rendelkezést, hogy az Ipartestület a segédekről és tanoncokról nyilvántartási lajstromot köteles felterjeszteni a kormányhoz adókivetési célokra. A szövetség fel­fogása szerint erre az Ipartestületet a. kormány nem is kötelezi, mert az Ipartestület nem közhatóság. A kereskedelmi miniszter leiratában közli, hogy az igazságos adóztatás a kincstárnak és magánosoknak egy­aránt érdeke és azért az Ipartestület pedig, az ipartörvény által reáruházott hatáskörében, mint hatóság és köz­hivatal jár el, minthogy pedig az adókivetés céljaira vezetendő segéd- ós tanoncnyilvántartás az Ipartestület hatáskörébe utaltatott, az Ipartestület köteles a kimutatást feltüntetni és a miniszter felhívja az alispáni és polgármesteri hivatalokat, hogy az ipartestületeket kötelességük pontos teljesítésére nyomatókossan figyel­meztessék. BOKOR JANOS szegedi paprikamal- mának világhírű paprikája. — Kérjen árjegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents