Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-01 / 26. szám
julius 1. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE I 3 Az írás-olvasási vizsgák eredménye. A magyar embert jellemző nemtörődömséget felül múló lanyha érdeklődés mellett zajlottak le az irás-olvasási vizsgák. Pedig megérdemelte volna az érdeklődést, mert örömmel lehet konstatálni, hogy nem várt szép eredménynyel záródott le. A vizsgák megkezdéséig összesen 299 egyén jelentkezett az irás-olvasási vizsgára, hogy a polgári jogok egyikét, — a legfontosabbat — az országgyűlési képviselő választói jogot ez utón is önmaguknak biztosíthassák. — Ezek közül csak egyetlen egy egyén utasittatott vissza, de ez is csak azért, mert a vizsga alatt kénytelen volt kijelenteni, hogy sem Írni, sem olvasni nem tud. — A többi 298 egyén, nagyon kevés kivétellel, fényesen állotta ki a vizsgát, sőt volt közöttük egy idős ember, ki oly szépen olvasott, hogy utána halk éljenzés is hallatszott és a bizottság megdicsérte. Ezen vizsgákon tűnt ki, hogy az újság, mit minden szegény ember is olvashat, mily kultur-mis- eiót teljesít a nép legalsóbb rétegében is. Megtanítja, őket olvasni. Az irás-vizsga már nehezebben ment. Meglátszott, hogy a nehéz munkához szokott kéznek a pehelykönnyű irótoll kezelése nehezebb a nehéz kapánál is, de azért mindannyian olvasható és elfogadható Írást nyújtottak át a bizottságnak, melynek elnöke, vagy valamelyik tagja a csinosan kiállított bizonyítványt örömmel nyújtotta át a levizsgázottnak. A személyazonosság igazolása köny- nyen ment, mert a bizottság a ministeri rendelet alapján humánusan kezelte ezen kérdést és nem gördített nagy akadályokat a személyazonosság igazolása elé. Csak a születési idő bemondásánál volt egy-két esetben baj, mert az illetők születési idejüket bemondani nem tudták, de ily esetben az illetékes lelkész! hivatalokhoz utasittattak az adatok rövid utó ni megszerzésére. Közgazdaság. A szőlők állása. A földmivelósügyi miniszter a napokban adta ki a szőlők állásáról szóló jelentését. Abból vesszük a halasiakat érintő részt: a kecskeméti kerületben, ahova Halas is tarkzik, a szőlő első fakadása szépen elvirágzott, a második fakadása most virágzik. Peronospóra erősen terjed ; nagy átlagban gyenge. Lepke beváltás. Ilyet is csinálnak Kecskeméten. Követhetnék példájukat. Okos dolgot cselekedtek, mikor hatóságilag jutalmazták azokat, — (többnyire gyermekeket) akik a gyümölcsösöket oly rendkívüli mérvben ellepett lepkéket irtották, a város 800 koronát fizetett ki a beváltott 800.000 lepkéért I Állati betegségek. Halas város környékén a következő helyeken uralkodik ragadós állati betegség Veszettség: Kiskunfélegyházán, Izsákon. Bükkor: Soltvad- kerten, Szánkon, Kiskőrösön, Kiskun- majsán. Sertésorbáncz: Jászszent- láezlón, Kiskunfélegyházán, Fülöp- 8zállá8on. Sertésvész: Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön. Ragadós száj és körömfájás: Jánoshalmán. népesedési mozgalom — Junius 23. — junius 30. — Születtek: Balla István és Füle Juliánnának Pál nevű fiuk. Babenyecz Cs. Dávid és Bánóczki Margitnak József Dávid nevű fiuk. Füves Imre és Darin Máiiánuak Zsuzsánna nevű leányuk. Takács Mihály és Juhász Borbálának József nevű fiuk. Hegedűs Bite András és Varga Annának Etelka nevű leányuk. Bazsa Imre és Térjék Erzsébet Viktóriának Mária nevű ; leányuk. Komlós Benő és Solti Juliánnának Imre nevű fiuk. Pap György és Szilágyi Annának Vilmos nevű fiuk. Pataki Károly és Babenyec Etelkának Károly nevű fiuk. Tóth Ernő és Kis Máriának Ernő László Péter nevű fiuk. Tallér Flórián és Egri Etelkának Jolán nevű leányuk. Piguitzki József és Lajkó Etelkának Anta1 József nevű fiuk. Feketü Mihály és Osányi Juliánnának János Pál nevű fiuk. Süli István és Horváth Annának Anna nevű leányuk. Nagy B. Imre és Sütő Zsuzsánnának Balázs nevű fiuk. Pap Lajos és Berdál Rozáliának Sándor nevű fiuk. Gazdag ' Vendel és Harkai Juliánnának Ilona nevű leányuk. László Antal és Ficsór Máriának Sándor nevű fiuk. Lupinek János és Krammer Margitnak Margit nevű leányuk. Fadgyas Áron és Kovács Judithnak Mária nevű leányuk. Túró Antal és Savanya Erzsébetnek János nevű fiuk Horváth Benő és Ternyák Teréziának Etelka nevű leányuk. Csehó Kovács Lajos és Macska Pöszmet Margitnak Erzsébet nevű leányuk. Födi István és Demus Veronának Verona nevű leányuk. Meghaltak: Forgó Károly 14 hónapos korban. Babó Ferencz 88 éves, Pap Mihály 21 éves, Halász D. Verona 25 éves, Szabó R Imre 85 éves, Kovács B. Imréné Orbán Rozália 82 éves, Osányi Margit 23 napos, Hajdú Margit 19 napos, Barta Imre 66 éves, Böröczi János 46 éves, özv. Király Gy. Imréné Vájná Zsuzsánna 77 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Németh Imre Németh Etelkával. Egybekeltek: Nagy Kálmán Ede Gulyás Etelkával Gangecz Gyula Régért Paulával. Ingatlanok adás-vevése. Vilonya Imre (nős Tóth Endrész .»ládával) megvették Vilonya János (nős Mamlecz Máriával) ingatlanát 600 koronáért. Illés Miklós Károly és neje Barka Anna megvették Földvári Benő (nős Gyevi Juliánnával) ingatlanát 1900 koronáért. Tóth András (nős Helfmann Máriával) megvette Illés Gergely és neje Csermák Éva ingatlanát 420 koronáért. Báli János és neje Szabó R. -Judit megvették a Halasi Gazdasági Bank ingatlanát 1500 koronáért. Biró Pál (János fia) megvette Kovács Imre és neje Benke Etel ingatlanát 1000 koronáért. Varga ántalné Csapi Sára megvette Lakos Imre és neje Modok Judit ingatlanát 1080 koronáért. Bivitih a vasutat. A pest-zimonyi vasút az, amely Halast a világgal összeköti. E vasút nélkül a város saját zsírjába fulladna, ez hozza közelebb a várost a központhoz, Budapesthez. Sajnos e fontos vonalon csak egy sínpár van, bár a másodikra is nagy szükség volna. Követeli azt a megnövekedett személy és áruforgalom. Az utóbbi évben be is látták ezt, miért is elhatározták a második sínpár kiépítését, amely Kunszentmikló- sig már el is készült. Most arról értesülünk, hogy az építést meggyorsítják, amennyiben Kunszentmik- lóstól Szabadkáig, Szabadkától Újvidékig és Újvidéktől Zimonyig egy- időben építik ki a vágányt. E héten már egy kirendeltség Szabadkáu is volt, s elkészítette a pályaudvar rendezésének tervezetét. E tervből kitűnik, hogy Szabadka rendező pályaudvara nem — mint előbb akarták — Halas, hanem Ke- lebia lesz. A második sínpárnak a halasi állomásra is lesz befolyása; kibővül, a sínek száma szaporodik. Az щ személyleirási rendszer. A nyomozó hatóságok már régen belátták, hogy a bűntettesek rendesen megszokták változtatni külsejüket és az eddigi személyleirás nem tüntette fel teljesen az egyén karakterisztikus vonásait. A belügy miniszter rendőri szakosztálya ezért uj személyleirási rendszert dolgozott ki, melyet most küldött szét. Az uj methodus a következő szempontokra irányul. Sajátosságok. a) termetben, (testtartásban, mozdulatokban,) b) beszédben (hebegés, hadarás, selypítés, racscsolás, nagyhangú beszéd rekedt hang, idegen kiejtés,) c) sajátosságok szemek tekintetében, nézésben (koromfekete, világoskék, szürke, zöldszem, bandzsalitás, hályog, szúrós, szigorú tekintet, sűrű pislogás, nem néz arra, kivel beszél, rövidlátás, szemhéj rángatózás,) d) a szájon: vastag, ferde száj, fogak kilátszanak, e) orr: nyerges, pisze, sasorr, hegyes, vékony, vastag, benyomott orrgyök, széles orrhát, ferde, kampós orr, nagy orrlyukak stb. f) sajátosságok a fej egyéb részein : szeplős, ragyás, beesett arcz, előre álló arczcsont, hegyes áll, sok ráncz a homlokon stb. g) a kézen: hüvelyk ujj hiányzik, tetoválás a csuklón stb. Az uj nyomozási nyomtatványokhoz illusztrácziók is vannak mellékelve, amelyek a fenti személyleirási adatokat magyarázzák. a csendőrsógen már az uj rendszer szerint kell megállapítani a sze mélyleirást. Tűz, Jég: elleni biztosítást a legolcsóbb díjtételek mellett közvetít: Gjorfi József „Adriai“ biztosító társulat kerületi ügynöksége. IákóGzy Mm és a jászknnok. Szép, lázas idők voltak azok, amikor a szabadság zászlaját Rákóczy fejedelem kibontotta, az ország népe nagy lelkesedéssel csatlakozott hozzája, különösen a kunok, akiket a hazaszereteten kívül a keserűség is Rákóczy lobogóihoz szegezett. A kunok földjei el Voltak zálogosítva, miért is minden alkalmat megragadtak, hogy a szégyenteljes állapotból szabaduljanak. Nagy reménységgel néztek arra a zászlóra, amelyen az istenen és hazán kivül a szabadság is ott ragyogott. Felajánlották a nagy fejedelemnek mindjárt az első napokban szolgálatukat. Bizonyítja ezt Rákóczy következő mondása: Nemrég bocsájtám el a kunok követeit, kik által hozzám való hűségüket és készségüket nyilvániták felkelni és pártomra állaui. Valósággal a kurucok karjaiba kergették továbbá a kunokat a rácok és németek, akiknek látogatása után az egész vidék — Halas is — valóságéra! le volt tarolva. Például Halasról két óv alatt 1400 ökröt, 800 lovat, 500 tehenet, 14000 juhot hajtottak el, megölték pásztoraikat, velők egy Heiszter ezredbeli Ruch Simon nevű jámbor köz vitézt, akit I. Lipót „salva quardia“-ül rendelt a halasiaknak. — Rabutin 1706-ban négy napig ült a halasiak nyakán. Emberei annyira felemésztettek mindent, hogy igás marha hiánya miatt férfiaknak, nőknek egyaránt kellett huzniok a malmot és kocsit. A kurucok nemcsak a szerencse napjaiban maradtak hívek a zászlóhoz, hanem éppen oly lelkesedéssel harcoltak akkor is, midőn Rákóczy szerencsecsillaga tűnőiéiben volt. Ezt az időt vázolja éles tollal látó szemmel a jászság egyik tehetséges alakja Révfi Lajos „II. Rákóczy Ferencz és a jászkunok“ czimű könyvében. Ara 1 kor. 20 fillér. Megrendelhető a szerzőnél Jászdozsán. Vármegyénk szétosztása. Elsőnek számoltunk be annak idején arról a tervről, hogy vármegyénket két, illetve háromfelé osztják. Most erre vonatkozólag a következő értesülést szereztük : A kormány a közigazgatási reform letárgyalása után elkészíti a vármegyék uj beosztását, még pedig úgy, hogy az ország lehetőleg egyforma megyékből álljon. Az uj beosztás szerint Pest megyét kétfelé osztják, s a déli rész székhelye Kecskemét lesz. Azt a tervet, amely a három felé való osztást javasolta, egyenlőre elejtették ; oly nagy volt a versengés a székhelyért, hogy csak ezt a megoldást találták jónak. Bennünket halasiakat most az érdekel legközelebbről, hova fog tartozni városunk, s kik lesznek az uj megyék főispánjai. — Értesülésünk szerint a kormány ismert, jónevű aktiv politikust ültet az egyik díszes állásba, a másikban marad Raday Gedeon gróf, aki működése alatt Pestmegyót nagymértékben megerőltette.
