Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-27 / 21. szám

8 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 27. Kossuth Ferenc« HÍREK. Nagy-gyűlés Meghalt Kossuth Ferenc és a gyászban, amely a szomorúság fekete fátyolát borítja koporsó­jára, egybeforr a nemzet és a király, kegyelete. Nemzete fiainak egyik legjobbját veszítette el ben­ne. Királya hűséges alattvalóját temeti. Nagy és nemes egyéniség volt ő, aki egy dicsőséges név nehéz örökségéhez méltó fénnyel futotta meg fényes pályáját. Politikai küzdelmének első kor­szakában hivatását abban találta meg, hogy mindazt a nagy mű­veltséget. amelyet egy hosszú élet viszontagságai között meg­szerzett, belevigye pártjának a szivébe, leikébe, hogy uj életre keltse azt a sok szunnyadó erőt, amely meddő közjogi harczok, üres csatakiáltások, nagyhangú szólamok ködében várta az újjá­születést, várta a megváltást, várta a nagy tettekre, a hazának teendő szolgálatokra való elhi- vatásnak büszke óraütését. Ne­mes, békülékeny és kibékitő szel­lemével őrt állott a viharokon és öröklött nevével, öröklött népsze­rűségét nagylelkűen dobta oda a közügyek oltárára. Ha hazájá­nak szolgálatot tudott tenni, nem törődött azoknak a kicsinyes gán­csaival, lesújtó kritikájával, akik pártjában a képrombolók, a bál­vány döntögetók, a túllicitálok, a mindent jobban tudók hangos és sokszor hálás szerepére vállalkoz­tak. Nyugoteurópai színvonalat, nyugoteurópai stílust vitt bele a függetlenségi politikába, amely a maga terjedését és győzelmét javarészben neki köszönhette. Életének második kiemelkedő korszakát királya szolgálatának szentelte. 0, aki Deák Ferencz keresztfia volt, legbuzgóbb, leg­hűségesebb védelmezője és meg­valósítója volt Deák Ferencz hatvanhetes politikájának. Kormányt vállalt, miniszter­séget fogadott el és ebben az állásában ő volt az, aki az ország nehéz helyzetében súlyos felté­telek alatt kötött kiegyezésről hatalmas beszédeket mondott, amelyekben meggyőzte pártját arról, hogy közérdek volt, a haza legszentebb érdekének a parancsa volt a kiegyezést Ausztriával megkötni. 0 volt az, aki csopor­tonként hívta magához a függet­lenségi párt tagjait és óva intette, figyelmeztette pártját arra, ne­hogy az általános, egyenlő, titkos választójog veszélyeibe belevigye ! a nemzetet. Ő volt az, aki a / í koalíció agóniája közben féltő gonddal őrködött azon, hogy a király és nemzet egyetértése teljes fényében megmaradjon. Jöttek a képrombolók, a bálvány- döntögetők és hangos lett sza­vuktól az egész politikai berek. Es akkor kimondotta a döntő szót, de későn mondotta ki. Mert nagy tekintélyének a súlya, nagy nevének a varázsa nem bűvölte le többé a fellázadt erőket. A koalíció megbukott és nem a Kossuth Ferencz jóakaratán, nem a Kossuth Ferencz hazafi ; ságán múlott, hogy ehhez a korszakhoz fűzött remények mind rombadóltek. Azóta csak névleges volt az ő vezérsége. Jelszónak, zászlónak használták fel a számban egyre sokasodó vezérek az ő nagy nevét. Királya mindig kegyelettel fog reá gondolni, mint aki a dinasz­tiának megbecsülhetetlen szolgá­latokat tett. Nemzete gyászban áll sírja előtt, mert elveszítette benne hű fiát, aki valóságos apostola volt a bölcs, a mérsékelt, a hazafias politikának és azoknak a nemzeti nagy hagyományoknak, a melyek előtt szivdobogva, szent áhítattal borul le minden igaz magyar. Hegedűs Kálmán Feledésbe merülve. — Peterka József. — Nem hiszem, hogy az olvasók közül sok akadna, aki tisztában volna e névhez fűződő személlyel. Legtöbbje nem is hallott soha Peterka Józsefről, aki pedig valamikor Halasról eresztette útnak könyvét, amelynek ez áll a czim lapján : A díszes nőtelensógről, kelt Halason deczember hó 12, napján 1828. esztendőben. A könyvet Peterka, mint Halas és környéke főfizikusa Klobusiczki Péter kalocsai érseknek ajánlotta. A gondolatoknak mélysége, a tudásnak nagysága domborodik ki e régen megjelent műből, amely tudomá­nyosan taglalja azt a kérdést, amelyhez csak kesztyűs kézzel mer nyúlni a mai kor szocziológusa is : a papi nőtlenséget; oktatást ad arról, „mikép­pen lehessen a díszes nőtlenséget tisztán, vétek nélkül megtartani.*' Időbelileg távol áll a mai nem­zedéktől Peterka, egyes dolgokban azonban teljesen azonos nézetet vall a mai genaratióval Ez a mondása „minden teremtett élő állat a külső és belső ösztönök által ingereltetik“ túlhaladja kora véleményét, felemel­kedik a vallásos alapokról és a természettudomány magaslatán helyez­kedik el. Peterka munkája oázis a régi kor irodalmában ; s bár irodalomtörténeti jelentősége nincsen, mégis megérdemli, hogy e néhány sort neki szenteljem. Figyelő. Halas város UTCZÁINAK NÉV­SORA ésflalas város TÉRKÉPE — mindenki számára nélkülöz­hetetlen. — Beszerezhető a legolcsóbb áron LAPUNK KI ADÓH1VATA LÁBÁN. — Tisztelt olvasóinknak boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk. Személyi hir. Silling Ede polgármester szabadságát megkezdte; négy hétre Karlsbadba utazott. Alapítványi hely adományozása. A kiskunhalasi tauitótestület az Or­szágos Tanitókházában tanítók gyer­mekei számára létesített és az idén megüresedett alapítványi helyet — mint értesülünk — ez alkalommal Mendelényi Sándornak, a budapesti polgári iskolai tanárképző intézet I. éves hallgatójának, Mendeiényi Ede kiskőrösi igazgató-tanitó fiának ado­mányozta. Esküvő. Práger Sándor vaskereskedő kedden házasságot kötött Baján Práger Margittal. Eljegyzés. Kerekes László gyógytár tulajdonos eljegyezte Vadnay Margitkát, Yadnay Henrik igazgató leányát Budapesten. Elmaradt népies bál A függetlenségi és 48-as kör vá­lasztmánya értesíti a közönséget, hogy f. év. május 31-óre, pünkösd vasárnapjára hirdetett mulatságát Kossuth Ferencznek, az országos függetlenségi és 48 as pártkör elnö­kének elhalálozása folytán nem tartja meg. Uj doktor. Kellner Dezsőt Kolozsvárott a jog­tudományok doktorává avatták. Aki állatokat gyógyít. Laj József halasi iakos a város területén Üzletszerű állatgyógyitással foglalkozott s hatósági igazolvány nélkül lovakat heréit. A rendőrség két rendbeli állategészségügyi kihá­gásért 50—50 korona pénzbüntetésre ítélte. A mozi. Azok, akik szeretik a vidámságot, szeretnek kacagni, ezt elérhetik az állandó moziban, ahol Pünkösd má­sodnapján Goldstein Számi „A házas- ságközvetitő“ keiül bemutatásra. — Kinema-szkecs ez is, amelyben Györgyi Izsó vendégszerepel. — Ajánljuk a közönségnek. Eljegyzés. Kerekes Gyula eljegyezte Feldman Ilonkát Budapesten. Rendőri hírek. Kiss Sándor 21 éves majsai illetőségű molnársegéd a közveszélyes munka­kerülőkről szóló törvénybe ütköző kihágásért 8 napi elzárásra Ítéltetett. Büntetésének kitöltése után illetőségi helyére tolonczoltatik. — Grasztity Milán 47 éves beodrai illetőségű borbély segédet a rendőrség köz­szemérem elleni kihágásért egy napi elzárásra ítélte s eltolonczolta. — Kiss Sándor 21 éves molnár segéd, Modok Antal 23 éves cseléd és Róbók József 22 éves fölműves f. hó 17 én este a városháza előtti gyalog­járót elállták, miáltal a közlekedést akadályozták. 10—10 korona pénz­bírságot kaptak. Vizsgák. A külterületi állami iskolákban az évzáró vizsgák az alábbi időben és sorrendben lesznek : junius hó 2-án d. e. a fehértói és alsószállási isko­lánál, d. u. a füzesi és zsanai, junius 3-án d. e. a rekeityei, d. u. a bo- gárzói, junius 4-én d. e. a bodoglári és pirtói, d. u. a pirtói és tajói, ju­nius 5-én d. e. a felsőkisteleki, ju­nius 6-án d. e. a gőböljárási és d. u. a balotai iskolánál. Képviselőnk Kecskeméten. Nagyszabású gyűlést tartott áldozó csütörtökön a kecskeméti Nemzeti Munkapáit, amelyre lement gróf Ráday Gedeon főispán, báró Kazy József államtitkár, gróf Teleki József, Hegedűs Kálmán, Almássy László, Farkas Zoltán, Mártoufi Márton, Nagy Sándor képviselők és a szomszéd városok küldöttségei. A gyűlés több ezer polgár jelen­létében folyt le, amelyen vázolták a politikai helyzetet. Bennünket, hala­siakat legközelebbről képviselőnk sze­replése érdekel, aki a banketten mon­dott hatásos beszédet. Sikerült annak egyik szép részletét megszereznünk ; „A város nemeslelkü patronusa, a főispán ur azt mondotta, hogy az újságolvasók a szerint oszlanak fel, hogy a lap melyik részét olvassák először. Hát ón, tisztelt uraim, ve- zérczikket olvastam, az „Est“ tegnapi vezérczikkét, melyben az igazi de­mokratikus birtokpolitika leghiva- totabb propagálójának Károlyi Mihály gróf, a százezer holdas mágnás van feltüntetve, ki ott folytatja, ahol Dózsa György a tüzes trónuson abba hagyta. 0 az a szamár állkapocs, mondja a vazércikk — mellyel szót lehet verni a filiszteus munkapártot. Na, hát ettől a szamár-állkapocstól mi nyugodtan alhatunk. Majd áttért a hódmezővásárhelyi esetre : Egy szomorú, megható kép tárul elénk — mondta — Hódmezővásárhelyen Justh Gyula felállt a hordó tetejére és ott megírta politikai végrendeletét, Ká­rolyi Mihályt tevén utódjául azokban az elvekben, melyet ő és nagy elődei képviselnek. Hiszen természetes is, hogy Károlyi lesz a leghivatottabb, legmeggyőződésesebb hirdetője az általános egyenlő községenkéuti tit­kos választójognak, aki 1910-ben tit­kos konventikulomokou Polonyi Gé­zával, Andrássy Gyulával és . . . Tisza Istvánnal tanácskozott a válasz­tójog mérsékelt, nemzeti irányú re­formján. Amig ők így tétováznak és váltogatják és forgatják elveiket, addig mi feltartózhatlanul haladunk előre, diadalról diadalra. — Micsoda elvek képviseletére bízta meg Justh Károlyit? Az 1906 os igazi függetlenségi, a koalicziós szegreakasztott, bécsi behódoló avagy az 1910 ben felébredt régi, vagy a legújabb amerikai pénzgyűjtési és muszkabarát elvek képviseletére? — Uraim, ha Tisza István gróf is megírná politikai végrendeletét, a turulmadár szárnyának tollával Írná, benne volna az alföldi magyar nap­sugár ragyogása, a nemzet nagya­rányú, biztos fejlődése, a szóval, tettel, tollal való szüntelen alkotást Uraim, az ilyen vezér alatt könnyű a diadal és a diadalut minden egyes bokrán, szegletén ott van egy egy dobogó magyar szív. Uraira, önök is arra vannak hivatva, hogy perzselővé, lángolóvá tegyék a sziveket, széles e városban, arra vannak hivatva, hogy mint apostolok, terjesszék, hirdessék, az igét, mert: erős várunk nekünk az Isten és a nép szive !“ Képviselőnket beszédének vógez- ; tével melegen ünnepelték. Borjúhúst szabad kimérni a háznál. A kereskedelmi miniszter 17,140/913 számú határozatában kimondotta, hogy gazdálkodók saját nevelésű bor­jukat vagy sertéseket alkalomszerüleg árusíthatják magánosoknak vagy ven­déglősöknek feldarabolva vagy kilón- kint. Ezek szerint tehát minden gaz­da nemcsak sajátneveló ü sertését, hanem borjúját is kilónkint bárkinek minden akadály nélkül kimérheti, de előbb köteles a gazda a leölendő jószágot a vágóhídi biztossal (állat­orvossal) megvizsgáltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents