Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-20 / 20. szám

május 20. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 3 A népért. II. Elözó cikkemben a kultúrának a nép között való terjesztését állítottam az olvasó elé legfontosabb teendőként. Nem tértem ki akkor az egyesületek működésének méltatására, nem vá­zoltam azt a fontos munkát, amelyet a népkönyvtárak végeznek azáltal, hogy könyvhöz juttatják a népet; tehát közvetve látókörét szélesbitík, tudását növelik. A népkönyvtárak ezen üdvös mun­káját nem csak mi hangoztatjuk, hanem tudatában vannak azzal mások is, bizonyítja azt az alanti levél, a melyet Hegedűs Kálmán orsz. kép­viselőnkhöz intéztek : Kedves Barátom ! Selves érdeklődésed folytán öröm­mel közlöm, hogy a földmivelésügyi miniszter a kiskunhalasi nép­könyvtár egyesületnek 85 kötetből álló könyvcsoportot adományozott. Budapest, 1914. május 30-án. Sokszor üdvözöl igaz barátod Gróf RÁDAY GEDEON. Ipar, keresküíielsm. Az orsz. vásárok korlátozása. Az ipartestületek orsz. Szövetsége — értesülésünk szerint — megkeresi a halasi ipartestületet, hogy támogassa azon akcióját, miszerint a kereske­delmi miniszter újabb vásárokat ne engedélyezzen. Azzal indokolja ezen mozgalmat, hogy a vásárokra szükség nincsen; manapság már a kereske­désekben, iparosoknál minden be­szerezhető ; a vásárok csak arra valók, hogy a silány külföldi árut a lakos­ságra sózzák. A pestmegyei Pénzintézeti Tiszt­viselők Szövetsége f. évi május hó 24-én, Nagykőrösön, a városháza közgyűlési termében d. e. 10 órakor választmányi, majd ezt követőleg évi rendes közgyűlését tartja. Hetven millió a vidéki városoknak. Ismeretes, milyen súlyos helyzetbe sodorta a pénzügyi válság a magyar városokat, amelyek az utóbbi időben alig voltak képesek a legsúlyosabb feltételek mellett is annyi kölcsönt kapni, hogy elodázhatatlan fizetési kötelezettségeiknek eleget tehessenek. A városok a kormányhoz fordultak és kimutatták, hogy a legsürgősebb beruházások eszközlése miatt 190 millió koronára van szükségük. A városi hitelügy rendezésére és helyes megoldására a pénzügy- miniszter értekezletet hivott egybe. A konferencián képviselve volt a vidéki városok hiteligényeinek kielé­gítésére alakult szindikátus. Az értekezleten — mint értekülünk — Teleszky pénzügyminiszter elnökölt, aki előterjesztette, hogy a magyar városok hitelszükséglete 190 millió koronát képvisel 8 ezen összeg folyó­sítása képezte a megbeszélések tárgyát. Hosszas tárgyalások után megállapodás történt abban, hogy a bankok 70 millió koronát bocsátanak a városok rendelkezésére. Népesedési mozgalom — Május 12. — május 19. — Születtek: Miklós Illés Benő és Tóth Nagy Máriának Mária Magdolna nevű leányuk. Modok Imre és Horváth Máriának Zsófia nevű leányuk. Nagy- márton Antal és Lackó Máriának János nevű fiuk. Németh Gergely és Ördög Annának János nevű fiuk. Kulunesics Géza és Frisch Korné­liának Kornélia Mária nevű leányuk. Gubó István és Orbán Krisztinának Antal nevű fiuk. Néhai Tóth József és Rajcsán Mártának Jolán nevű leányuk. Csatári Sándor és Tóth У. Krisztinának Sándor nevű fiuk. Korda Károly és Horváth Ilonának Károly nevű fiuk. Mozgai Imre és Tegzes Zsuzsánnának Lajos nevű fiuk. Te­mesvári Péter és Visnyei Etelkának Etelka nevű leányuk. Fekete Elek és Berki Annának Lajos nevű fiuk. Lázár József és Dezső Judithnak Zsófia nevű leányuk. Sejben Pál és Kovács Máriának Erzsébet nevű leányuk. Meghaltak: Császár György 25 éves korban. Sütő Istvánná Sütő Juliánná 54 éves, özv. Jaszanovits Sztaukó Imréné Ki­rály Gy. Mária 78 éves, özv. Móczár Lászlónó Árvái Juliánná 74 éves, Csala Ferencz 76 éves, Tessényi Oszkárnó Horváth Róza 40 éves, Király Gy. Lajosné Mig G. Juliánná 72 éves, Benyák Mihály 74 eves, Biró István 63 éves, Sapkás Sándor 4 éves, Kollár János 12 eves, Pólya Sándor 9 hónapos. Ródei István 66 éves, Szecsödi István 71 éves, Szőke Zs. Imre 8 hónapos koiban. Kihirdetett jegyesek: Obendorf János Vaukó Máriával (Tanuk: Brecska József, Horváth István.) Szabó József Mandler Teré­ziával (Tanuk: Babós J< zsef, Tóth Lajos.) Gyenizse Lajos Baki Julián- nával (Tanuk : Endrész Imre, Baki Pál) Csehó Kovács András Pál Szabó Batance Máriával (Tanuk: Krammer Károly, Császár András.) Weinberger Simon Bergl Ilonával. Egybekeltek: Pollák Ignácz újpesti lakos Schön­berger Bertával. Klein Jenő ceglédi lakos Klein Ilonával. Szél Sándor Bábud Zsófiával (Koszorús leányok : Gazdag Bözsike. Kaczeudor Margitka és Németh Irmuska. Koszorús le­gények : Szél Benő, Szól Sándor és Bábud Imre.) A kiskőrösi gyógyszertár. A szomszédos Kiskörösön eddig egy patika látta el a szükségletet. Mivel azonban a községet lakosai számát tekintve megilleti a második gyógy­szertár, a belügyminiszter azt enge- déjezte. A jogot városunk szülötte : Kerekes László okleveles gyógyszerész nyerte el. Az engedélyezés a hivatalos lap legközelebbi számában fog nap­világot látni. Sorozás környékünkön. A kiskőrösi járásban is lezajlott már a sorozás. Beváltak Prónayfal- váról: Égető Sándor, Csipák István, Fogl Sámuel, Rávan Márton, Nyerges Sándor, Galzó Lajos, Fodor György, ! Gubics István, Tapodi Pál, Thimári ! Ferencz, Vörös András, Dudás ; András, Ocskó István, Simovjcs Gáspár, Fábián István, Vajger Fe­rencz, Dani Ferencz, Szűcs József, Csenki Péter Pál, Rismjoczki Mihály. A mai Halas. ni. „ . .. nálunk az utóbbi idóben a születések egyre inkább kezdenek elmara­dozni, egyre inkább mo dernebbek lesznek a nők, s hódolnak az egykének“ E kétségtelenül találó sorokat tartalmazza városunkra vonatkozólag azon füzet, amelynek megjelenéséről már hirt adtam, s amelyet érdekes tartalmánál fogva ajánlok elolvasásra.*) Az egyke, amelyet a napóleoni harcok alatt Magyarországba bejött s itt le­települt franczia katonák honosítottak meg, s mely a Dunántúlon kezdte meg először nemzetrontó pusztítását, nálunk, Halason is nagyon dívik. Elősegíti terjedését az, hogy a megélhetés egyre nehezebbé, s az angyalcsinálás egyre olcsóbbá válik. Az egyre szaporodó szülésznők meg­élhetés hiányában kénytelenek e né­mileg veszélyes, de kétségtelenül jövedelmező mesterséget felkarolni, s az, hogy a pácienseknek is okuk van a félelemre, gátat nem szab működésük elé. Nálunk nem csak a szülésznőt bünteti a törvény, hanem lesújt azokra is, akik azon hiszemben, hogy testükkel szabadon rendelkez­hetnek, az egyke hódolóinak sorába lépnek. Ha majd bekövetkezik az az idő, hogy a büntetést csak egyoldalulag szabják ki : arra, aki az angyalcsiná­lást végrehajtotta, akkor a szülésznők kissé megfogják gondolni, hogy e bűnös téren működjenek-e. Nem is annyira az egyke az, ami szálka az én szememben, hanem ve­szélyesnek tartom annak kivitelét. Okát találom abban, hogy a nők egyrésze beteggé lesz, hogy egész életén ke­resztül hordoznia kell az igát: betegségét. Szinte csodálkozik az ember, hogy jó családok női tagjai, akik minden orvosi működéstől, amelyre az ope raczió név húzható, rettegnek; mily könnyen reá bízzák életüket egy tudatlan nőre, akinek egész tanul­mánya néhány hónapi szülészeti segódkezés volt. Mert hogy életkér­désről vau szó, bizonyítják a lapokban fel-fel bukkanó hírek, amelyek vég­zetes kimenetelő angyalcsinálásokról számolnak be. Ezenkívül a klinikák, kórházak tele vannak hasonló szeren­csétlenekkel, csakhogy az orvosi titok­tartás eltakarja őket. Hogv Halason minő okok viszik a nőket az egyke űzésére, arról hosz- szasan lehetne Írni. Általánosítani nem igen lehet: az okok minden esetben mások. Egyiket a kényelem­szeretet, másikat az anyagi helyzet és a harmadikat talán ismeretlen ok viszi abba, hogy irtózzék a gyermektől. Es ezen irtózat okozza, hogy ma­napság alig lehet olyan házat találni Halason, ahol nagyszámú gyermek lármájától lenne hangos az udvar; ez okozza, hogy a város lakossága úgy­szólván cssk bevándorlás utján sza­porodik, s a természetes növekedés alig számbavehető. (Figyelő.) *) A füzet 20 fillérért megszerezhető lapunk kiadóhivatalában. in 11111 I I I I I III II IllllllI11II III 1 I III I III II I III III I I Minden héten olvassa e! a : : : Heiyi Értesítőt! A kis gyermek halála. Még márczius hó 3 án történt, hogy Frittman Jánosné halasi asszony 3 éves kis leányát Gőböljáráson apja tanyájának lakásán a konyhában egyedül hagyta. A kis leány később a tűzhely mellé ment, hol a kicsa­pódó lángtól rnhája tüzet fogott s úgy összeégett, hogy pár nap alatt sérülésébe belehalt. — A gondatlan anya ellen az eljárás megindult. Ügyében május hó 14-én hozott a kalocsai törvényszék Ítéletet, s Fritt- mannét 1 heti fogházra Ítélte. 3-as gyermekhalál. Ugyanakkor mikor Frittman Jánosné halasi asszony ügyét tárgyalták, hozott a kalocsai törvényszék Ítéletet, egy a az előbbi­hez hasonló ügyben. Ugyanis a közeli Prónapfalván, Merák György és neje Táborosi Erzsébet január 1 én gyermekeiket őrizetlenül otthon hagyták. A gyermekek: 4 éves Erzsiké, 2 éves Juliska és 7 hónapos Gyurika, mire a szülök hazaérkeztek a konyhában levő tűz füstjében meg- fuladtak. A gondatlan szülőket ezért fejenként 1 havi fogházra ítélte a kalocsai törvényszék, mely büntetést a bn. 1. §-a alapján felfüggesztették. Esetek. A gondos anyák. Tudományos előadás, nagy pub­likum előtt, A tudós, hires utazó, vad törzsekről beszól. Es azt mondja: — Csodálatos a suaheli törzsbeli nők anyai szeretető. Aggódva ügyel­nek kicsinyeikre, le nem vennék róluk tekintetüket egy pillanatra sem és éppen ezért állandóan a hátukra kötözve hordják. Sze m telenség. A nagymarosi vonaton egy kirán­duló társaságban vasúti viczczekkel mulattatták egymást az emberek. Ezek során valaki fölvetette azt a furcsa kérdést, hogy mi a szemtelenség. Es mivel igen különböző feleletek tör­téntek, a különös vitát a köveikező anekdotával fejezte be. Krausz és Weisz egyszer együtt utaztak Temesvár felé. Weisznak nem volt jegye. Amikor a vonat a végállomáshoz közeledett, azt azt mondja Weisz Krausznak : — Add kölcsön egy pillanatra a vasúti jegyedet. Krausz odaadta. Weisz erre fogta magát és észrevétlenül ráírta a jegyre a nevét, azután visszaadta Krausznak. Temesváron mind a ketten kiszálltak. A kijárat előtt Weisz előre engedte Krauszt, aki leadta a jegyét. Nem­sokára Weisz is követte. A portás feltartóztatta : — Kérem a jegyet 1 — Már odaadtam egyszer — felelte vakmerőén Weisz. — Az nem igaz! — mondta a portás. — Mit nem igaz ? — ordított Weisz — nézze meg a leadott jegyek között én ráírtam a nevemet a jegyre. A portás átvizsgálja a jegyeket és csakugyan ott találja az aláirt jegyet. — Jól van, mehet 1 Es most jön a szemtelenség: — Mi az, hogy mehetek! — kiabált Weisz. — Előbb adják ide a panaszkönyvet. Majd megmutatom én maguknak.

Next

/
Thumbnails
Contents