Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-13 / 19. szám
2 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 13. fi fflOStlilí «Iliül elszomorító képet nyújtanak. Mindenütt kevés a katonának való alkalmas legény. Osenevész, satnya fiatalság vonul a sorozóbizottság elé. Visszaemlékezésnek is fájó és bántó érzés, hogy évről- évre konstatáljuk e bajt. Keseregnünk azonban egészen céltalan, inkább keresnünk kell az okot, amely e bajt hozta és keresni kell az okozatot, amely a bajt megszünteti. Az okot nem nehéz megtalálni. Ahol azelőtt egy-egy csapszék mérte az alkoholt, ma a legkisebb falu is rangoskodik a korcsmákban. Azelőtt nem hulltak az emberek olyan sürü rajokban, ma az angolkór, tüdővész ijesztő számokban növeli a betegek számát. A pálinka és a betegség között is nyilvánvaló a kapcsolat. De még nyilvánvalóbb az, hareágondolunk a nép táplálkozására, lakásügyére, higiénájára, amelyről ne beszéljünk madárnyelven, neszégveijük bevallani: borzalmas éppen a Kánaán földjén. A nép nem táplálkozik eléggé jól, mert nem tellik, nagy a drágaság. Ez az országos nézet és vélemény. Es nehogy azt higyjük, hogy a drágaság lokális tünet, csak Halason grassal. Nemcsak itt nálunk van, hanem mindenütt az országban. A drágaság elviselhetővé tétele, i a megélhetés kedvezőbbé való tétele végső eredményében nem az államra, hanem a társadalomra vár. Az élelmezési ipar rendszeres szabályozása, ennek fejlesztése, élelmiszer, vagy üzemek létesítése, j a kartellek büntetése, a fogyasztási adók és vámok mérséklése ; csak másodsorban képeznek álla- j mi feladatot, társadalmi egyesülés, együttes és czéltudatos működés az, mely által a czélok elérhetők. A fogyasztásnak és a termelésnek a maga körében gyakorlatilag ki kell választani tudni azt, hogy mit és miben és hogy taka- j rékoskodjék, mert hiszen haadrá- j gaság elhárításának nem is, de az archimedesi csavarhoz hasonló áremelkedésnek és pénzbeli ellenszolgáltatásnak ez az első és legbiztosabb ellenszere. Oktatók kellenek, akik megértetik a néppel, hogy oktalan költekezést ne tegyen fejlődése rovására. Inkább a konyhájában legyen pazarló, mint a korcsmákban dőzsölő. Közeledjék az orvoshoz és hagyja faképnél a kuruzslókat A kultúra fáklyáját kell fellobbantani, hogy az értelem bevilágítsa a sötét, pusztító helyeket s a nép meglássa, hol tör reá az orozva leselkedő halál. T. Tűz, jé^ elleni biztosítást a legolcsóbb díjtételek mellett közvetít: Gyorfi József „Adriai“ biztosító társulat kerületi ügynöksége. HÍREK. Diákmulatság. A főgimnázium ifjúsága junius 6-án, szombaton tartja tavaszi mulatságát a Sóstón. A mulatság iránt már most is nagy az érdeklődés. A mulatság főrendezője Berki Gyula VII. o. tanuló. Közszemlén. A városi szervezési szabályrendelet megalkotása ügyében keletkezett azon közgyűlési határozat, — mely szerint a képviselőtestület az ez ügyben keletkezett összes előző határozatait fenntartja, — a főjegyzői hivatalban 15 napon át közszemlére van kitéve, ott bárki által megtekinthető s ellene a felebbezósek ugyanezen idő alatt a polgármesteri hivatalban beadhatók. Öngyilkosság. F. hó 9-én, a déli órákban Császár György 25 éves halasi lakos atyjának bodoglári tanyáján egy kurta csővü puskával magára lőtt, s súlyos sérülést ejtett testén. A lövés nem oltotta ki Császár életét, még volt annyi erő benne, hogy az udvarra vánszoroghatott Vagy 75 lépésnyire a tanyától eszméletlenül esett össze. Ott is akadtak reá. Eljegyzés. Tóth Margit h. óvónőt eljegyezte Győré József ref. orgonista Kunszent- miklóson. Szerencsés nyerő. A rendőrség engedélyével tartott sorsoláson az értékes diványpárnát Dr. Thury Zsigmond főgimn. tanár nyerte meg „Hedvig“ névvel. A sorsolás a Halasi Takarékpénztár helyiségében f. hó 9 ón (szombaton) d. u. В órakor történt, a nyerő nevet 168 versenytársa közül Nagy Eczike, dr. Nagy József tanár leánykája keze húzta ki. Az adóhivatalból. A helybeli adóhivatalnál május hó 13-tól 16-ig a hivatali helyiségek tisztogatása miatt a pénzkezelés és az egyéb ügyek elintézése csak a legsürgősebbekre szorítkozik, leghelyesebb tehát ezen napokon csak a halaszthatatlan ügyekben jelentkezni. A csendőrök uj egyenruhájaA magyar csendőrsóg egyenruhája hamarosan megváltozik. A sokat emlegetett és a betyárvilágban rettegett kakastollas kalap eltűnik s helyét a rézveretes magyai sisak foglalja el. A kalapot azért törlik el, mert nem tartós, szélben nagyon kellemetlen viselet, a sisak pedig jobban védi a fejet, esetleg ütés ellen is. A sisak huzatot kap, hogy ne csillogjon és nyáron ne melegedjék fel annyira. A zubbony és köpeny csukaszürke lesz. A selyemtenyésztő felügyelőség felhívja a s.elyemteuyósztőket, hogy selyempetóiket sürgősen vegyék át. Felülfizetések. A róm. kath. gazda ifjúság mulatságán felülfizettek ; Silling Ede 10 koronát, Dr. Kolozsváry Kiss István 5 kor., Gulyás Ferencz, özv. Babó Imrónó, Bártfai Dezső 2—2 kor., Modok István 1 kor. 20 fii., Nagy Lajos, Nagy Pál, Szundi István, Szundi János, Pintér József 1—1 kor., Maszlag Lajos, Nagy F. Sándor 80—80 fii., Babenyecz Lajos 60 fii., Szabó Pál, Juhász István, Nagy Mihály 4Ó—40 fii., Tegzes Balázs 20 fillért. Rendőri hir. A rendőrkapitányság Hideg Mária 19 éves félegyházai születésű és illetőségű cselédet azért, mert szolgálati helyét ok nélkül elhagyta, 8 kor. pénzbírságra Ítélte. Okirathamisitfis. Prónayíalván Peics István ottani lakos megjelent a jegyzői hivatalban és 16 darab jószágról járlatot állított ki magának azzal, hogy az állatok saját nevelései. Turpiszága nem sikerült, mivel az úgy a kalocsai törvényszék elé került, mely okirathamisitás vétségében mondotta ki Peicset vétkesnek és három heti fogházra ítélte. Allati betegségek. Városunkban az állatok közt veszettség és rühkór uralkodik. Gróf Tisza István a túlzott katonai követelések ellen. Egy ellenzéki delegátus Miklós Ödön felvette a hadügyi albizottság ülésén a katonatiszti -fizetések emelésének kérdését, mire Tisza István a következő beszédet mondotta. Nem szándékozik a vita jelen stádiumában az eddig elmondottakkal foglalkozni, de pár szóval meg akarja tenni észrevételeit arra az eszmére, a melyet Miklós Ödön a tisztikar illetményviszonyainak javítására vonatkozólag felvetett. Nem foglalkozik a dolog érdemével, de óva inti az albizottságot attól, hogy az ország mai pénzügyi helyzetében bármilyen ágit, vagy bátorítást adjunk a katonai kiadásoknak ilyen téren való további fejlesztésére. Ö, a kit a felelősség terhel ebben a tekintetben, tudja, hogy milyen rettenetes pénzügyi helyzetben vagyunk; tudja, hogy a polgári szolgálatban lévő személyzetnek a legjogosultabb igényeivel szemben is milyen kérlelhetetlen szigorral kell a takarékosság álláspontjára helyezkedni ; tudja, hogy a magyar állam micsoda erőfeszítéseket tesz most — í helyesen, mert szükségesek — a Gázol a tehervonat. Szerdán este Kisszállás és Gőböl- járás között a Szabadka felől jövő 5661. sz. tehervonat egy részeg embert gázolt agyon. A részeg ember a sínek között bandukolt, a mozdony- vezető többször ráfüttyentett s amidőn látta, hogy nem reagál a figyelmeztetésre, meg akarta állítani a vonatot — de már késő volt — a mozdony kerekei a földre tepertők az áldozatot, aki nyomban meg is halt. A holttestet visszaszálitották Szabadkára, hol megállapították, hogy Tumbász József személyével azonos. A függetlenségi párt uj vezére. A függetlenségi partban puhato- lództak Kossuth Lajos Tivadarnál, hogy bátyja halála esetén vállalná e a pártvezérsóget. ügy vélik, hogy az ifjúbbik Kosuth hajlandó lenne arra KasszafuróR. Budapesten a kerületi munkásbiz- tositó pénztár kasszáját kifúrták 8 onnan 8000 koronát elvittek. A rendőrség megállapította, hogy a pénztár egyik napidijasa: Gyimes Emil dr. követte el a betörést öccsével, egy lakatossegéddel, a napidijas akit őrületben tartanak, meg vallotta tettét öcscsét körözik. Gyűlés Félegyházán A félegyházi nemzeti munkapárt hatezer főnyi tömeg jelenlétében pártgyűlést tartott, amelyen a megye szine-java megjelent. A gyűlésen tartalmas beszédek hangzottak el ; visszautasították Holló Lajos oroszbarát viselkedését, amely csak baj forrása lehet az országra nézve. harczkópesség biztosítására és azon elodázhatatlan igények kielégítésére, melyekre a monarchia biztonsága és harczképessóge szempontjából szükség van. Nem tartaná helyesnek, ha az országos bizottság nehezítené a magyar kormány álláspontját a tekintetben, hogy az egész vonalon katonai és polgári alkalmazottakkal szemben egyenlő mértékkel mérjen és minden ilyen újabb igény fellépésénél mérlegelhesse és sikerrel érvényesíthesse az ország gazdasági helyzetéből folyó követelményeket. (Helyeslés.) Azt hiszi, hogy talán elég tanujelét adta az életben annak, hogy a katonai igények elől nem zárkózik el, valamint annak a rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek is, melylyel a tisztikar és annak minden jogos igényei iránt viseltetik. Azt hiszi, hogy a magyar kormány minden ilyen kérdést jóakarattal és azzal az óhajtással fog mérlegelni, hogy jogos igények elől nem zárkózik el, de ismétli, a helyzet annyira súlyos és a magyar kormány a polgári alkalmazottakkal szemben oly kérlelhetetlen rigorozi- tással alkalmazza a takarékosságot, hogy kérnie kell, hogy az országos bizottság tagjai ne siessenek most ilyen igények támogatására és ilyen reménységek ébresztésére, mert ezek csak kellemetlenséget okoznak. frestiiom. A „Darwin-Könyvtár“ most megjelent 5. és 6. száma két rendkívül értékes munkával gyarapítja a magyar természettudományi irodalmat. Az 5. sz. füzet Diderotnák egy kisebb lélektani tanulmányát hozza „Levél a vakokról — azokhoz akik látnak“ címen. Diderot, az enciklopédia szerkesztője, a lángelmójű forradalmár, minden idők egyik legszellemesebb és legragyogóbb tollú bölcselője a vakoknak a mienktől elfér6 sajátos lelki világát ismerteti. A masfélszáz éves kis tanulmány épp oly friss értékű, mint első megjelenésekor, mert a vakok lélektanának ismeretében azóta sem jutottunk előbbre. Aki elolvassa, több lélektani ismeretre ée mégis könnyebb módon tesz szert, mint akárhány vaskos iskolás lélektan elolvasásával. A fordítás dr. Révész Béla munkája, aki az eredeti stilus szellemes frisseségónek minden árnyalatát igen sikerültön adta vissza. — A 6. sz. füzet Lamarcknak, a Diderotnál nem kisebb francia lángelmének „A fajok átalakulásáról“ szóló munkáját tartalmazza. A Lamarck nevét ma már állandóan a Darwinéval együtt emlegetik, a kettőjük nevéhez fűződik az a hatalmas gondolatrendszer, melyet „származástan“ néven ismer a világ. Annál csodálatosabb, hogy Lamarcktól edd'g magyar nyelven semmisem jeient meg, elméletét mindenki csak jobb- rosszabb kivonatokból ismerhette s igy érdemes szolgálatot tesz a „Darwin-Könytár“ a magyar közönségnek, mikor e világhírű munkát, mint eredeti forrást hozzáférhetővé teszi. A fordítást Haner Viktor végezte igen gondosan. — Mindkét füzet 60 fillérjével kapható a könyv- kereskedésekben.
