Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-29 / 17. szám

S KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE, április 29. lazaíias pártkassza. Irta: Gróf Tisza István. Egy régi diákközmondás azt vallja, hogy „senki sem próféta saját hazájában.“ ügy látszik, a mi nagy magyarjainkat is erre tanítja a tapasztalás. Idehaza hiába próbáltak akármit: a magyar közvéleményt nem bírták sem fel­izgatni, sem meghódítani. Hátat is fordítanak az országházának ; reá se hederitenek az ott folyó komoly munkára. E helyett men­nek idegen országokba, napkeletre, napnyugatra, az amerikai köz- , társaságba, s az orosz ezár uralma ; alatt élő birodalomba, szóval | mennek bárhová, csak mentül messzebb legyenek hazulról. Hiszen, valljuk meg, ebben dicséretreméltó önismeret nyil­vánul ; bölcsen teszik, ha oda mennek politizálni, a hol még nem ismerik őket. De azért fej­csóválva kérdezzük mégis ma­gunktól: mirevaló éppen ezt a két helyet felkeresniük ? Lehet, hogy nagyon sok pénzre van szüksége a hazafias pártkasszának. De azért mégsem tudom helyesnek, illőnek szép dolognak tartani, hogy el­menjenek tányérozni a messze- idegenbe szakadt szegény magyar munkások közé, hogy elszedjék verejtékes munkával szerzett fil­léreket és cserébe gyűlöletet, szenvedélyt, a távol haza viszonyai iránti lenézést, megannyi mérges növényt ültessenek a lelkűkbe. Mit gondolnak: ha az a magyar munkás mindazt a piszkot, a mit hazájukra szórnak, elhiszi nekik, szeretetet, érdeklődést, áldozat- készséget fog ebből az igy lefestett magyar haza iránt meríteni ? Vagy inkább végleg hátat fordít ennek a szegény országnak s örökre uj hazájának szenteli testi­lelki erejét ? Mit gondolnak : hazafias, helyes, bölcs dolog-e azért keresni fel messze tengeren túl elszakadt véreinket, hogy be­feketítsük előttük az otthagyott hazát ? Fognak-e és mennyi pénzt ha­zahozni Amerikából, nem kutatom. Azt a pénzt, amit igy varázsolnak elő kivándorolt magyar munkások zsebéből, pártkasszájuktól nem irigylem, de azt tudom, hogy a magyar viszonyokat és a magyar kormányzatot bemocskoló kor­teskedésük azokat a szálakat té­pázza meg, a melyek kint lakó véreinket hazájukhoz kötik. Ezé két pedig nem elszaggatni, hanem szorosabbá fűzni kellene minden hazáját valóban szerető magyar embernek. Uj polgári törvénykönyv szerkesztésén fáradozik a kor­mány. Szükség is van erre, mert bizony egyes törvényeink elavul­tak Az uj törvények modernek lesznek, olyanok, amelyek a kis­embereket, a munkásságot veszik védelmükbe. Es ez az, amiért mi támogatjuk jelenleg a kormány politikáját, amiért mi nem gán­csoljuk folyvást. A törvényeket annak idején ismertetni fogjuk. HÍREK. Május. Pénteken lesz május elseje, amely valósággal ünnepnappá nőtte ki magát. Május havának megünneplése még a régi pogány világból veszi eredetét. A régi görögök és a régi rómaiak már szintén Májust tartották a tavasz igazi ünnepének. A görögök Maia (anyácska vagy dajka) néven ünnepelték és a görög mitológiában Maia vagy Május úgy szerepel, mint Atlas és Pleione leg­idősebb leánya, aki Zeustól (a főistentöi) Herrn est (a kereskedelem istenét) szülte. A rómaiaknál viszont Május (vagy Majesta) mint Faunus (erdei isten) leánya és Vulcanus (tenger isten) felesége volt, aki rokonságban állt a Föld istennőjével (Bona Dea-val) és a csírázásnak, valamint a termékeny­ségnek volt védőszelleme. Tulajdonképen ezeknek az ezred­évvel előtt keletkezett ünnepségeknek a folytatásai a még ma is szokásban lévő mindenféle májúsi ünnepségek, az úgynevezett majálisok Törvényhatósági útadó. Az alispán Halas város i örvény ható­sági útadóját 30678 kor. 15 fillérben állapította meg. — A szomszédok közül Majsa 14671 ; Prónayfalva 2990; Yadkert 9395; Kiskörös 14815; és Félegyháza 40740 koronát fizet. Zolnayt letartóztatták­Lapunk múlt számában megírtuk, hogy lovag Zolnay György ellen különböző üzelraei miatt a vizsgálatot megindították. Mivel a feljelentések a valóságnak megfeleltek, Zolnayt le­tartóztatták, s az ügyészség foghá­zába kisérték. Az adóhivatalból. A kiskunhalasi m. kir. adóhivatalnál a hivatalos órák f. évi május 1-től szeptember BO-ig hétköznapokon d. e. 7 órától d. u. 2 óráig tartatnak. Megnyílik a Sóstó fürdő. Örvendve állapíthatjuk meg, hogy a Sóstó fürdő egyre modernebbé válik, hogy még jobban kielégítse a közön­ség igényeit. A fürdőt, amely sza­badfürdővel van kibővítve, telefonnal szerelték fel. Megnyitása szombaton, május 2-án lesz. Hivatalos órák. Dr. Nagy Mór kiskunhalasi kir. közjegyző közhírré teszi, hogy hivatalos óráit 1914. évi május hó 1. napjától kezdődő joghatállyal a következő módon állapította meg : Hétköznapokon délelőtt 7 órától délután 1 óráig. — Vasárnapokon és ünnepnapokon délelőtt 8 órától délelőtt 10 óráig. A hála. í ügy értesültünk, hogy a halasi egyháztanács tervezi, hogy a ref. I főgimnázium előcsarnokában már­ványba véseti azoknak a nevét, : akik nagyobb összeggel járultak a főgimnázium építéséhez. így ; rója le az egyház háláját és igy örökíti meg a nemes tettet a hálás utókor számára. Eljegyzés : Deutsch Ferencz eljegyezte Adler ! Fridát özv. Adler Józsefné leányát. (Minden külön értesítés helyett.) Közszemlére kitétel. Kiskunhalas r. t. város gyámi- és gyárai letótpénztárának 1913. évi számadásai elkészíttetvén, azok az árvaszék által felülvizsgálva 15 napi közszemlére a közgyámi hivatalban kitétetnek, ahol azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők s az esetleges észrevételek is megtehetők. Színház. Nádassy József szabadkai színtár­sulata, amely a folyó évre a játszási engedélyt a városi tanácstól meg­kapta, azon dicséretes törekvéséből kifolyólag, hogy saison megkezdése előtt társulatát a város közönségének bemutassa f. hó 23-án csütörtökön előadta a Tündérlaki Lányok czimü vígjátékot kitűnő előadásban. F. hó 30-án csütörtökön az operette sze- I mélyzet bemutatkozásakép elő fogja adni a „Szibill“ czimű nagy ope­rettet, a budapesti Király színház állandó műsor darabját fényes kiál­lításban a szabadkai filharmonikusok zenekara közreműködése mellett. — A kik Nádaeeyék eddigi előadásain részt vettek, meggyőződhettek arról, hogy igazán első rangú erőkből álló társulatot nyert bennök Kiskunhalas város közönsége. A legközelebbi be­mutató ezen véleményt még erősíteni fogja és bizonyára telt ház fogja a csütörtöki előadáson Jakobi Viktor fülbemászó melódiáit hallgatni. — Jegyek ezen előadásra mérsékelten felemelt helyarak mellett kaphatok özv. Pressburger Ferenczné üzleté­ben és az előadás estéjén a szín­házi pénztárnál. Selyemhernyó. A szekszárdi selyemtenyésztési felü­gyelőség értesítette Silling Ede pol­gármestert, hogy aeelyemtenyésztéshez szükséges petéket a közel napokban kiosztják. Egyúttal felhívta figyelmét arra, hogy ne engedje a város közön­ségét gúnyolódás által visszariasztani a tenyésztéstől, szeiezzen érvényt annak, hogy a tenyésztők a közte­reken álló eperfák leveleihez jussanak. Tánczmulatság. A helybeli nemzeti munkapártkor május 10-én tánczmulatságot rendez. Belépő dij: 80 fillér. Megverte. A halasi járásbíróság a közel jövőben egy verekedési ügyet tárgyal. Szabó G. Lajos halasi lakos ugyanis feljelentést adott be Eácz Kálmán majsai vendéglős ellen azért, mert az megverte. Göre Gábor a moziban. Eddig drámák és vígjátékok kerültek vászonra; most egy filmgyár feldolgozta ' Gárdonyi kitűnő darabjátaGöre Gábort, amely szerdán este fél 9 órakor kerül bemutatásra a Kurucz mozgóban. A népies humor a maga eredetisé­gében nyilatkozik meg, szórakoztat, mulattat. Vasúti menetrend­Május elsején uj menetrend sze­rint közlekednek a vonatok. Mi, hogy közönségünk nélkülözhesse a menetrendkönyvet, összeál­lítottuk a Halast érdeklő részeket. A menetrend lapunk 6-ik oldalán olvasható. Tragédia a ml közi. Ha össze számolnánk, mily sok áldozat vére tapad a vasúthoz, úgy talán még ki is fakadhatnánk ellene. De hát abba bele kell nyugodnunk ; az emberiség haladása mindég holt­testeken keresztül történt. Hétfőn, f. hó 27-én ismét áldozatot követelt a vasút. Az esetről a követ­kező tudósítást adhatjuk : A 83. számú őrházban ól Adám Lajos vasúti őr. Vele lakik 65 éves anyja: Adám Antalnó sz. Dudás Katalin. Hétfőn délelőtt 8—9 óra között az asszony kihajtotta három libáját, hogy legeljenek, amelyek a vasúti sínek közé szaladtak. Adámné ezt észrevéve felment a töltésre, hogy kikergesse a sínek közül állatait, azonban nem vette észre, hogy a 961 számú tehervonat közeledik. Va­lószínű, hogy a vonatvezető se látta a sínek közt tartózkodó nőt, mert a vonat Adámnét elütötte, s felső lábszárait levágva a másik oldalra dobta. A szerencsétlen asszony ezen­kívül jobb kulcson törést és kopo­nya sérülést szenvedett. Nem sokáig kínlódott Adámné, mivel Halasra való szállítás után még az nap dél­előtt kilehelte életét. Gsemeii szózata. A katolikusok első lelkipásztora ; Osernoch szózatban fordult híveihez. A vallásfelekezetek közti békességet hangoztatta majd ezt üzente : Nyíltan, leplezetlenül kérkedik a hitetlenség. Mindig együttjiró haza- fiatlanság és nemzetköziség. Mindig találkoztak, a kik a kereszténység elvi ellenségei voltak, de nem merész­kedtek a közélet porondjára. Most már elérkezettnek vélik az időt, hogy kitűzhetik a czógért s azelőtt a nyilvánosság előtt elpalástolt, leta­gadott czóljaikat nyíltan bevallják, sőt jól elrendezett érdek szövetkezetekkel arra törekszenek, hogy Magyarraszág ezeréves hagyományainak hűséges őrizőit a vezetőpolczról leszorítsák. Ezzel a fenyegető áramlattal szemben össze kell fogniok a közélet és a társadalom terén mindazoknak, a kik a keresztény és a nemzeti eszméknek őszinte hívei. Sokakat a mi táborunkból a gyávaság riasztott el, mert azt hiszik a hangos radikálizmusó a jövő és nem érvényesülhetnek abban a kon­zervatív táborban, a hol minden árnyalat harczrakészebben áll egy­mással szemben, mint a konzervati­vizmus a radikálizmussal szemben. Ezt a gyávaságot és kislelküsóget kellene kiirtanunk a konzervatív magyar társadalomból. Egyetértéssel és kölcsönös támogatással meg kell védenünk a mi eszméinket és embe­reinket, hogy Szent István országában senkinek a hajaszála meg ne görbül­hessen, ha a legnagyobb magyarnak szellemét vallja a magáénak. S viszont a hazának minden polgára kénytelen legyen tiszteletben tartani a magyar nemzetnek nemzeti és vallás érzéseit és senkiee merészelje döngetni azokat a pilléreket, a melyekre őseink a hazát ráépítették, ha e hazában boldo­gulni akar.

Next

/
Thumbnails
Contents