Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-06-18 / 25. szám
1913. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. junius 18. Jász és kun. Irta: Rados Ferencz. Néhány héttel ezelőtt városunk haladásáról olvastunk czikket a „Jászapáti és Vidékében“. Most városunkkal a jász és kunokkal kapcsolatban a Jászapáti Újság foglalkozik. A czikket érdekes voltánál fogva szerző engedőimével ide iktatjuk : A rokonságon kívül az érdekek azonossága fűzte a jászokat a kunokhoz. Közös ellenség ellen közösen védekeztek, s közösen váltották ki magukat az urbóriség alól. A jász-kunok együtt jöttek be az országba, 8 nyelvüket, szokásaikat egészen megőrizték. Van ugyan némi különbség a nyelvezetben, de sz csak egyes hangzókra vonatkozik. Ugyanis a jász a szavakban az e és a betűket szereti használni, mig a kun ö betűt kedveli. Ettől a szokásról nem igen tértek el, úgy hogy e tulajdonságáról sok helyütt felismerik a jászokat és kunokat. a vallásban is van különbség. A jász katholikus, mig a kunok leginkább a ref. vallás hívei. Mindkettőnek a jó tulajdonságai közt ott találjuk a vallási türelmességet, más szokásainak tiszteletben tartását. — Ez okozta azt, hogy a két testvér nép soh’sem kapható olyan tettekre, amelyek elszomorító tényekkéut szerepelnek történelmünk lapjain. Bár a legjobb viszonyban éltek a jászok és kunok, mégsem volt mentes érintkezésük óvődésektől. így születtek meg a gunyversek : Nagy kun görbe Kis kun törpe Jász egyenes. De a kunok se maradtak adósak Megfeleltek s vígan fújták : Nagy kun kényes Kis kun fényes Jász elmehet! A régebbi időben az érintkezés gyakori volt. Különösen a halasi vadászatokra gyűltek össze a jászok. Itt beszélték meg boros kancsó mellett a haza dolgait s itt néztek szét a deli legények a leányos házaknál s vitték haza a bájos kun leányokat. Ez a jó viszony, a gyakori érintkezés azonban az utóbbi év tizedek alatt megszűnt, minek következtében egyre inkább eltávolodott a jász testvér a kuntól. Csak az utóbbi években fedezte fel a kun jász testvérét, s fűzte magához szorosan. Magához fűzte azáltal, hogy a halas—majsa— félegyházai vasút vonalat Szolnokig kiterjesztette s hogy a kunság fő székhelye : Halas, jász embert bízott meg képviseletével. ügy gondolkodott — nagyon helyesen — hogy a jász ember ismeri a testvérek baját, gondját s ennél fogva tud és akar is segíteni. Kun testvéreink helyesen gondolkodtam Az uj képviselő uj energiát hozott, s kiemelte a várost abból az álomból amelybe évtizedek óta merült. Kiemelte a várost az ismeretlenségből 8 olyanná tette, hogy közintézményei most megyeszerte irigyeltek, Szerkesztői üzenetek. R. Helyben. Halason a csendőrök 1882. deczember 22 én foglalták el állomásukat és újévkor kezdték meg működésüket. Négyen voltak : egy őrsvezető (Nemes Sándor); két lovas csendőr (Bándi Károly és Horváth Mihály) és egy gyalog csendőr (Babsák István.) Hiú leány. Szinte gondoltuk, hogy erősebb lesz önben a hiúság a praktikus gondolkodásnál. Legyen meg tehát az akarata: A dióhéj kivonata barnára, a hydrogén Superoxid szőkére, légenysavas ezüst barnás jele téré festi a hajat. Használat előtt szappannal, meleg vízzel megmosandó és alcohollal zsírtalanítandó a haj. Dr. H. Nem verték be í senkinek a fejét, nem áztatták senkiben a bicskát a lefolyt országos vásárban a kapatos legények. Afféle csendes vásár volt a mostani, amely valódi czóljának, hogy ki ki beszerezze a maga szükségleteit, teljesen megfelelt. Ennek létrehozásában azonban kötelességünk megállapítani, nem kis része volt annak a szellemnek, amely a rendőrség vezetésében, irányításában megnyilvánul, mert csak ez tette lehetővé, hogy ily csekély létszámú legénység a rendet ily precízen fenntartsa. Elismerés illeti azonban a város lakoságát is, amely szokásához híven derék polgárokhoz méltóan viselte magát s nem engedte a „gyütt-mentek“ működésének kifejtését. Szomorú vására volt ez a zsebtolvajoknak, akik szokott trückjeiket, fogásaikat — ha itt voltak — nem fejthették ki, nem akarván kockáztatni szabadságukat. Szóval csendes vásárunk volt! A boszorkány. — Igaz történet Halas múltjából. — Irta : GAIUS. II. Egy árnyék suhant végig az utcákon és egy uj, díszes épület felé tartott. Néha óvatosan, szinte félénken hátratekintett, nem látja-e valaki, aki esetleg felismerhetné, mert nagyon is kellemetlen lett volna a város legszebb asszonyára, Dónessi Pálnéra, ha éjnek idején az utczán látják csatangolni. A ház elé érve óvatosan benyitott az ajtón. Nem volt bezárva. Ezért észrevétlenül bejutott szobájába, hol gyorsan levetkőzött és az ágyba bujt. Eeggel nem is sejtette senki, hol járt. Nemsokára a férj betegeskedni kezdett. A környék legjobb orvosait hívták hozzá. Segíteni egyik sem tudott, sőt még a kórt sem tudták megállapítani. Egyik szerint szív elzsirosodás bántja Dénessit, a másik meg májzsugorodást állapított meg, a harmadik szerint pedig a gyomornak van a baja. Addig vitatkoztak a követendő gyógykezelés felett, amig egyszer a beteg meghalt. Nagy pompával ment végig a temetés. Az egész város szeretető kisérte ki utolsó útjára az elhunytat és a résztvevők egész sora jelent meg a bánatos özvegynél. Mindenki eltávozott már a gyászházból, csak egy Mérges pusztai birtokos maradt ott, aki a hozzá közeledő özvegynek szinte súgva mondta : — Nem látott senki, amikor Bo- sérnénál voltál ? — Senki — volt a felelet. — A dolgot úgy csináltam, hogy senki se sejt semmit. Most már egymásnak élhetünk, s nem kell szerelmünket a világ előtt titkolnunk. Kernelem, örülsz! — Természetesen — hangzott a férfi szájából, akit, bár igazán szerette az asszonyt, valami levertség fogott el. Folyton az elhunyt férjre gondolt, annak sárga arca lebegett szeme előtt. Ez a hidegség meglepte az asz- szonyt, aki hozzá volt szokva kedvese szenvedélyes szerelmi megnyilvánulásaihoz. A férfi nyakába ugrott s forró csókjaival verte ki fejéből a szomorú gondolatokat. Egy óra múlva távozott a föld- birtokos. Az özvegy egyedül maradt. Szép arcán ördögi mosoly vonult végig, s szinte lázasan, önmagának suttogta : — Eddig jól sikerült! Csak tovább is igy menjen 1 (Folytatjuk.) Te csibész, takarodj előlem ! — korholta városunk egyik minden tekintetben kifogástalan i családapája rakonczátlan csemetéjét. Ezt a kifejezést, amelyet éppenséggel nem a pajkosság számára gyártott a szóképzés, manapság nagyon helytelenül használják. A csibész elnevezés a német Händelfanger szóból származik. A I szárnyas jószágokra kalózgató vándor- ! legényeket vonta eredetileg a nép humora a csibész gyűjtőfogalma alá. Később aztán ennek az értelme bővült. Ma már szibész a dologkerülő csavargó, s az apró alkalmi tolvaj. A csibészek, akik a henye baran- j goláshoz és tunya élethez szoktatták testüket, lelkűket, előbb-utóbb csekély kivétellel áldozatul esnek az alkalomnak, amely bűnre visz. Őrizetlenül maradc árusbódé, egy-egy mellény- zsebből incselkedő óra, gondtalanul haladó társzekerek : egy-egy fázis, mely a csibészekben a rossz hajlandóságot felébreszti. Mind több lesz a vállalkozás, mind nagyobbá merészség. íme, ez az, amit a csibész fogalma magában rejt. Es ön, kedves családapa, akiről jól tudom, hogy gyermekét szívből szereti, mégis evvel illette magzatát. Válogassuk kissé a szavakat... F—6. Egy hét Majsán. A kis gyermek halála. Kovács Antalné Lörik Erzsébet kiskunmajsai asszonynak 4 éves fia és 1 */* éves leánya a tűzhely körül játszottak, majd ruhadarabokat dugdostak a tűzhely nyílásába. A rongyok égni kezdtek, mitől a kis leány ruhája fogott tüzet. Az égő ruha oly súlyos sebeket ejtett a leánykán, hogy az sebeibe belehalt. Ez mind Kovácsné jelenlétében történt. A kalocsai törvényszék Kovácsnét gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt 1 heti fogházra ítélte. Szenet loptak. Trója Alajos és Trója Ferencz többszörösen büntetett I kiskunmajsai lakósok a kiskunmajsai vasúti állomáson a kocsikból kirakott és szabadterületen fekvő porosz szóu- I bői 5 méterraázsát elloptak. Trója Ferenczet a kalocsai törvényszék ezért 1 havi fogházra Ítélte. Trója Alajos a tárgyaláson nem jelent meg, s igy újabb tárgyalás elé idézik. Furcsa kérvény. Szomszéd községünkben a végrehajtói állásra pályázott Farkas Antal. Az állás elnyerése czéljából a következő kérvényt adta be: KÉRVÉNY. Alulírott, a tekintetes czim által közhirrétett — községi adóvégrehajtói állás üresedése értelmében, jelzett állást betölteni óhajtom annális inkább, mert egy végrehajtási állás kötelék feladatának magamat természetilegis megfelelőnek véleményezem. Miórtis felvételemet alázatos tisztelettel kérem. — Kiskunmajsa Farkas Antal. ÉLETLEIRÁS. Születtem Kiskunmajsa nagyközségben 1876 óv. Itt jártam iskolába — végeztem hatelemi osztályt. Bosoroztak katonának 1897 évben, sarkadban töltöttem háromóvet, onnan át léptem, a magyar kir. csendőrséghez ott töltöttem hat évet és három hónapot ; onnan lettem mint czimze- tes őrsvezető — rokkant czimen nyugalmazva ; kassai csendőrkerület államányába egy Ízben voltam fenyitve egyébbkónt — úgy katona, mint polgáróletben büntetve nem voltam, jelenleg vizsgálat alatt nem állok. Kmít. — Farkas Antal. Ш11П1ПН uni iii i in 1111 и i r111 и i:imi 11 niiiinil и im A fiatal özvegynek az az előnye van meg a leány fölött, hogy mindent tud a férfiakról. De legkivált az az előnye valamennyiünk fölött, hogy az az ember, aki mindent tudott róluk, a sírban van. Az ifjúság. A Helyi Értesítő gyermekrovata. A hős kurucz. Bár mesélnem kellene, mégsem azt teszem. Ahelyett igaz történetet mondok el nektek, melyet talán már hallottatok, melyet talán már elmondtak otthon, de a melyet jó mennél többször hallani, mivel belétek vési az ezt a mondatot, hogy : szeresd a hazát. Ha kifelé mentek a városból, láttok egy kőembert: a búsuló kuruczot. Egy csata emlékére emelték azt a hálás halasiak, áldozván azok emlékének, akik véröket ontották, akik életöket áldozták a hazáért és szabadságért. Rákóczi Ferencz hős katonái vívtak harczot a ráczokkal Halas határában, s a harczot vívó hősök egyike volt az, aki ezen elbeszélés főhőse. a nevét biztosan nem tudom. De az nem is fontos. Elég az, hogy daliás, jól megtermett férfi volt, aki szerető menyasszonyt, sirdogáló szülőket hagyott hátra csendes szülőfalujában. Ezt a katonát többed magával a város szélén, egy Rébók nevű polgártársnál szállásolták el. Éjjel, úgy két óra tájban roppant lárma, zűrzavar törte meg a város csendjét. A ráczok közül egy a városba lopódzott, felgyújtott két házat, melyek nagy világosságot terjesztve, recsegve, ropogva égtek. Természetesen mindenki az oltáshoz sietett. Sikerült is a szomszéd- házakról a vészt távoltartani, az égő házak megmentésére azonban gondolni sem lehetett. Pedig szükség lett volna arra, mivel a házban a bölcsőben kis gyermek szendergett, szemefénye egy fiatal házaspárnak. Az anya kezeit tördelve siránkozott, s kérte, mentsék meg, hozzák ki fiacskáját, akiről az első ijedtség hatása alatt teljesen megfeledkezett. Néma csend. Vállalkozó nem akadt. De mégis 1 Egy katona tört elő, s egy dézsa vízzel magát leöblítvén a házba hatolt. Elérte a szobát, kivette a csecsemőt, s a nézők szorongása közben kifelé indult. Ekkor már nagyon kétségbeejtő volt a helyzet, de a mindenható megóvta a bátor embert, úgy hogy az sértetlenül helyezhette az örömében csak sírni tudó anya keblére a kicsiny gyermeket. Nem várt köszönetét se a hős legény. Sietett vissza a táborba, hogy másnap megütközzék s hősi halált haljon a hazáért. Énnek a hősnek az emléke jusson eszetekbe, valahányszor a kurucz szobor előtt elmentek. (Figyelő.) Szót kérek! (E rovatban az olvasók mondják el észrevételeiket, panaszaikat, amelyekért azonban nem felelés a szerkesztéség.) Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Olvasom újságjában, hogy a Sóstóra omnibusz közlekedik. Örülök, hogy végre valahára az első lépés megtörtént, hogy olcsón juthasson a közönség a kellemes szórakozóhelyre. Hátra van azonban egy másik pótlás is, amit ügyes vállalkozó haszonnal megtehetne. Ugyanis ha valaki a szabadban fürdeni akar — s ki nem akarna — kénytelen vagy a parton, vagy a szomszédos kunyhókban levetkőzni. Praktikus lenne ezért, ha a vízben — miként másutt — fürdőkabinokat építenének, amelyeket 10 esetleg 20 fillérért bocsájtanának a közönség rendelkezésére. Az egész vállalatot kevésből meglehet csinálni. Tisztelettel : Egy fürdözö.
