Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-10 / 50. szám

deczember 10. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 5 A halasi kutak. Furott kutjainkat ne készíttessük magán utón ajánlott vagy ajánlkozó kutmesterrel, aki a kútfúrásnak „csu­pán mesterségét érti“, azonban hij- jával van mindazon ismereteknek, melyek úgy egészségtani, mint geog- nostikai, sőt technikai szempontból is számára a helyes irányt kijelöl­hetnék. Ezenkívül az ilyen mester versenytárs nélkül lévén, két három­szoros árakat szab a nem megfelelő munkáért. így a mi első négy kutunk készítője is fényesre ónozott, saját gyártmányú vascsöveivel kápráztatva szemünket, a szivattyús kutaknál feltétlenül szükséges vas beton akna helyett a fertőzés ellen semmi bizto­sítékot sem nyújtó, tégla aknával bóleletleu furócsövekkel és kikészi- tetlen (azaz kavicscsal nem kömyezett) csősarukkal elégített ki bennünket; kutjaink darabját 8000 korona horri­bilis összeggel fizettetvén meg. összehasonlítás végett álljanak itt más városok fúrt kutjainak — az illetékes mérnöki hivataloktól be­szerzett — dijj tételei. Míg ugyanis a mi csekély mélységű (123 m.) s egészségünket veszélyeztető kutjaink darabonként 8000 koronába, addig Kecskemétnek pusztaszeri 248 méter mélységű ártézi kútja 2800 koronába, a hódmezővásárhelyi 200—280 méter mélységű ugyancsak ártézi kutak 2000—2400 koronába kerültek. Nyilvános pályázat tehát az egyetlen mód, mely úgy a helybeli iutézke- dőknek reputációját óvni, mint a nagy közönség érdekeit főként az egészség és pénzügyi érdekeit meg­védeni alkalmas. A munka keresztülvitele a verseny- tárgyaláson megállapított helyes elvek alapján árlejtés utján történvén, ily módon földrengéssel is dacoló vas- i beton aknás kutakhoz juthatunk | aránylag olcsó árakon. Már pedig a takarékossági szem­pont is reánk nézve, akik a néhány év alatt rendkívül magasra emelkedett pót- és mellékadók, valamint a két milliót meghaladó adósság súlya alatt roskadozunk, ugyszólváu életkér­déssé vált. A fentiekkel kapcsolatban lehe­tetlen említést nem tenni a gimná­zium telkét környező alacsony talajon (hajdani mocsárfenóken) bemélyesztett fedett tégla csatornákról, melyek nem csak utcák és udvarok szerves anya­gait gyűjtik össze igen nagy terü­letről, hanem a tömeg-lakások, ven­déglők, banképület, városháza látoga­tóinak és lakóinak megnevezhetetlen szenüyeit is magukba fogadják s bő­vizű ártézi kút, vagy vízvezeték hiányában öblithetók nem lévén, mint valóságos baktérium tenyésztő meleg­ágyak, a legveszedelmesebb fermen­tációknak lesznek színhelyei s talajt és levegőt egyaránt fertőző tartal­mukkal (melynek rettenetes bűze már-már elviselhetetlen) folyton ve­szélyeztetik a közegészséget. Városunk szerencsétlen talajszin viszonyai mellett s öblítő viz hijján egyelőre csatornázásra gondolni tiszta ' Karácsony és a munhaszünet. — A kereskedők figyelmébe. — A Magyar Kereskedelmi csarnok előterjesztést tett a kereskedelmi mi­niszternek az iránt, hogy a karácsony előtti u. n. „aranyvasárnap“ és az újévet megelőző vasárnap tartamára a munkaszünetet függessze fel. A kereskedelmi miniszter az egye­sülethez intézett leiratában utal hi­vatali elődének rendeletére, amelynek értelmében karácsonyt megelőző va­sárnapon Budapest területén az ipari és kereskedelmi elárusitás egész napon át, a vidéken pedig délelőtt tiz óráig végezhető. Az újév előtti vasárnap tartalmára azért nem tarlja indokoltnak a mi­niszter a munkaszüneti törvény ren­delkezéseinek a felfüggesztését, mert ez a vasárnap a folyó évben decz. hó 28-ára esvén, a közönségnek elég idő áll rendelkezésére az újévi be­vásárlások eszközlésére. * A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a külde­mények késedelem nélkül való ke­zelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és czimzósre vonatkozó postai szabályokat betartja. Felette kívánatos, hogy a feladó saját nevét és lakását továbbá a czimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is el­helyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő czimirat leesnék, el­veszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági fel­bontása'utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehes­sen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő eimirat felső részén is kitüntesse. A csomagok tartalmát úgy a cim- iraton, mint a szállittflevólen szaba tosan és részletesen kell jelezni IraialB«. A „Darwin“ Dr. Fülöp Zsigmond ilyen cimü népszerű természettudo­mányi folyóiratának dec. 1-i száma a következő tartalommal jelent meg : Wallace-ról a most elhunyt nagy természettudósról emlékezik meg a szerkesztő. Oserny Dezső : Az érzék­szervek működése újabb megvilágí­tásban.. Dr. Balassa Géza: A révi Zichybarlang. Dr. Szörényi Sándor: Szervezetünk önvédelme. Érdekesebb cikkek még : A majomkérdós. Amund­sen tervei. Tűzbiztonsági berende­zések a hajókon, stb. A folyóirat előfizetési ára a Darwin-Könyvtár köteteivel együtt tél évre 5 kor. Mutatványszámokat küld a kiadó- hivatal : Budapest VI. Andrássy ut 60. képtelenség és igy a csapadék vizek levezetésének az az egyetlen meg­oldási módja marad fenn számunkra, hogy az úttestek és gyalogjárdák között hagyott nyílt csatornácskákkal vezessük le felesleges vizeinket, mert ezek a fedett csatornákkal szemben némi eséssel bírván, a vizet habár lassan is, leszivárogtatják, a bennök esetleg visszamaradó szerves anyagok pedig könnyen eltávolithatók, melyek a levegő és napfény dezinficiáló ha­tása folytán különben is ártalmukat vesztik. Kiss László nyug. tanár. "----- l Esetek. V asuton. I. A nászuton. Férj: Mond édesem, jól ülsz ott a helyeden ? — Igen, édesem — Nem fuj be ott a hideg? — Nem, édesem. — A nap nem sülbe nagyon? — Nem, édesem. — Akkor jó, maradj csak ottszépeD. II Vissza a nászúiról. Férj: Jól ülsz a helyeden? — Igen. — Nem fuj be a szól? — Nem. — A nap sem süt be nagyon ? — Nem. — Akkor, édesem — cseréljünk helyet! A kliens zsírja. Egy környékbeli ügyvéd, aki arról nevezetes, hogy több kilencven kilónál és egyike a legalaposabb kliens nyu- zóknak, igyekezett a törvényszék lép­csőin fel. A jól táplált ügyvéd utáö haladt a kliense, egy hatgyermekes családapa és utóbbinak kis kutyája. A kutya folyton ott okvetlenkedett az ügyvéd lábai előtt, majd amikor az felszuszog a lépcsőkön és a folyo­són rövid időre megpihen, végtelen szemtelenségei körül szaglássza. — Mit szagol rajtam ez a kutya ? — kérdezte megbotránkozva a kli­enstől. A kliens száraz és majdnem szo­morú humorral felelte : — A zsíromat, ügyvéd ur, az el­vesztett zsíromat 1 . . . Raj tavesz tett. Városunk egyik ismert tagja erősen kifakadt cselédje előtt. — Hát ez igy nem mehet tovább. Te egyáltalában nem teljesíted a kötelességedet, hanem úgy látszik, mindig máson jár az eszed. Itt van például a tólikabátom. Nem meg­mondtam, hogy hetenkint legalább egyszer ki kell porolni. — Tekintetes ur, — mondta pi- tyeregve a lány — hisz nincs még két napja, hogy utoljára kiporoltam. — Nem igaz 1 — De igaz ! Esküszöm rá ! — Úgy — mondja az ur s ezzel belenyúl a télikabát zsebébe s egy nyers tojást vesz ki belőle. — Ezt éppen egy hét előtt tettem a zsebébe. A székely feje. Fát vágott a székely góbé fiával a közeli erdőben. A midőn egy nagy óriási szálfát akartak le­dönteni, az olyan szerencsétlenül dőlt el, hogy a senior góbénak a fejét tökéletesen elhordta. Mit tegyen hát a fiú ? Felrakta az apja megcsonkult pormaradványát a szekérre s becsü­lettel haza vitte. — Jedes anyám, — kérdi az ela- pátlanodott árva, — vala-é jódes apámnak feje, mikor elmentünk vót? — En nem t’om, hanem a’ bi­zonyos, hogy még az este kását ött vele. Ifjúság. A kis ködmön. ni Nosza mérges dobogással Lemegy ő is a pincébe S uramfia ! mit lát ? mit nem ? Lánya ott ül az ászokfán, I Mellett a felesége S mind a ketten együtt sirnak. Bojtos gazda rájuk formed; De amint ők elbeszélik Fuldokolva, hogy mért sirnak, Az öreget úgy elfogja A keserves keserűség, Hogy leroskad az ászokra Es velük sir, hogy csak úgy dől Szeme megnyílt zsilipján át A potyogó könnyek árja, Mintha mérges ördögfickók Orra alá kilenc véka Pócsi tormát reszelnének, Ott a nedves ászok szélén Együtt bőgnek mint a hárman. A magára hagyott kérő A terített asztal mellett Száraz kortyot nyelegetve, Egyet ásít, egyet dünnyög ; Szörnyen unja már a dolgot, Ezt a furcsa vendégséget: Ördög üljön egymagában ! S mert nem tudja mire vélni A különös elsompolygást, A pincébe lemegy ő is. De nagyot néz, majd hanyatt dől Ahogy őket együtt látja Az ászokfán sirdogálni. „Hát kelinetek miért sirnak ?“ „Hogyne simánk, van okunk rá 1 S elbeszélik fuldokolva Ali az oka hogy búsulnak A lánynéző legény erre A siralmas történetre Okos szemét kimereszti S úgy rágyújt a nevetésre, Hogy a pince mohos boltja Majd felrobban, ahogy ottan i A jókedvű vőlegénynek I Egészséges kacagását Megriadva visszhangozza „No ! — aszongya és nevet rá Tág tüdővel még egy verset — Életemben sohse láttam Három ilyen nagy bolondot, Ki levágja hebehurgyán Jobb kezének három ujját, j Csak azért, mert attól retteg, Hogy ha ép lesz három ujja, Valamikor valahonnan Csak kiugrik véres szemmel Egy veszettül lihegő eb S leharapja mind a hármat! . . . Hát ez nem fér a begyembe 1 Elmegyek most a világba, Vándorolva végig járom, Vízbe, porba, télen-nyáron, Sehol addig meg nem állok, Alig három más ily bolondot Valamerre nem találok. Ha találok, visszatérek, Elveszem a kendtek lányát, Ha Isten is úgy akarja !“ (Folytatjuk.) Il l Mil Mllll ill I I lllilll 1111 111 i 111 lilinilllll l Fil l LtitMJ 1111111 Megjelent 1914. évre a Mi lies CVS kalendárium ! 2 koronáért Präger Ferenc könyvkereskedésében kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents