Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-11-26 / 48. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 26. Kis Ábel viszontagságos élete Irta: Thury József. 7 En mélyebb és igazabb fájdalom- érzettel sajnálkoztam a rútságán, mint ő maga; s aztán ő kezdte a sírást, én csak folytattam — s mégis bűnhődnöm kellett ! Ilyen a világ ! Ha kinevetünk valakit, az is baj, ha megsiratunk, az is baj. Mások rossz lelkűsége miatt el­vesztvén hivatalomat, fölcsaptam vagyonos magányzónak. Mert tudni kell. hogy sok éven át jókere­setem volt. a boldogult feleségem pedig élére rakta a garast. De mivel a munkához szokott em­bernek még magánzó korában is koll foglalkoznia valamivel, ker­tészkedésre adtam magamat. Nagy örömem telt a fiatal ültet­vényeimben s egész türelmetlenül vártam növekedésüket, fejlődé­süket s azt. hogy gyümölcseimből ehessem. Különös passióval sze­rettem diófákat ültetni arra szá­mítva, hogy minő élvezettel hű- sölök majd árnyékukban. Csak az bosszantott, hogy szörnyű lassan, igen gondolkozva növe­kedtek. Azonban nemcsak gyakorla­tilagfoglalkoztam gazdálkodásnak , ezzel az ágával, hanem elméle­tileg is. A helyi lapba gazdasági czikkeket írtam, gazdasági-tudo- mányi rendszeremet arra a szilárd alapra helyezve, hogy minden egyes esetben, vagy gazdálkodási ágnál mit diktál a tiszta józanész. Vidékünkön mind nagyobb és nagyobb területet lepett meg a szöllő-moly s nagy pusztítást vitt véghez Tanakodtak rajta, hogy a már infícziált területről hogyan lehetne kipusztitani ezt a vészé delmes bajt. En egy hosszú czikket irtani skézzel foghatólagelőadtam a szöllő-moly kipusztitásának egyedüli, csalhatatlan módját, a mely renkivül egyszerű. Azt mondtam ugyanis, hogy az egész szőlőt ki kell fordittatni és helyét be kell vetni krumplival : akkor azon a területen nem lesz többé szöllő-moly. — Kinevettek érte. Belátták, hogy tökéletesen igazam van, de mégis kinevettek, l lát már­most mondja meg akárki : ér­demes az embernek törni a fejét valamin ? Több éven át korai fagyok jártak és sok kárt tettek a fiatal gyümölcsfákban. Ekkor én a természet útmutatása, illetve a költözködő madarak szokása alapján egy nagy aparatussal ki­dolgozott czikkemben azt hangoz­tattam, hogy ha az a czélunk, hogy az ültetvényeket minden áron megmentsük az elfagyástól, nincs más mód, mint ez : ősszel az ültetvényeket kivesszük a földből, elszállítjuk meleg éghajlat alá s ott elültetjük a télre, ta- ! vasszal aztán visszahozzuk. Ez ellen a többi gazdasági czikkező csak azt az egy kifogást tudta tenni, hogy nagyon költséges. Az igaz, hiszen ezt én sem tagadtam, de legalább az elfagyástól okvet­lenül megóvjuk a fát. Szóval: tele volt az én fejem okos gondo­latokkal és jó tanácsokkal mint, a csízió jövendöléssel, de gazda­sági czikkeim sikertelenül hang­zottak el, mint kiáltó szó apusz- tában. Végre beláttam, hogy nem kell a magyarnak okszerű gaz­dálkodás, fölhagytam a czikke- zéssel. azt mondva : boldoguljatok hát nálam nélkül. Pénzzé tettem minden ingóságomat és ingatla­naimat s felköltözködtem Pestre. A vasúti kocsiban, melybe beléptem, egy fiatal leány ült egyedül Nem ismervén egymást, én nem szóltam, ő azonban állha­tatosan hallgatott. Kevés idő múlva észre vettem rajta, hogy nagyon unatkozik, mert közbe- közbe ásított is. En rösteltem, hogy valaki, pláne egy hölgy, az én társasá­gomban unatkozzék, hirtelen el­határoztam, hogy szórakoztatni mulattatni fogom. Erre következő szellemes és élénk társalgás kez­dődött meg közöttünk : — Kedves kisasszony 1 mon­dám neki. Szereti-e kegyed a sajtot ? — Nem, felelte ő lakonikusan. Erre csönd következett, mely majdnem egy negyedóráig el­tartott, a mikor ismét fölvettem a beszéd fonalát. — Hát papája szereti-e ? — Az sem szereti, mondá ő. Újra szünet, bizonytalan ideig. — Hát az édes mamája szere­ti-e ? kérdeztem mind nagyobb érdeklődéssel. — Az sem. Éppen elhagytuk az ötödik állomást, mikor igy folytatám tudakozódásaimat: — Vájjon az öcscse szereti-e ? Rám tekint a kisasszony a ezt feleli : — Nincsen öcsém. Már itt végképpen megszakadt volna a társalgásunk, mert úgy látszik kifogytunk a beszéd tár­gyául szolgálható alkalmas szemé­lyekből, de én hirtelen föltaláltam magamat s azt kérdém : — Hát ha volna öcscse, sze­retné-e az a sajtot ? A kisasszony mosolygott, de nem szólt semmit. (Folytatjuk.) Halasi útmutató a vidéki olvasók számára tartalmazza azon czimeket, ahova * я bizalommal fordulhatnak. Szállodák. Olmosy József a városi nagy­vendéglő bérlője az uj városháza épületében. Keresztes József a Gabonapiac téren. Szabó Gusztáv a Gabonapiac téren. Vendéglők. Gyugel Eugen a Gabonapiac téren. Musa Sándor Hajnal utcza. Gyugel Kálmán a vasút mellett. NatkayJánosa pályaudvaron. Gyógyszerészek. Czurda Vilmos Gabonapiac tér. Mikes Ferencz Fő utcza. Rácz János Kossuth utcza. Gzipészek. Szabó Ferencz Eötvös utcza Obermann János „ „ Frommer Samu Piacztér. Szabók. Fekete József. Grünwald Simon. Fő utcza. Mácsai Gergely Kolozsváry bazár. Tarr Antal. Hajnal József Fő utcza Fürdők. Horváth Testvérek az izr. hit­község gőz- és kádfürdő bérlője. Nagy Szeder István a Népszi­geti fürdő tulajdonosa. Kolozsváry Kiss István a Sóstó fürdő tulajdonosa. Asztalosok. Babó Sándor Kigyó utcza. Tallér Antal Kálvin tér. Zilah Sándor. Jeges Benő. Schön Dávid Fő utcza, Taka­rékpénztár épületében. Lakatosok. Thorma Kálmán Fő utcza. Kupa László Kmeth Sándor utcza. Gál Mihály. Darányi Lajos Mélykúti ut. Németh Sándor Fő utcza. Tasnádi Sz. Dénes Sip utcza. Kalaposok. Babó Elek Kigyó utcza. Makai Antal Kmeth utcza. Rőfös kereskedők. Bergl Albert Piacztér. Bergl Mór Szabadkai ut. Práger Zsigmond Fő utcza. Práger Lipót fia Fő utcza. Ingusz Dániel Piacztér. Holländer Áron fiai. Ozunterstein Lajos. Ozunterstein Vilmos Fő utca. Kálmán Dezső Fő utcza. Schön Samu Mátyás tér. Divatáru kereskedők. Kohn Antal Fő utcza. Tirmann Konrád Fő utcza. Vaskereskedők. Benedek Albert Fő utcza. Kohn Sebestyén Kossuth utca.- Práger Ignácz Fő utcza. Fűszerkereskedők. Arvay Lajos Kossuth utcza. Győrfí József Fő utcza. Kohn Lipót Kossuth utcza. Kun Sándor Piacz tér. Szekulesz H. Herman Alkot­mány utcza. Hováncsek János Alkotmány utcza. Weisz Ignácz Mátyás tér. Weisz Emil Fő utcza. Raáb Bernáth Gabonapiac tér. özv. Schön Józsefné Petőfi utcza. Szekulesz Péter. Bornagykereskedők. Adám Dávid Petőfi utcza. Kriszbáber Lajos Fő utcza. Hofmeister Ignácz. Schon Mór Felsőnádor utcza. Sörnagykereskedők. Osefregi István Hajnal utcza. Kémery Benő Eötvös utcza. Kriszháber Lajos Fő utcza. Gyümölcs kereskedők. Schneider Ignácz utódai czég Vasút mellett. Müller Jakab Felsőnádor utca. Baromfi kereskedők. Schneider Ignácz utódai czég Vasút mellett. Bazáros­Goldgruber Armin Városháza épület. Órás- és ékszerészek. Decker József Kolozsváry bazár Faragó Sándor Városháza épület Farkas Kálmán Gabonapiac tér. Gzukrászdák. Bártfai Dezső Csengeri utcza. Schmidt Dániel. Temetkezési vállalkozók. Brancs Vilmos és társa Ko­lozsváry bazár. Gyenizse Antal Városháza ép. Kovács B. László Szabadkai ut. Ingatlan forgalmi irodák­Kémeri Benő Eötvös utcza. Németh Sándor Alkotmány u. Szállítási és fuvarozási vállalat Kánitzer Mihály Fő utcza Gőzmalmok. Szüle Lajos. Körösi Antal. Gazdasági Gőzmalom. Halas. 1913. Nyomatott Práger Fereneas könyvnyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents