Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-11-19 / 47. szám
KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 19. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete az elmúlt szerdán f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen történteket a következőkben ismertetjük: A polgármester a város érdekeinek szempontjából lépéseket tett a belügyminisztériumban, hogy a külterületen a közbiztonsági és rendőri teendők ellátása a csendőrség által történjék s e végből egy legalább 20 tagból álló csendőrőrs helyeztessék városunkba. Hogy ez a terv közbiztonsági szempontból mily nagy fontosságú, azt hiszem felesleges bővebben indokolni. Országos érdek volna, hogy ily nagy kiterjedésű határral biró város külterületén a biztonság és a rendészet, ha már nem is mintaszerű, legalább megfelelő legyen. Hiszen városunk lakosságának több mint fele a külterületen él. A jelenlegi mezőrendőri intézmény, a mezőrendőrök csekély száma és az előképzettség hiánya miatt, nem tud kellőkép megfelelni. A belügyminister hajlandónak is nyilatkozott csendőrörs létesítésére, azonban oly nagy anyagi hozzájárulást kívánt a várostól, hogy azt képviselőtestületünk nem találta teljesíthetőnek. A közönséget a nélkül is terhelő súlyos pótadó csak még jobban emelkedett volna az által. Hasonló sors érte a vallás és köz- oktatásügyi miniszter leiratát is, melyben értesíti a várost, hogy ha ad a város egy 1200 öles telket ingyen, és épit rá a város saját költségén egy polgári fiúiskolát, hajlandó azt készen elfogadni. A képviselőtestület azonban kimondta, hogy nem hajlandó ezt elkészíteni. Van a városnak egyéb szükséges kiadása, elég azt fedezni, azért hogy polgári fiúiskolát építhessünk a város uj kölcsönt nem vehet fel. A vármegye a községi jegyzők nyugdíjintézetéből kevesebbet utalt vissza városunknak, mint amennyi jogosan megilleti, azért a vármegyének erre vonatkozó határozatát a közgyűlés megfellebbezi. Jóváhagyta a vármegye városunknak az átruházási illetékre vonatkozó szabályrendeletét. Hogy ez a fontos és szükséges szabályrendelet minő jövedelmi forrást nyitott meg a város részére, mutatja az is, hogy az október havi ingatlan átruházások után 3972 K. 70 f. illetéket vetett ki a városi adóhivatal. Az állami szaktanitós gazdasági ismétlő iskola czóljára a városi mintákért külön bekerített részét engedte át a tanács javaslatara a közgyűlés. A mintakert külső részére pedig azt határozta a közgyűlés, hogy azt jelentkező kisebb vagyonú polgároknak kónyhakertészet czóljaira haszonbérbe adja. A virilisek lajstromát a közgyűlés jóváhagyta. Egynéhány illetőségi ügy elintézése után a polgármester jelentette a közgyűlésnek, hogy október végén a város köz és egyéb pénztárait felülvizsgálta és azokat teljesen rendben találta. (Dr. Prager József.) Viharos ülés a t. Házban. — A sajtótörvény. — F. hó 11-én viharos ülése volt a kópviselőháznak. A terem megtelt egészen, a karzatokon is nagy közönség foglalt helyet Az ellenzék ezen a napon először vett részt a tárgyaláson. Nagy volt az érdeklődés, mert hiszen korszakot alkotó reformot : a sajtóról szóló törvényjavaslatot tárgyalta a képviselőház. A javaslat az 1848 : 18. t.-ezikket van hivatva felváltani, amely már 65 éve van életben és teljesen elavult. Erős terheket ró a kiadóra, de a lapok szellemi részét annál több szabadságjoggal bástyázza körül. Fő elve : a teljes szabadság és a teljes felelősség. Az előadói tisztet városunk képviselője : Hegedűs Kálmán töltötte be, aki — az ellenzék által sok közbeszólással, a munkapárt részéről sok éljenzéssel és helyesléssel kisért beszédet mondott. A Budapesti Hírlap kivételével, amely vezércikkben foglalkozik, valamennyi újság pártkülönbségre való tekintet nélkül szigorúan bánik el vele, ami érthető is, mert hiszen a beszéd szövegéból.látható, képviselőnk milyen kegyetlen támadást intézett az egész'sajtó kinövései s visszaélései ellen *A beszéd a következőképpen hangzott: T. képviselőház! A sajtóról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom Elfogadásra ajánlom a t. háznak ezt a törvényjavaslatot, mert át meg át hat engem az a meggyőződés, hogy a sajtószabadságnak sokkal nagyobb garancziáit foglalja magában, mint az a törvény, amelynek helyébe lép. Az 1848: XVIII. t.-czikk a szabad sajtóról rendelkezik. De azzal a szabadsággal, melyet az nyújtott, annak a kornak a közvéleménye sem volt kibékülve. Lássuk csak, t. ház, az akkori eseményeketl 1848. márczius 19-én Hajnik Pál vezetése alatt küldöttség jelent meg Kossuth Lajos előtt Pozsonyban és ennek a küldöttségnek adót1 válaszában Kossuth Lajos kijelentette, hogy „Pestet az ország szivének tartja, de mint törvényhozó utána nem indul. A magyar nemzet közös szabadságot, közös jogokat akar és e nemzet a magyarok 15 milliója, az ország egésze, nem pedig egy város, vagy csak egy kaszt. Csak az összes nemzet az, amelyet illet az ország sorsáról ítélni, a nemzet elég erős és hatalmas arra hogy eltiporjon mindenkit, minden egyes kasztot, municzipiumot, amelynek eszébe jutnia ellenszegülni.“ 1848. márczius 20-án elfogadták a Karok és Rendek a sajtótörvényt. Már március 22-ón „a pestmegyei Közcsendi Bizottság a szellemi kifejlődésre közesapásnak jelentette ki a Rendektől márczius 20-án elfogadott sajtótörvényt, amely az eddiginél nagyobb biztosítékot követel politikai lapoktól, de máskülönben is kevesebbet nyújt a helytartó tanács engedményénél. Még ingerültebben tárgyalta ezt a kérdést Pest városa: Irányi, Pulszky, Petőfi, Egressy, Vasvári és Klauzál voltak a szónokok ; a márczius 15-e elleni visszahatásokról, reakczióról beszéltek, a nép pedig az alatt odakünn elégette a törvény- javaslatot.“ Hát, t. képviselőház, a népnek nem volt igaza, mert az a törvény, amely akkor biztosította a sajtószabadságot, megfelelt annak a kornak, amelyben az a nemzedék élt; de ma, amikor a legutóbbi felszázad alatt századokkal haladtunk előre a kultúra terén : ma az a sajtószabadság, amelyet az 1848-as törvény biztosit, nem sajtószabadság többé, az a szabad sajtó nem szabad sajtó többé. Mit is mond a negyvennyolczas törvény ? A negyvennyolczas törvény a politikai időszaki lapoknak alapítását bizonyos feltételekhez köti.' Aki ezeket a feltételeket nem teljesiti, azt ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és egy évig terjedhető fogsággal bünteti. Ezt a büntetést a köztörvényszékek rövid utón szabták ki, a felebbezés lehetősége nélkül. Ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyaluuk, ugyancsak feltételekhez, nagyjában ugyanazokhoz a feltételekhez köti az időszaki lapok alapítását, de alig fűz szankcziót e feltételek elmulasztásához. Ezek között a feltételek között ott találjuk a negyvennyolczas törvényben a kaucziót. A kauczió megvan a mi törvényjavaslatunkban is — a budapesti napilapoknál nagyobb terjedelemben, amiről majd később leszek bátor szólni — de a negyvennyolczas törvény szerint, ha a kiadó tiz nap alatt a megcsökkent kaucziót nem egészítette ki, megszűnt a lap. Eszerint a javaslat szerint nem szűnik meg. A negyvennyolczas törvény ismerte a bírói lefoglalást. A biró tüstént zár alá vehette a nyomtatványt. A mai napig nem volt a bírói tévedésből történt lefoglalásért kártalanítás; ez a törvényjavaslat a bírói lefoglalást a sajtóterméknek csak bűncselekményt tartalmazó részére korlátolja és teljes kártalanítást biztosit alaptalan lefoglalásokért. A negyvennyolczas törvény egy esetben a nyomdatulajdonost bűntársként veszi elő, bűntársként vonja felelősségre s egyébként is felelőssé teszi, mint a rangsorban az utolsót. Ez a törvényjavaslat csak egyetlenegy esetben teszi felelőssé a nyomdatulajdonost : nevezetesen akkor, ha va'amely felelős személynek a neve hiányzik azon a sajtóterméken s emiatt senki sajtójogi felelősségre nem vonható. A negyvennyolczas törvény felelősségi rendszere szerint az igazi bűntettesről ártatlanokra is áthárítható a felelősség ; ez a törvényjavaslat kizárja a Strohmann- rendszert, lehetetlenné teszi azt, hogy ártatlanok lakóijának az igazi bűntettesekért. Megvédi azt, aki csak eszköz a más kezében és rácsap az igazi bűntettesre. Hát, t. képviselőház, előveszem a 48-as törvényt, amelyet a javaslat támadói úgy állítanak oda velünk szemben, a mi javaslatunkkal szemben, mint a szabadság evangéliumát; előveszem a törvényt és keresem benne, hogy hol a szabadság. A törvóuy első paragfusa egy általános elvi kijelentés, a második paragrafus egy definicziót tartalmaz és mindjárt e két paragrafus után az első fejezet nyomban és azonnal a sajtóvétségekről beszól. Ez nem szabadság. A második fejezet a bírói eljárásról szól. Ez sem szabadság. A harmadik fejezet az időszaki lapokról szól és azokról a feltételekről,, amelyeket teljesíteni kell, ha valaki időszaki lapokat akar alapítani és ismét azokról a büntetésekről, amelyek a feltételek nem teljesítőit sújtják. Ez sem szabadság. A negyedik és utolsó fejezet a nyomdákról és könyvárusságról szól és ezen negyedik és utolsó fejezet utolsó rendelkezése, utolsó, úgynevezett radikális rendelkezése igy hangzik: „Az úgynevezett házaló- vagy zugkönyvárulók az illető hatóság rendőri felügyelése alá helyeztetnek.“ (Folytatjuk) Népesedési mozgalom — November 11. — november 18. — Születtek: Maróti János és Illés Annának Erzsébet nevű leányuk. Pajor Sándor és Kis Teréziának Terézia Erzsébet nevű leányuk. László Sándor és Babó Rozáliának Béniámin nevű fiuk. Dicső Imre és Szűcs Juliánnának (iker szülés) Lajos és Szilveszter nevű fiuk. Szöllős Pál és Péter Máriának Erzsébet nevű leányuk. László K. Imre és Szabó Rozáliának Antal nevű fiuk. Nagy Lajos és Göllönt Eszternek Imre nevű fiuk. Takács Sándor és Nagy V. Sárának Erzsébet nevű leányuk. Korponai Annának Béniámin nevű fia. Ökördi Sándor és Vajda Idának Dezső nevű fiuk. Józsa Gábor és Lázár Máriának Gábor nevű fiuk. Császár Sándor és Faragó Etelkának Erzsébet nevű leányuk. Martiuek Kálmán és Nagy Etelkának Judith nevű leányuk. Grünwald Simon és Luger Erneeztinának Jenő nevű fiuk. Csepcsik Pál és Kovács Birkás Katalinnak Béniámin nevű fiuk. Osónyi József és Lakos Juliánnának Rozália nevű leányuk. Kis B. Antal és Forgó Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Meghaltak: özv. Czilczer Simonná Perlesz Cze- czilia 80 éves korban. Juhász Botka Pálnó Bukros Juliánná 57 éves, Árendás Imre 33 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Égető Imre Szalai K. Annával (Tanuk : Vincze Szilveszter, Szalai K. János.) Monda Antal Mészáros Eszterrel (Tanuk : Keresztes Lajos, Gazdag Sándor.) Modok Balázs Sas Máriával (Tanuk: Modok András, Simon József.) Szabó Sándor Tóth Juliánnával (Tanuk: Ván Sándor, Szakái Imre.) Bóna Balázs Tóth Varjú Zsuzsánnával (Tanuk : Rózsa Pál, Csatári Sál dór.) Baur Sm. Sándor Tóth F. Erzsébettel (Tanuk: Tóth Sándor, Búza Ferencz.) Egybekeltek: Feigl Ferencz Mészáros Juliánnával. Budai Lajos Babenyecz Jolánnal (Koszorús leányok: Gazdag Iduska, Babenyecz Etelka, Babenyecz Ilonka és Sándor Rozika. Koszorús legények: Babenyecz László, Szanyi Balázs, Budai Pál és Kovács G. József. Vőfély : Zseni Imre.) Ternyák T. Imre Király Gy. Zsófiával (Koszorús leányok : Szanyi Annuska, Németh Esztike, Paor S. Erzsiké. Koszorús legények: Horváth Sándor, Németh Pál, Kis O. Lajos. Vőfély : Tégláé István.) Hálás Imre Maláriája. — Egy halasi téglagyári munkás szomorú halála. — Irta egy igazi kiskuu népköltö. Tégla, tégla, fehér homoktégla, Szegény Hájas miattad nem él ma. Forró gőzöd, az okozta vesztét, Forró gőzöd átjárta a testét. Dél félé jár, őszi nap az égen, Homokvályog kemenczében régen. Gőz átjárja, kemény kővé edzi, Hálás Imre szabaditni kezdi. Mint a tigris csúszik az ugrásra, A cudar gőz tódul a nyitásra, Vasfödöjét röpíti oldalra, Hájas Imrét süti, főzi, marja.
