Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-11-12 / 46. szám

8 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 12. szoritott a fiatalemberrel, aki aztán eltávozott. Az ezredes még hallotta a lép­csőn lehaladó hadnagy kardcsör­gését és aztán csend lett. — Kár nagyon kár ezért a fickóért! Hisz oly kedves gyerek — motyogta a parancsnok Író­asztala elé ülve és fejét mindkét kezére támasztva gondolataiba merült. Lambert kétségbeesetten járt fel és alá az utcákon. Az őszi vihar tombolt körülötte és lehü- tötte forró homlokát. Céltalanul bolyongott a városon át, nem tudta, hogy mit tevő legyen. Hagyja ott a katonai pályát, melyet oly nagyon szeretett ? Vesse le egyenruháját, melyet egész életében át tiszteletben és becsületben akart viselni ? Nem inkább meghalni. — Meg­halni ? Nem, meghalni sem akart! Élni akart, élni mindenáron! Nem vőlegénye-e a legbájosabb leánynak ? Nem láncolta-e azt örökké magához ? — Es ha életének önként véget vetne, nem zavarná, nem sem­misíthetné meg menyasszonya életét is ? Ismerte ő szenve­délyes és büszke Irénjét! De hogy rendezze ügyeit ? összeszámolta adósságait. — 20.000 koronát kellene felhaj­szolnia öt nap alatt! Reszketett minden izében és már közel volt a kétségbeeséshez, midőn egy mentő gondolata tá­madt. Nagybátyja, Lambert Herbert báró, ki fogja őt segíteni ! Hisz töbszörös milliomos, mi neki 20.000 korona! Miért is nem jutott ez már neki hamarább is eszébe ? Nagybátyja ugyan nagyon fukar ember, de ha elfogja neki mondani kétségbeejtő helyzetét, úgy nem tagadhatja meg se­gítségét. Uj reménytől lelkesülve gyors léptekben haladt a Liget utcába, ahol nagybátyja egy elegáns vil­lában lakott Csak ritkán látogatta meg az az öreg urat, mert ez a különc ember mindig tudomására adta, hogy az egyedüllétet min­dennél jobban kedveli. Nagy cseppekben esett az eső, mikor Kurt nagybátyja lakásához érkezett. Az öreg szolga, aki a kaput kinyitotta, örömmel üdvözölte. — Ritka vendég a hadnagy ur nálunk. — Igen, igen, öreg barátom, a szolgálat------felelte Kurt szó­rakozottan. A sötétben az öreg szolga nem látta a fiatal hadnagynak — kit már gyermekkora óta ismert — feldúlt vonásait. Kurt, minden bátorságát ösz- szeszedve. a könyvtárszoba ajtaján kopogott, miután az öreg Vilmos jelentette, hogy nagybátyja ott tartózkodik. Nem jelentette be magát, mert félt, hogy az öreg nem fogadná. Az öreg ur barátságtalan és mogorva hangon mondta a (tes- séket) és ugyanígy fogadta öccsét is. Fel sem emelkedett magas támlájú, szépen faragott székéről, melyen kék selyem házikabát­jában ült egy könyvet kezében tartva. Szótlanul intett Kurtnak. hogy üljön le, annak udvarias, barátságos köszönését nem is viszonozva. A szokásos udvarias kérdések után Kurt előadta látogatásának okát. Egyszerű szavakkal ecse­telte kétségbeejtő helyzetét és végre kérte az öreg urat, hogy ne tagadja meg segítségét E szavak után feléledt az ősz -férfi, mérgesen dobta a földre a könyvet, összefogta házikabátját és fölugrott a székről. — Mondhatom fiacskám — kiáltá aztán rikácsoló gúnyos hangon — jól eszelted ki a dolgot. Azt hiszed, hogy az öreg nagy­bácsi azért van itt, hogy az ösz- szes játék- és kártyaadósságaidat kifizesse ? Erre ne is gondolj, barátom! Számládat a korcs- máros nélkül csináltad. Egy fillért sem kapsz, egy fillért sem fizetek érted ! Az öreg gúnyos hahotában tört ki, amely egy köhögési ro­hammal végződött. Kurt sokkal büszkébb volt, semhogy védekezett volna és utálattal eltelve, köszönés nélkül távozott. Vére forrt és pir borí­totta arcát. Kiérve az utcára, ajkait össze szorította, hogy hangos zoko­gásban ki ne törjön. A közeli fasorba érve egy lovaglónőt pil- 1 mtott meg, égő szemeivel öröm­mel, de megijedve nézett arra. Nem volt-e ez menyasszonyának lova ? De igen az, hisz int is már menyasszonya a zsebkendőjével és ügető léptekben közeledik feléje. — Irén ! — kiáltotta aztán és hozzá érve lesegitette a lóról a szép fiatal nőt, kinek szőke haj­fürtjei kilátszottak cilindere alól és gesztenyebarna vig szemeivel boldogan nézett vőlegényére. Irén ijedten ölelte át vőlegénye nyakát. — Az Istenért, Kurt, milyen színben vagy, mi bajod ? A fiatalember mosolygott. — Semmi, egyátalán semmi édesem — felelte aztán — csak fáradt, nagyon fáradt vagyok. A szolgálatnagyon kimerített és való­színűleg meg iS fáztam. (Folytatjuk.) Ne törje ön a fejét ezentúl azon, hogy hol kell a tüzelő­anyagot megtakarítani, próbálja meg a Kizárólagos elárusitás: Triumph folytonégő kályhát » Kolosseus asztaltűzhelyt. kevesebb tüzelőanyag fogyasztás mel­lett is a legmagasabb hőfokozat, gyors sütés és főzés érhető el. Kőim Sebestyén vas- és gépkeres­kedőnél Kiskun­halas, Kossuth u. Menyasszonyok! Vőlegények! Ne okozzon fejtörést önöknek sem, hogy karika gyűrűt ékszereket hol vásároljanak. — Tel­jes bizalommal, nagy választékban, -- szolid árak mellett csak Farag A éksze- U résznél, * i Város­Sándor l&ír ■ Kérjen és kap ■ mintákat az elsőrendű gyárakból . • . • . ‘ érkezett szövetekből, vásznakból. ■ Egy próbarendelés, amelynél előnyös árakat számítunk, meg fogja győzni, hogy áruink szenzácziós újdonságok. Czim: Ш Grosz és Baneth divatáruháza Budapest, Щ Kálvin-tér 10. szám. Ц zongorák Stein way and Sons, Bliitliner, Schiedmayer és fiai, Förster és más elsőrendű gyártmányok kizárólag kaphatók egyedüli képviselőjüknél Kohn Albert L Budapest, VI., Kossuth Lajos uteza 1. (Ferencziek hazára.) chőn Dávid Q .I műbútorasztalos I*# ajánlja saját készítésű modern műbutorait. Állandóan nagy vá­laszték a legdivatosabb háló és ebédlő berende­zésekből, modern konyha berendezések és polgári festett bútorok legolcsóbb bevásárlási for­rása. Szabad megtekintés a Takarék épületben levő bútor termében. ф I С 'CD Eredeti Krén-íéle Folytonégö­kályhá'k esász és kir. szab. szerkezet­tel egyedüli kályhák, melyek padiómelegséget sugároznak, miáltal az alsó légréteg épen olyan meleg, mint a felső. Folytonégő. szeri begyújtás után hetekig megtartható. Ezáltal egyen­letes melegség és óriási fűtő­anyag m jgtakaritás érhető el Főraktár vasaru-: házában, Halas.: : M <n Q_ CD Balas. 1913. Nyomatott Präger Fereaez tosyvayomdájábaa

Next

/
Thumbnails
Contents