Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-11-12 / 46. szám
november 12. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 5 Kiskunhalas város képviselőtestülete november hó 12-én, szerdán d e. 9 órakor a városi közgyűlési teremben rendkívüli közgyűlést tart, melyen a kővetkező tárgysorozat szerepel: 1.) A külterületi csendőrség tárgyában a Belügyminisztériumnak le irata. 2 ) A Kiskunhalason felállítandó állami polgári fiúiskola tárgyában a helybeli tanfelügyelőségi kirendeltség átirata, — a városi tanács javaslatával. 8.) Pest vármegye törvényhatósági bizottságának véghatározata a vármegyei községek jegyzői nyugdíjintézetéből a rendezett tanácsú városok jegyzői kikapcsolása mellett, a városok nyugdíjalapjába beutalt összegek tárgyában; — a városi Tanács javaslata ezen véghatározat elleni felebbezés iránt. 4.) Pestvárraegye törvényhatósági bizottságának véghatározata a városi átruházási illetékre vonatkozó szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 5) Az állami szaktanitás gazdasági ismétlő iskola részére a városi mintákért bekerített részének átengedése és a mintakert külső területe további kezelése tárgyában a Tanács javaslata. 6.) Az 1914-ik évi virilis lajstrom megállapítása a kiküldött bizottság javaslata alapján. 7.) A városi köz és egyéb pénztár készleteinek az 1914-ik évben leendő elhelyezése tárgyában a Tanács javaslata. 8.) Pest vármegye törvényhatósági bizottságának véghatározata Kellner Samu számvevőnek a VlII-ik fizetési osztályba való sorozása tárgyában. 9) A város felső végén levő szabadföldek és a kis eóetói halászat és legeltetési jognak haszonbérletét felmondó közgyűlési határozat folytán, a haszonbérlő Lusztig Ignácz jegyzőkönyvi kérelme •a bérlet fenntartása tárgyában; a — a Tanácsnak javaslatával. 10) Badics helyesen Pozsonyi Erzsébet és Ilona leányának illetőségi ügye, a vármegye alispánjának rendelete folytán. 11.) Retek Ignácz, — továbbá István és Eszter nevű kiskorú gyermekeinek illetőségi ügye a vármegye alispánjának rendelete folytán. 12.) A város köz és egyéb pénztárainak október havi vizsgálatáról polgármesteri jelentés. Iroislim. A „Darwin.“ A dr. Eülöp Zsigmond ily című népszerű természettudományi olyóiratának november 1-i száma a következő tartalommal jelent meg: Wagner G.: a hold befolyása az időjárásra. — Dr. Mauritz Győző : Nász az állatvilágban. — Dr. Balassa Géza : A bányarobbanások okairól (a cardiffi katasztrófa alkalmából). — Dr. Horváth Károly : A szójabab termeléséről. — R : A fakirok titkai. — Mende Jenő : A szikratávíró. — Dr. Müller Ferencz: A tüdővész- baeillusok biológiai sajátságairól. — A kéthetenként megjelenő illusztrált folyóirat előfizetési ára a Darwin- Könyvtár négy kötetével együtt fél évre 5 K. — Mutatványszámot küld a kiadóhivatal : Budapest, VI., And- rássy-ut 60. Tudnivalót! a trachomáról. Népies ismertetés. Közli: dr. Honig Adolf szemész főorvos Miről ismerjük fel a trachomát ? A megbetegedés rendszerint köny- nyezéssel, csipásodással kezdődik. A felső és alsó szemhéjat belülről kibélelő úgynevezett kötőhártyán indul meg az elváltozás. Ezen kötőhártya megvastagszik s rajta kifejlődnek a trachomára oly jellemző kocsonyás csomócskák és rögök, melyek akkorára is megnőhetnek, hogy a kötőhártyát egészen tarajossá teszik. Kívülről ezeket a csomókat nem látni, mert a szemhéj belső felszínén ülnek. De azért a szemorvos vagy a gyakorlott szemlélő a trachomásokat már külső ránézésnél is felismeri arról, hogy az ilyen betegek fölső szemhéja állandóan kissé lelóg, olyan a tekintetük, mintha álmosak volnának. A megbetegedés súlyos esetekben a szaruhártyára (a szemnek óraüvegszerúen görbült csillogó fényű hártyájára) is ráterjed, elhomályosítja azt és tönkre teszi a látást. De ha a látás meg is marad, akkor is súlyos a trachoma kimenetele, mert a csomók nyomán a kötőhártyán hegesedések, a szemhéjakon elgörbülések jönnek létre, a a pillaszőrök elferdülnek, majd kihullanak, miáltal a szem külső képe eltorzul. Az elferdült, hibás állású pillaszőr az u. n. vadszőr folytonosan súrolja, izgatja a szemgolyót és kínossá teszi a trachomáé ember életét. Hogyan fertőz és terjed a trachoma ? Teljesen bebizonyosodott tény, hogy a beteg szem váladéka : a geny, a csipa, a könny váladék terjeszti a ragályt. Egyik szem váladéka viszi és oltja át a bajt a másk szembe. Akkor legragadósabb a trachoma, ha sok váladékot termel. Mindaz, amit a gyulladt szem váladéka beszennyez, fertőzhet másokat. így otthon a beteg családtag szemváladékától bemocskolt ágynemű, törülköző, evő és Íróeszköz vagy egyéb tárgyak fertőznek. A szegény embereknél kénytelen közös ágyban hálás: biztos fertőzést jelent. Ha az ilyen család egyik tagja megkapta a bajt, előbb- utóbb a család minden tagjára reáterjed. De nemcsak otthon, hanem az iskolában is bőséges alkalom kínálkozik a trachoma terjedésére : a beteg tanuló keze, zsebkendője, a kölcsönadott könyv vagy Íróeszköz, a megérintett kilincs, játék közben való sokszoros érintkezés és sok más körülmény, melyek mindegyikére ki sem térhetünk. Újabban a legyeknek is szerepet tulajdonítanak a trachoma átvitelében. Olyan vidéken, hol sok a légy, a trachoma is jobban terjed, minek oka a piszkos szegénységben élő, beteg szemű emberek nemtörődömségében keresendő, kik a maguk, vagy gyermekük arcán, csipás szemén pihenő legyeket nem hajtják el. (Folytatjuk.) Esetek. Társakat kere». Egy éjjelen, ép hármat ütött az óra, mikor a majsai orvost a tanyára hívták. Négy mérföldet kellett neki megtenni. Gyalázatosán csuuya idő volt ... De hát a köteleség hivta. Es ment. — Doktor ur — mondá a beteg — nincs semmi különös fájdalmam, de úgy érzem, hogy a halálom órája közéig ! Az orvos megnézte az árverését, alaposan megvizsgálta, aztán komoly hangon megkérdezte : Megcsinálta a vógrendelelét ? A beteg elsápadt: — Miért ? . . . nem, doktor ur, . . . nem ... az én koromban — ------! 1 Az orvos azonban komoly maradt: — Ki az ön ügyvédje? — Dr. K. — hebegte a beteg. — Na, akkor rögtön hivatni kell 1 Halványan és reszketve szólította be kocsisát a beteg. — Ki az ön lelkésze ? — faggatta tovább az orvos. — V. főtisztelendő ... de hát doktor ur, azt hiszi, hogy tényleg £кШ> — Küldjön azonnal utána! Az édes atyját is el kell hivatni — — — Kedves doktor ur, hát tényleg meg kell halnom ? A beteg keservesen zokogott. Az orvos dühösen nézett rá. — Nem, nem kell meghalnia — válaszolt bőszen az orvos — Önnek nincs semmi baja ! De én nem akarok az egyetlen lenni, akit ilyen- ronda éjjelen idebolonditanak. A számtan. Tanító: Mondd meg nekem Laci, mennyi 3 szem dió meg 4 szem szilva ? Laci: Hót . . . hét . . . izé . . . Tanító-. Nem jól mondod fiacskám : Összeadni csak egyneműeket lehet. Laci: Hát a Gyuri bácsi meg az Ilona néni egyneműek ? Tanító: Nem azok fiam. Laci: Akkor a Kovács bácsi, az anyakönyvvezető ur se tud összeadni 1 Tanító: Már hogy ne tudna ? Laci: Püf neki 1 Hásze éppen 6 adta össze Gyuri bácsit Ilona nénivel 1 Erkölcsi bizonyítvány. A minap egyik közeli község jegyzőjéhez egy öreg parasztaeszony kopogtatott be, hogy fia számára aki a vasúthoz akart baktersógért folyamodni, erkölcsi bizonyítványt ins- táljon. — Hát aztán jóravaló ember a fia ? — kérdezte az öregasszonyt a jegyző. — Már hogyne, kérem. Bátran irhát arrul minden jót. Finom gyerek a Pista. Született kun fiú. Ifjúság. A Helyi Értesítő gyermek rovata. A kovácsok kovácsa. Volt egyszer egy hires kovács, aki olyan ügyesen tudta megpatkolni a lovat, hogy magát tartotta a világ legjobb kovácsának. Ki is íratta a cégtáblájára azt a büszke címet : A kovácsok kovácsa. Mindenki hozzá vitte a lovát patkoltatni és hire, neve világra szólt. Megsokalta a sok dicsekvést Lucifer, az ördögök főmestere. Elhatározta, hogy megtréfálja a magát kovácsok kovácsának nevező embert. Egy napon beállított a kovácshoz egy vándorlegény. — Te vagy a kovácsok kovácsa ? — Én hát. — Hadd látom, tudsz-e úgy patkolni, mint ón ? Látod, amott áll egy makrancos ló, két patkója leesett, az egyiket patkolom én, a másikat te. Meglássuk, ki tud többet. A kovácsok kovácsa belement a versenybe. Lefogatta legényeivel a lovat; két legény tartotta a patkolandó lábat. így verte föl a patkót a kovácsok kovácsa. — Hát neked négy legény kell ahhoz, hogy patkolj ? — kérdezte gúnyosan a jövevény. — így minden cigány tud patkolni. — Neked talán nem kell segítség hozzá ? — csudálkozott a mester. — Nekem ugyan nem. Ezzel odament a lóhoz, letörte bokában a patkolandó lábat (a ló meg se moccant, mintha nem fájna neki a dolog), ráverte a patkót, aztán a lábat visszaragasztotta a helyére, mely egyszerre hozzánőtt a ló bokájához. — Ezt csináld utánam, kovácsok kovácsa, — mondotta csufondárosan és elballagott útjára. A mester ámuldozva nézett a csudatevő kolléga után és keservesen fölsóhajtott: — Oh, én kontárok kontárja! Nem én vagyok a kovácsok kovácsa, hanem ő 1 Ezzel ledobatta műhelye homlokáról a hivalkodó cégtáblát, s azután soha sem dicsekedett, hanem hivalkodás nélkül patkolta a lovakat. в9во®оео«199в«вв@о — No jó, akkor kiállítjuk a bizonyítványt, küldje el a fiát s adjon neki egy koronát stemplire. Az öreg asszonynak nem tetszik a a dolog. Végre nagynehezen kivallja : — Nem jó lösz ez igy. Ha én odaadom a koronát a fiam kezébe, amilyen gazember bemén a kocsmába, oszt elissza. © a < iskolai eszközök | (®í, : : legolcsóbban : : ф PRÄGER FERENC § könyvkereskedésében 9 О szerezhetők be. ; : • <«* ©да© >© ©®®@ю©©©®©®®
