Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-29 / 44. szám
6 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 29. Csarnok. KIS ÁBEL viszontagságos élete Irta: Thury József. 4 Végre is be kellett látnom, hogy dohányos ember és fehér csipkefüggöny éppen úgy nem fér meg egy szobában, mint két dudás egy csárdában. Továbbá haragudott akkor is, ha ón véletlenül gyöngéd női kezektől bizalmas levelet kaptam magánügyben. Hát nem furcsa dolog ez ? A feleségem haragudott, pedig nem is ő kapta a leveleket! Nem több jogom lett volna-e én nekem haragudni a miatt, hogy ő is megtudta ? Nem hiszem, hogy az én feleségemnek ez a tulajdonsága más asszonyban is meglett volna, mióta a világ fennáll. De legeslegjobban azért haragudott a feleségem, ha kidöntöttem a fekete kávét. Igaz, hogy nagyon szórakozott ember voltam teljes életemben ; de a szórakozottság egymagában véve még nem elegendő annak a rejtélynek megoldásához, hogy miért kellett mindig éppen az én kávéscsészémnek feldőlnie, akár otthon ittam fekete kávét, akár másoknál ? Már pedig a fekete kávé kidöntóse, mint mondani szokták, vörös fonálként huzó■ dott át egész életemben. Ezt nem úgy kell érteni, mintha e miatt a kávé pirult volna el, hanem én vörösödtem bele. Ezzel az én örökös malheu- römmel szemben a feleségemnek az a rögeszméje volt, hogy az abrosznak tisztán kell a mosásba kerülni. Ebben a tekintetben annyira külömböztek nézete- i n k, hogy mihelyt a flndzsát feldöntöttem, ő rám nézett —még pedig, hogyan! — de én néztem ő reá. Azonban az egyetértés már a következő pillanatban meg volt közöttünk, mert én gyors tempóban haladtam a szobából kifelé s ö ugyanezt tette, u t á- n о z V á n engemet. Mikor a kedélyek lecsilapodtak, többször szóba hoztam feleségem előtt az abrosz tiszta és tisztátalan voltának kérdését. Próbáltam meggyőzni a józan észből merített érvekkel. — Nézd csak, édes fiam ! — Egy abrosz vagy tiszta, vagy nem tiszta ............. — Az abrosznak mindig tisztának kell lennie ! vágott szavamba. — Helyes mondám én, Hát milyen utón módon lehet valamely abrosz tisztává ? — ügy ha kimossák ! — Nagyon jól van. De, hogy valamely abroszt ki lehessen, vagy ki kelljen mosni, annak szükségképpeni előföltótele az, hogy az a bizonyos abrosz ne legyen egészen tiszta, mert különben .... — Semmi különben ! Az abrosznak egészen tisztának kell lenni és mégis ki kell mosni! Hát te talán azt hiszed, hogy a mosást csak úgy ész nélkül és hiába találták ki ? — Ne rontsd az egészségedet édes fiam ! Engedd, hogy kimagyarázzam magamat egész nyugodtan. Vegyünk csak egy meghatározott abroszt .......... — Nem veszünk egy fiát se ! Van nekem már elég abroszom. Talán a már meglevőkön nem találsz elég helyet kávéfoltjaid számára ? Mit volt mit tennem, elhal- gattam. Az efféle szóváltásoknak éppen annyi haszna volt, mint az olyan nyeletlen késnek, melynek nincs vasa. Éppen ilyen kevés haszna volt annak , az évek hosszú során át hangoztatott érvelésemnek, majd könyörgésemnek, mellyel egyik • szenvedélyéről igyekeztem leszoktatni. t, i. a skatulyákkal való utazásról. Ha csak a szomszéd helységbe mentünk is négyöt skatulyát hozott magával. Ha felrándultunk Pestre, tiz-tizenkót skatulyára volt szüksége, de még akkor is az egész utón mindig azért lamentált, hogy ha még egy-két skatulyát hozott volna, mennyivel kényelmesebben elrakhatta volna a holmijait, de hát én minduntalan belekotyogok az ő dolgába. Ha pedig rokonokat látogatni mentünk egy-két hétre, vagy fürdőre utaztunk, akkor mozgásba hozta az alsó és felső szomszédokat és az összes helybeli kereskedőket, a saját skatulya- készletén kívül összehordatván az egész városból a lappangó, de asszonyi éleslátással bárhol fölfedezhető skatulyákat. Hogy mennyi bosszúságot okozott nekem a feleségemnek ez az eléggé nem kárhoztatható rossz szokása, mindenki elgondolhatja abból, hogy ámbár én dohányzó ember vagyok és voltam, de még csak gyufás skatulyát sem szerettem hordani magammal soha sem. De ha mondtam, vagy inkább könyörögtem neki, hogy ne hozzon egész rakás skatulyát, elégedjék meg legalább eggyel-kettővel; mindig ezzel torkolt le : Nem én kezdtem ezt a szokást; láthatod, hogy a többi asszony is skatulyákkal utazik ! S én ismét kénytelen voltam elhallgatni ; mert csakugyan láthattam, a mivel védekezett, ha csak a szemeimet nem akartam kiütni. (Folytatjuk.) Az idei termésről. A rendkívüli szeszélyes és abnormális időjárás következtében a termés eredményére nézve alapos aggályaink voltak, azonban a kedvezőtlen időjárás semmi nevezetes károkat nem okozott, csupán egyes helyeken késlelte kissé az aratási munkálatokat. Most már tiszta képet alkothatunk magunknak és nyugodtan állíthatjuk, hogy az idei termés minden várakozáson felül sikerült, mennyiségre, minőségre ugyan a sok esőtől kissé nedves gabonák is vannak. az árak ugyan alább hanyatlottak, de ilyen nagy termésnél az árakkal is meglehetünk elégedve, mert nem csupán Magyarországban hanem Ausztriában, Németországban, Fran- cziaországban, Romániában és Oroszországban is kielégítő eredménnyel végződött az idei termés. Ki kell még külön emelnem, a tengeri termést, mely úgy Magyar- országban, mint külföldön a rendkívüli kedvező szeptemberi időjárás mellett a legvérmesebb várakozásokat úgy mennyiségre, mint minőségre nézve felülmúlja. A czukorrópa és takarmányrépa is igen jól sikerült. A bortermés minősége az idén jobb, mint a tavalyi, átlag 14—18 fokos, klosterneuburgi méret szerint csupán mennyiség tekintetében igen sok kívánni valót hagy hátra. A gyümölcstermés az idén nálunk ajnos igen rossz volt, de vannak vidékek, a hol az is kielégítő termést nyújtott. A földmivelósügyi kormánynak leg- 1 utóbb közzétett jelentése a termésről I igen kellemes meglepetést szült az v egész országban, tekintve, hogy búzában 41 és fél millió mótermázsa, rozs 14 millió mótermázsa és tengeriben 40 és fél millió mótermázsára becsülik az idei termést, ami a mostani gabona árak mellett ez magában véve sok milliárd jövedelmet jelent az országra nézve. Azt hiszem felesleges azt a nagy fontosságot külön hangsúlyozni, melyet e kedvező termés közgazdaságunkra jelent, az ipar és a kereskedelemre is rendkívüli előnyös hatással van. (L.) Apad a dohány fogyasztása az országban. A tavalyihoz képest az idén húsz millió koronával kevesebb a bevétel. Budapesti gabonaárak: október 28. Búza 20 k. 85 f. — 21 k. 95 f. Rozs 16 k. 80 f. — 16 k. 60 í. Árpa 13 k. 10 f. — 14 k. 05 f. Zab 14 k. 60 f. — 16 k. 20 f. Tengeri magy. 14 k. 20 f — 14 k. 40 f. „ rom.-bőig. 14 k. 40 f. — 14 k. 60 f. Korpa 8 k. — f. — 9 k. — f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: и I. rendű öreg 350 kgr. felül 116—118 fii. I II. „ „ 280-350 kgr-ig 110-112 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 122—126 „ •B „ közép 220-300 kgr-ig 124-136 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 126—140 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig 136— — „ Az árak kilónként értendők. Fejtörő. Múlt heti számunkban közölt rejtvény megfejtése: Vári Szabó István. Helyesen megfejtették : Keresztúri Judit, Karácsonyi Juliánná, László Mária, Becze Anna, Szokola Mariska, Kmeth Jolánka, Szalai K. Juliska, Vasas Cs. Margit, Breceka Antal, Hubó Karolin, Hubó Mária, Rajosán Viktória, Keresztúri Benő, Orbán Esztike, Kovács József, Oláh István, Horváth Sz. Eszter, Bacsó Lajos, Hajnal István, Kovács István, Gyenizse Antal, Benedek Mariska, Sárvári Benő, Jámbrik Juliska, Musa Benő, Barbó Bence és Lajos, Modok Juliánná, Kis T. Juliánná, Halász D. Krisztina, Nagy S. Terus, Borbás Mária, Osete Maris, Baranyai Gyula, Horváth Sz. Lajos, Paczolay Sándor, Mamlecz Teréz, Kmeth Sándor, Kis István és Károly, Gyugel Károly, Bereczi Jolán, Erdélyi Imre, Viczei K. József, Kapcza Mária, Babenyecz Dezső, Nagy K. József, Sárga Jolán, Bacsó Antal, Munkácsi Juliánná, Szabó F. Mária, Daczi Juliska, Kovács Tibor, Szalai Benő, Bodicei Imre, Szathmári Q. Balázs, Hirkó Mariska, Molnár Erzsébet. A nyereményt sorsolás utján elnyerték : Becze Anna, Szathmári G. Balázs és Bereci Jolán. — Nevezettek nyereményeiket kiadóhivatalunkban átvehetik. A vágyak messziről szebb köntösbe vannak öltöztetve, s ami távolról csillog, közelről értéktelen. IRODALOM. — Magyarország közgazdaságának vezérférfiai. Ilyen címmel nemsokára érdekes és a maga nemében igen eredeti munka hagyja el a sajtót. A Danubius Kereskedelmi r.-t. (Budapest, VI., Szondi-utcza 93.) kiadásában megjelenő mű az ország közgazdasági vállalatainak vezetőit mutatja be életrajzok és arcképek változatos, élénk sorozatában. Minthogy e műnek nemcsak szakirodalmi. hanem informativ jellege is lesz, a „Magyar- ország közgazdaságának vezérfór- fiai“-ban hű tükrét találjuk hazánk közgazdasági és hiteléletének. Joggal számíthat e mű a legszélesebb kereskedelmi és pénzügyi körök komoly érdeklődésére, mert anyagát gondos körültekintéssel, nagyobbára a helyszínén gyűjtik össze s elismert szakemberek rendezik sajtó alá azt. Nem száraz életrajzi adatok felsorolására szorítkozik e könyv, hanem színes, a személyeket és közgazdasági tevékenységüket hűen jellemző biográfiákat közöl, amelyekből úgy a szociológus, mint a pénzügyi szakember értékes anyagot meríthet. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok hitelképességének megítélése szempontjából meg éppenséggel korszakalkotó segédeszközt látunk ebben a munkában, mert eleven és pozitív adatokkal ki fogja egészíteni mérlegben közölt holt számok alapján alkototthitelvólemónyt. Örömmel üdvözöljük ezt a könyvet, amelynek közkedveltségét már most meg rnerjüí jósolni. Szakemberek és közgazdasági irók, pénzügyi és kereskedelmi vezórfórfiak közreműködésével készül a munka s igy elvárjuk, hogy nívós és értékes könyvet kapunk benne. I A mű három kötetben fog megjelenni, még pedig : I. Nagyvárosok, II. Kisvárosok és III. Budapest szerint felosztva. A teljes mű ára 70 korona, de kötetenként is kapható. Az I. kötet 30 korona, а II. és III kötet pedig kűlön-külön 20—20 koronába kerül.
