Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-29 / 44. szám
október 29. KISKUN-HALA.S HELYI ÉRTESÍTŐJE. 3 A városi képviselőtestület f. hó 25-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozaton szerepelt ügyek közül kiemeljük, mint lontoeat a vármegyének a városi tisztviselőkre nézve képviselőtestületünk által elfogadott nyugdíj szabályrendeletet jóváhagyó határozatát. E szabályrendelet ellen benyújtott felebbezéseket a vármegye elutasította és a szabályrendeletet minden változtatás nélkül jóváhagyta, úgy mint a hogyan hosszas és beható vita után annak idején képviselőtestületünk elfogadta. Óhajtanánk már ugyanazt hallani a nagy nehezen létrejött szervezési szabályrendeletünkről is. Módosítás nélkül elfogadta a közgyűlés a főkapitány által készített s a bordélyházakra vonatkozó uj szabályrendeletet is. E táréadalmilag szükséges rossz eddig is szigorú ellenőrzésben részesült, az uj szabály- rendelet azonban olyan újabb és fontos intézkedéseket tartalmaz, melyek közegészségügyi szempontból feltétlenül jó eredménnyel fognak végződni. A városi gyámpénztár 1912-ik évi zárszámadását a közgyűlés teljesen rendben lévőnek találta, hozzászólás nélkül elfogadta. Az újonnan alakult állami elemi népiskolai gondnokságba 18 tagot választott, illetve küldött ki a közgyűlés. Panasz merült fel azonban, hogy az egyes tagok a kiküldetéssel járó kötelezettségüket nem gyakorolják, a gondnoksági ülésekre nem járnak el. A város, fehértói erdejében állami csemetekert létesítése céljából három holdat, évi 100 К haszonbéri ösz- szegért haszonbérbe ad az államnak. Az uj csemetekertben gondot fordítanak a város tereinek és utcáinak diszitósóre szükséges, olyan idomítható lombozatu fák termelésére, melyek a villanyvilágítás dróthálózatának akadályául nem szolgálnak. Az ilyen fákat eddig úgy kellett hozatni a városnak. Lesz azonkívül az uj állami csemetekeltben akácosnak való facsemete, továbbá gyümölcsfa telep. Minden tekintetben előnyös és hasznos a város közönségére az uj állami csemetekert létesítése. A közgyűlés jóvá is hagyta az állammal kötött haszönbéri szerződést. Tárgysorozaton kívül jelentést tett a polgármester a borital és husfo- gyasztási adókra nézve a pénzügy- igazgatósággal folytatott tárgyalások eddigi eredményéről. A pénzügyigazgatóság még mindig ragaszkodik a 38.000 kor. többlet követeléséhez. Az eddigi 56 803 К helyett kerek 60.000 К-t ajánlott fel a kiküldött bizottság a pénzügyigazgatóságnak, mely azonban még nem adott érdemleges választ az ajánlatra. Hogy sokkal többet fogunk fizetni fogyasztási adóba ezentúl, mint eddig fizettünk, az egészen bizonyos, holott a viszonyaink nem hogy javulnának, hanem mindig csak rosszabbodnak. Szeretnék már egyszer az ellenkezőjéről Írni. Dr. Präger József. Gylllosság Maisán, a nábob (Alkalmi munkatársunktól.) Az emberi indulatok már jó ideje szunnyadtak Majsán. Semmi olyas dolog, amelynek halál lett volna a vége s bünténynyel volna kapcsolatban, nem történt. A múlt hót végre meghozta a maga szenzációját. Az esetet, amely homályban van, a következőkben adhatjuk elő: Csütörtök este több polgár tért be a vásártéri korcsmába. Valamitől jó kedvük kerekedett, amiért cigányt is hozattak. A mulatozók között volt Harkai Ignácz majsai kovács is. Az utóbbi éjfél felé megunta a mulatozást, elbúcsúzott pajtásaitól és haza felé indult. Inogva mendególt, olykónt, ahogy a mámoros emberek szoktak. Közben dudolgatott is. így érkezett el egyik utczába, amelybe alighogy befordult, ismeretlen tettesek ugrottak elő, s bunkós botokkal avagy dorongokkal fejbe verték. Harkai megingott. Elvesztette eszméletét és a falnak esett. Támadói, akiket nem sikerült felismernie, elmenekültek. Vagy egy óra múlva eszméletre tért a szegény kovács. Vérző fejjel, kábultan h&zavánszorgott. Lakásán ismét összerogyott s kilehelte életét. a csendőrség a nyomozást megindította. Eddigeló még senkire se irányul gyanú. A gyilkosság oka valószínűleg bosszú, mivel a leütött embert nem fosztották ki. A fejleményekről annak idején befogunk számolni. fürödni akar. Azok, akik szombaton este Halason a gyorsvonatra felszálltak, botrányos jelenetnek lehettek tacui. Egy szabadkai milliomos: Dungyerszki Gyókó olyan botrányt rendezett, hogy az utasok kénytelenek voltak a vonatot a nyílt pályán megállítani. A cábobou úgy látszik Halas közelében tört ki a részegség, mivel két utast, akik Halason szálltak be, in- zultált. Azok azonban látták, hogy nem józan emberrel van dolguk, sietve menekültek a nábob közeléből. Kiskőrösig sikerült lecsendesiteni a részeget, de a közönség már valósággal lázadozott. Utoljára is Dungyerszki berohant az étkezőbe s azt hangoztatva: vérben akarok fürdeni, vért akarok inni. neki támadt egy Patai nevű utasnak és fojtogatni kezdte. Az utasok természetesen közbe vetették magukat s kis hija, hogy tettleg nem bántották a nábobot; — egyúttal követelték, szállítsák le a vonatról. Ezért egyikük meg is húzta a vész- féket. A vonat megállt, de Dungyerszkival nem lehetett bírni. Kénytelen volt ezért folytatni útját. Közben telefonáltak Kunszentmiklósra csendőrökért, akiknek segélyével sikerült megfékezni a rabiátus embert és a vonatról leszállítani. A mulatságnak ekként rossz vége lett, amennyiben Dungyerszki kabát és kalap nélkül Kunszentmiklóson a csendőrök őrizete alatt maradt, a vonat pedig nélküle folytatta útját. Mi történt a Környéken? A fa tövében. Soltvadkerten Palotás József 28 éves földmives az estéli órákban betért az ottani Lehoczki-fóle korcsmába, ahol Kókai Sándorral mulatott. Mikor a korcsmából távozott, érezte, hogy mozog a föld s lábai a gyalogolást — a nagy teher súlya alatt — nem sokáig bírják. Ezért egy közeli fa tövében lefeküdt és el is szendergett. Ez alatt valaki kilopta zsebéből 60 korona pénzét. Kiderült, hogy Kókai fosztotta meg pénzétől. Ezt Kókai beismerte. Följelentették. Törvény előtt. A kalocsai törv.-szók Kókai Mihály 18 éves miskei legényt három évi fegyházra ítélte azért, mert Filák Istvánt az utczán agyonütötte. Czigányok és csendőrök harcza. Izsák határában lókötő cigányokra bukantak a csendőrök, kik többen voltak és mikor látták, nem menekülhetnek, a csendőrökre támadtak, rájuk lőttek. Erre Torna Márton csendőr-őrmester egyet közülük fegyverével fejenlőtt, akinek sebesülése életveszélyes. Tolvaj cseléd. Szánkon Szemerédi Illéstől cselédje Zombor Piroska 140 koronát ellopott. A tolvaj tettét beismerte. Halálos baleset. Udvardi István czeglédi mesterember a múlt héten leesett kocsijáról, s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy sebeibe belehalt. Az apagyilkosok. (Tudósitónktól.) Annak idején jelentette a Helyi Értesítő is, hogy a szegedi tanyák között Tanács József és Pál legények agyonütötték apjukat: Tanács Ferencz gazdálkodót A rendőrség az apagyilkosokat letartóztatta, kik tettük oka gyanánt azt hozták fel, hogy apjuk brutális volt, ütötte verte anyjukat. A gyilkossági ügyet a múlt hét folyamán kezdte tárgyalni a szegedi törvényszék. A tárgyaláson váratlan fordulat történt. A legények megváltoztatták a rendőrségen tett beismerő vallomásukat és kölcsönösen egymást vádolták a gyilkossággal. A vádlottak közt igy érdek ellentét merült fel, s ennek következtében az egyik vádlott részére külön védőt kellett kirendelni. A bíróság ezért elnapolta a tárgyalást. EREDMÉNNYEL JÁRNÁK vSNS' 5N^\g\g\^>ff\®'^\S'>g\g\g\g\S\S\g\g'4g\S\S\S\g\g' Tisza az ellenzékről. — Kemény kritika. — A képviselőház szombati ülésén a a miniszterelnök nagy beszédet mondott. Ebben emlékezett meg a következőkben az ellenzékről: „De mit mondjak az ellenzék magatartásáról ? Távol marad a parlamenttől több mint egy éven keresztül. Azt mondta, hogy nem jöhet be, mert házszabálysértés van, mert palo- taőrség és mit tndom én még mi van. Az ország gazdasági helyzete parancsoló kötelességévé teszi mindenkinek, hogy kettőzött figyelemmel ellenőrizze a kormány gazdálkodását és sarkalja a kormányt helyes köz- gazdasági politikai intézkedésekre. A t. ellenzék elhúzódik ezen kötelesség teljesítése elől, mert szerinte nem érvényes a mai házszabály és mert palota-őrök sisakjai villognak itt. A kormány gonosz merényletet intéz a nemzet közszabadságai ellen; konfiskálja az esküdtszéket, megtámadta a sajtót, el akarja venni a megyék autonómiáját, szóval a rom- badőlt magyar alkotmányosság utolsó mentsvárait feszegeti szentségtörő kézzel. A tisztelt ellenzék kesereg, de nem jön ide, hogy ezt megakadályozza, hogy megküzdje ezt a csatát velünk, mert nem érvényes a házszabály s mert palotaőrök vannak. Most egyszerre egy kis parázs botrányra nyilik kilátás. Es ők elfelejtik a házszabályt, felejtik a palotaörséget, lelkesült rohamot intéznek a képviselőház felé, hogy itt kivegyék részüket a botrányból. Azután az utolsó perczben megállanak a küszöbön, félre- huzódnak avita elől, félrehuzódnak a küzdelem elől; nagyon jól tudva, hogy ebben a küzdelemben nemcsak az ő támadásaikat fogjuk felfogni, de sebeket is fogunk osztogatni. Ürügy tehát kötelességeik elhanyagolására, ürügy a bujkálásra, ürügy a vita előli kitérésre, ürügy arra, hogy Magyarország közélete attól a szükséges szereptől megfosztassék, amely minden, a maga kötelességét helyesen felfogó ellenzékre vár. Az utóbbi három évben egy vita volt a bankkérdésben. A véderő után most sztrájkhoz folyamodik az ellenzék. A sztrájk nagyon hatalmas fegyver, ha olyan valaki csinálja, aki nélkül az ellensége, akit sarokba akar szorítani, nem tudja a munkát elvégezni, de a sztrák, amelyik az ellenfélre nézve a munkát megkönnyíti, a munka elvégzését gyorsabbá teszi, mondom, az ilyen sztrájk nem hiszem, hogy a parlamenti taktika sikerültebb fogásai közé tartoznék. Az ellenzék összes árnyalatai összes erejükkel arra törekednek, hogy a nemzet figyelmét a nagy eseményekről inczidensekre tereljék. Mi — úgymond — megtettünk mindent, hogy a politikai hitelnek erkölcsi értéket adjunk. De attól a csapástól, hogy ilyen ellenzék van, nem menthetjük meg a nemzetet. * A szónoklat a távollevő ellenzékre mély hatást gyakorolt.
