Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-10-22 / 43. szám

6 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 22. keze a törzs alatt volt. A pisztoly és a pipa mellette voltak. mellen szúrt seb tátongott. Az utón vórcsep- pek voltak láthatók, amelyek a ta­nyába, a konyhába és a szobába a sublótig vezettek. A tanya épület keleti részén a fűben egy szeges sarkú jobb lábas papucs hevert. Ettől hat lépésnyire a másik. A dulakodás nyomai se a holttesten, se a tanyán nem voltak láthatók. Mikor a tettes kézrekerült, akkor is vettek fel helyszíni szemlét a gyil­kos bemondása alapján. Ezt is felol­vasták. Érdekes okiratok felolvasása került sorra. ítéletek, amelyek igazolták, hogy Mezei lelkét a két gyilkosságon kívül számos lopás, rablás, ^sikkasztás súlyos testi sértés stb terheli. A bonczolas eredményéről számolt be egy óra felé dr. Gesmai József városi alorvos. A mellkason baloldalt szurási seb volt. Talált sérülést a balkéz hajlító oldalán és a kis ujjon is. a halál oka elvérzós, melyet szúrás okozott. A kés 8 czentiméternyire hatolt be Bazsába. Ügyész: Ekként zsebkésnél nagyobb késnek kellett lenni annak, amellyel a szúrást okozták? Dr. Gesmai: Nagyon valószínű. Szeptember 30-tól október 3-ig Mezei elmeállapotát is megvizsgálták, s azt találták, hogy sem most, sem a gyilkosság elkövetésének idejekor elmegyengeségben nem szenvedett, szabad akaratának, ítélőképességének birtokában volt. Elnök : Yan-e még valami indít­vány a bizonyítás kiegészítése végett? Mivel nincs, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom s a tár­gyalást 3 óráig felfüggesztem. A délutáni tárgyalás. Pont három órakor nyitotta meg újra a tárgyalást Nagy Zoltán el­nöklő biró. Mivel a bizonyítási el­járás már délelőtt véget ért, rákerült a sor az ügyész indítványára. Dr. Pintér József kir. ügyész feszült várakozás közben kezdett beszélni. — Tizenkét esztendővel ezelőtt — úgymond — ezen a helyen egy Csonka Bálint nevű ember állott vádlottként. Azon idő óta nem került ide ilyen ' szörnyeteg, ilyen gonosztevő, mint Mezei. Ez az ember hivatásszerűen űzi a bűnt, keresi a gyilkosságra az alkalmat. Ennek az embernek — Mezeire mutatott — egész bűnlajs­troma van; ez az ember 13 próbás gazember, akinek kezéhez három ember vére tapad. — Eavaszkodva előadta ez az ember az ő élettörténetét. A szívhez igyekezett szólni, ecsetelte szerencsétlen voltát, hogy meghassa önöket, igen tisztelt esküdtek. Szánakozást akart kelteni szerencsétlen voltával. Pedig az nem igaz. De ha úgy volna is, az ő összefér­hetetlen természete okozta, hogy sehol megmelegedni nem tudott. Ha rendes ember lett volna, most is lenne ^ os kenyere, s nem állna itt gyil­kossággal vádolva. Eleinte lopásokon, testi sértéseken kezdte, majd folytatta gyilkossággal. — Hányatott életében rongyosan, piszkosan Halasra, Mondáéihoz ve­tődött. De már más néven szerepelt. Ó tudja, miért. Bizonyára más bűnök is nyomják lelkét. — Egy két napig volt itt. Azután csa­vargót!. Később visszavetődött Mon- dájékhnz, aki könyv nélkül alkalmazta aratónak. Az ügyész most ismertette, miért és hogyan távozott Mezei Mondáéktól, s hogy találkozott az vele a gyilkos­ság napján a Biró korcsmában. Az ismert részletek után a következőkép hangzott az ügyészi vádbeszéd : — Mezei leszállt a Szekeresek ko­csijáról. S ő, aki 30 napig szolgált a környéken, s józan állapotban is volt, az ellenkező irányban haladt. Úgy látszik a kitűzött cél a Bazsa tanya volt. — Bazsáék egyszerű földmivesek voltak, akik kis tanyájukon gazdál­kodtak. Mivel szorgalmasak voltak egy kis pénzecskéjük is volt. Ezekhez férkőzött be Mezei aljas módon, s ontotta ki annak az életét, aki őt barát­ságosan, magyaros vendégszeretettel fogadta. — A részleteket a tanuk előadása alapján már ismerik önök esküditek. Tudják miként történt a gyilkosság, tudják, miként tudták meg a gyilkos kilétét a papucsokról, miként nyo­mozták és fogták el Sásdon, ahol egy lopási ügybe keveredett. Elfogták, s ekkor kiderült, hogy álnevet hasz­nál, s igy került önök elé. — Kérdés, hogy a bűncselekmény bizonyítva van-e ? Mezei annyit be­ismert, hogy Bazsát ő szúrta meg, de egyúttal kijelentette, hogy ő nem bűnös, mert őt Bazsa megtámadta. — Azt is mondotta Mezei, hogy egy ember — már mint Bazsa, — behívta őt a tanyára. Ez nem áll meg 1 Nem, mert mikor Mezei a tanyára ment, Bazsa aludt. Különben is nem szoktak olyan embereket be­hívni, mint Mezei, ha ketten vannak tanyán. — Azt is mondta Mezei, hogy Bazsa őt sértegette és fenyegette. Ezek hazugságok. Hisz’ Bazsánó val­lomása úgy szól, hogy összeszólalko- záe nem volt, s hogy ura pipázott és kezei hátra voltak téve. — Mindazok, amelyeket Mezei oly szépen kiszínezve előadott, valót­lanságok. A viselkedéséből mintegy következik, hogy ő egy közönséges gonosztevő, aki az alkalmat keresi, hogy akár vér utján is szerezzen pénzt. Sajnos, erre elég bizonyítók nincs. — 0 neki, mint megrögzött bű­nösnek volt gondja arra, hogy szi­matoljon. Ő alkalmas terrénumot keresett működésére. Ilyennek találta a Bazsa tanyát, ahol két öregedő ember lakott. Tudta, hogy ott pénz­nek is kell lenni. — Éppen akkor toppant be, ami­kor a mezei munka mindenkit a szabadba terelt. Ürügyül az szolgált, hogy szomját akarja csillapítani. Már pedig, aki egész délelőtt ivott, az j nem kór egy pohár vizet. — Nem mondom ón, hogy azzal a szándékkal ment be, hogy öl, hanem hogy pénzt szerez, ha kell, ölós utján is. Az asszony eltávolítása is ezt a célt szolgálta. — Mélyen tisztelt esküdtbiró urak 1 Ezen ember tette nem menthető. Nemi Itt csak gonosz szándékról lehet szó. Éppen ezért kérem önöket, méltóztassanak Mezeit szándékos em­berölés vétségében bűnösnek ki­mondani. — A legnagyobb szemérmetlenség vádlott részéről azt mondani, hogy a gyilkosságot erős felindulásban kö­vette el. De hogy mitől indult tel Mezei, annak megvilágításával adós maradt. A védelem szerint nem volt Mezeinek szándékában ölni. Ez se áll meg. Mert más, mint ölós, nem lehetett a cél. Jogos önvédelem nem foroghat fent. Hisz akkor valakinek meg kellett volna támadnia őt 1 Jelen esetben pedig ez nem forog fent. — Egy ilyen ember, aki belopód­zik egy tanyára, akinek lelkét százféle bűn terheli, még azt meri mondani, hogy ö megijedt. Az ilyen ember t. esküdtbirák, nem szokott megijedni. — Ez az ember, aki önök előtt áll, nem közönséges gonosztevő. Ki tudja, mik sülnének ki, ha lennének ellene bizonyítékok. Adjanak ezért alkalmat, hogy elnyerje büntetését. A védelem. Nehéz helyzete volt dr. Wolf Mátyásnak, a gyilkos védőjének. Egy oly kétségbeesett gyilkosnak, mint aminő Mezei, kellett az ügyét előbbre vinnie. 0 is az esküdtek lelkére igyekezett szólni. Ő is ecsetelte a gyilkos családi életét és a gyilkosság elkö­vetésének rugója gyanánt a jogos önvédelmet állította, s mindenfólekóp igyekezett bebizonyítani Mezei ittas voltát. — A sértést akarta ő megtorolni nem párbaj utján, nem törvény utján, hanem azáltal, hogy kárt igyekezett tenni Bazsa testi épségében. Ezért halált okozó súlyos testi sértés vétsé­gében kérem vádlottat bűnösnek ki­mondani. Védő hosszas, több mint másfél óra hosszat tartó beszédjére ügyész válaszolt, halomra döntvón annak összes érveit. A vád és vódőbeszédek elhangzása után az esküdtekhez intézendő kérdé­seket fogalmazták meg. Ezek igy hangzottak : 1) Bünös-e Mezei Szvetinka István abban, hogy Kiskunhalason 1911. jul. 22 ón Bazsa István gazdát szándé­kosan, előre megfontolás nélkül meg­ölte. 2) Ha igen, erős felindulásban kö­vette-e el a tettet ? 3) Avagy ijedtségből. A kérdések megfogalmazása után elnök a szándékos emberölést, a halált okozó suiyos testi sértést, erős fel­indulást és jogos önvédelmet magya- rázgatta esküdteknek, akik aztán a legidősebb : Kákonyi Dezső elnöklete alatt visszavonultak és megválasztva az elnököt, szavaztak a felvetett kérdé­sekre vonatkozólag. Ezalatt a távgyalást elnök felfüg­gesztette. Jó negyedóra múltával kitárultak az ajtók. Az esküdtek bevonultak, s főnökük kijelentette, hogy 7-nél töb­ben Mezeit szándékos ember ölós vétségében bűnösnek találták. A bíróság ezután l/»7 órakor Ítélet­hozatalra vonult vissza. Vagy tiz perc alatt készen voltak Elnök felolvasta: 0 felsége a király nevében a kalocsai kir. törvényszék szándékos emberölés vétsé­gével terhelt Mezei Szvetinka Istvánt tizenhárom évi fegy- házra ítélte, amelyből két hónapot kitöltöttnek vett. Kötelezi továbbá elitéltet, hogy 187 koronát mint kártérítést Bazsa Istvánnak, 700 koronát a kincstárnak és 150 korona ügyvédi költséget megtérítsen. Ügyész és elitéit az Ítéletben meg­nyugodtak, védő semmisógi panaszt jelentett be. Fejtörő. —áll (testrész) —rva (apja és anyja nincs) —ulia (rajtad is van) —vám (férfi név) — ÓV (keserű ital) —abla (ló szájában van) —kol (birkák vannak benne) —uza (kenyér készül belőle) — о (magán kangzó) —r (iskolában tanultad) —ir (ha a papa megver, ezt csinálod) — örök (sokat harcolt a ma­gyarral) — ályog (házépítésre használják) —rpád (régi magyar vezér) — ád (vízben terem) Ezt a rejtvényt hasonló módon kell megfejteni az előzővel. Ered­ményként megint egy elhunyt halasi férfi nevét kapjuk, aki a város életében a közelmúltban fontos szerepet játszott. * A megfejtők között ezúttal háromnak sorsolunk ki könyvet. Szerkesztői üzenetek. Dinnyés Árpád: Pozsony. Mun­kálkodását szívesen látjuk. Eövid társadalmi cikkeket szívesen leadunk, azonban novellákkal nyakig vagyunk. Hasonlókép állunk a versekkel. Üdv ! Több tudósítónak. Beküldött tudósításaikat helyszűke miatt csak jövő számban adhatjuk le. Üdv! GondolatoK. Kis vízben nem élhet nagy hal, ezért nem ismerik fel kis nemzetek nagy fiaikat. A boldogság korántsem a gyö­nyörök élvezete vagy hajszolása, hanem a nyugodt, tiszta munkás élet megbecsülése. Nagy uraknak s plane ostobáknak ellentmondani nem tanácsos.

Next

/
Thumbnails
Contents