Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-29 / 5. szám

1913.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

január 29.

Tejbamlsltúk.

A tejeket vizező és lefölöző tejárusokkal szemben ez ideig a rendőrség a köz szempontjából kívánt kellő eréllyel és szigorra! nem járhatott el azért, mivel nem rendelkezett oly vegyész szakközeggel, aki a gyanúsnak vélt tejet szakszerűen megvizsgálta volna.

A földmivelésügyi minisztérium azonban újabb intézkedéssel a kecskeméti vegyvizsgáló állomás intézkedési jogkörét városunkra is kiterjesztette.

Ezen intézkedés folytán a vegyvizsgáló állomás áital kiküldött vegyész f. hó 8 án városunkba jött, s itt a piaczon árusított tejekből húsz tejárusitótól mintát vett.

A mintákból 10 esetben megállapította, hogy az árusított tejek vizesek és le vannak fölözve.

A szakvélemény alapján a vizezett és lefölözött tejek árusítói ellen kihágási eljárás indult meg. Közülük ez ideig Mig G. Mihály, Tóth Vin- czéné és Sebők Istvánná Ítéltettek el mezőgazdasági-termény hamisítási kihágás miatt összesen 60 korona pénzbüntetésre ; behajthatatlanság esetén megfelelő elzárásra és 40 korona vegyvizsgálati dij megfizetésére.

A rendőrkapitányság, mint rendőri büntető bíróság ez ideig, a felmerült mezőgazdasági-termény hamisítási eseteket, mint újabb jellegű rendőri kihágási bűncselekményeket csak enyhébben bírálta el, de óva int mindenkit a jövőben, hogy tej, tejfel, zsírok, tészta neműek, paprikák, vető és fűmagok hamisításától, vagy hamisított mezei termékek forgalomba hozatalától tartózkodjanak, mivel jövőben a felmerült esetekkel szemben csak szigorúbb intézkedés várható a rendőri büntető bíróságtól.

A hamisítókra elzárás is alkalmazható, mivel a törvény a súlyosabb esetekben két hónapig terjedhető elzárást és 600 korona pénzbüntetést állapit meg.

HM »I M »i I IШ III t 11 ИИПШ1Г1.1 IM.MUM.1 IU4M.UIIII

Aki kérdi: kell e, nem örömest ad.

*

Ha ezer barátod van, hevés; ha egy ellenséged — soh.

iiriiiiniii niuniiiii uhui in 11 и mu mii шиши

Népesedési mozgalom.

— Január 21. — január 28. —

Születtek:

Bodicsi József és Pap Takács Sárának Sándor nevű fiuk. Garas László és Tóth Máriának Balázs Pál nevű fiuk. Markus Ferencz és Varga Erzsébetnek Balázs Ferencz nevű fiuk. Ferber Jakab és Kugelman Margitnak halva született fiú gyermekük. Miklós Balog János és Buchmüller Veronának János nevű fiuk. Borbás Sándor és Hugyák Máriának Sándor nevű fiuk. Árvái Jó .séf és Steinmetz Borbálának József nevű fiuk.' Unoka Juliánnának Juliánná nevű leánya. Szabó Imre és Vájná Juliánnának Imre nevű fiuk. Babó Dezső és Szalai Erzsébetnek László Dezső nevű fiuk.

Meghaltak:

Jaszanovits Sztankó Benő 6 éves korban, Jaszanovits Sztankó Terézia Juliánná 7 éves, Vincze Károly 38 éves, Dán János 16 napos, Abrahám Antalnó Szabó Ny. Terézia 42 éves, Sziráczki István 51 éves, Molnár K. Lajos 33 éves, Benedek István 24 éves, Kerekes Imre 71 éves korban.

Kihirdetett jegyesek:

Eácz Mihály Mozgai Máriával (Tanuk: Szabó G. István, Musa József.) Tóth B, Imre Szakács Erzsébet bajmoki lakossal.

Egybekeltek:

Nagy Tót Antal Krammer Máriával. Temesvári András szegedi lakos Abrahám Veronával. Savanya József Varga Etelkával.

Virilisek.

Kiskunhalas r. t. város legtöbb adót fizetőinek 1913 ik évre összeállított névsora a következő.

Rendes tagok :

Zsótér Zoltán, Kiskunhalas r. t. város, Bibó Dezső, Farkas Elek, Dr. Babó Mihály, Hofmeister Mór, Hofmeister Géza, Hoffer Endre, Zseny István, Kolozsváry Kiss István, Dr. Farkas Imre, Hofmeister Ignácz, Berki Antal, Kriszháber Lajos, Dr. Dobozy István, Dr. Zilah Benő, Reform. Egyház, Gáspár Imre, Farkas Dezső, Ónodi János, Halasi takarékpénztár r. t., Kolozsváry Kiss Sándor, Halasi kereskedelmi bank, Babó Benő, Gyenizse József, özv. Gál Lajosné, Gál István, Pázsit István, Baki István, Pázsit Antal, Mészöly István, Dr. Bori Benő, Dr. Hofmeister Juda, özv. Fridrich Alajosné, Dr. Beck Sándor, Nagy Pál Sándor, Silling Ede, Czurda Vilmos, Dr. Thuróczy Dezső, László István, Korda Imre, We;sz Ignácz, Dr. Szabó Fiilöp, Halász D. Károly, Halász D. Ferencz, Zi ah István, Szabados Benő, Szekér Pál, Keresztes József, Róm. kath. Plébánia jár. Gulyás Ferencz, Kohn Lipót, Dr. Nagy Mór, Dr. Szabó János, Ónodi István, Osefregi István, özv. Dr. Molnár Istvánná, Soós Sándor, Sziládi Áron, Pataki Dezső, Ötvös Oszkár, özv. Pázsit Imrónó, Gazd. bank r. t., özv. Terbe Istvánná, Szüle Lajos, Biró Antal, Balogh Mihály, Schön Mór, ifj. Darányi Mihály, Halász D. Lajos, özv. Stern Józsefné, Atlasz Lajos, Darányi Antal, Kovács Lukács, Kohn Antal, Dr. Gaál Gyula, Zilah János, Bortermelő r. t., Nagy K. Pál, Dr. Gesmai József. Széli József, Bartek Lajos, ifj. Gál Lajos, Széli Antal, Szekulesz Péter, Darányi Mihály, Juhász V. Imre, Borbényi Lajos, Ólmosi József, Musa Benő, özv. Szathmáry Sándorne, Bergl Mór, Dr. Róth Pál, özv. Topán Mi- hályné, Pázsit Irén, czv. Babó Imrónó, Huber Ferencz, Vájná Sándor, Kristóf József, Bögyös János, Szekulesz Herman.

(A póttagokat helyszűke miatt a jövő számban hozzuk)

Esetek.

A bálban.

A legutóbbi bálák egyikén történt. Éjféltájban a második keringőbe fogott a zenekar s tánczolni kezdtek a párok. Sajnos azonban, nagyon kevés párok tánezoltak. A hölgyek nagy része mohó pillantásokat vetett az ásitozó ifjak tömegére, de hiába volt sóvárgásuk, a fiatal urak nem voltak tánczoló kedvükben.

Maga a rendezőség is ott állt kedvetlenül, unatkozva a terem közepén, blazirtan néztek köriiskörül, de egy sem volt közöttük, aki könnyített volna a tánczolni vágyó leányok lelkén.

Végre a főrendező megunta a dolgot. Energikus lépésekkel tört a rendező újak közé és hangosan igy korholta őket :

— Mi ez urak? Hát nem tánczo- lunk 1 Még a rendezők sem ? Kikérem magamnak ! Nem azért vannak itt az urak, hogy mulassanak! Tessék tánczolni 1

A vég-rendelet.

Az egész vármegyében ismerték K. földbirtokost. Jobban mulatni sehol se lehetett, mint nála.

Egyszer az öreg megbetegedett. Egyik fiskális barátja, aki nem igen tudta, hogy a vagyon a folytonos vendéglátáson elúszott, igy szólt hozzá .

— Gyurka te, jó volna Ián, ha

végrendelkeznél!?

— Végrendelkezzem? Hát jól van, edd meg, de miről?! — felelt az ő örökös mosolya közt a beteg.

Dr. Hegedűs Kálmán képviselő beszéde

1913. jan- 23-án a képviselőházban.

T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. kereskedelemügyi minister ur legutóbb tartott, igazán nagyszabású outgetbeszédében igen helyesen rámutatott arra, hogy az államnak morális kötelessége a nehéz helyzetben levő osztályok sorsán könnyíteni. (Igaz! XJgy van !) Morális kötelessége pedig azért, mert hiszen az állam a kultúrának terjesztésével maga is egyik tényezője az igények emelésének (JJgy van!) és az emelkedő igények kielégítésére szolgáló eszközök megdrágításának. Ennek a kötelességének tett eleget az állam, amikor a t. kormány 1913. évi költségvetésben több mint 20 millió koronát irányzott elő a szociális érdekek támogatására. Es ennek a morális kötelességének tesz eleget a magyar kormány akkor, amikor elénk terjeszti a jelen törvényjavaslatot, melyet a t. előadó ur olyaln érdekes fejtegetés keretében ismertetett mi velünk. (Igaz! Úgy van!)

De, t. képviselőház, nemcsak morális kötelessége az államnak az, hogy azoknak a kevésbbé tehetős, szegény néposztályoknak a sorsán enyhítsen, hanem az az állam, amely a munsásosztály életszínvonalának emelésére törekszik, a maga létének és jövőjének veti meg szilárdabb alapjait. (Igaz! Úgy van!) Olyan köteleséget teljesít ezzel az állam, a mely kötelesség teljesítéséért . . .

Ejy hang ( jobbfelöl): Hálát érdemel!

. . . amely kötelességért nem lesz hálás senki, amely kötelesség teljesítéséért ne várjon az állam semmiféle hálát és semmiféle köszönetét. (Helyeslés.) Nagyon sajnálom, hogy ezen a téren nem érthetek egyet t. barátommal, az előadó úrral, aki ezt a hálát igen erősen hangsúlyozta.

Olyan kötelességet teljesít ezzel az állam, amely méltó és örökórtékű jutalmát abban a nagy nemzeti erőgyarapodásban fogja megtalálni, amelyet az erőteljes, az egészséges, a boldog és megelégedett munkásosztály reprezentál a nemzeti termelésnek nagy műhelyében. (Helyeslés)

És, t. képviselőház, ez a tér, ahol azok a nagyon elszomorító ellentétek az osztályok között, amelyek sokszor igen erősen szoktak kiólesedni, eltompulnak és elenyésznek. Mert hiszen ma már mindenki tisztában van azzal, hogy egy erőteljes és értékes munkásnemzedék talpraállása egyaránt közös érdeke a munkaadónak és munkásoknak is. (Igaz! Úgy van!) Ez elől a belátás e'ől ma már nem zárkozbatik el a legridegebb kapitalista lélek sem. S ez az oka annak, hogy a szociális kérdés domináló eszméiévé lett a XX. századnak.

De, t. tfenviselőház, mi az a jellegzetes vonás, amely a régi szo- cziáhs mozgalmakat és a modern szociális kéidést egymástól elválasztia és megkülönbözteti ? Régen az éhség, a nyomor, a szenvedés és a nélkülözés kergetne bele, sokszor lázadásban kitörő elégedetlenségbe az alsóbb nénoeztályokat. Ma ott a legnagyobb a forrongás, ahol legjobban terjed a kultúra, (Igaz! Úgy van !) ma ott a legerősebb a szociálizmus, ahol legjobban növekednek az igények. (Igaz ! Úgy van !) az Abruzzokban nincs szociálizmus, Árva megyében nincs szociálizmus ; de igenis van szociálizmus Németországban, azok- , ban az állam által fentartott munkás- j jóléti intézetekben, ahol az a munkás j olvashatja a szociálista könyvtárt, ' olvashatja a „ Vorwärts “-et, amelyet a kormány az ő számára megrendel. Az igények növekedésével terjed a szociálizmus, a kultúra terjedésével növekednek az igények és ezeknek az igényeknek a kellő határok közt való kielégítése a helyesen felfogott és jól alkalmazott szociálpolitikának egyik legmagasztosabb feladata.

Tolvajszövetkezet.

— Tudósítónktól. —

Orgoványon és a környékező tanyákon egyre-másra követték el a lopásokat. Hol ezt, hol azt károsították meg. így többek közt betörtek Tán- czos Szabó Sándor tanyájába is. A gazda ezt észrevette, mire a rablók lövöldöztek. Egy golyó Tánczost fején találta.

A csendőrség akkor szorgos nyomozást indított, aminek meg is lett az eredménye. Kézrekerült a banda : Tormássy Ferencz, Bori László, Ha- jagos В János, Nagy J. Sándor és Kardos Ferencz, mely a múlt héten állt törvény előtt.

Az Ítélet a következőkép szólt: Hajagos 9 évi, Tormássy 7, Bori és Nagy 5 évi fegyházat kapott.

Kardos kivonta magát az igazságszolgáltatás alól, mivel öngyilkos lett.

Az arany csésze.

Milán fizikumának azonban nem nagyon ártott ez a szibarita nevelés ; csak a lelkét dúlta föl. Mondják, hogy nagyon ideges ember volt és nem gyógyult ki ebből a bajából akkor sem, amikor 1875. őszén szerelmi házasságot kötött Kecsko orosz ezredes leányával, a csodaszép Natáliával.

Blazenevác már annyira megszokta a kormányzást, hogy borzadva gondolt arra a perezre, ha majd neveltje nagykorúvá válik. Ezt nem lehetett a tivornyákkal sem megakadályozni, sem halasztani. Mert hiszen az idő csak múlik és akárhogyan, de késedelem nélkül elkövetkezik.

Milán 1872-ben nagykorúvá lett és nem látszott meg rajta az átdőzsölt éjszakák semmi nyoma. Sőt ellenkezőleg : erős, megtermett férfiú vált belőle. Három év múlva megnősül és 1882 ben fölveszi -a királyi czimet.

Ez a tény, hogy IV. Milán király- lyá proklamálta magát, égető sebet ütött a Blazsnevác nagyravágyó lelkén. Nem tudta elviselni, hogy Milánból király lett.

— Ki ez a Milán király ? Uram nekem ? Hisz mindenét nekem köszönheti. Én hoztam haza! Az én katonáim őrzik, azok védelmezik ! Az én katonáim ! Es én magam egy senki vagyok. Egy félrelökött szolga, akit kihasználtak.

Bizalmas körben szólt igy és egyre gyakrabbau, egyre zsörtölódőbben. Még a felesége előtt sem titkolta ilyetén gondolkodását, pedig a felesége a királynak nagynénje volt.

Blazsnevác addig tusakodott önmagával, miglen elhatározta, hogy — megöli a királyt. Bízott hagyományos szerencséjében és bízott főleg, a katonákban.

Terve — melyet senkivel sem közölt — abban állt, hogy fait accomplit elé állítja az országot. Azt hitte, hogyha a dolog megtörtént, a hadsereg lelkesedéssel áll melléje és ő lesz a király. Csupán a feleségének mondta el titkos tervét ; ámde megeskette, hogy senkinek a világon sem szól semmit.

Milán királyt azon ürügy alatt, hogy fontos állami ügyekről akar vele, feltűnés nélkül beszélgetni, meg- hitta egy csésze teára. Milán el is ment. A teaestóly szomorúan végződött. Egész Belgrádban elterjedt a gyászos hir, hegy Blazsnevác hirtelen meghalt. A királylyal való beszélgetése közben szivszélhüdés ölte meg.

Blazsnevác hirtelen halála természetesen óriási feltűnést keltett. De senki sem gondolt különösebb körülményekre. A közvélemény semmi olyanról nem tudott, ami alkalmas lett volna a hirtelen halál magyarázata felöli gondolkodásra. (Folytatjuk)

Nőt vágy feleségül, ne arezot.