Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-15 / 42. szám
e KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 15. Csarnok. KIS ÁBEL viszontagságos élete Irta: Thury József. 2 Nellikének — mert igy hívták az angyali teremtést — mondom : Nellikének a papája jómódú vegyes kereskedő volt, egy olyan kereskedésnek tulajdonosa, melynél vegyesebbet én sem azelőtt, sem azóta nem láttam; mert lehetett ott vásárolni a sírkőtől kezdve a szatyingig min- defélét, sőt különféle ételnemeket is kaphattak a csintalanabb diákok. pl. nyak-levest és baraczkot. Ilyen sokoldalúság mellett köny- nyen elgondolhatni, hogy a kokszbeli szükségletet is Nellike papája szállította a városi lakosságnak. En már régebben is Írogattam verseket a tavasz szépségeiről a tél örömeiről és más efféle jámbor thémákról, sőt megénekeltem elképzelt csatákat és borzalmas öldökléseket is. De a mióta egyszer nagyon bele találtam nézni Nellike szemeibe, Múzsám „hátra arcz“-ot! csinált eddigi kedves thémáinak s verseim ezentúl az ő hajfürtéiről tenger vészes éjhez hasonló szemeiről, szende mosolygásáról stb. zengedeztek. Valami két hónapig tartó neki bőszült verselés után — mely idő alatt eleinte félénken kerülgettem, később távolról kisérgettem az ut- czán majd nagyokat köszöngettem neki s végre néhányszor beszélni is mertem vele — mondom : ilyen kísérletek után elhatárotam, hogy szerelmemet megvallom neki valami igen szép versben. Ma már a világért sem tudnám leírni emlékezetből azt a verset, de arra jól emlékezem, hogy akkori fölhe- vülésemben és gyerek-ésszel igen nagyokat és sok badarságot mondottam benne. Többek között égig magasztaltam fekete szemeit, azt írván róluk, hogy sötétebbek az első rendű koksznál. Meghatóan ecseteltem érzelmeimet, elrebegve neki, hogy szivem jóban zakatol, mint az a tehervonat, melyen papája a kokszot szállítja S azzal végeztem be ezt a verses kirohanást, hogy egész belsőmben olyan valamit érzek, minha ott egy paraplét nyitogatnának és csuknának be. Sokáig törtem a fejemet, hogy ezt az érzelmekben gazdag és költői szépségekben telhetetlen verset hogyan juttassam Nelli- kéhez ; mert titkomat nem mer- | tem bízni senkire sem. Egy este, úgy vacsorázás ideje felé, éppen ezen töprengve Nellikéék háza előtt őgyelegtem, mikor észre- ! veszem, hogy konyhájuknak ab laka nyitva van s belülről az ő hangja hallatszik. Megvan ! ki- ‘ álték fel magamba. Most Nellike maga van a konyhában, bedobom a verset, igy legbiztosabban kezeihez jut és senki sem tudja meg a dolgot. Előbb körülnéztem, hogy nem lát-e valaki aztán lábujhegyen a nálamnál jóval magasabban levő ablak alá lopózkodtam, bedobtam a levelet és azzal eliramodtam. Rendkívül boldognak éreztem magamat, hogy ime feltárhatom előtte szivem titkát. Emlékszem rá, hogy éjszaka igen gyönyörű álmaim voltak. Reggel alig érkeztem az iskolába, hivat az igazgató. Semmi rosszat nem sejtve, bátran belépek — s kit látnak ott szemeim: a Nellike papáját. Ha valaki nem látott még kétségbeesett ábrázatot és végképpen megtört alakot : engem kellett volna megnéznie. Hamarjában csak egyetlen egy gondolat juthatott volna akkor eszemben : szobor vagyok, de fáj minden tagom, — hanem még ilyen könnyű gondolatra sem voltam képes. Ekkor tudtam meg Nellike papája panaszából, hogy micsoda borzasztó dolog történt. Mikor az én levelem berepült az ablakon, Nellike már nem volt a konyhában, hanem a tűzhely mellett állt a mamája s éppen a fedőt emelte le egy fazékról, melyben viz forrt a mint a levél a fejére koppant, onnan pedig bele a fazékba. A mama ijedtében után na kapott, a forró viz megégette ujjait s a mint fájdalom érzése következtében önkéntelenül odább ugrott, oldalba lökte a szolgálót, ki egyszerre elejtette a tányérokat, melyeket éppen a terítéshez akart bevinni s természetesen ezer darabra tört atéglán. Az ott settenkedő macska megriadván a rettentő csörönpöléstől, menekülni igyekezett ki a szabadba, neki ugrott az üvegezett ajtónak s ablakát kitörvén, úgy jutott ki az udvarra. A büntetés, a mit az igazgató rám szabott, nem bántott, de annál inkább az, hogy tanulótársaim azonal megtudták az esetet és attól fogva ki voltam téve örökös gunyjaiknak. csipkedéseiknek. Ehhez járult, hogy Nellike nagyon megharagudott reám, a miért ilyen csúfosan kompromi- táltam. Apám pedig, egyebek közt, azzal büntetett, hogy a következő tél egész folyamán nem kaptam tormás kolbászt, pedig ez volt az egyedüli kedvencz eledelem s éppen azon a télen három disznót vágtunk. — Ennyi súlyos csapást nem bírtam elviselni s lassankint megérlelődött bennem az az elhatározás, hogy öngyilkos leszek. (Folytatjuk.) Mi történt a Koleraeset Fajszon. Fájsz községben is felütötte fejét a kolera réme. Hajdú Fekete Jánosné Nánai Katalin fajszi asszony gyanús tünetek közt meghalt. A budapesti baktero- lógiai intézet megállapította, hogy az asszony ázsiai kolerában halt meg. Öngyilkosság. Kiskőrösön Farkas Juliánná páhii illetőségű 17 éves cseléd a plébániai épület padlásán felakasztotta magát. Betörés. Kiskőrösön egy ismeretlen tettes, kit azóta mindenfelé köröznek, feltörte Szenoreczki István lakását s az ablakban talált pénztárcát 32 korona készpénzzel ellopta. Ugyanez a betörő több helyen is próbált szerencsét, de nem nagy sikerrel. 70 koronát elloptak Gaján János hornokmégyi lakos lakásából. A gyanú Grobál János keczeli lakosra irányul, ki mig Graján távol volt hazulról feltörte a lakást, s álkulcsai kinyitotta a szekrényt. Az ügy a kalocsai törvényszékhez kerül, mely majd ki fogja deríteni, ki a tolvaj. Tanyai lopás. Juhász János pákái lakos tanyájának ajtaját Lajos Imre felfeszitette s onnan különféle tárgyakat ellopott. A csendőrségnél a tettes beismerte a lopást és ittas állapotát hozta fel mentségül. Elviszik a honvédeket — a jelek szerint — Félegyházáról. Oka ennek, hogy a honvédségnek nem áll rendelkezésére a megkívánt gyakorlótér. Vásár. A soltvadkerti országos vásárt október26. és 27-én tartják meg. feörnyeKen ? Elitta a lábait. Szegeden egy dólibáb-utczai polgár reggel egy lábnélküli embert talált az utcasarkon. Az ember nyögött és arra kérte a polgárt, hogy szállíttassa haza. — Haza . . . vigyenek haza . . .! — De hát mi történt magával ? Levágták a lábát ? — Nem. Azaz igen. Elittam . . . Es kisült, hogy a szegény embernek — amint a rendőrségen elmondta — két mülába volt és egy vágya. A vágy az volt, hogy valamikor életében alaposan leihassa magát, sörrel, borral, pálinkával ... Es szegénynek nem volt pénze s arra fanyalodott, hogy hitelbe igyék. Mivel pedig nem volt valami nagy bizalma benne a korcs- márosnak ott hagyta nála a két lábát zálogba. Amikor már «laposan be volt csípve, a korcsmáros 1 csatolta a két lábát, őt magát pedig kidobta, mondván: — Ne lábatlankodjék itt I . . . Es a szegény ember künn lábat- lankodott az ajtó előtt, amig a rendőrségre nem cipelték. Ott aztán csak annyit mondott hogy : Elittam a lábomat! . . . Ezekkután elaludt és aludt estig. De 6 nemcsak eredeti ember, hanpm önérzetes is, mert amikor a rendőrség meg akarta büntetni a korcsmárost a láblecsatolásért, kinyilvánította, hogy a saját jószántából, előre zálogosította el a lábait. Fejtörő. Kellemes meglepetésként hatott ! kicsiny olvasóinkra lapunk múlt szá- I mában megjelent rejtvény. Egész sora i a megfejtéseknek érkezett kiadóhivatalunkba, amelyek között bár sok volt a meg nem felelő, mégis szép száma van azoknak, akiknek sikerült a reltvényt megoldaniok. Helyesen megfejtették : Csatári Sándor, Erdélyi Imre, Keresztúri Benő, Sárga Jolánka, Szokola Mariska, Bereczi Jolánka, Bor Ilona, Jóba Irma, Fleischl László, Halász D Krisztina, László Mária, Kórelek József, Vasas Cs. Margit, Viczei K. József, Mamlecz Teréz, Kmeth Juliánná, Váczi Sándor, Brecska Antal, Szombatin Eszter, Babenyecz Dezső, Bereczi Eszter, Bacsó Lajos, Musa Benő, Sárvári Benő, Jambrik Juliáuna, Bazsa Antal, Szabó Károly, Benedek Mariska, Mészáros Mária, Kapcsa Mária, Nagy S. Teréz. A rejtvény megoldása : Thuri József. A könyvet sorsolás utján Sárvári Benő nyerte el, aki azt kiadóhivatalunkban átveheti. Ha szegény ember felsegitéséről van szó, hány hívatlan prókátor áll elő, hogy ez a szegény ember nem méltó a támogatásra, hogy ilyen meg olyan rósz ember, ezt meg azt tette. Bűn valóságos vétek őt segélyezni. De ezek az urak elfelejtik bölcseink ezen mondását, tanítását: a nyomor sötét kunyhójában nem világítanak az erkölcsi törvények. Közg^daság. Ménvizsgálatok. A üem állami tu'ajdont képező és nem állami felügyelet alatt álló méneket Cegléden november 17-én d. e. V, 10 órakor ; Félegyházán november 18-án d. e. 11 órakor; Szabadszálláson november 26-án d. u. 2 órakor; Kiskőrösön nov. 27-én d. e. 9 órakor és Kalocsán november 27-én d. u. 2 órakor vizsgálják meg. Sertésvész. Bácsmegyében ezidőszerint eme helyeken vau sertésvész : Bácsalmás, Borota, Jánoshalma, Mélykút,_Csávoly, Bácsordas, Militics, Paripás, Overbász, Ujverbász, Szenttamás, Bulkeszi, Dunabökény, Palánka, Szépliget, Köl- pény, Oker, Petröcz, Temerin, Ada, Zenta, Zombor, Szabadka. Országos baromfikiállitás Szegeden. A szegedvidóki baromfi- és házinyul- tenyésztők egyesülete november hó 9—11-ik napjain Újszegeden országos baromfi-, galamb-és bázinyulkiállitást rendez. Budapesti gabonaáruk: október 14. Búza 20 k. 45 f. — 21 k. 65 f. Rozs 15 k. 90 f. — 16 k. 20 f. Árpa 18 k. 10 f. — 14 k. 05 f. Zab 14 k. 40 f. — 16 k. 20 f. Tengeri magy. 14 k. 60 f — 15 k. — f. „ rom.-bőig. 14 k. 90 f. — 15 k. 20 f. Korpa 8 k. 20 f. — 9 k. 10 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak : л I. rendű öreg 350 kgr. felül 118—124Ш I II. „ „ 280—350 kgr-ig 118-120 „ J Fiatal nehéz 300 kgr. felül 128—132 „ I „ közép 220-300 kgr-ig 128-142 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 130—144 „ Husserté» 140—300 kgr.-ig----------„ I Az árak kilónként értendők.
