Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-01 / 40. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 1. El Halastól. Kalocsa, szept. hó. (Tudósítónktól.) Nagyban készülődik a kalocsai ipartestület, hogy részt vegyen azon a küldöttségben, amely a közel napokban fog a belügyminiszter előtt tisztelegni, kérvén a munkásbiztositó államosítását. Annak oka, hogy a kalocsaiak oly örömmel csatlakoznak a mozgalomhoz, abban keresendő és találandó, hogy a kalocsai iparosság végletekig el van keseredve a halasi munkásbiztositó pénztár ellen, amely — szerintük — nem felel meg hivatásának, mivel se a munkaadó, se a munkás kívánalmait nem elégíti ki. Ennek az elégületlensógnek adott kifejezést egyik itteni iparos: — Már régebb keletű, hogy a kalocsaiak elégedetlenek a halasi munkásbiztositóval, amely egyébre nem való, mint arra, hogy borsot törjön a munkaadó és munkás orra alá. Elégedetlenek vagyunk az ad- minisztráczióval, amelynek jellemzésére erős szót nem akarok használni. Amellett nem is méltányos a kirovás, nagy teherrel sújtja a munkaadót, anélkül, hogy segítene rajta. Ha pedig a munkás beteg, úgy az orvosok — akiket hallatlanul rosszul fizetnek s kik emiatt valóságos ellenségei az intézménynek, — nem részesíthetik oly gondos ápolásban, mint szükség volna. Ezért aztán sok esetben — erről meggyőződést szerezhetnek — a munkás daczára annak, hogy a biztositó tagja, saját pénzén hozat orvost. Thury József irodalmi munkái. Halas elhunyt kiváló fiát: Thury Józsefet mint tudóst ismerte és tisztelte az ország. Arról, hogy Thury Mváló iró is volt, s hogy a száraz tudományos témákon kívül a humort is elsőrangúan kezelte, kevesen tudnak. Éppen ezért szívesen teszünk eleget azon a közönség kőjéből érkezett jogos óhajnak, hogy gyűjtsük össze a kiváló tudós szépirodalmi munkáit, s közöljük le. A munkák közt elsőnek adjuk a „Kiss Ábel viszontagságai11 czimüt, amelynek közlését lapunk jövő számában megkezdjük. ESKÜDTEK. Múlt számunkban közöltük, hogy Halasról a kalocsai törvényszékhez esküdtnek Zseni Antal sorsoltatott ki. Most közöljük, kik a többi esküdtek : Kalocsáról: Grosz Pál, Gregue Gyula, Marcsányi Kálmán, Modor Andor, Lovasi Ákos, Pennavin Iván, Símig Károly, Husszy István, Bruckner Ede, Draskovics Kálmán, Dehény Károly, Jurcsó Lajos dr., Kiss Antal, Kákonyi Dezső, Buesányi Kálmán, Janek Mátyás, Csi- csáky Ferencz, Krosits Károly, Ben- denritter Károly, Krigovszky János. Kiskörösről: Berkovics Jakab, Straszburger Ferencz, Schäffler Mihály. Egyéb helyekről: Sipos István, Gallina Zoltán, Szászy Ágoston, Roekensteín Sándor. A trachoma {Tudósítónktól.) Lapunk volt az, amely többször rámutatott arra, hogy Halas környékén, a majsai és szegedi pusztákon mennyire el van terjedve az egyiptomi szembetegség: a trachoma. E helyütt mutattam reá arra, miként terjesztik a katonaság elől menekülni igyekvő ifjak a betegséget, úgy hogy manapság 6—7000 szembeteg él a környéken, akiknek legnagyobb része orvosi segélyben nem részesül, önmaga kezeli baját. Hogy ezek tények, amellett szól az a tiszti orvosi jelentés, amely a közel múltban érkezett a belügyminisztériumhoz, amelyben a rettenetes állapotok híven vannak rajzolva. * * * A múlt hót szerdai napján kocsira ültem. Egy félegyházai születésű fővárosi hivatalnok jött velem. Valóságos homok sivatagokon keresztül hatoltunk felfedezői utunkra, kitapasztalandó a Helyi Értesítő számára, hogy is áll az a trachoma. Alig hogy a halasi határt elhagytuk, feltűntek a homályos tekintetű és hályogos szemű emberek, akiknek ez a hibájuk valósággal bamba külsőt kölcsönzött. Egy párral szóba ereszkedtem. Megkérdeztem tőlük, hogy sokan szenvednek-e szemükre. — Vagyunk olyanok tekintetes uram ölögen — volt a válasz. Dél volt, amikor egy alacsony kunyhó mellett megállt kocsink. Kiszálltunk, s engedelmet kértünk a gazdától: К . . , r Péter uramtól, hogy lovainkat kutjából megitathassuk. A legnagyobb készséggel eleget — Szeptember 23. — szeptember 30. — Születtek: Zseni Lajos és Baki Juliánnának Lajos nevű fiuk. Takács Etelkának Benő nevű fia. Dózsa Vendel és Váci Máriának Ferencz nevű fiuk. Kovács G. Benő és Hálász Eszternek Sándor nevű fiuk. Flaisz Mihály és Poz- dernyik Teréziának Imre nevű fiuk. Brecska Mihály és Bánóczki Rozáliának Mihály nevű fiuk. Svéda Pál és Varga Etelkának Etelka nevű leányuk. Horváth Lajos és Oserkó Eszternek Mihály nevű fiuk. Paska Antal és Vas Rozáliának Antal nevű fiuk. Tóth Péter és Szabó Erzsébetnek Jolán nevű leányuk. Körösi Pál és Kis Máriának Mihály nevű fiuk. Meghaltak: Krammer Erzsébet 1 hónapos korban. Takács Benő 1 órás, Weiner Sándor 69 éves, Fodor Zsófia 7 hónapos, Dicső Antal 3 hónapos, Inoka László 3 hónapos, Tóth D. Irén Valéria 8 hónapos, özv. Holländer Bernátné Kupferstein Rozália 68 éves, özv. Sziráczki Jánosné Granyák Rozália 66 éves, Bacsó Imre 2 hónapos, özv. Csapó Imrénó Darányi Zsuzsánna 66 éves korban. eldorádója. tett kívánságunknak; s bevezetett szobájába, mely szegényesen volt bútorozva. Egy hosszú asztal volt benne; mellette lóca és két-három magas támlájú szók. A szoba szögletét búbos banya-kemence foglalta el. — Adjon Isten ! — köszöntöttük a szobába belépve a gazda családját: a feleséget, az öregeket és egy leányt. Az utóbbi 15—16 évesnek látszott. Arca üde volt; szemei egy kendővel be voltak kötve. Bántotla a napfény. — Mondja gazduram, miért nem viszi orvoshoz ezt a szegény leányt ? j Miért nem gyógyittatja ? Még vala- ; hogy elveszti a szeme világát; akkor aztán fiatalságára mehet koldulni. — Kezelem én tekintetes ur. Éppen az előbb helyeztem reá friss tehóntrágyát, hogy kiszívja belőle a rosszaságot. A szomszédom is úgy kezelte; hát majd csak nálam is használni fog. Ez az öreg anyja találmánya, az pedig ért a dolgához. Nem beszéltem többet. Láttam, hogy hiábavaló lenne. Az öreg föld- miveet a kuruzslóban levő hitében megingatni nem lehet, ezért majd rakni fogja szorgalmasan továbbra is a trágyát leánya szemére. Es ez az eset nem egyedül álló. Alkalmam volt látni, hogy legkülönbözőbb eljárásokhoz folyamodnak: elkezdve a varázslástól a kenegetósig. Orvoshoz csak a legritkább esetben fordulnak ; s csak a legjobb módúak. Általában véve megdöbbentő az a nemtörődömség, amellyel a környéken az emberek egészségükkel szemben viseltetnek. * * * Okvetlenül tenni kell valamit. Mert még mi halasiak is kapunk a bajból. Kihirdetett jegyesek: Pelikán István Juhász Rozáliával (Tanuk: Pusztai István, Szanyi Ferencz.) Szekszárdi Ferencz Kotthencz Etelkával (Tanuk: Sárközi Ferencz, Pap Lajos.) Sallai István Füle Máriával (Tanuk : Kis K. Lajos, Brecska Mihály.) Varga Tamás bácsgyulafalvai lakos Móra Annával (Tanuk : Farkas János, Herczeg Antal.) Tallér Pál Kovács Erzsébettel (Tanuk: Tallér István, Gyenizse Antal.) Csendes Ferencz Tallér Juliánnával (Tanuk: Móczár Gyula, Babó Elek.) Figura Lajos Gyenizse Krisztinával (Tanuk : Nagy Pál Imre, Baki Károly.) Feigl Ferencz Mészáros Juliánnával (Tanuk: Kovács Imre, Mészáros János.) Varga István felsőszentiványi lakos Mészáros Etelkával. Maszlik Ferencz keczeli lakos Korsós Gizellával. Egybekéltek: Csehó János Király Gy. Vilmával. Csehó István Kovács Máriával. Róbók Balázs Maruzsa Francziskával. Csesznegi Sándor Ozombos Juliánnával (Koszorús leányok: Bor Erzsébet és Szemeródi Juczika. Koszorús legények: Csesznegi Imre és Bakró Pál.) Bolemányi János kiskőrösi lakos Murgács Etelkával. A bosszú aratása. A dorozsmai határban van a földje Kertész Antal gazdálkodónak. Nevezett még julius hónapban egy szép reggel lekaszálva találta három hold kukoricatermését. Hogy ki követte el az istentelen cselekedetet, — nem tudja, csak sejti. Annyi bizonyos, hogy ismeretlen tetteseknek derekas dolgukba került egyetlen éjjel leborotválni a három hold termést. Becsületes munkásember száz koronáért sem vállalkozott volna erre a munkára, amelyet valószínűleg csak bosszú hajthatott végre. Kertész az ismeretlen vandálok ellen megtette a bűnügyi feljelentést. Az idő telt múlt, hatalmas esőzések üdítették a növényzetet s hetek, hónapok múltán uramfia, mi történik ? Nem, instáljuk, nem! A rendőrség nem fogta el a tetteseket, ellenben a nedves időjárás uj hajtásnak indította a termésétől megfosztott szárakat, amelyekben szép, erős csővek sar- jasztak. Kertész most már nem is sokat törődött titkos ellenségeivel, hanem bizakodva várta a kukoricza- törós idejét. Ámde a sors könyvében úgy volt megírva, hogy Kertésznek ebben az esztendőben ne legyen része kuko- riczatermósben. Szombat reggelre ugyanis, újra tönkre tette valaki a termést. A három hold kukoriczának minden csövét letérdelték s hogy bosszúról van szó, azt mutatja, hogy ott is hagyták. A rendőrség tehát most már két ügyben is keresheti az ismeretlen tetteseket. Pesti levél. 1913. szeptember hó. Ma a pangás a legnépszerűbb fogalom Bpesten. Népszerűbb, mint egy primadonna, népszerűbb, mint akármelyik bukott miniszterelnök. Mindenütt emlegetik : a szalonban, kávóházban, klubban és a főváros közgyűlésén. Banketteken a pangásról dikcióznak a szónokok. Politikusok, nemzetgazdák és publicisták a pangásra kennek minden rosszat, a pangást okolják mindenért. A budapesti pangásnak mindenesetre sok érdekes speczialitása van és ezekkel a specialitásokkal érdemes foglalkozni. Az egyik az, hogy soha annyi ember nem járt a színházba, mint amióta pang az ipar és pang a kereskedelem. Szinte úgy tetszik, mintha az embereket a nyomasztó gazdasági helyzet, a rossz üzletmenet kergetné a színházba; úgy tetszik, mintha az emberek azért járnák olyan szorgalmasan a színházakat, hogy két-három órái a megfeledkezzenek a gondokról. Az üzlet okozta izgalmak ellen, a napimunka fáradsága ellen úgy látszik a színház a legjobb orvosság. Megkönnyeztet bennünket a dráma hősének szenvedése és elfelejtjük tőle a magunk baját. Ha idegesek vagyunk, akkor nem hidegvízzel kuráltatjuk magunkat, hanem elmegyünk szórakozni. Minden szenvedésre más-más színház ad orvosságot. Es soha nem mulatott, olyan jóízűen a budapesti ember, mint most a gazdasági válság alatt. Kiváncsi vagyok, áll-e ez a vidékre, — köztük az ón dicső városomra, Halasra is ? 1 Nemó. Népesedési mozgalom!
