Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-09-10 / 37. szám
1918. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 10. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület szóm* baton f. hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatain több olyan tárgy szerepelt, mely órákig tartó vitákat idézett elő. — Különösen heves vitára adott okot a város belső utczáinak és tereinek kikövezése iránt a városi tanácsnak előterjesztett javaslata. A kövezetvámból befolyt összegből, a városi tanács javaslata szerint ki- köveztette volna a város a belterületen lévő és főként a piaczhoz vezető utczákat és a piacztereket, hol őszi esős időkben oly nagy a sár, hogy szinte megszégyenitó városunkra. A Városház utcza, Osengeri, Harmat utczákban, a Gazdasági Bank és a Kereskedelmi Bank előtt való tereken valóságos sár-tenger szokott lenni, úgy hogy a kocsik tengelyig járnak a sárban, a közönség pedig keskeny kis átjárókon bakugrásokkal, folytonos egymás kerülgetésével és sárba lépéssel tud csak nehezen átvergődni az utcza egyik oldaláról a másikra. Mindezen állapotok daczára a közgyűlés nem fogadta el a tanács javaslatát a kikövezésre nézve, hanem egyszerűen levette a tárgyat a napirendről és eltette érni a távoli jövőre olyan kifogásokkal, melyek a városi tanács helyes és szükséges javaslatával szemben valóban nem állják meg a sarat, — (ha már benne maradunk). Nagy vita keletkezett Németh A. Antal és kilencz társának a városhoz benyújtott kérvénye fölött, hogy a város a gyümölcs és szőlő kereskedelmet hatóságilag szervezze és a szüretet ezentúl országosan hirdesse. — Kérvényük szerint szükséges, hogy a város hozzon vidékről kereskedőket, mert a helybeli kereskedők lenyomják az árakat és kihasználják a védtelen szőlőbirtokosokat és gyümölcstermelőket. E tárgyat egy régebbi közgyűlésen dr. Róth képviselő vetett* fel, amikor is Adám Dávid képviselő kifejtette egy felszólalásában, hogy nevetséges ráfogás az a helybeli kereskedőkre, hogy lenyomják az árakat és kihasználják a termelőket. Az árakat elsősorban is a kereslet és kínálat mérve, másodsorban a budapesti piacz és a gyümölcsnek és szőlőnek országosan kialakuló árai határozzák meg. Ha jó a termés és sok a gyümölcs, van nálunk vidéki kereskedő annyi, hogy nem győzik egymás elől elszedni a gyümölcsöt. A mi pedig a szüret országos hirdetését illeti, azzal egy kicsit elkéstek, mert már régebb idő óta országosan hirdetik a halasi szüretet. A közgyűlés nem is tudott a kérvényezők kérelméről határozni, hanem kiadta a kérvényt a városi tanácsnak intézkedés végett. Yolt még néhány városi szerződés előterjesztése : boltbórletek, a csendőrőrsvezető részére kibérelt lakás stb., miket a közgyűlés jóváhagyott. Szabó Ilona községi óvónő kérelmezte, hogy fizetése az óvónőkről szóló uj törvény szerint állapíttassák meg. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. Elutasította azonban Kellner Samu számvevő kérvényét, a ki a VIII-ik fizetési osztályba kérte magát soroztatni, mint a hogyan a többi rendezett tanácsú városok számvevői is abban a fizetési osztályban vaunak. Kihirdették továbbá a közgyűlésen a kereskedelemügyi minister leiratát, mellyel jóváhagyja a bérkocsi iparról alkotott uj szabályrendeletet. Ennek az uj szabályrendeletnek a közönséget érdeklő részét e lap jövő számában ismertetjük. A közgyűlés a polgármester jelentésével ért véget, mely szerint az augusztus hónapban megtartott pénztárvizsgálat a pénztárakat teljesen rendben találta. (Dr. Prager József.) A halas-kecskeméti vasat. Egyik előkelő fővárosi lap tudósítója Kecskeméten járt és tapasztalatairól hosszú cikkben számolt be. Abban irta a halas-kecskeméti vasútról: „A másik terv, a mely hamarosan megvalósul, a halas-kecskeméti vasút, melynek két mellékága lesz Kiskun- majsára és Kiskőrösre, esetleg Solt- vadkertre. A keskenyszinü vasút az ország közlekedósileg legelhanyagoltabb részének adna uj fejlődési föltételeket. Körülbelül 1500 négyzet kilométeres területről van szó, melynek népességi aránya négyzet kilomó- terenkint 16, holott az ország átlaga 64 s Pest vármegyé 85. Ezt az aránytalanságot a lehetetlen közlekedési viszonyok okozták. Ut nélkül, vasút nélkül a föld termékeinek értékesítése nagy bajjal jár, azért belterjes intenzív kisbirtok gazdálkodás nem fejlődhetett ki azon a hatalmas területen. Mihelyt a vasút kiépül, azonnal megváltoznak a viszonyok s az uj telepítés intenzivebbé teszi a gazdálkodást. A túlnyomórészt homokos talajon kis- birtokok keletkeznek. A nagybirtok nem tud megbirkózni a terméketlen földdel s kénytelen átengedni a teret a kisbirtoknak. Zöldség, baromfi és gyümölcstermelés a jövedelmi forrása a népnek ezeken a kisbirtokokon, s a termést, terméket a vasút beszállítja majd a kecskeméti piacra. Kecskemét városa meg fogja szerezni a részvények többségét, hogy ez által a vasút irányításában döntő szava legyen.“ Sújtott a villám. Szabadka szeptember 3. (Tudósítónktól.) Tegnap délután lecsapott a villám Govorkovics Miklós halasi szőlőben levő házába. Az épen ebédnél ülő család három tagját érte a villám. Az erős ütés következtében mind a hárman lefordultak a székről. Az ijedtségen kívül egyéb bajuk nem történt. A villám a kéményt is ledöntötte. Majsa, szeptember 4. Osólyos pusztán leütött egy fába a villám, s agyonsujtotta a fa alatt álló Sisák Imre 22 éves legényt. Félegyháza szept. 5. Páka pusztán a Hoffer tanyán három részest a villám sújtotta. Még most se nyerték vissza beszélőképességüket. * Barna Gáspár pákái tanyáján Barna egyik gyermeke 2 lóval, 2 tinóval és 2 tehénnel szántott. Az állatok közül a lesújtott villám hármat megölt. A gyermeknek csodálatoskép nem történt semmi baja. Ingatlanok adás-vevése. Dr. Hajdú Arpádnó Pollák Hona megvette Modok Imre és neje Vajda Judit ingatlanát 6345 koronáért. A halasi Takarékpénztár megvette Dr. Sokét József ingatlanát 153 kor. 50 fillérért. Szalai Balázs (nős Szabó T. Máriával) megvette Szalai Lajos ingatlanát 200 koronáért. Prácza Pálnó Kovács Eleonóra megvette Musa Pálnó Szentpóteri Mária ingatlanát 3600 koronáért. Szőke László és és neje Harnóczi Margit megvették Szecsödi Balázs és és társa ingatlanát 10200 koronáért. ifj. Majsai József és neje Keresztúri Etelka megvették Vajda Imróné Dezső Zsuzsánna ingatlanát 1500 koronáért. Velcz Mihály és neje Ozenczius Éva megvették Földvári Sándor és neje ingatlanát 2000 koronáért. Gulner Béláné Gauzer Emilia megvett Gauzer Jánosnó Veszter Emilia ingatlanát 100 koronáért. Polgári iskola. Kalocsa, szeptember 3. A Helyi Értesítő egyik előző számában tudósítás jelent meg, amely arról számolt be, hogy Kiskunmajsán polgári iskola felállításán fáradozik a lakosság. Elsőnek Halas mondható, ahol a polgári iskola kérdését felvetették. Következett utána Majsa. Most pedig Kalocsa az, ahol e kérdés foglalkoz tatja a lakosságot. A jelekből ítélve a tervezett iskola csak az esetben valósittatik meg, ha megelőzhetik a polgári iskola felállításában Halast. Es ebben igazuk is van. Mert egymáshoz közel két polgári iskola, amelyek a vidékre basi- roznak, nem tartható fenn. Annak pedig értelme egyátalában nincsen, ha mindakettő tengődik. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, amelyről annak idején pontosan be fogunk számolni. Népesedési mozgalom. — Szeptember 2. —- szeptember 9. — Születtek: Jassenovits Imre és Rencsár Máriának Mária nevű leányuk. Tóth György és Vegyolka Juliánnának Rozália nevű leányuk. Ökördi Imre és Sas Zsuzsannának Terézia nevű leányuk. Volovár Márton és Sózó Juliánnának Károly nevű fiuk. Nagy Biblia István és Tóth F. Zsuzsán- nának István nevű fiuk. Németh István és Lóder Máriának Mihály nevű fiuk. Paprika Gábor és Kocsis Juliánnának Juliánná nevű leányuk. Erdélyi Sándor és Nagy Juliánnának Imre nevű fiuk. Kódor István és Németh Margitnak János nevű fiuk. Kasza Lajos és Kispál Máriának Verona nevű leányuk. Csatári Sándor és Nagy B. Juliánnának Etelka nevű leányuk. Lázár Imre és Pap Juliánnának Ilona nevű leányuk. Kolompár Máriának Mátyás nevű fia. dr. Bori Benő és Babó Ilonának Klára nevű leányuk. Szilágyi Menyhért és Rádóci Jusztinának Anna nevű leányuk. Hegedűs Bite Rozáliának János nevű fia. Szőke Zs. József és Szőke Máriának Imre nevű fiuk. Nagy Mihály és Bárány Erzsébetnek Miklós nevű fiuk. Pálfi István és Szabó Batancs Juliánnának István nevű fiuk. Meghaltak: Födi Erzsébet 4 éves korban, Csapó Imre 72 éves, Gyenizse IstváD 29 éves, özv. Dömötör Istvánná Német A. Anna 72 éves, Hóbler Margit 7 hónapos, Nagy Biblia István 4 órás, Tegzes Mária 7 hónapos, Kovács B. Jolán 9 hónapos, Fenyvesi Györgyné Mankovics Zsuzsánna 65 éves, Kovács B. Mária Valéria 1 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek: Takács Ferencz Király Teréziával (Tanuk: Tikviczki Lőrincz, Zemkó Mátyás.) Könyves Mihály Fekete Máriával (Tanuk : Sörös Dániel, Buda István.) Gyenizse Lajos Rácz Rozáliával (Tanuk: Gáspár Benő, Rácz István.) Németh A. Benő Ek Judithtal (Tanuk : Hugyecz Lajos, Barta Sándor.) Retkes Mihály Mozgai Erzsébettel (Tanuk : Megyesi József, Rácz Mihály.) Pozranya Joákim Szerezla Erzsébet jánoshalmai lakossal. Gazdag Vendel Harkai Juliánnával (Tanuk: Gazdag Márton Király Gy. Kálmán.) Csesznegi Sándor Czombos Juliánnával (Tanuk : Árvái Imre, Hegyi B. Ferencz.) Nyilttér. (A szerk. nem felel az itt közlőitekért.) Kérjük a közönséget, hogy Babos Istvánná sz. Berta K. Máriának semmi nemű hitelt ne adjanak, mert érte felelősséget nem vállalunk. Berta K. Benő és Babos István. Mi történt a környéken? Bűntény. Eltűnt Kalocsáról rejtélyes módon Papp Sándor fodrász. A jelek arra mutatnak, hogy. Papp bűntény áldozata lett. Szerencsétlenség. A kiskőrösi állomáson a gáztartó felrobbant. Két málházó: Gergely Gábor és Zábor Simon súlyos égési sebeket szenvedett. az első segélyben dr. Práger Ignácz pályaorvos részesítette őket. Halálos játék. Egy fiatal, 14 éves keczeli fiú állott a múlt héten a kalocsai törvényszék előtt. Morvái Ferencznek hívják és az volt a bűne, hogy társát, Babenyecz Istvánt játszás közben agyonlőtte. A törvényszék a gyermeket az uj törvény értelmében nem ítélte el. Rálőtt Kiskörösön Rohoska Imrére szomszédja Husztafa Imróné. A lövés nem talált. Az asszonyt feljelentették. Lámpák és jelző táblák. Többször megírtuk előző számainkban, hogy a belügyminisztérium által elfogadott szabályrendelet intézkedése folytán minden járművet lámpával és jelzőtáblával kell ellátni a tulajdonosnak. A rendelet szerint az állati erővel vontatott járműveknek — a kizárólag személyszállításra alkalmas magánfogatok és számozott bérkocsik kivételével — a tulajdonos lakhelyét és nevét, a jármű sorszámát feltüntető jelzőtáblával kell ellátva lenni. A teherszállító járműveken a táblák, a kocsi jobb oldalán helyezendők el, a magánfogatok és számozott bérkocsik fogalmán kívül eső, de személyszállító kocsinál a tábla a kocsiban helyezendő el úgy, hogy könnyen látható legyen. A táblának 30 czm. hosszúnak, 25 czm. szélesnek kell lenni és bádogból készítendő. Fehér alapszínre fekete felírás jön. Azon pestmegyei lakos, aki jelzőtáblával el nem látott járművel közlekedik, 100 koronáig terjedhető pénzbírsággal sujttatik. — A rendelet szeptember 21-ón lép életbe. Esetek. Nem ment a segítségére. Jóízű dolog történt a fólegyházai járásbíróságnál, amelyen nagyot kacagott maga a komoly bíróság is. Egy magyar, nagyon nyelves és hörcsögös temószetü anyósával kapott össze az ugyanazon udvarban lakó cimbora. A szóharcot nemsokára kemény csata követte, amelyben a pergő nyelvű asszony húzta a rövidebbet. A feldühösített cimbora ugyanis le- teperte az udvar porába és nem a leg- gyöngódebb módon vett magának elégtételt a már nem először történt inzultusukért. A háznál csak az asszony veje volt odahaza, ki a konyhaajtóban állva, vígan eresztgette pipájából a bodor füstöt anélkül, hogy a verekedő felek elválasztását csak meg is kísérelte volna. A nagy esetnek ő volt az egyedüli tanúja. Nagyon természetes, hogy az ügy a bíróság elé került becsületsértés, no meg súlyos testi sértés miatt is. A vöt mint tanút idézték be. A vő-tanu jámbor képpel állt a biró előtt. Midőn a biró már tisztában látta a tényállást, azt kérdezte a vőtől, hogy amikor látta, hogy a cimbora anyósát a földre teperte, miért nem ment segítségére ? — Tekintetes biró ur — szólt a vő — azért nem mentem segítségére, mert láttam, hogy egymaga is emberül elbánik vele.
