Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-07-23 / 30. szám
1913. KISKUN-HAL SS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 23. A gavallér. — Bort és czigányt ide ! — harsogta egy hang, melynek tulajdonosa az ajtót berúgta a szabadkai Zombori utón levő korcsmában. Kívánsága hamarosan teljesült. Hamarosan visszhangzott a kis korcsma a zenétől és énektől. Innen egy palicsi korcsmát tisztelt meg látogatásával a mulatni vágyó gavallér, akiben Kovács Búkor Sándor 35 éves halasi ács-iparost tisztelhetjük. Nem sokáig mulathatott a szomszédba átrándult halasi atyafi, mert a szabadkai hatóság rendőrségünk intézkedéséből kifolyólag letartóztatta. A szabadságot azért vesztette el Kovács, mivel — lopott. A megkárosult nem más, mint Harnóczi L, Péter, akitől 340 kort. tulajdonított el. Kovács Bukornak ez nem az első tette. Lopásért és egyéb hasonlókért már többször volt büntetve. Kovácsot a szabadkai rendőrség Halasra kisértette, ahol kihallgatták. Kovács bűnét, melyért Kalocsán fog számolni, bevallotta. A halas-kecskeméti vasat. A Fólegyházi Hírlapban olvassuk : A kecskémét—halasi gazdasági kör- körvasutnak közigazgatást bejárása hol- I nap (julius 21) kezdődik. A gazdasági körvasút ügye ma már annyira fejlő- I dött, hogy a legnagyobb valószínűség I szerint építéséhez még az ősszel hozzáfognak. Az engedményes a Város és Községfejlesztő Részvénytársaság igen ambicionálja ennek a vasútnak megépítését, mely 40—50 ezer holdnyi terü- területet von be a vasúti forgalomba. Mi egyátalában ne örüljünk ennek a vasútnak, mely piacunkról egy igen nagy határ forgalmát fogja elterelni. Sajnos, hogy épen nekünk kell ezt a hirt regisztrálnunk, kik már több, mint egy évtizede hangoztattuk, sürgettük, a város jól felfogott érdekében követeltük, hogy városunk legyen az, mely ebben az irányban építse meg a körvasutat. Bár később vállalkozó is akadt volna reá, még is pusztába hangzott el a szavunk. Most már lamentálhatunk ! . . . Ut kézben . . . Irta: Kunhalasi. II. Érdemes jól megnézni a párisi házakat. Simák, egyszerűek, alig van rajtuk külső disz. A tető nagyon jellemző rajtuk. En úgy látom, hogy ez a tetőkiképzés az igazi francia stil. Magasra emelik, szinte toronnyá, s mansard-ablakokkal rakják meg. A kéményeket pedig a tetőből kiemelkedő közfalakon helyezik el. A francia építészet stílusa a renaissanceból fejlődött, de annak egyszerűségét tarkábbá, változatosabbá tette. Ilyen a Louvre, a legszebb párisi épület. Ez ugyan nem egységes, mert különböző időkben épült részei más-más jellegűek, de nagyjában mégis világosan mutatja a franczia stil fogalmát. Sokkal egységesebb a gyönyörű Városháza (Hotel de Ville), a melynek hatása azonban a Louvre-val, a világ legszebb palotájával, természetesen nem lehet egyenlő. Aki Párisban először jár, annak bizonyosan föltűnnek az ablakok. A mi ablakaink szellőző és világitó lyukak, bármekkorák is, a párisi ablak az utczára ajtó. Rendesen egy kis erkélyre nyílik, a melyen üldögélve az ember szinte az utc^ sürgő-1 forgó sokadalmában érzi magát. Van ebben az utcára vonzódásban valami délies, a latin népeket lényegükben jellemző vonás. A nápolyi ember az egész életét az utcán tölti, a párisi meg a nagyobbiak felét. Ezért oly hihetetlenül élénk az utca. A kereskedő az utcára rakja ki holmiját, ott árulják az újságokat, ott ül a kávóbáz közönsége, amely nincs rácscsal elválasztva a járókelőktől, mint a zárkózott Budapesten, s ki tudná mind elsorolni azt a lármás, kiabáló hadat, mely mind a boulevardokon, a nyílt utca során keresi kenyerét. Itt exoti- kus maszkba bujt bűvész vonja magára a naivabbak figyelmét, pár lépéssel odébb a szerencsejáték csalogat, ott ócska régiségeket árulnak, és igy tovább. Lehet ott kapni mindent, a mi — olcsó. Persze a rue de la Paix, meg a Place Ven- dome és az Avenue de I’Opéra fényes üzleteitől nem várja ezt a nagy cócót senki, ott előkelő csend és ijesztő magas árak honolnak. Igazi, nagyúri tulajdonságok, a latin ösztön viszi ki a Szajna partjára a régi könyvesek százait. Érdekes alakok akadnak ezek között. A Quai Malaquais-n némelyik öreg bouquiniste egész bátran beülhetne az otthon jogán az Institut kupolája alá, komoly, a gondoktól redőkbe gyúródott arca aligha árulná el, hogy nem valamelyik világhírű tudós van előttünk. (Folytatjuk.) A parasztság elárulása. Halas város polgárainak jelentősebb százaléka földmiveléssel foglalkozik; érdekei ellentétesek az ipari munkásokéval. Közelről érdekli tehát őket, miként nyilatkozik az ellenzékről a paraszt párt vezére: Szabó István orsz. képviselő. — Mit láttunk? Kivonultak a parlamentből, ahol naponta gazda és gazdasági munkás kérdések forogtak koczkán. Választói jogi tervezetük csak az ipari munkásoknak akar széles jog- kiterjesztést s nem a gazdasági munkásoknak. Hát ez ellen felvesszük a harczot. Tessék megvédeni ezek érdekeit, de ne a mieink feláldozásával. Mert ez a paraszt nép elárulása. Halljátok a szózatot Halas város polgárai. Reátok is vonatkozik. Okuljatok belőle ! Szót kérek! (E rovatban az olvasók mondják el észrevételeiket, panaszaikat, amelyekért azonban nem felelés a szerkesztőség.) Tekintetes Szerkesztő ur! Nittinger barátunk tregédiája mindenkit megdöbbentett. Nem keresem most az okót, mi oltotta ki barátom életét, hanem ráakarok mutatni arra a tényre, amely talán elkerülte sokak figyelmét, de amely alkalmas arra, hogy hasonló szerencsétlenségek újból előforduljanak. Ez pedig az, hogy a vonatvezetők nem törődnek azzal, vannak-e a perrónon, nem kísértetik a vonatot, s igy történhetik meg, hogy ebben az évben már harmad- izben ölt a vonat. Kérünk több vigyázatot ! Tisztelője: Egy olvasó. Ml történt a környéken? Uj titkos tanácsos. Kálmán Gusztáv államtitkárnak a kereskedelem terén elért nagy sikereiért a titkos tanácsosi czimet adományozta 0 felsége. Mikor az üzlet betörés ellen biztosítva van. Soltvadkerten Földes Jenő rőföskereskedő üztetét feltörték, s onnan 358 korona készpénzt és nagyon sok árut elloptak. A vizsgálat kiderítette, hogy a betörők az üzlet falát ásták ki ée a kivájt lyukon ju- kon jutottak be az üzletbe. Kiderült, hogy a betörést több mint valószínű maga a tulajdonos követte el, hogy ahhoz a 10.000 korona biztosítási Összeghez jusson, amit betörés esetén kapott volna. Ezt bizonyítja az is, hogy a kereskedő hálószobáját egy üveg ajtó választja el az üzlettől, s 6 ennek daczára nem hallott semmiféle zajt. A nyomozás tovább folyik. Halas régi képviselője — és a czigányok. Az öregek talán emlékeznek még arra, hogy volt Halasnak valamikor egy hires függetlenségi képviselője: Mocsári Lajos, aki szilárd elvei mellett még arról volt hires, hogy annyira szerette választóit, hogy — saiát- kezüleg dobta ki őket, ha ügyes bajos dolgukban felkeresték. Mocsári csak egy czikluson keresztül boldogíthatta „szeretett választóit“ azontúl nem. Egyszerűen azért, mert nem választották meg. Megöregedve, andornoki birtokán gazdálkodik Mocsári. A politikától teljesen visszivonult. Még ő is megundorodott a korona előtt minden tekintetben megalkudó, a nép előtt pedig a mellét verő, nem dolgozó kisebbségtől. A volt halasi képviselő birtokán van egy gyönyörű park, a melyben legutóbb példátlanul elszaporodtak a varjak. Egy nagy platánfán például kilencven varjufószket olvasott meg a park öreg, süket kertésze. Mivel pedig a varjak már a vetésben is tetemes kárt okoztak Mocsári elhatározta, hogy kipusztitja őket. Megmórgeztetett egy borjut s a borjú mérgezett tetemét kitétette a park mellett levő nagy rétre. A módszer azonban, nem vált be. Andornok határában ezidótájt ugyanis sátoros cigányok tanyáznak. A cigányok éjjel ellopták a varjak elől a mérgezett borjut, nyomban el is fogyasztották és — semmi bajuk nem lett. A Mocsári-gazdaságban azóta puskával pusztítják a varjakat. Ingatlanok adás-vevése. Török Ferencz és neje Tóth Juliánná megvették Török Lajos füzesi ingatlanát 100 koronáért. Horváth B. Imre (nős Csendes Terézzel) megvette ifj. Madaras József és társa szántóföldjét 50kor.-ért. Nagy Cz. Sándor és neje Szűcs Etelka megvették Krammer Antal és neje Pajor Mária öregszőlőbeni ingatlanát 300 koronáért. Darányi István (nős Darányi Erzsébettel) megvette Kun T. Antal alsószállási ingatlanát 3116 koronáért. Bor Károly megvette Bruncsák András és neje Szula Mária alsó fekete földekbeni 57 n. öl földjét 40 koronáért. Balog József és neje Horváth Rozália megvették Faddi István lakóházát 1400 koronáért. Darányi Antal és neje Karbin L. Mária megvették Tárcsák József és neje Kiss Anna ingatlanát 1000 koronáért. Szőke Zs. Mihály (nős Ficsor Te- rézzel) megvette Csapiár Lajos ingatlanát 2200 koronáért. Rózsa Menyhért és neje Kis Ilona királyhalmi lakosok megvették Abra- hám András és neje Berta Verona ingatlanát 6800 koronáért. Közgazdaság. Sertésvész uralkodik Bácsalmáson, Szabadkán és Zentán. Budapesti gabonaárak: julius 22. Búza 21 k. 70 f. — 22 k. 60 f. Rozs 17 k. 15 f. — 17 k. 45 f. Árpa 16 k. 40 f. — 16 k. 80 f. Zab 18 k. 30 f. — 19 k. 60 f. Tengeri magy. 15 k. 85 f. — 16 k. — f. „ rom.-bolg. 16 k. 05 f. — 16 k. 25 f. Korpa 10 k. 60 f. — 11 k. 10 f. Az árak 100 kilogrammonként értendék. Sertésárak: m I. rendű öreg 350 kgr. felül 126—132 fll. lg II. „ „ 280-350 kgr-ig 120-127 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 126—142 „ „ közép 220—300 kgr-ig 130—146 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 134—145 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig----------„ Az árak kilónként értendők. Esetek. A fellebbezés. Meglett korú jánoshalmi földmives- I gazda áll a törvényszék előtt holmi testi sértéssel vádolva. Fiatalabb korában gyakrabban meggyűlt a baja a törvóny- nyel, mert nem volt nálánál nagyobb legény a csárdában. De igy vónségére is ki-kitört belőle a legényvirtus. Most is holmi agylékelés miatt ülnek felette törvényt Korcsmázás közben egy falubeli legénynek verte be fütykösével a fejét, hogy az hetekig nyomta az ágyat. A törvényszék hamarosan elkészült az Ítélettel. Kilenc hónapot mórt ki a garázda atyafira. — Megértette, kilencz hónapi fogházra Ítélte magát a törvényszék. Megnyugszik? — kérdi tőle az elnök. — Nem nyukszok én addig, mig a derekát is le nem ütöm annak a legénynek . . . — En, szólt — azt kérdezem magyarázólag az elnök — hogy az Ítéletben megnyugszik e ? — Dehogy nyugszok, sokallom a kilencz hónapot. — Hát föllebbez? — Hát föliebbeznók, amikor má’ mondom, hogy sokallom ; tudom én, hogy mi dukál azér’ a kis lukér. — Hát mi a menykőt akar ? — fakad ki türelmetlenül az elnök. — Megkövetem, léjebbezni akarok... Gí-yerekszáj. — Juliskám — mondja a mama az ötéves kislányának, — szaladj csak át a mészároshoz, nézd meg van e borjú lába ? A kis Julis csakhamar vissza jön. — Nem láthattam, mama — mondja — csizma van rajta. Az intézkedés ... Nagy volt a riadalom néhány évvel ezelőtt Jánoshalmán, hogy egész májusban nem esett az eső. Júniusban szint-azonképen. Tartott a szárazság még julius elején is. Ami kevés kikelt, azt is elszáritotta a nagy hő. Már már tetőpontját érte a kétségbeesés, midőn . . . biró uram hivatalosan kijelentette, hogy: „Ez már több a kettőnél !“ Összehívta a tanácsot, hogy meg- hányják-vessék a dolgot. Ez is szólt egyet, az is tóditott rajta, úgy hogy napszálltára járt az idő, midőn a biró uram imigy summázta a szentencziát: „Arról, hogy hetedik hete nem esik, már nem igen tehet az elüljáró- ság. Ellenben egyhangúlag elhatároz- tatik. hogy várunk még mához két napig. Ha addig se esik, akkor osztán — „ intézkedünk, mert tovább nem tűrünk. “ Csarnok. Harc a becsületért. I. A látomány, A város egyik hatalmas, három emelet es palotájában volt Dawison Albert bankháza, melynek második emeletén Palmer Manó pénztáros lakott. Az öreg Palmernak özvegységében egyetlen boldogsága Irma leánya volt, aki mellett Godard Mária, egy negyven éves vén leány, Tamásnak a bank szolgának a testvére viselte a gazdasszonyi tisztet. Nála lakott a cég egyik hivatalnoka, Holmes Dénes könyvelő, egy sugár- termetű, finom arczólü, barátságos, nyílt tekintetű fiatal ember, akit ismerősei igazi világfinak tartottak. Az sem volt titok, hogy Dawison Margitnak, a bankfőnök szép leányának, volt a jegyese s hogy ez volt, azt annak tuladonitották, hogy Holmes, mint beszélték, egyedüli örököse egy gazdag és már igen éltes nagynónjének, akinek halála után tekintélyes összeg jut az egyszerű könyvelőnek. Ez a Holmes történetünk kezdetén felöltözve hevert ágyán, várta, hogy elutazhasson.
