Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-07-09 / 28. szám
1913. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 9. Nagygyűlés. — Tudósítónktól. — Hírek. Az előfizetések szives megújítására kérjük igen tisztelt olvasóinkat. Személyi hir. Hegedűs Kálmán, városunk orsz. képviselője özv. Tisza Kálmánná, Tisza István gróf miniszterelnök édesanyjának temetésére Gesztre utazott. Képviselőnk onnan rövidebb tartózkodásra Jászkisérre, birtokára ment. Szakosztályi ülés. A város képviselőtestületének összes szakosztályai ma szerdán d. e. 9 órakor ülést tartanak. Tárgysorozat : 1912. évi zárszámadás és 1918. évi pótköltségvetés. Házasság. — Müller Andor Budapestről vasárnap esküdött örök hűséget Práger Kózsának, özv. Práger Ignácznó leányának. Az athletikai Club vasárnap mór- j között a bácsalmási Sport Clubbal. Eredmény : 0—0. Diszgyűlés. A gyermek telepvédő bizottság vasárnap délután ’/»4 órakor a tanácsteremben diszgyúlést tartott, amelyen átadták a város polgármesterének a gyermekvédelem terén kifejtett tevékenységéért a belügyminiszter köszönetét. Tasnádi Székely Denesné a gondozásában volt gyermek örökbefogadásáért elismerő oklevelet kapott. Lopások. — Prónayfalván Daróczi Istvántól Babily János három kaptár mehet lopott. Peljelentetták. — Rabi Antalt pedig fiai, Mihály és József lopták meg. Tánczvigalmat rendez az Iparos Ifjúság Önképző-egylete f. hó 18-án a Sóstón. Gazdáink figyelmébe. Aföldmivelés- miniszterium 8l/« évet betöltött, de 8 évet meg nem haladt ménlovakat vásárol. Bélyeges beadványok augusztus hó 1-ig a minisztériumba terjesztendők. A rém. kath. adókivetési lajstrom az egyház adóhivatalában megtekinthető. A föld története a czime annak a darabnak, amelyet az állandó mozgó- színházban nagy tetszetős mellett bemutattak. Bizonyítéka ez annak, hogy a mozi kulturszüksóglet, s kielégíti a kényesebb igényeket is. A darabot többek kívánságára ősszel megfogják ismételni. A ref. egyház választó tagjainak száma 1759. A város a gazdasági felügyelőség utján beszerzett 3 drb mangalicza tenyészkanját tenyésztőknek jutányos árban részletfizetésre is kiadja. Megtekinthető : a bika istállónál. Ülést tartott f. hó 4-én az állami iskola gondnoksága. Tánczintézet áthelyezés. Tisztelettel értesítem Kiskunhalas és környéke lakosságát, hogy julius 1-ső napjától tánczintézetemet az Ipartestületből régi megszokott helyére; a Függetlenségi Körbe helyeztem át, hol minden csütörtökön és vasárnap felnőttek részére 11 óráig gyakorlati estélyt tartok. Beiratkozni lehet lakásomon : III. kér. Kárpát utcza 2 sz. alatt, (Régi Zilah malomtér). — Tisztelettel Juhász Ferenc tánczművószeti oki. szaktanító. Mi történt a környéken? Gázol a vonat. Félegyházán az elmúlt héten két halálos kimenetelű vasúti szerencsétlenség történt. A tehervonat halálra gázolta Páskai Géza kocsifékezőt és két kocsi halálra nyomta Salamon István altisztet. Állat az emberben. Bögre Szabó Sándor 46 éves kunszentmiklósi kő- mives egy fiatal leányt : Csordás Erzsébetet megrontotta. Az eljárás ellene megindult. 7000 holdas birtokot vásárolt Czegléd. A vételár 41/* millió korona. Vásár. Izsákon f. hó 13—14 ón lesz a vásár. Mint múlt számunkban jeleztük is, | megyénk nemzeti munkapártja múlt kedden tartotta gyűlését, amely szokatlanul népes és lelkes volt. Városunkból a következők jelentekmeg: Dr. Nagy Mór, Zilah István, Greguss Gyula, Imreh Lajos, Szabó G. József, Babó János, Gál István, Vilonya Imre, Fiilöp Sándor, Babenyeez Balázs, Sokét József, Varga Sándor, dr. Hofmeister Juda, Kohn Benő, Markó József, Szentgyörgyi Lajos, Csepreghy István, Horváth Imre, Pethő József, dr. Szabó Fülöp, Nagy Pál Sándor, Maján György. Elnöki megnyitó. Teleki József gróf nyitotta meg a gyűlést az alanti ékes szónoklattal: — Mélyen tisztelt uraim 1 Igazi örömmel üdvözlöm önöket abból az alkalomból, hogy szívesek voltak a pestvármegyei nemzeti munkapártnak mai gyűlésére ilyen szép számban megjelenni. Örömmel üdvözlöm önöket azért, mert ebből a díszes közönségből reményt meritek, hogy az a mustármag, a melyet egynéhány évvel ezelőtt Pestvármegyében elvetettünk, hova tovább terebélyes fává nőni fog. Mélyen tisztelt uraim ! En nagyobb politikai beszédet nemjmondok. Mi arra szorítkozunk Pestmegyében, hogy azoknak az eszméknek, amelyeket 1867-ben Deák Ferencz lefektetetett, legyenek buzgó és odaadó támogatói; azoknak az eszméknek, a melyeknek követelésével nem mondunk le dicső történelmi hagyományainkról, nem mondunk le a negyvennyolcának dicső alkotásairól, hanem a gyakorlati politikába átültetjük a negyvennyolcas eszméket. A negyvennyolcas eszméket nem engedjük egyes pártoknak és egyes személyeknek kisajátítani. Igen is hirdetjük, hogy a hatvanhét követelésével képesek vagyunk arra, hogy fokról-fokra haladva, minél előbb megépíthessük a magyar nemzeti állam dicső épületét. Mi igeuis azt állítjuk, hogy alkotmányos életünk biztos alapja csakis a felséges koronás király és a magyar nemzet harmóniája lehet. Nem hozakodunk elő olyan dolgokkal, a melyek ott élnek minden becsületes magyar ember szivében, de ma keresztülvihetlenek, de várunk, amikor keresztülvihetők lesznek; mind azt azonban, a mit mi ma megtehetünk, még a nemzeti irányban való előhaladást is, alku tárgyává nem tesszük. Melegen üdvözlöm az urakat és a gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Képviselőnk beszéde. Teleki gróf nagy hatást keltő be- zóde után városunk képviselője: Hegedűs Kálmán emelkedett szólásra. — Nagy emberekben rejlő nagy erőforrások — igy kezdte — csodálatos hatást gyakorolnak az egész nemzetnek az életére. A lelkűkből kiáradó energia megragadja és magával viszi az egész nemzetet, soha nem álmadott nagy czélok s ideálok felé. Jött Tisza István és meg lett a véderőreform. Sokat gáncsolták, leginkább azok, akik, ha kormányon maradnak, nagyobb áldozatot hoztak volna kisebb nemzeti vívmányokkal. Ma mindenkit áthat az a meggyőződés, hogy a véderőtörvényre szükség volt. A balkáni vészes eseményeket senki sem látta úgy előre, mint gróf Tisza István. Jött Tisza István és tető alá került a választói jog, az a sziklafal, a melyen megtörnek mindazok a politikai törekvések, a melyek titkon és nyíltan lázadással és cselszövéssel, ha kell a radikálizmus álarca alatt, ha kell, a nemzeti jelszavak csalfa játékával leikiismeretlenül aláássák a nemzeti politika büszke épületét. Az uj Magyarország felé . . . Színes szavakban, élénk tetszés közt ecseteli ezután a szónok Tisza István grófnak a parlamentárizmus halódó organizmusának uj életre keltése körül szerzett érdemeit. Az ellenzék, igaz, a magyar parlamentből eltűnt, de a többség teljesíteni fogja kötelességét. Mi, tisztelt uraim, úgymond, folytatni fogjuk nagy nemzeti | feladataink teljesítését, nem nézve sem jobbra, sem balra, ezer veszéllyel szemben és visszük előre ennek a nemzetnek nagy ügyét nagy céloknak diadalmas utjain. A rend uralma fog lépni az anarchia helyére ; helyre fogjuk állítani a tekintély tiszteletét; nyugalom fog beállani az egész vonalon ; az a nyugalom, a melyre oly nagy szüksége van a megsebzett közgazdasági életnek. Rend, kultúra, nyugalom, szabadság : erre van ennek a modern nemzetnek szüksége, erre van szüksége ennek a nagy, ennek az uj Magyarország felé dicsőségesen haladó nemzetnek. Tényező lett a magyar nemzet. . . . Forrongásban van az egész világ; nagy, vészes konvulziók jelei mutatkoznak a szemhatáron, a közel szomszédban, a Balkánon. Uj háború sötét körvonalai bontakoznak ki a szemhatáron. Utal a szóló a bolgár kormánynak a mai lapok szerint a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékére, majd igy folytatja: A következményekért való felelősség elhárítása mögött e jegyzékben nagy események sötét körvonalai rajzolódnak. Elég egy pillantás a szomszéd Ausztriára. Körülöttünk lángban az egész világ, már a saját házunkon recseg és ropog a gerenda. Es ilyen körülmények között emlegetjük az „in integrum restitucio“ rejtélyes értelmű szavát. A csehek és a németek, a rutének és a lengyelek gyűlölettel teljes civó- dása javában folyik ; a délszlávok, vérszemet kapva a balkáni események hatása alatt, valósággal terrorizálják az osztrák képviselőházat, a mint a német császár üdvözlése körül rendezett botrány és az orosz cár éltetése mutatja. Az osztrák urakházában e mellett egy Schwarzenberg herceg, egy Czernin gróf, egy Baernreither és úgyszólván valamennyi szónok a legnagyobb tisztelet hangján beszéltek, a német császár üdvözlésére vonatkozó indítványhoz szólva, Magyarországról, s mindezt egy óriási nagy ember csodálatos hatása alatt. Mind a legnagyobb elismeréssel szóltak a magyar nemzetről, a magyar parlamentről és Tisza István grófról, hangoztatva, hogy a monarchia sorsa a magyarok kezébe van letéve, a mi azelőtt sohasem volt hallható az osztrák parlamentben. Valamennyien Bismarckért kiáltottak, egy második Bismarckért és titokban Tisza Istvánt értették alatta. Annak a nagy külpolitikai nyilatkozatnak, a mely Tisza István gróf szájából hangzott el, visszhangja kelt mindenütt széles e világon. Jött Tisza István és egyszerre világhatalmi tényezővé lett a magyar. Ütközet előtt. Talán nemsokára észretérnek azok az urak, a kik ma tehetségök legjavát kicsinyes pártharczok mocsarába fullasztják. A szláv és a germán világeszme készek a megütközésre. E harczban, a mely nemzetek sorsát, létét, vagy nemlétét fogja eldönteni, a magyar nemzetre nagy hivatás vár. A magyar nemzet pedig, nagy fiának vezetése alatt, mindinkább tudatára ébred e hivatásának. A nagy magyar Alföldön és széles e hazában mindenütt egyre hatalmasabb arányokban nő a Tisza István nagy hadserege. Nagy tettek előtt állunk. A harczban követni fogjuk Tisza Istvánt, ha kell, a halálba is. Követni fogjuk abban a nagy, abban a diadalmas, dicsőséges harczban, a melyben az ő nagy igazságával a szivünkben, az ő nagy nevével a lobogókon megyünk előre, mindig csak előre 1 A választást és szervezést ejtették meg képviselőnk hatásos beszéde után. KI ferdít? Egy rendőrségi vallomást és több nyilatkozatot talál lapunk mai szá mában az olvasó. Az első egy háromszoros gyilkos szájából hangzott el, a többieket derék, tisztességes polgárok mondták. Az elsőben bőrét igyekszik menteni egy haramia, aki az akasztófára már régeu megérett, a többiekben az igazságot adják elő a nyilatkozók. Kificamított ítélőképességgel kell ezért rendelkeznie annak, aki a gyilkos vallomását megdönthetetlenként állítja egyesek elé s nagy fennen kivágja lapunkra : „Ez Mezeinek a vallomása s igy a „Helyi Értesítőben“ oly sokszor leközölt azon legendák, hogy Mezei Halas határai s a szomszédos községek határaiban, hol itt, hol ott bukkant fel s a pásztorok élelmét elszedte, sőt rablásokat is követett el, nem tekinthetők egyébnek a szenzáezió hajhászásnál.“ Soh’ se volt szokásunk a piszkál- gatás, valótlan dolgoknak regisztrálása ; azt laptársunktól nem tanultuk el. Mi mindig a tényeknek igaz regisztrátorai voltunk, s amit irtunk, az igaz. De igaznak is kell lenni, mert hiszen maga a rendőrség erősítette meg hírünket, amikor 1912. óv októberében Sipos András III. kér. lakos jelentése alapján Harnóczi L. Lajos, Petrik István, Futó István és Szanyi Mihály rendőrök a határban Mezeit nyomozták. S talán azt is elhiszi kedves laptárs, hogy Deák Péter és felesége, a kik munkástársai voltak a gyilkosnak, nem hazudtak. Azok is felismerték a határban Mezeit. Es végül van még egy harmadik ember is, aki látta és felismerte a gyilkost: Pólya István szőlőbeli lakos, aki ezen tapasztalatát aDnak idején jelentette is a rendőrségen. Ezek az elősoroltak kedves laptárs tények. Ezeket „nem az ujjúnkból szoptuk“ s ezek megvilágítják, ki az aki igazat ir, s ki ferdít. Esetek. Ha tudta volna. A kir. járásbíróságnál egy becsü- letsértési pert tárgyaltak. Két asszony egymást kölcsönösen mindenfélének elmondotta, — ebből támadt a pör. A járásbiró törvény szerint ki akarta bókiteni a feleket, de azok hallani sem akartak erről. Mind a kettő azt hitte, hogy csakis neki van igaza, csakis őt sértette meg a másik, hát mind a ketten szigorú büntetést kértek egymás fejére. A járásbiró tehát kénytelen volt meghozni az ítéletet, mely szerint mind a kettőt 1—1 napi fogházra ítélte, de tekintettel az uj büntető novella rendelkezéseire, az ítéletet felfüggesztette. Mikor felolvassa az Ítéletet, az egyik asszony ájuldozni kezd. — Hát magának mi baja ? — kérdezte tőle a biró. Mire az összekulcsolt kézzel rebegi: — Könyörgöm, könyörgöm, inkább én kibékülök. — Hát miért nem mondta ezt előbb ? Hiszen eleget bókitettem ? — Igen ám, de nem hittem volna, hogy az ilyen semmiségért felfüggesztenek. Oh jaj, mi lesz az én apró gyermekeimből! Mi lesz azokból, ha engemet felakasztanak. A jö vő idő. Egy leányiskolában a nyelvtani órán a jelen, a múlt és jövő fogalmát magyarázza a tanár. A csillogó leányszemek figyelemmel tekintenek reá és hallgatják a magyarázatot. Amikor már példákra kerül a sor, a tanár felszólította az egyik felsőbb leányt. — Hogy mondaná azt jövő időben: gyermek vagyok. A felsőbb leány habozás nélkül felelte : — Gyermekem lesz.
