Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-20 / 12. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 20. Politikai szemle. A válságban döntő fordulat még nincsen, az csak a jövő héten várható. Általános azon óhaj, hogy a Héderváry kormányt újra kinevezze a király. Es ez lehetséges is. * Pestvármegye legközelebbi gyűlésén elismerését fogja kifejezni hazafias kormányunk azon cselekedetéért, hogy j oly erélyesen szembeszáilt Becsesei és visszautasította a kamarilla túlkapásait. IIIIIVI!lllllllll!lllllllllllllll!lllllllllllllllllll!l!lllll!lllll!lllllllllllíi;i:nilllllllll!lllll Az ál-hazafi Ha végig tekintünk a magyar história eseményekben gazdag lapjain, nem találjuk sehol se nyomát annak, hogy egy magát hazafinak mondó politikus az ország ellenségeinek a malmára hajtaná a vizet. Hát már ide jutottunk? Ide bizony! A gyűlölet annyira elvakitotta ezeket az urakat, hogy készebbek elárulni az országot, semhogy ellenfelükről elismernék, hogy helyesen, az ország érdekében cselekszik. De nem baj ! Az ország nélkülük is előrehalad, mert „a karaván halad, bár hogy is . . .“ * Földes Béla, a Justh-párt egyik oszlopos tagja múlt héten beszámolót tartott, melyen ezeket a kijelentéseket tette : „Az osztrákoknak a rezoluezióvab szemben igazuk van. A rezoluezió csak arra jó, hogy a véderőkérdésben tiz év óta dúló harcz ezzel múljék ki. A tartalékkórdés nem ujonczmegajánlási kérdés és ahhoz az osztrákoknak is van joguk hozzászólni.“ Miért ? Mindenkit meglepett a Khuen kormány váratlan lemondás^. Mindenütt találgatják, miért mondott le, miért fordultak a bécsi körök a magyarság ellen. Ezt most megvilágítja egyik tekintélyes politikusnak, gr' f Tisza Kálmán nak a nyilatkozata : „Ha a bécsi körök mostani fellépését közelebbről nézzük, ennek okát abban találjak, hogy akadt az országban egy párt, a mely a minden áron való érvényesülés vágyától és a többség iránt érzett gyűlölettől elvakitva, mindenre kész. eszközül dobta magát oda úgy belső, mint külső ellenségeinknek és elvakultsá- gában annyira ment, hogy most, mikor az országban igazán minden tényező felháborodva szisszent fel a jogainkat ért inzultus miatt, nem átallotta diadalát hirdetni a gyűlölt Khuen-kormány bukása felett. Az 1888. évi XVIII. t -ez. értelmezését újra megállapítani feleslegesnek tartottuk, de ma, midőn Bécsben ennek az értelmezésnek a jogos voltát kétségbe vonják, minden magyar embernek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy e törvény- ezikk helyes értelmezése el ne homályositas- sék, hanem az ujonczmegajánlási jog ünnepélyes formában kifejezésre jusson.,, Márczius 15. A szabadság hajnalhasadásának dicső napját az idén is városunkhoz méltóan ünnepelte meg közönségünk. A körök, kaszinók és egyletek mindannyian kivették az ünnepélyből részüket. Erről szóló tudósításunk a következő : A munkapárti körben. Ezrekre menő közönség gyűlt össze a város legtekintélyesebb pártjának ünnepélyén. Az összegyűltek soraiban igen sok más pártátlásu tekintélyes polgárt láttunk, kik ezzel mintegy azt dokumentálták, hogy bár a nézetek különbözők is, egybeforrasztja a népet, a hazaszeretetet. az első szónok dr. Nagy Mór volt, kinek lelkes megnyitója után Fülöp Sándor gimn. tanár emelkedett szólásra. Feukölt, költői szépségekben gazdag beszédben világította meg a magyarság történelmének utolsó századát. A nagy figyelemmel hallgatott beszéd után városunk képviselőjének, Hegedűs Kálmánnak ünnepi szónoklata következett. Képviselőnk, — miként Ígérte — az ünnep méltatása után a jelen politikai helyzet vázolására tért át. Okát adta a mostani válságnak s fejtegette a munkapárt Bécs ellen való fordulásának jogos voltát. Erős hangon tört pálezát. a kamarilla magyar ellenes törekvései fölött. A kuruezhangu beszédet a lelkes éljenzés többször megszakította, jelezvén ez azt, hogy a közönség azonosítja [ magát az elhangzottakkal. Csillapodni nem akaró éljenzés közepette fejezte be képviselőnk beszédét. Majd dr. Nagy Mór mondott záróbeszédet. mely után az ünnepély véget ért. Este a körben társas-vacsora volt, melyen több mint 200-an jelentek meg. Az elhangzott felköszöntők közül kiemeljük dr. Nagy József gimn. tanárét, ki megragadó beszédben festette az ünnep jelentőségét, végezetül felköszöntvén Hegedűs Kálmánt, mint Halas város ügyeinek önzetlen és buzgó képviselőjét. Felköszöntőt mondtak még : dr. Nagy Mór a gyengélkedő Szafhmáry Sándor elnökre, Balogh József, Buhin Mihály és Hegedűs Kálmán. Az utóbbi „a szabadság, testvériség és egyenlőségre“ ürítette poharát. A függetlenségi kör ünnepélye régi szokás szerint most is az iparos dalárda énekével kezdődött. Ezután a kör elnökének Bátory Gábornak megnyitó beszéde, majd ennek végeztével Bartek Lajos gimn. tanár ünnepi szónoklata következett. Babó Mihály beszéde után az összegyűlt közönség a kuruczhalomboz vonult, melyet megkoszorúztak. Itt Bátory Gábor beszélt és a dalárda énekelt. — Este a körben 150 terítékes vacsora volt. A kath. önképző egyletben. Ahol hazafiságról van szó, onnan természetesen a kath. önkópzó egylet se maradhat el. Ezért szép számban gyűltek össze a tagok márczius idusán a kör helyiségében. Az ünnepélyre a város képviselőjét is meghívták. Az ünnepi beszéd dr. Dózsa Zsig- mond ajkairól hangzott el, ki a szabadság lánglelkű költőjét, Petőfi Sándort méltatta. Egyben mozgalmat indított egy Halason felállítandó Petőfi szobor ügyében. — Utána Hegedűs Kálmán beszélt és méltatta Petőfi Sándor költői érdemeit, utalva a költő legszebb alkotásaira. Tanintézetekben. A gimn. ifjúság ünnepélyét a tornacsarnokban tartotta. Szónok Nagy Imre volt Berta Imre, Kis János, Szól Sáudor szavaltak és az énekkar három, a zenekar két számmal szerepelt. — Az állami elemi iskola II körzetének tanítónői szépen sikerült ünnepélyt rendeztek a leányiskolánál. A körzetbe osztott 9 osztály tanulói együttesen ünnepelték a dicső napot; a négy felső osztály tanulói hazafias dalokat énekeltek, egyik tanítónő ünnepi beszédet mondott, három leányka szavalt. — A többi tanintézetek is kivétel nélkül szépen megünnepelték a nagy napot. Az úri Kaszinó tagjai csaknem teljes számban jelentek meg a nap megünneplésére fényes bankettem Számos felköszöutő hangzott el, méltatva a nagy nap jelentőségét, majd Waály Emil dr. szép beszédben aposztrofálta a képviselőt, aki a Kaszinó érdemdús elnökének, Farkas Imre dr.-nak az egészségére ürítette poharát. Farkas Elek Hegedűs Kálmánt, Szekér Pál Dózsa Zsigmondot, Dózsa Zsigmond a Kaszinó tagjait éltette. — A kedélyes társaság a reggeli órákig együtt maradt. Kiiry Mónié Az enyészet fagyasztó lehelete érte tegnap olvasóközönségünk által személyesen nem, de hírből jól ismert uriasszonyt: Küry Mérné sz. Felső- \ vári Vincze Etelkát. Eltávozott övéi köréből, hogy sza- 1 poritsa a menyekben trónoló égi E’el- I ség hozzátartozóinak számát. De nem csak a Jászság legelőkelőbb családjait, hanem mindenkit, aki vele bármi \ érintkezésben volt,nagy gyászba borította. Tevékeny részt veti a megye minden kultur és jótékonysági mozgalmában, úgy hogy az egyetemes közérdek javára kifejtett munka nemes patinájával körülvont élete előtt mindenki tisztelettel rakja le az elismerés I gondolatkoszoruját. A megboldogult 72 évet ólt és j I nagyanyja volt a város képviselőjének, ) Hegedűs Kálmánnak. Temetése ma délután lesz Jászki- sóren, a ref. egyház szertartásai szerint. A megboldogultat ugyanott, a családi sírboltban helyezik örök nyugatomra. Áldott legyen emléke! —r. Hírek. Olvasóink kívánságára elhatároztuk, hogy a hirdetések feladási idejét meghosszabbítjuk. Ennek következtében a kedd déli 12 óráig városháza épü létében levő kiadóhivatalunkban feladott hirdetések lapunkban megjelennek. Mivel a Kiskun Halas Helyi Értesítőjét a közönség sok ezrei olvassák, a feladott hirdetések mindig eredményesek. Tanulságos előadás. Ritka élvezetben lesz része a város közönségének a közel jövőben. Alkalma lesz egy országbíró tudósnak, dr. Fülöp Zsigmond- nak előadásában gyönyörködni. Ugyanis Hegedűs Kálmán képviselő Ígéretét bírja nevezett tudósnak, hogy egy . később meghatározandó időben a természettudományok valamelyik ágából a városi színházban tanulságos előadást fog tartani. A ref. egyház presbitériuma vasár ‘ nap ülést tartott, melyen több jelen . tóktelen ügyet intézett el. Gyűlés. A helybeli nemzeti munkapárt f, hó 17 én választmányi ülést tartott, amelyen a nemzet igazi vezéreihez : gróf Tisza Istvánhoz és Khuen-Héderváry Károlyhoz a következő sürgönyöket menesztették: „Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök urnák Budapest. A kiskunhalasi nemzeti munkapárt megbízásából van szerencsém nagymél- tóságudat üdvözölni, támogatásunkról, kitartásunkról biztosítani, hón óhajtván, hogy az uralkodó és nemzet közötti harmóniát Nagy- inéltósásrod bölcsessége és hazafiassága ismét helyreállítsa.“ Tisza Istvánhoz, a kiskunhalasi nemzeti munkapárt megbízásából van szerencsém nagyméltóságodat üdvözölni legutóbb tartott férfias beszédéért, hálásan emlékezve a közöttünk töltött kedves perczekre.“ Uj vendéglős. A városi szállodát Körösi Géza szabadkai lakos vette ki 6 évre évi 11200 koronáért. A mostani bérlő 6378 koronát fizet. Leégett ház. A múlt hót szombat éjjelén Glück Juda Hímző utczai háza kigyulladt és leégett. A tüzet vigyázatlanság okozta. Levél városunkhoz. A kies sze- pes Leibicz város levélben kérte városunkat, hogy ajánljuk a nyaralóknak. A városkában május 1-től szept. végéig 60 bútorozott szoba és 176 ágy áll rendelkezésre. A szobák ára hetenként és személyenként 4 korona. Lóosztáiyozás. Kiskunhalason a lóosztályozás május 3-tól 7-ig lesz. Eljegyzés. Weisz Erzsikét eljegyezte Hirschler Herman Budapestről. A lövöldözők. Rácz Fereucz 18 éves hentessegód és Gazdag Benő 19 éves kőművessegéd a vásártéren forgópisztolyból lövöldöztek. Ezért a reudőrsóg az előbbit két napi elzárásra átváltoztatható 30, az utóbbit pedig 1 napi elzárásra átváltoztatható 10 kor. pénzbüntetésre ítélte. Rendőri hírek. Csatári István kocsijával a gyalogjárót elállta. A rendőrség 10 kor. pénzbüntetésre Ítélte. — Romanoff János 45 éves czipósz- segód ittas állapotban botrányt okozott, 10 korona pénzbüntetést kapott. — Szarvas János 59 éves senkei illetőségű egyén a város területén hatósági engedély nélkül koldult. 2 napi elzárásra ítéltetett és illetőségi helyére tolouczoltatott. Feliilfízetések. A polgári ifjúság márczius 17-ón tartott jól sikerült mulatságán felülfizettek : Molnár Gábor és Gyenizse Benő 2—2 koronát. Kopárdi Mihály 60 fillért. Kalmár Mihály, Szabó József, Paprika Benő, Zseni Sándor, N. N., N. N., N. N. 40—40 füléit. Paor Sm. Ignácz, Sorsák József 20—20 fillért. Okvetlen nézze meg ! Kellemes szórakozást nyújt bárkinek a f. hó 23-iki műsor a moziban. Itthon. Mint jeleztük, Hegedűs Kálmán képviselőnk f. hó 15-ón városunkba érkezett, ahol 3 napot töltött. Ezalatt informáltatta magát azon ügyekről, melyek a város előrehaladását vannak hivatva előmozdítani, s az ügyes-bajosok tömegét fogadta. Részt vett a márcz. 15 iki hazafias ünnepen, megjelent a körökben, kaszinókban. Mindenütt tüntető lelkesedéssel fogadták. A munkásbiztositó közgyűlésén Krisháber Lajos üdvözölte, kiemelvén, hogy Hegedűs képviselő a munkások igaz, dolgozó barátja, akinek a parlamentben ily iránybau folytatott eredmóuyes munkálkodása miatt országos neve van. A halasi munkásegyletben szintén hosszabb időt töltött. Itt munkásokat érdeklő eszmecserét folytatott a megjelent tagokkal. Vasárnap részt vett a nemzeti munkapártkor választmányi ülésén és este 7 órakor visszautazott a fővárosba. Pestmegyei hírek. Öngyilkosság. Majsán Berdán Mária öngyilkossági szándékból gyufaoldatot ivott. Ugylátszik azonbau azt nem találta valami kellemesnek, mert utána fél liter erős pálinkát hajtott le. Kiabálására orvosért futottak A megjelenő dr. Molnár községi orvos gyomormosást alkalmazott. Az öngyil kos jelölt állapota nem súlyos. Tűz. Bócsán Juhász János háza leégett. A tüzet az okozta, hogy Kovács János cseléd pipára gyújtott és az égő gyufát a kamrában levő szalma közé dobta. Angyalcsinálás, méregkeverés. — Halálbába a törvény előtt. — A legförtelmesebb bűnök egész sorozata terheli Gerzsán Mari és társai lelkiísmeretót, kiknek ügyét az elmúlt héten kezdték tárgyalni. A szegedi törvényszék — mint az előre megjósoltuk — csupán méregkeverés miatt emelt ellenük vádat, az angyalcsinálás vádjától pedig úgyszólván eltekintett. Ä tárgyalás során bebizonyosodott, hogy Gerzson Mária, kit „halálbába“ jelzővel illettek a környéken, számos embert szállított a másvilágra. A tanuk egész sora vonult fel, s tett terhelő vallomást. A nómber felkereste az áldott állapotban levő nőket, s gyermekeik elpusztítására akarta őket rábírni, másokat pedig, a kikapós asszonyokat férjüktől szabadította meg. Miután a bűnök bebizonyittattak, a bűnös és társai elveszik méltó jutalmukat. ítéletre ma; vagy holnap kerül a sor. V s