Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-03 / 1. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 3. másul vetíe és bizottságot küldött ki a kérdéses kamatok pontos kiszámítására, melyek a tisztviselők által 30 uap alatt lesznek beíizetendök. Ama híresztelésekkel szemben, melyek a ref. egyházpénztárnál „pana- mázást“ emlegettek, a legmegbízhatóbb helyről nyert értesülésünk szerint megnyugtatjuk olvasóközönsógünkket, hogy a pénztárnál „elkezelés“ nem történt, ott hiány nincs a tőkében, a kamatkülönbözet pedig 80 nap alatt fedezve lesz, mely értesülésünk egyszersmind rehabilitálja a pénztári tisztségnek „sokak által már-már kétségbe vont megbízhatóságát.“ Kémeri Gyulának a választás elhalasztása iránt beadott sürgős kérvénye felett az egyháztanács napirendre tért a beterjesztett jelentések ée felvilágosítások alapján és megejtette a pénztári tisztség választását. Péuztárnoknak egyhangúlag Szálai Zsigmondot, ellenőrnek Pethő Józsefet választotta meg 26 szóval Kémeri Gyula 3 szava zata ellen. Az újonnan választott tisztviselőknek sok kitartást kívánunk munkájukhoz, s reméljük, hogy az irántuk most megnyilatkozott közbizalom működé sük folytán csak erősbödni fog, s a ref. egyház anyagi ügyeinek vezetése bennök szakavatott férfiakat talál. Visszhang. Múlt heti czikkünk, melyet a halasi ipar fellendítése érdekében irtunk, iparosaink körében élénk érdeklődést keltett. Annak visszhangja az alanti levél is, melyet egy czipész-iparos: Virág Imre intézett szerkesztőnkhöz. A levelet, — bár szeretnénk — tórszüke miatt egész terjedelmében nem adhatjuk közre, közöljük azonban belőle az érdekesebb részeket. Az ipari szövetkezet hasznos voltát vázolja a (esyél elején Virág, aminek igazságát mindenki belátja. Majd igy ir: „Őszinte örömmel veszünk tudomást b. lapja utján, hogy csak ugyan nem üres Ígéret az, mit dr. Hegedűs Kálmán ur Halas város országgyűlési képviselője ipartestületünkben tett, mert nemcsak hogy a nagyméltóságu kereskedelmi miniszter urat bírta az országházban ügyünkre kedvező programbeszédre, de ez utón reméljük tekintetes elöljáróságunk nélkülözhetetlen jó indulatát és támogatását is elérni, valamint a n. közönség rokonszenvét megnyerni. Említeni méltóztatik, hogy ne politizáljon az iparos illetve az ipartestület. Erre csak azt lehej megjegyezni, hogy egyes emberek hibájáért nem lehet az összeséget okolni, mert az iparosok közt is úgymint máshol, vannak kétszinűek és kerékkötők, de ez sohasem gátolhatja meg a szükségszerű dolgok kimenetelét. legfeljebb késlelteti. Mire törekvésünket illetőleg igaz köszönettel tartozunk tekintetes Szerkesztő urnák, hogy b. lapjában már eddig is az ügyet érintő dolgoknak helyt adni szives volt. Kiskunhalas, 1911. decz. 28. Tisztelettel Virág Imre czipész.“ Örülünk, hogy igy gondolkodnak a józan iparosok, Csak törekedjenek ! A Kiskunhalas Helyi Értesítőjét mindig oldaluk mellett fogják találni. Közgazdaság. A mezőgazdaság 1911-ben. Az 1911-ik év eredményes esztendő volt a magyar gazdákra nézve. A szemtermés eredménye az előző két óv adataival összehasonlítva a következő volt: 1909. 1910. 1911. Búza 30-85 50-30 524 Rozs 11-96 1410 13.8 Árpa J 5-65 13-70 16-5 Zab 13-39 11-30 13-9 Tengeri 4M1 49-27 33-3 millió métermázsa. Hogy a lefolyt évet az igen jó gazdasági évek közé még sem számítják, annak egyik oka, hogy a tengeri és burgonya, úgyszintén takarmány- termés nagyon rosszul sikerült. Ha sonlót lehet mondani a bortermésről, melyről még pontos adatok nincsenek, de a tulmagas borárak legvilágo- j sabban bizonyítják, hogy az idei bortermés Lu u tartozott mennyiség dolgában a jobbak közé és különösen Tokajhegyalján volt nagyon kis termés, amit csak részben ellensúlyoz az, hogy a borok minősége országszerte igen jó. A gyümölcstermés szintén kevésbé sikerült. Állati betegségek. Örömmel jelenthetjük, hogy Halason állati betegség nem pusztít s a környékben is szünő- fólben van. Betegségeket a következő szomszédos helyeken észleltek. Ragadós száj és körömfájást: Sükösdön és Szeremlén. Rühkórt: Orgoványon (juh) és Ozeglódeu. Sertésvószt: Bócsán. Sertésorbánczot : Lsjosmizsén. A jánoshalmai kosárfonószövetkezet a legközelebb felszámol. Csarnok. A vaskezű gróf. Igaz történet Halas múltjából. 3 Irta: Figyelő. III. Húsz óv telt el. A nemzet ezalatt a megpróbáltatások hosszú sorát szenvedte át, de a megértés, a boldogság napjai is elkövetkeztek. 1867-ben a nemzet és a korona között létrejött a kiegyezés, örömére mindazoknak, kik az ország sorsát szivükön viselték. De nemcsak a politikai viszonyokban állt be áldásos változás, hanem az ország, de különösen az alföld közbiztonsága is megjavult. Ez Ráday Gedeon gróf királyi biztosnak köszönhető, ki kímélet nélkül, gazdag és szegény, ur és paraszt között különbséget nem téve fogott az ország megtisztításához. Ezt el is érte, úgy hogy neve rövid idő alatt rettegettó vált a gonosztevők világában. Embereit a nép fiaiból választotta. Jajj volt azoknak, ha a legcsekélyebb gyanús dolgot vett észre közöttük, de az érdemet is megjutalmazta. Tudták is ezt emberei. Nem is akadt, ki okot adott volna büntetésére. Ebben az időben egy jól szervezett banda működött Pestmegyóbpn, melynek a jelentések szerint a halasi pusz tákon van a tartózkodási helye. A banda leginkább a lólopást gyakorolta, ami természetesen nem mindig ment „simán.“ A gazda bizony legtöbbször nem szívesen engedte elhajtani jószágát, ellentállt, de csak azt érte el, hogy alaposan helybenhagyták s lován kívül még mást is elvittek. Egymás után jelentek meg panasztételre a megkárosítottak a kormánybiztosnál. Leírták a rablókat 8 kérték, hogy szabadítsa meg tőlük a környéket. Ráday, ki éppen egy bonyolult pónz- hamisitási ügygyei volt elfoglalva, megígért mindent, nyomoztatott is, de kevés eredménnyel. Már ugylátszott, teljesen elalszik az ügy. Ekkor közbejött egy érdekes dolog. A betyárok megtámadták gróf Sternberg hintóját, a lovakat abból kifogták, s elmenekültek. A homoksivatag közepén minden nélkül hagyott főur igen kényelmetlen helyzetbe került. Kénytelen volt kocsisát a legközelebbi községbe, Halasra szalajtani, ki fél nap múlva meg is érkezett fogadott lovakkal. Ez eset után a gróf nagy dühösen rontott be barátja, gróf Ráday kormány- biztos hivatalába. — Mondhatom - kezdte az üdvözlés után — szép közbiztonság van nálatok. Még az ország szivében, az alföldön se mehet az ember anélkül, hogy ki ne fosszák. De el is várom, hogy lovaimat hamarosan visszaszerzed, mert máskülönben ugyancsak jó hírét keltem az alföld közbiztonságának. Roppant kellemetlen volt a királybiztosnak az előkelő gróf lovainak ellopása. Megígérte, hogy két hót leforgása alatt visszaszerzi azokat. A gróf távozásával Ráday csengetett. Hajdúja jött be. — Parancsol valamit móltósá- gos ur ? — Küldd be Lázárt! Néhány perez múlva egy alacsony, czingár emberke lépett be. Első pillanatra gyenge testalkatúnak látszott, de a figyelmesen szemlélő észrevehette, hogy roppant erő birtokában van. Valamikor ő is „szegénylegény“ volt, de azzá nem a bűnre való hajlandóság, nem a pónzvágy tette, hanem a katonaságtól való félelem. Ugyanis katonának akarták elvinni. Már fejébe is nyomta a verbunkos a csákót, de sikerült elmenekülnie. Hová is mehetett volna? Beáll szegénylegénynek. О is csak úgy űzte a lopást, mint társai. Egy alkalommal azonban rajtavesztettek. a majsai molnárhoz intéztek kirándulást. Éppen javában működtek, midőn a pandúrok rajtuk ütöttek s valamenynyiüket elfogták. Egy volt társuk árulta el őket. Az elfogottak Ráday elé kerültek, ki rögtön észrevette, hogy Lázár nem a legjobban érzi magát a bűnösök közt, s alkalmasint, ha visszaadnák a társadalomnak, megjavulna. Büntetés nélkül szabadon bocsájtot- tá tehát. Ezzel teljesen megnyerte. Leghasználhatóbb és leghűségesebb embere lett. Ráday éppen Íróasztalánál ült, s egy íratott tanulmányozott, midőn a pandúr belépett. — Te vagy az, Lázár ? — szólt az írásból felpillantva. — Méltóságos ur parancsolatára itt vagyok. — Nagyon jól van. Elvégezted a legutóbb reád bízottat ? Most egy újabb dolgot kell kiderítenünk, még pedig rövidesen, mivel szavam köt, hogy két hét alatt visszaszerzem Sternberg gróf lovait. Vágy magadhoz embereket és verd fel a halasi határt. Ha két nap múlva nem lesz eredmény, jöjj vissza, akkor majd újabb utasítást kapsz. Most pedig elmehetsz. Lázár tisztelgett és csendesen eltávozott. Ráday ezután ismét elmerült az irat olvasásába. Érdekes lehetett, mert gondolkodott felette ; letette, s felvéve újra elolvasta. Szólt pedig az irat ekképen: „Elrendeltem Gracza Antal hon- védtiszt örököseinek körözését birtokuk átvétele czéljából. Nevezett a szabadságharcz után mint értesültünk Záhonyi István nevű társával Halas felé menekült, útközben azonban gyilkosok áldozatai lettek, kiket kinyomozni nem lehetett. Azok, kik igazolni tudják a megölt honvédtisztel való rokonságot, 20 nap alatt hivatalomban jelenkez- zeuek. Budapest, 1870. (Folytatjuk.) Főkapitány“ ii i i.in mii 11 unni 111 mi мним un 111 imum 11 мим N у i 111 é Г. (A szerk. nem felel az itt közlőitekért ) Névtelen jóakarómnak. Megkaptam, kérdésére igennel válaszolok. De mindenek előtt ön nevezze meg magát, azután beszélhetünk. Építész. Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, kik szeretett férjem elhunyta alkalmával részvétüket nyilvánították és múlt hó 30 án temetésén megjelentek, ezúton mondok köszönetét azért, hogy mérhetetlen fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. özv. Harnóczi Mihályné sz. Tumó Erzsébet és családja. Hirdetések. 4914/1911. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírre teszi, hogy a Halasi Takarékpénztár r. t. végrehajtóiénak Kovács Antal és neje Csikós Judit kiskunhalasi lakos végrehajtást szenvedő 100 korona elléni tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében, a kalocsai kir. törvényszék területéhez tartozó, Kiskunhalas város határában fekvő a kiskunhalasi2613 sz. betétben AI 1—4 sorsz. 20547. 20548/1 20548/2 20549 hrsz. szántó lakház szőlő az öregszőlőkben 196 nsz. öl 80 nsz. öl 1 hold 816 nsz öl 136 nsz öl területű ingatlanok 800 kor [kikiálttási árban — a kiskunhalasi 6467 sz. betétben AI 1—2 sorsz. 2528/1 2528/2 hrsz. lakház és kert 93 nsz. öl és 125 nsz. területű ingatlanoknak Kovács Antalt illető 1/16 részére 77 kor. kikiáltási árban 1912. évi január hó 26-ik napján délelőtt9 órakor a kiskunhalasi kir járásbíróság árverési termében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett eladatni fog. Ezen árverés által a kiskunhalasi 6467 sz. betétben C. 2764/1902 sz. alatt özv. Kovács Mátyásné Gönozöl Zsófia javára békebeleaett özvegyi haszonélvezeti szolgalmi joga nem érintetik. I. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10% bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értelmében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részletet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-án 39425 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi kir. adóhivatalnál, mint bírósági letétpénztárnál lafizetni. Megjegyeztotik, hogy az ingatlan a kikiáltási ár 43—%-nál olcsóbban el nem árverezhető. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Kiskunhalas, 1911. évi deczember 18. A kir járásbiróság, mint tkvi hatóság. Fajth s. k. kir. jb.biró. A kiadvány hiteléül: Freytág Géza kir telekkönyvvezető. :111|| |МгМ||М||||||||||||||ММ Г|.| М МГ||| III ILII MMI 7852/P. 1911 szám. Hirdetmény. A kalocsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Dr. Tegzes Gyula mint az elhalt Török István kiskunhalasi kir. közjegyző irodája részére a budapesti kir. közjegyzői kamara 99/1911 számú rendelvényével hivatalból kirendelt helyettese, hivatalos működésének 1911. évi november hó 5. napján történt befejezése után — a közjegyzői óvadékát képező, a kalocsai m. kir adóhivatalnál 1911. évi február hó 12 ik napján a közjegyzői letét napló 3/1911 t. alatt bevételezett s a kir- törvényszék 1911. évi február hó 25-ik napján 1364/P. 1911. sz. végzéssel letétül elfogadott, a nyilvántartási jegyzék 928. lapján bevezetett 4400. korona névértékű magyar korona járadék kötvény kiadatása iránt 7482/P. 1911. sz. alatt kérvényt adott be, ennek folytán felhivatnak mindazok, a kik a fenti közjegyzői /ivadékra nézve törvényes zálogjoggal bírnak, hogy követeléseiket az 1874 35 t.ez. 44.-ik sz. értelmében ezen hirdetménynek harmadszori közzétételétől számított 3 hó alatt e törvényszéknél annyival is inkább jelentsék be, mert különben azok tekintetbe vétele nélkül fog az óvadék kiadatása iránt intézkedést tenni. Kalocsán 1911. évi november hó 29. A kir. törvényszék. KÓNYA jegyző. Naptárat '.ü/ií. még kaphatók Práter Ferencz papir- és könyvkereskedésében. (az uj városháza épületében.) évre Halas, 1912. Nyomatott Fráger Ferencz könyvnyomdájában.
