Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-18 / 51. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. deczember 18. Képviselőnk beszéde. (Folytatás és vége) Megyek tovább, t. ház, hagyom őket a nemzeti feledés jól megérdemelt homályában és áttérek derűsebb tájakra. Egy nagyon érdekes felszólalás hangzott el ebben a házban, amelynek során egy régi eszme csendült meg itt ujászületett formájában. Ez az eszme voltaképen ami felejthetetlen emlékű barátunknak és volt képviselőtársunknak, Haydin Imrének kedvencz eszméje volt; az az érzésem volt ez alatt a beszéd alatt, mintha az ő ragyogó árnyéka surrant volna át közöttünk. Ez az eszme nagyon szürkén hangzik ugyan, de annál többet jelent ; ez t. i. a munkásügyi bizottságnak szocziálpolitikai bizottsággá való átalakítása. Nemcsak formai kérdés, nemcsak az elnevezés hangzatosságának a kérdése ez, hanem egyúttal intő szó arra, hogy a t. kormány beterjesztendő javaslatait szocziálpolitikai szempontból is tegye mérlegelés, elbírálás és megvitatás tárgyává. Erre nézve majd indítványt fogok bejegyezni az inditványkönyvbe és ennek megokolása kapcsán fogom bővebben elmondani e kérdésről nézeteimet. Most csak annak bizonyítására, hogy politikai szempontból is milyen nagyfontosságu kérdés ez, idézem egyik szociáldemokrata vezérnek a nyilatkozatát, aki azt mondotta: „Adjatok nekünk egy diadalmasan előrehaladó, egy fényesen kiépített szociálpolitikát és csak valamennyire tűrhető választójogot és akkor a munkásság évtizedeken át megnyugszik.“ Igen nagy sajnálattal láttam, hogy a t. kormány a nyereménysorsjátékról szóló törvényjavaslatot, amely a munkásszanatóriumok építésének czéljaira is szolgál, nem terjesztette egyúttal a munkásügyi bizottság élé. T. ház ! Küszöbön áll a munkás- biztositás reformja. Mikor ezt a szót kimondom, úgy érzem, mint hogyha az egész magyar közvélemény két részre szakadna, süket fülekre és panaszos szájakra. Ugyan hányán vannak, t. ház, akik ennek az intézménynek keretén kívül állnak, akik csak azzal a különbséggel, azzal a határvonallal is tisztában lennének amely az állami munkásbiztositó hivatalt az országos pénztártól elválasztja ? Ugyan melyik társadalmi rendje ennek a nemzetnek az, amely elégedett a munkásbiztositási intózmóny- nyel? A munkaadók, a munkások, az orvoeok, a gyógyszerészek és maguk a munkásbiztositási tisztviselők sem elégedettek. Ezeken a bajokon, ezeken az állapotokon határozottan segíteni kell. Es a t. kereskedelemügyi miniszter ur működésében már nagyon sok momentumot láttam, amelyek arra engednek következtetni, hogy ő a legteljesebb jóakarattal, de egyúttal a legteljesebb eréllyel fog és segíteni is tud ezeken az állapotokon. Nagy örömmel konstatálom, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur az országos pénztár igazgatásának költségeire újabb 700000 koronát állított be az 1913. évi költségvetésbe. Nagy megnyugvással töltött el engem az is, hogy a t. pénzügyminiszter ur az országos pénztárral egy a pénztár, az intézmény érdekeire nézve kedvező egyezségben egyenlítette ki az állam régi tartozását a munkásbiztositó pénztárral szemben. Most még azt a kérést bátorkodom a t. ház elé terjeszteni, hogy méltóz- tassék kellő jóakarattal elbírálni a magyarországi munkások rokkant egyletének a ház asztalán fekvő kérvényét. Hogy milyen szervek teljesítsék majd a munkásbiztositásnak kormányzását, az részletkérdés, mely kellő megvitatás alá kerül majd a munkásbiztositási törvény revíziója alkalmával. En csak azt az egyet mondhatom és hangsúlyozom, hogy bármilyen szervek intézzék majd a mun- kásbiztositást, Tisza István grófnak és mindannyiunknak legfőbb czélunk és törekvésünk az, hogy ez az intézmény, ha kell jóakarattal, ha kell vaseróllyel, szilárd alapokra fektettessék és minél virágzóbb és hatalmasabb intézmónynyó fejlesztessék. Budapesti gabonaárak: : decz. 17.’ Búza 21 k. 95 f. — 23 k. 30 f. Rozs 19 k. 55 f. — 19 k. 80 f. Árpa 18 k. 60 f. — 19 k. 20 f. Zab 21 k. 40 f. — 22 k. 40 f. Tengeri 18 k. 60 f. — 19 k. - f. Korpa 12 k. 30 f. — 12 k. 80 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak : ш I. rendű öreg 350 kgr. felül 134—144 fii. I И. „ „ 280-350 kgr-ig 134-142 „ £ Fiatal nehéz 300 kgr. felül 130—140 „ •g „ közép 220-300 kgr-ig 128-145 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 134—148 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig 116—132 „ Az árak kilónként értendők. Csarnok. Küzdelem a kincsért Folytatás 8 — Fogd be a szádat! — kiáltott bosszúsan Faxon. — Még csak az hiányzott, hogy te is nehézségeket támasszál. Általában ne elegyedjél a mi dolgunkba. Walpolet okvetlenül el kell hallgattatni, éppúgy a detektívet is, aki a szomszódszobát élve el nem hagyja. En most haladéktalanul Walpole nyomában leszek. Ezzel megtudom azt, hogy hova rejtette a gyémántokat. A többit csak bízzad reám 1 — Nagyszerű gondolat 1 Helyeselte Harris. — Most már belátom, hogy Walpolenál fenyegetésekkel semmit sem értünk volna el Mégis csak fene gyerek vagy te, Faxon és több korpa van a fejedben, mint valamennyiünknek együttvéve. Ha akarod, veled megyek. Biztosítalak, hogy Walpole- val nem sokat teketóriázom. — Arra nincs szükség, Harris. Te csak maradj itt, én rövid időn belül visszajövök. Mialatt Faxon beszélt, elkészült a távozásra. Az asztalon egy hüvelykbe dugott hosszú kétélű kés feküdt, melyet magához vett. Mikor az ajtónál állt, még egyszer visszafordult és igy szólt: — Jól vigyázzatok arra a szimatolóra, ott a szomszédszobában. Titeket teszlek érte felelőssé, ha megszökik, amig visszajövök. Tudjátok, hogy mi forog a kockán. — Jó, jó, csak menj már, — mormogott Binder. Máris sok időt vesztegettél, ki tudja, hogy észre veszed-e még Walpolet. — Ezért ugyan ne fájjon a fejed, — válaszolt Faxon. — Nyomorék alakjában nagyon lassan haladhat előre, tán még a házat se hagyta el. Hót óra volt már, mikor az állítólagos nyomorék az utczára lépett. De még száz lépést se tett meg, mikor egy karcsú alak az egyik közelben levő kapualj sötét mélyéből kivált és Walpolet nyomát követte. Brillat, Pinkerton egyik segédje I volt ez, kinek keserves munka után, mely egész napon át szakadatlanul tartott, sikerült reá találni. Brillatnak rendkívül kedvezett a szerencse. Éppen készülőben volt, hogy belépjen a házba, mikor a lóp- csőház falépcsőin egy mankó kopogását hallotta meg. Villámgyorsan húzta meg magát a legközelebbi kapu alá és igy történt meg az, hogy Walpole elhaladt előtte anélkül, hogy látta volna. — Mit keresett ő abban a házban. Szinte hihetetlen, milyen ártatlannak látszott ez a fickó, még a mestert is az orránál vezette és kisül, hogy a betörőkkel egykózre játszik. Talán ő maga volt az, a ki az éjjeliőrt agyonütötte. Mindenesetre az lesz a legokosabb, ha utána megyek. Brillat követte, folyton a házak árnyékában haladva, a nyomorékot, ki az utczán lassan tovabicegett. De Walpole még egy házcsoportot sem hagyott el, mikor a detektív észrevette, hogy az éjjeliőrt egy második egyén is követi. Az illető rövid idő múlva elhagyta a detektívet. Mozdulatai annyira óvatosak voltak, hogy Brillat rögtön belátta, hogy ez az ember rosszat forral Walpole ellen. — Még valaki, aki vigyáz a nyomorék lépteire, mormogta Brillat magában. — Ki az ördög lehet ez a fickó ? Hogy nem a főnök, vagy Pál, arra fogadok 1 Ah, megvan már, ez Faxon. Megismerem karjainak mozgásáról, járás közben. A nyomorék a folyam partja felé bicegett. A vitorláshajók és más vizi járművek kikötője mellett, volt egy hely, egy olyan kis köz, hova hajó ki nem köthet. Ezt egy csónakkölcsönző hasznára fordította és egy tutajt horgonyzott oda. A csónakok, melyeket kikölcsönzött, vasgyűrűkkel voltak hozzáerő- sitve. Magán a tutajon egy kis faházikó volt, mely nappal a járművek tulajdonosának tartózkodási helyéül szolgált egyúttal és más kellékeit, mikre az üzletnél szüksége volt, szintén ott helyezte el. E pillanatban a viskó ajtaja ki volt nyitva. Homályos, égő petróleum- lámpás lógott a külsőfalon és halványsárga sugarakkal világította meg a tutajt. Úgy látszott azonban, hogy Gordon nem félt attól, hogy az elhagyott környéken valami baja eshetik mankójára támaszkodva, bicegett, a keskeny lejtős ösvényen lefelé, mely a tutajhoz vezetett. Mikor lábát a tutajra tette, egy zömök, szélesválu ember jött eléje a viskóból. A tutaj tulajdonosa volt. ügy látszik, hogy már várakozott az állítólagos Gordonra, mert egypár szót váltva vele, azonnal elhagyta a tutajt. Alig tűnt el a sötétben a csónakkölcsönző, Brillat észrevette, hogy Faxon szintén lemegy a tutajhoz és hogy egy hatalmas faoszlop mögé bujt. Miután a magával hozott kést kivette, úgy őrizte Walpole mozdulatait, mint macska az egerét. Brillat nagyon jól tudta, hogy nem követheti Faxont anélkül, hogy az őt észre ne venné. Egy másik oszlophoz lopódzott tehát és onnan tartotta szemmel a két, gyanús alakot. Állomása körülbelül harmincz lábnyi távolságban volt a tutajtól. öt perc múlt el, mi a várakozó detektív előtt egész örökkévalóságnak tűnt fel, anélkül, hogy a legcsekélyebb dolog is történt volna. Mankójára támaszkodva, mozdulatlanul állt az állítólagos nyomorék és az utcára vezető keskeny ösvényre bámészkodott. Köröskörül mély csend uralkodott. Csak a hullámok csobogása és moraja hallatszott, melyek tompán ütődtek a kikötő oszlopaihoz. Walpolenak előérzete lehetett, hogy veszély fenyegeti, mert többször körültekintett, gyanakodva.' A mély csend is nyomasztólag hathatott rá, eltekintve attól, hogy rossz volt a lelkiismerete. További öt perc mnlt el anélkül, hogy a nyomorék megmozdult volna. Egyszerre csak eldobta mankóját és kiegyenesedett, mint a nádszál. Brillat csaknem hangosan felkiáltott bámulatában. — Hihetetlen, gondolta magában. Hisz ennek a fickónak ^emmi baja sincs! Mindannyian megesküdtünk volna arra, hogy nyomorék a lába. Vagy pedig csuda történt! Lelkemre, úgy jár, mint egy katona és cseppet sem sántít. így hát a mestert és Pált bolonddá tette, jómagámmal együtt és hozzá olyan arccal, mintha háromig se tudna számolni! Kiváncsi vagyok a folytatásra! Miután Walpole még egyszer mindenfelé körültekintett a tutaj baloldalára ment és a széléhez közel letérdelt. Aztán levetette kabátját és jobb ingujját vállig felgyürte. — Tán csak nem akar Faxonnal boxolni, mormogá Brillat, ki a férfi minden mozdulatát, kit természetesen Gordonnak tartott, macskaszemekkel kisérte. Ebben a pillanatban Faxon előlo- pódzott rejtőkéből. Minden kínálkozó fedezetet szorgosan felhasználva lopódzott a tutaj felé, Végre elérte a deszkát. Négykézlábra ereszkedve mászott előre a tutajon, hüvelykről- hüvelykre haladva. Egyszerre csak villámgyorsan föl- emelkedett és a legközelebbi pillanatban a viskó nyitott ajtaján át eltűnt, honnan zavartalanul meg akarta figyelni, hogy mit csinál Walpole. Az éjjeliőr azért nem vehette észre Faxont, mert úgy a kikötőnek, mint a viskónak egész idő alatt háttal volt fordulva. Walpole egyik kezével erősen tartva a tutaj szélét, mélyen lehajolt és jobbkarját vállig bedugta a vízbe. Valami tárgyat kereshetett. Végre ismét térdére ereszkedett és egy kötelet vont magához, mely látszólag a tutaj aljához volt erősítve. Kózröl-kézre adva vonta magához. Egyszerre csak úgy összerezzent Wslpole, mintha villamos ütés érte volna. Egy férfi nehéz lépteit hallotta meg, mely a kikötőn át a tutaj felé tartott. Villámgyorsan engedte a kötelet, mely azonnal ismét a vízbe merült, fölvette mankóját, mely mellette feküdt és fölegyenesedett. Egyúttal lábát is felvonta és kifordította. A legerősebb szem se vette volna észre, hogy Walpole tetteti magát. Faxon ezalatt az ajtó mögött állt, kést tartva fölemelt jobbjában. — Teremtő atyám ! — mormogta Brillat, amint egy széles vállu emberi alak lépett a tutajra. Még csak most lesz érdekes a dolog. Ez a mester saját személyében 1 (Folytatjuk) Hirdetések. 13087 sz. 1912. kig. Hirdetmény. A rendörkapitányi hivatalnál egy dijnoki állás üresedésben van, amely állás alkalmas jelentkező esetében azonnal betöltetni fog. Felhivatnak tehát mindazok, akik ezen dijnoki állást elnyerni óhajtják, hogy iskolai bizonyitványaikkal kellőleg felszerelt kérvényeiket, alólirott- hoz nyújtsák be. Kiskunhalas, 1912. deczember 14. Silling Ede polgármester. IMMJtMillHIM НАЛМПМ IM« ri1MiM JI I4*Í í riUMm i llll Naptárak I9l3-ik évre már kaphatók : Kincses Kalendárium, Protestáns Árvaház-nap- tár, Nagy Mese naptár I. II. köt. Képes családi naptár. Nagy képes naptár, Regélő naptár, Lurdi és Sz. családi naptár, Ellenzéki naptár, Gazdasági uépnaptár, Katonapajtás naptára, Képes honvéd naptár, Kossuth nagy képes naptára, Peleskei nótárius naptára, Petőfi naptár, Rákóczi naptár, Zrínyi Miklós naptár, Török-magyar naptár, Bohó Misi naptár, Képes Kis Kossuth naptár, Képes tündér naptár. Kis képes naptár, Mátyás király naptára, Regéló bácsi naptár, Magyar népnaptár, Magyar ember képes naptára, Szent család képes naptár, Vig czimbora naptár, Tárcza naptár. Irodai fali naptár, Napi és Beti előjegyzési naptár, Athenaeum Nagy Képes naptár, Köz- igazgatási Kalendárium és többféle német naptár, Önszámitó, Almos könyv, Ifjúsági könyv, stb., stb. Práter Ferencz papir- és könyvkereskedésében. Halas, Ш2 Nyomaton Frager Ferencz könyvnyomdájában.
