Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-21 / 34. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 21. Hivatalos nyelv. Nevetséges s kaczagásra ingerlő Írást juttatott egyik olvasónk kezeink közé. A hivatalos irat dicsősége a makói rendőrkapitányi hivatalé, amely egy elhalálozással kapcsolatban a kö­vetkező írást adta ki : „Erdélyi Eozál, ki a hullával két hónap óta közös háztartásban él, elő­adja, hogy a hullának semmi néven nevezendő vagyona nincs, úgyszintén ingója sincs a hullának. A másolat hiteléül; — Makó város rendőrkapi­tányi rendőrbiztos hivatala. A kutyafáját, ez aztán döfi! Valaki aki egy hullával két hónapig közös háztartásban él. Fura egy kis eset. Méltó volna egy kis orvos rendőri tanulmányozásra is. — Ilyen csoda­bogarat a rendőrkapitányi hivatalnak nem augusztusban, hanem áprilisi én kellett volna kiadni, akkor legalább időszerű lenne. Közgazdaság. A sertésorbáncz Homokmégyen megszűnt. Fedező mének, az ország területén 3460 fedező mén van. Es pedig : angol telivér 261, angol fajta 1616, arab telivér 48, arab fajta 816, no­nius 674, gidran 209, lipizzái 194, nóri és rokonfajta 142. Peronospora pusztít a kiskőrösi szőlőkben. Fedeztetési állomások. Az elmúlt évben környékünkön a következő helyeken volt fedeztetési állomás : Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Kiskő­rösön, Keczelen, Kalocsán, Fülöpszál- láson, Szabadszálláson, Kunszentmik- lóson, Akasztón, Császártöltésen. Czegléden, Hajóson, Izsákon, Fólegy- házán, Laezházán, Lajosmizsón, és Nagykőrösön. Budapesti gabonaárak: auguszt.20. Búza 22 k. 70 f. — 28 k. 30 f. Bozs 18 k. 60 f. — 18 k. 90 f. Árpa 18 k. 40 f. — 18 k. 80 f. Zab 19 k. 60 f. — 21 k. 30 f. Tengeri 18 k. 75 f — 19 k. 05 f. Az árak 100 kilogrammonként értendók. Sertésárak : ю I. rendű öreg 350 kgr. felül 148—157fii. I II. „ „ 280-350 kgr-ig 148 g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 154—166 „ •g „ közép 220—300 kgr-ig 165—176 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 168—178 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig 174—180 „ Süldő 130-136 „ Az árak kilónként értendők. Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó rokonoknak, barátok­nak és ismerősöknek, kik megboldo­gult férjem temetésén megjelenve nagy fájdalmamra vigaszt csepegtetni igyekeztek, ezúton mondok hálás kö­szönetét özv. Brancs Vilmosné. Csarnok, Az ördögi nő. Folytatás 3 — Igen, öngyilkosság, öngyilkos­ság. — Pillanatnyi Őrültség! — fűzte hozzá Falion. — A három szeren­csétlen testvér szülei hosszú időt töltöttek a gyarmatokon és ez gyakran végzetes az utódokra. — Igen, öröklés — mondá Brillat komoly hangon. Pinkerton kivette pipáját szájából és igy szólt: — Falion és Brillat, ti ketten na­gyon ártatlanok vagytok még. Öleljé­tek meg egymást és adjatok egymás­nak egy csókot. Ti bárányok vagy­tok ! Túlságos jók a rossz világ zámára. О ________ — Pinkerton ur! kiáltá a reudőrfe- lügyelő sértett hangon — ön gúnyo­lódik velünk, de különösen velem. — Maradjon Falion ur — mondá Pinkerton a rendőrtisztnek, aki tá­vozni készült. — Akasztófahumorom van, nincs kedvem gúnyolódni, sőt ellenkezőleg a dolog oly komoly, hogy életemet e pillanattól kezdve már semmire sem becsülöm. — De Pinkerton ur!? — ügy van barátom, ön hozzám jött és ezáltal az az ismeretlen meg­tudta, hogy segítségemet igénybe akarja venni és ezzel sorsom el van döntve. Az ön társának tekint engem és igy egy napon nekem is lesz sze­rencsém pillanatnyi elmezavarban életemnek véget vetni, öngyilkosság által. — Kérem Pinkerton ur — mondá Falion csak nem állítja, hogy Arthur báró halála titokzatos módon történt, hogy más körülmények . . . Gyilkosság — által szakitá félbe a detektív a legnagyobb nyugalommal. — Gyilkosság által ? Es Róbert báró, aki a toronyból leugrott ? — Ne kiabáljon úgy — mondá Pinkerton csittitólag. A falak nagyon vékonyak. Eóbert báró szintén gyil­kosság által halt meg. — Es Lajos báró, akit tegnap a tóból kihúztak ? — Szintén gyilkosság áldozata — felelte Pinkerton. — Nem értem — mormogta Fal­ion fejet csóválva. — Ha ön ezt mind tudja Pinkerton ur, ha ön olyan dol­gokat tud, melyeket nem tudok meg­érteni, akkor miért nem nyilvánította már előbb véleményét? — Nem tudok gyanús okokat, leg­alább nem olyanokat, melyeket kö­vetni lett volna érdemes. Csak any- nyit tudok, hogy valaki létezik, aki ezen állítólagos balesetekben részes és pedig olyanannyira, hogy czélját szem előtt tartva, három fiatal életet sem­misített meg. — Hogy hány gyilkosság nyomja ezen ember lelkét, azt természetesen nem tudom és nem is hiszem, hogy az mind napfényre fog kerülni, arról már gondoskodik az a ravasz gaz­ember, de nem is valószínű, hogy ő maga végezné el azokat, hanem csak a szálakat tartja kezei közt, távolról vezéreli eszközeit. — Eddig még nincs senki, aki képes lenne ezen embert leleplezni, bebizonyítani, hogy 6 azon gyilkos­ságoknak az intézője, amelyek a Fol- linus családban elkövettettek ? — Véleményem szerint az egész család kiirtása van tervbe véve és igy az ön védenczének is meg kell hal­nia. Miért? Azt csak a jövő fogja megmutatni. — De ki az ? ki az ? — kiáltá a rendőrfelügyelő izgatottan. — Pinkerton ur, ön már sok lát­szólag lehetetlent vitt véghez, ön oly bűnösöket leplezett le, akiket senki sem gondolta azoknak. Lásson hozzá leplezze le, hisz ön mindent tud ten­ni, amit akar ! — Látod Brillat — mondá a de­tektív segédjének — végre egy di­cséret, melyet ugyan a rendőrfelü­gyelő ur a legnagyobb izgatottságá­ban mondott és melyet később valami ürügy alatt ismét visszavon. — Hogy ki az az ember, kedves uram, azt nem tudom, nem ismerem, talán soha sem láttam, csak annyit tudok, hogy létezik. Érzem őt, sej­tem őt, lelki szemeimmel látom ! Csak az az ösztön ami bennem rejlik, de azt hiszem, hogy ön ezt nem érti. — Nem, nem értem — mondá Falion — ez nekem magas. Én hiszek az öngyilkosságokban és mint­hogy megígértem, kötelességem sza­vamat megtartani és a fiatal nő élet- biztonságáról gondoskodni. Akar nekem ebben segédkezni Pinkerton ur? — Igen, akarok. Hisz nem marad más hátra. Ön egyenesen hozzám sietett, hogy ezen kínos ügyben segédje, tanácsadója legyek. Ismeretlen ellenségünk tudja, hogy Pinkertonnal áll szemben, ö tudja, hogy ön itt van, tudja, hogy ajánlatát elfogadom és most legelső terve az lesz, hogy engem eltegyen láb alól. — Talán magát is Falion, dacára annak, hogy családapa. Ez az ember nem ismer kegyelmet, ő rosszabb az ördögnél. Nem ismer kegyelmet, nem ismer kíméletet, csak a bűnt ismeri. Csak akkor kegyelmezne meg ön­nek, ha veszélytelennek tartaná ma­gát. A tigris csak akkor kímélné önt, ha tudná, hogy neki nem árthat. — Az állatok királya gyakran egy egeret elhagy menekülni, ha látja is azt. Kicsinyes neki a lábával rátiporni, de a párducot azt megragadja. — Ne haragudjon Falion, de én csak képletekben beszélek, maga az egér és én vagyok a párducz. — Az oroszlán, amely mindent megsimit, a legveszedelmesebb ször­nyeteg, ilyen az ismeretlen ellenségünk is, aki a Follinus családot akarja kiirtani. Ismét csend lett. Brillat, aki mes­terét ismerte, elsápadt. Pinkertont még soha sem látta ily ünnepélyes komolysággal beszélni. Rövid szünet után a detektív kezet nyújtva a rendőrfelügyelőnek, igy szólt: — Elég volt a 8zÓ8zaporitásból, vegye át a fiatal nő őrizetét és ne törődjön tovább én velem. Be vagyok vonva a dologba és én visszalépni nem szoktam soha. — A titokzatos szörnyeteg tudja, hogy nyomát keresem. A harcz meg­kezdődik, hogy ki győz, vagy ki vészit, azt nem tudhatom, de minden valószinűség szerint ón leszek az, aki megsemmisül. Az én hatalmaimnak is meg van a határa, ez esetben szem­ben állunk azzal, akit a gazemberek királyának nevezhetünk. (Folytatjuk.) A börtön lakói. — Igaz történet Halas múltjából. — Folytatás : 6. Irta: Figyelő'. Avén ha lás/: leií nya A fehértói viz szélén, fűzfáktól úgyszólván elrejtve egy alacsony, nádfedelű vityilló volt. Egy vén ha­lász húzta ott meg magát unokájával, a szép, kökényszemü Rózsival. Valahonnan a Tisza mellől került Halasra. Természetéből itt sem tudott kivetkőzni. Itt is csak a viz mellé telepedett le, s halászatból tengette életét. Mig az öreg kint a tón bajlódott a hálókkal, addig szép unokája a ki­csiny ház egyszerű háztartását lát­ta el. Egy ily alkalommal egy deli le­gény lépett be, s szomját eloltandó, egy „itóka“ vizet kórt. Csak lopva mert ránézni a leány vendégére, ki ezután gyakori láto­gató lett. Egyre jobban szőtte Amor isten­ség a két rokonlólek között a kötelé­ket. Utoljára is egymás karjaiba ve­zette őket. A vén halásznak semmi kifogása nem volt unokája választása ellen. Kitűzték a lakodalom napját. A terv. Dult-fult Petrik kapitány, amidőn a sikertelen kirándulásról jelentést ka­pott. Pár napig nem igen lehetett vele gyalog beszólni. Szenvedtek is alárendeltjei. Nemsokára azonban felvidult. Em­berei hírül hozták, hogy Kalapos Bandi az öreg fehértói halász leá­nyához jár. Ezt Megtudva Darázs Laczit hi­vatta. — Laczi fiam — mondotta — most itt az idő, hogy a baklövéseket kireperáljuk. Kalapost most kézre kell kerítenünk, még ha az ég is ellenünk esküszik, ügy hiszem, tudod hol tartózkodik. Hslae, ] 912 Nyomatott Präger Ferensz könyvnyomdájában. — Várnunk kell még azzal kapi­tány uram ! A betyár vezér egy hét múlva tartja lakodalmát. Akkorra majd olyan tőrt vetek neki, amelyből tudom ki nem kerül. — Csak ügyeskedj! (Vége következik) Hirdetések, í Iskolai jj I idény közeledtével a szükséges Gimnáziumi, polgári, I elemi iskolai {tankönyvek! j irá és rajzszerek I I nagy választékban! I KAPHATÓK f : Präger Ferencz: jj könyv és papirkereskedésében. 555/1912. végrehsz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezen­nel közhírré teszi, hogy a kalocsai kir. törvényszéknek és a kiskunhalasi kir. járásbíróságnak 1912. évi 4426/P és 1912 Sp. 345/6 sz végzéssel dr. Kozics Zoltán ügyvéd által képviselt Keresztes József és Natkai János végrehajtatok részére 74 К 30 fii. és 200 korona tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedettől 1912 évi július hó 17 napján le és felülfog­lalt és 773 koronára becsült ingósá­gokra a kiskunhalasi kir. járásbiróság 1912. V. 259/2 sz végzésével az árverés elrendel­tetvén, annak a korábbi vagy felülfoglal- tatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedett lakásán Kiskunhala­son (Felsószállás pusztán 29 sz. tanyán) leendő megtartására határidőül 1912. évi augusztus hó 27. napjának délután 3 órája tűzetik ki, ami­kor a biróilag lefoglalt gabonanemű, széna s egyéb ingóságok a leg­többet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elár­verezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tarta­nak jogot, ha amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna s ez a végre­hajtásijegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbb­ségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig nálam Írásban vagy szóval jelentsék be. A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság tábláján kifüggesztését követő nap­tól számittatik. Kelt Kiskunhalason, 1912. augusztus hó 13. Kiss Pál kir. bir. végrehajó. Varrógépek .'. . •. Sorvetőgépek mindenféle mezőgazdasági---------- gépek, ---------­Chamotteval falazott, fekete zománcozott bajor asztaltűz­helyek legjobb gyártmányban S évi felelősséggel kényelmes részletfizetésre a legolcsóbb árban kaphatók X Kohn Sebestyén x vas- és gép-üzletében КШЛШНАШОН Magyar Államvasutak Gépgyára cséplőgép, benzinmotor éslokomobil osztályának kerületi képviselete és 'erakata. Kérjen árjegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents