Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-17 / 29. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 17. Petiik Ilonka és Benedek Ida. Koszorús legények : Molnár Kálmán, Nagy Kálmán, Szilágyi Béla és Bádóczi Gyula). „Élt 102 evet.“ Van egy fura szokásom. Bújom a temetőket, vizsgálgatom a sírfeliratokat, következtetve azokból korokra, emberekre. A múlt héten is a ref. temetőben mászkáltam. Egy ledőlt, korhadt fakereszt vonta magára figyelmemet. Csupán ez volt rajta : SÁRTÓ PÁL Élt: 102 évet. Meghalt 1887. Százkét esztendő 1 Ugyan ki lehet, aki oly nagy időt megert ? A véletlen segítségemre jött. Sikerült a régi sir alatt nyugvóról nehány jellemző adatot megtudnom. Sartó uram gulyás volt a halasi pusztákon. Öregségére a város költségén a kórházban tartották, hol minden „jóból“ kijárt neki a napi porció : még dohányra is kapott naponta 4 krajczárt. De azért az öreg gulyásnak sehogy sem tetszett odabent az élet. Kivágyakozott a szabadba, hol ideje javát átélte. Hja! Ha aranyos is a kalitka, csak fogság az ! Különösen a „fencserre“ haragudott, (igy titulálta dr. Molnár István főorvost) ki nem engedte meg, hogy fólmázsás súlyú, széles karimáju kalapjában járjon föl és alá a kórház helyiségeiben és hogy subán háljon. az öreg ekkor még elég jó karban volt, bár 101 év nyomta a vállát. Mindennel meg volt elégedve, csak a füle „hibázott“ egy kissé. Addig-addig nyaggatta a „fencsert“, mig az ki nem eresztette. Nem sokáig vette ezután igénybe a város segélyét Sartó uram, egy nap fogta magát, s a másvilágra költözött. Figyelő. Illllllllllll l l lll l I I I I I I I I 11:111 I I I...................Illlll l l l lll l III I III Pestmegyei hírek. Lemondott a rendőrség. Kiskőrösön a községi rendőrök beadták lemondásukat azzal az indokolással, hogy kis fizetésükből megélni nem tudnak. A község elöljárósága szeptember 1-ére lemondásukat elfogadta. A legények. Soltvadkeröen Klam János és Eiler Miklós legények egy korcsmában összevesztek Font Józseffel és azt alaposan helybenhagyták. Lecsapott a villám. Izsákon az elmúlt heten a villám beleütött Bosen féld Bernát lakóházába és felgyújtotta. A kár 15000 korona. Szurkálás. Nagykőrösön Kecskés István juhászt Szabó Zsigmond csizmadiasegéd összeszurkálta. Kecs kés sebei étetveszélyesek. Letartóztatták. Öngyilkosság. Kiskőrösön Markó Jánosné 8z Pohánkovics Jánosné felakasztotta magát. Meghalt. Körözés. Csikós István 21 éves csengődi lakost a kiskőrösi szolgabiró körözteti. Dühöng a szembetegség. Nem is olyan régeu, beszámoltunk a környékünkön uralkodó lehetetlen állapotokról : a trachoma és szembetegség rohamos terjedéséről. Ugyanakkor felhívtuk a hatóság figyelmét arra, hogy kövessen el mindent aziránt, hogy valahogy be ne hureol- tassék városunkba a vész. Azóta mindinkább meggyőződtünk arról, hogy tudósítónk éppenséggel nem festette sötétnek a dolgokat, sőt ellenkezőleg. A most megjelent hivatalos kimutatás szerint Halas környékén több mint háromezer szembetegségről van tudomása a hatóságnak. Hány van azonban, a ki eltitkolja baját és nem fordul orvoslásért ? Rémségek a közelben. Elfogott gyilkosok. Múlt számunkban jelentettük, hogy Nagykőrösön Ugró Jánosné ludkop- pasztónőt meggyilkolták. A gyilkosokat most — mint lezelezőnk Írja — Bet- kes Ferencz, Zsilka Imre és Vig Miklós suhanczok személyében letartóztatták. Halálba kergette. Félegyházáról Írják : Hever József 18 éves borfiuval rosszul bánt a gazdája. Folyton ütötte, verte. A fiú emiatt agyonlőtte magát. Kocsihoz kötve a halálba. A bácsmegyei Kossuthfalván Balogh János gazda a kocsi saroglyájához kötötte magát oly módon, hogy a feje és a teste a földön volt, a lábai pedig a kocsihoz voltak kötözve. A következő pillanatban a lovakat megindította, amelyek száguldva ragadták magukkal a kocsit. A szerencsétlen embert Czafatokba tépve, holtan találták meg. Feleséggyilkosság — utánzásból. A Topolyához tartozó Ziehy-pusz- tán Sári István béres alvó feleségét: Csák Erzsébetet össze-vissza vagdalta. A gyilkosságot felfedezvén, tüstént csendőrök mentek a pusztára, akik Sárit felesége holtteste előtt zokogva találták. Arra a kérdésre, hogy miért gyilkolt, Sári kijelentette, hogy 6 unokatestvére Lőrincznek, annak a topolyai papucskészitőnek, aki néhány nappal ezelőtt ölte meg feleségét. A mikor meghallotta, hogy unokatestvére agyonszurta feleségét, mint Lőrincz rokona, ellenállhatatlan kényszert érzett, hogy feleségét meggyilkolja. A gyilkost letartóztatatták. Az elmúlt illőkből. Mikor a. király 12 Halason járt. Hogy mit, mit nem beszélt odabenn : azt sejteni lehet. Bizonyosau a város érdekét meg a nevetlen puszta ügyét fektette a király szivére. Es nem is sikertelenül. Mert nem sok vártáivá újra megjelent a király, kezén vezetve a kaczkiás menyecskét és miután a harsonák háromszor a négy ég négy tája felé meghívták a „csendre csillapítót“, egy hirkiáltó a a király elé allván, harsány nagy fennszóval tudtára adta mind az egész sokaságnak a király nevében, király rendeléséből, király akaratját: „Értse meg mindenki, akiket illet, hogy nemes és nemzetes Kun-Halas városa mától fogva mind az egész kunoknak főfő székhelyévé lószen, neveződjók pedig Kun-Halas városa néven ország világ előtt és ama csu- fondáros „Ebi“-szó mindenkinek használatától örök időre eltiltassók, állváu különben az ellenkezőt me- résziők ellen a csufolkodók és hamis rágalmazókra hozatott országos törvénynek teljes szigorúsága. Nemkülönben hírül adatik az is, hogy Kethen pusztával határos Nevetlen puszta örök időkre a Bébók- nemzetsóg fejének és hitvestársának és minden következendő maradékainak örök és elvitathatatlan tulajdonukba adatik, még pediglen emlékezet okáért azokra az érdemekre, melyeket az adománnyal kapcsolatosan a király különös személye körül ezen családfő most élő nagyasszonya szerzett: Asszony szállásának hivassék és neveztessék úgy ma, mint a jövendőben élő nemzedékek általa. — Mindezeknek Írásbeli és foglalása a királyi titoknokra bizat- tatván.“ A hirkiáltó dolgát végezve, felhangzott a jel s nagy üdvözlő rival- gásba tört ki a sokaság. A király pedig, hogy még jobban kimutassa, mennyire megkedvelte kedves kunjait, — ámbátor az 1405 ik esztendei országgyűlésen hozatott törvény X-ik cikkelye, az átutazó királynak csak egy napra való ellátására kötelezi a szállásadó várost, — még egy második nappal is megtoldotta itt a mulatását s mindvégig oly áldott jókedvében volt, hogy ha csak szerit tehette, mindenkinek teljesítette kérését, aki csak elébe járult. így pl. a kolbászszékieknek — talán, hogy éppen betömje esufolkodó szájukat, hogy ezután örömmel és hálával legyen okuk halasra emlékezni, — őket a hevesujvármegyei Kakath, Kázmérfoka és Kárászos nevű birtokokba bevezettetni innen rendelte el az egri káptalan által. Ugyanilyen kedvezéssel volt négyszállási István fiai Kómpolt és László filiszteusok iránt is, akiket meg Szent kozmademjén szállás birtokába rendelt beiktatni. A hátralevő idő azután mindenféle mulatozással, vitézi párbajokkal, lovagtornákkal telt el. Örült, mulatott mindenki, aki csak épkézláb ember volt Halason. Csak a Kokath nemzetiség duzzogott, kiesvén a Nevetlen puszta kényelmes birtokából; és — horrendum dictu — a királyi nap hőse, élete párjának : Sámson urnák szivirül nem engedett a bánatos keserűség dermedése — — soha, soha; még azután se, hogy a király, úgy ahogy jött, kivonult a városból. (Yége következik) Különféle hírek. Égő vasúti kocsik. A jelenleg Szabadkán tartózkodó Charles czirkusznak, mely a halasi házak falait úgyszólván befödte színes plakátjaival, nagy kára van. Ugyanis 56 kocsiból álló külön- vonatának legértékesebb két kocsija kigyuladt és leégett. A kár közel 100.000 korona. Járlatot hamisított Jánoshalmán Szili Szilveszter kupecz. Az eljárást ellene megindították. Vízbe fulladt. Mélyhűtőn Szalai János 6 éves Pál nevű fia elszökött hazulról és elment fürödni a községben levő tóra. A gyermek mélyebb részbe tévedt és belefult. Kirabolták fényes nappal Topolyán Kubisz Péter lakását és onnan mindenféle értékes dolgot elvittek. A nyomozás megindult. Beleesett hét gyermek a Dunába Baján. Két gyermek odaveszett, a többi ötöt sikerült kimenteni. IIIIIIII П1И111ШII пи IIIIIII III III lllll 111II11.11111111II Kardos menyecske. — Fellebbező magyar. — Egyik takaros, akácfák közül kife- hórlő tanyán lakott egy nemrégiben egybekelt fiatal házaspár. Igazán összeillettek. A férj igazi typusa volt a halasi kunlegénynek, a menyecske meg takaros, szemre való, helyes teremtés volt. A fiatalság ereje duzzadt mindkettőben. Igazán boldogok lehettek volna. Tejbe aprítani való is jutott minde- niknél, no meg a stafirung se volt a legutolsó. Mégis, mégis baj volt. Sehogy sem tudtak a fiatalok egyezni. Már a mézeshetek alatt kitört a fiatal asszonyból a hárpia természet. Minduntalan bele-bele kötött az urába. Szidta-szapulta ügy magyarosan és jobb hazába kívánta minden atya- fiságával együtt. Az öregek csak csóválták a fejüket. Nyájas szóval többször békét is teremtettek a ház környékén, nehogy a szomszédok elrágalmazzák, szájra vegyék a fiatalokat. De hiába volt minden. A menyecskén csak ki-kitört a rossz természet. Sőt még jobban fokozódott. A szóról azután áttért a kellemetlenségek súlyosabb fajtájára, a tettle- gességre. Éhez való segédeszközeit a konyhaberendezósből vette. Ezután bögrék, tányérok, csészék, kanalak, röpködtek a szegény férjhez, anélkül, hogy valaha is czélt tévesztettek volna. A szerencsétlen férj végre is rájött, hogy az ingóságokhoz, mint közös szerzeményhez talán neki is jussa volna s egy hevesebb ütközet alkalmával egy sótartóval célba vette feleségét. El is találta, de oly szerencsétlenül, hogy az orvosok súlyos testisértóst konstatáltak az asszonyon. Az asszony bepörölte férjét, kire Ő felsége a király nevében négy havi fogházat húztak. — Egy alázatos kérelmem van tekintetes biró ur, szólt az elitéit férj, mikor megkérdezték, hogy belenyugszik-e az ítéletbe — Mi legyen az'?! — kórdó részvéttel a biró. — Arra kérem a tekintetes biró urat — szólt a sokat szenvedett fiatal férj — hogy számítsák be a büntetésembe azt a két hónapot, amit a feleségemmel együtt töltöttem el. A bíróság komoly emberei mosolyogtak ezen a naiv kívánságon, de megjegyezték, hogy az ilyen beszámítást, még ha jogosult is, a törvény nem engedi meg. — Elég kár! — fakadt ki a meggyötört fiatal férj — akkor föl- lebbezek. Fellebbezéséhez szerencsét kívánunk! 11:1 I I 1.111.1 III IIIIIIII I III IIII III Ilii III I I III III 111 III Egy kis kutya halálára. I. EGYSZEB volt, hol nem volt, egy kis kutya, azaz helyesebben : egy nagy kutya. Ennek volt egy gazdája, kinek viszont volt egy felesége, aki — amint ezt előkelőbb körökből tanulta, — nem szerette az urát. Viszont — hogy ne mondjam : viszonyt — szeretett egy deli föld- mivest és II. A KUTYA egy nap észrevette, hogy baj van a hitvesi hűség körül, amit népiesen úgy fejeznek ki, hogy kutya van a kertben. Észrevette, hogy a nő találkára jár. Erre az ostoba kutya — hogy miért ostoba, az majd kiderül a végén — odament a gazdájához és elkezdte ránczigálni. Bán- cigálta, húzta, tolta, vonszolta és odacipelte a hűtlen nő és szeretett babája kedvenc találkozó helyéhez. III. ÉS A FÉBJ rajta is csípte a szerelmeseket, Ezek könyörgóre fogták a dolgot, amire a férj nem verte őket agyon, ellenben agyonverte a hü és ostoba kutyát, vagyis: kidobta a divánt. IV. AKADNAK emberek, akik sajnálni fogják a szegény kutyát, a kutyus- kát, amely érdemetlenül ért ily korai és gyászos véget. Mi azonban azt mondjuk, hogy ez a világ rendje : a kutya megérdemelte sorsát. Először is: nem jó a férjeknek mindent tudni és aki a férjeket felvilágosítja, az legyen elkészülve a legrosszabbra, ügy kell annak, aki nem tudja, respektálni más ember családi békéjét és nem átalja feldúlni egy család nyugalmát. Ha a szegény kutya ismerte volna a díván meséjét, amely alapjában véve megismétlődött itt, úgy ez kétségkívül nem esett volna meg vele. Másodszor is : kérem gondolják meg, mi lenne akkor, ha az összes kutyák azzal foglalkoznának Halason, hogy házasság törő nőket leleplezzék és ennek ürügye alatt gazdáikat húznák, vonszolnák, és ránczigálnák a különböző találkahelyek felé, úgy nálunk a szabóipar az eltépett ruhák révén alaposan fellendülne s a válópörök rohamosan megszaporodnának. Hát kívánatos ez? Ingatlanok adás-vevése. Nagy Kolozsvári Lajos megvette id. Nagy Kolozsvári Imre szőlőjét 200 koronáért. Székely Sándor (nős Igriczi Eszterrel) megvette Szabó Béla budapesti czég városi lakóházát, udvartelkét és öregszőlőbeli ingatlanát 17600 koronáért.
