Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-12 / 28. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 12. Bacsó Juliánná Cseri Erzsébet meg­vette Kiss Imréné Cseri Mária és társai 1067 és 333 n. öl szőlőjét 400 kor.-ért. özv. Kovács V. Jánosuó Szalai K. Zsuzsánna megvette Kovács Y. Benő és neje Adám Erzsébet lakóházát 187 n. öl telekkel 1000 koronáért. özv. Darányi Imréné Róbók Juli­ánná megvette Zilah István és neje Szalai Mária 318 n öl lakóházát udvar­ral 16.000 koronáért. özv. ifj. Topán Józsefné Zilah Juli­ánná megvette Orbán Ferenczné Vájná Eszter nádasbeli részét 8 koronáért. Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Hónig Adolf szemorvos*) 7 Javakorabeli ember állít be hozzám. Az a panasza, hogy az utóbbi években egyre nagyobb nehézséget okoz hiva­tásának ellátása. Ugyanis hivatalnok ember, reggeltől estig irás-olvasás a feladata. Azt tapasztalja, hogy olvasás­kor mind messzebb-messzebb kénytelen a könyvet tartani s mig azelőtt a leg­apróbb betűket is jól látta, most in­kább csak az öregebb betűket birja elolvasni. Üveget még sohasem hordott és azt hiszi, hogy most pápaszemre van szüksége. Megvizsgálva kitűnik, hogy szeme rendes fény törésű. Hogy közeibe még sem lát, annak oka alkal­mazkodásának megfogyásában van. Megkérdve, 46 évesnek mondja magát és a korának megfelelő üveggel nagy­szerűen látja a legkisebb betűket is. Felirom neki a pápaszemet és elren­delem, hogy csak közeli munkánál visel­je azt. Egyben meghagyom, hogy 2—3 év múlva újból eljöjjön, mert a kor ha­ladtával erősebb üvegre lesz szüksége. Ez az eset egyike a legmindennapo- sabbaknak. A szem természetes örege­dése által okozott öregkori messze- látós’ág. Egy másik eset. Fiatal iskolás le­ánynak panasza az, hogy nagyon ha­mar belefárad a munkába ; tanulás köz­ben összeszaladnak a betűk, kettőznek a sorok, félórai olvasás közben rendesen megfájdul a feje. Emiatt nem szívesen tanul. A hanyag tanulók közé tartozik. Vizsgálatom nagyfokú tullátóságot dé­rit ki. Üveget kap, melyet az iskolában s az ottani tanulásnál mindig viselnie kell. S a lány, kinek az előtt valóságos kínszenvedés volt a tanulás, most szí­vesen tanul, panasza nincs. Szülői örülnek, mert azóta a legjobban tanu­lók egyike az osztályban. A gyermek­kori mosszelátóságnak mindennapos esete ez. Az ilyen messzelátó gyermek ezután is mindig üvegre szorul, sőt később, ha megörekszik és az öregkori messzelátás is megjelenik, kétféle pápa­szemmel kell bírnia; egy gyöngébb üveget használ, ha távolba néz, erőseb­bet tesz fel, ha olvasni akar.------------- (Folytatjuk.) *) Orvosi munkatársunk olvasóink köréből jövó. s szembetegségre vonatkozó bármely kér­désre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-körut 5 Népesedési mozgalom. — julius 4. — julius 11. — Születtek : Rékasi Benő és Ritter Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Monda P. Sán­dor és Zsákos Sz. Etelkának Irma nevű leányuk Farkas József és Temesvári Viktóriának Matild nevű leányuk. Bazsa Imre és Térjék Erzsébetnek Irén nevű leányuk. Király Gy. Mihály és Csatári Máriának Erzsébet nevű leányuk. Nagy Sándor és Faragó Máriának Sándor nevű fiuk. Forgó Antal és Czékus Etel­kának Dezső nevű fiuk. Kardos Ferenc és Vincze Annának Margit nevű leá­nyuk. Sallai János és Kovács Máriának Mária nevű leányuk. Kurucz János és Babos Juliannának Juliánná nevű leá­nyuk. Kaszap Antal és Tegzes Máriá­nak Mária nevű leányuk. Erdélyi Sán­dor és Dobos Viktóriának Eszter nevű leányuk. Nagy Erzsébetnek Lajos nevű fia. Szekula János és Szabó G. Erzsé­betnek Ida nevű leányuk. Meghaltak: Ancsa Molnár Adám 60 éves kor­ban, Katona Pál 2 éves, özv. Papp Mihály né Novák Erzsébet 55 éves, Buda Gergely 86 éves, Kiár Erzsébet 10 hónapos, Kolompár Anna 2 napos, özv. Gyenizse Józsefné Gál Juliánná 85 éves, özv. Darányi Imréné Róbók Ju­liánná 60 éves, Király Gy. Erzsébet 5 napos, KovácsB. Antal73 éves,Pásztor Pál 10 éves korban. Egybekeltek: Grünvald Zsigmond Bőhm Johanná­val. Erdélyi Ferencz Vásárhelyi Julian­nával (Koszorús leányok : Zseni Esz­tike, Nagy Cz. Zsuzsika, Vida Szűcs Esztike. Koszorús legények: Simon Sándor, Vásárhelyi Imre és Erdélyi Antal). Valder Márton Golduer Aran­kával. Közgazdaság. Közgazdasági tudósítás. A földmivelésügyi minisztériumba a szőlők állapotáról beküldött tudósítások­nak halasiakat érdeklő részét itt adjuk: Kecskeméti kerület. (Ebbe tar­tozik Kiskunhalas.) A szőlő kifogástala­nul fejlődik. A perouoszpóra mérsékel­ten lépett föl, mig a moly sok kárt tesz s félő, hogy a moly második generációja később még több kárt fog okozni. Átlagban csak gyenge középtermés várható. Uj must 30—32 korona, óbor 50 — 56 kor. Forgalom nincs. Szabadkai kerület. A szőlő szép fejlődésnek indult, de a moly váratla­nul nagy kárt tett. A junius 23-iki köd nyomán sokhelyt föllépett a fürtpero- noszpóra, mely ellen rézkénporozással védekeznek. A lombozaton 3 —4-szeri permetezés folytán kevés a kár. Köze­pes termés várható. A bor ára válto­zatlanul 50—60 kor. közt áll. Azujbor készlet csekély, óbor nincs. A kereslet lanyha. Allati betegségek. Bácsalmáson száj és körömfájás és sertésvész lépett fel. Uborka és gyümölcs. Nagykőrösön naponta 50—60 waggon uborkát és gyümölcsöt szállítanak a kereskedők külföldre. Uj bank. Bácsalmáson 100.000 kor. alaptőkével uj bank alapítását tervezik, mely főleg gazdasági termények érté­kesítésével és forgalomba hozatalával foglalkozna. Gyenge baracktermés. Kecskemét legfőbb gyümölcstermése, a kajszin és őszibarack nagyon silány az idén. A várható gyümölcsnek csak tiz százaléka termett. Budapesti gabonaárak: julius 11. Búza 24 k. 20 f. — 25 k. 20 f. Rozs (uj) 18 k. 30 f. — 18 k. 60 f. Árpa 17 k. 20 f. — 18 k. 50 f. Zab 18 k. 80 f. — 19 k. 40 f. Tengeri (uj) 14 k. 90 f — 15 k. 10 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Csarnok. A fogadott leány. Folytatás * 9 Másnap Piukerton elegánsan öltözve megjelent a kikötőben, ahol az orvos az érkező hajók utasait szokta megvizs­gálni. Pinkertont kinézése után min­denki német orvosnak nézte volna, s oly kitűnően maszkírozta magát, hogy lehetetlen volt ráismerni. A hajó fül­kéjében odaszólt egy pinczérnek. — Ezzel a hajóval kell érkezni Ber­linből Jean Paul tanárnak ; meg tudná mutatni, melyik az ? A pinczér rámutatott egy idősebb urra. Pinkerton borravalót adott a pin- czérnek s egyenesen Jean Paulhoz lépett. — Bocsásson meg uram, hogy meg­szólítom, de igen fontos beszólni valóm vau önnel, öcscse ügyében. Jean Paul habozás nélkül indult el Pinkertonnal egy elsőosztályu fülkébe, ahol zavartalanul beszélgethettek. — Kihez van szerencsém ? — Nevem Pinkerton. A professzor örömmel fogott vele kezet s mondta : — Igazán szerencsémnek tartom, hogy megismerhettem. Az ön hire j már hozzánk is eljutott. Azt hiszem az ön látogatása már valami eredményt jelent szerencsétlen testvérem ügyében. — Az eredmény még nem teljes, de éppen ez ügyben járok ; első sorban is kérnem kel! önt, hogy úgy mutas­son be engem, mint az ön utikisérőjét s egyszersmind fogadottfiát, dr. Scottot. — De miért kívánja ön ezt tőlem ? Pinkertou erre rövidesen elmondott mindent a professzornak, aki lélegze­tét elfojtva hallgatta a detektív elbe­szélését. — Ez lehetetlenség ! — mondta Jaen Paul, amidőn Pinkerton bevégezte szavait. — Ez az egész olyan nekem, mint egy rémes boszorkánymese. De mindamellett szívesen teszek az ön utasítása szerint. Beszédüket bevégezve, kifelé indul­tak s már messziről látták, hogy Julia és bátyja várják őket. Jaen Paul vegyes érzelmekkel üdvö­zölte unokabugát s midőn Claudiusnak kellett volna köszönnie, egy pillanatig gondolkozott, hogy kezet fogjon-e ez­zel az emberrel. De uralkodva magán, udvarias hangon igy szólt: — Engedjék meg, hogy bemutassam fogadott fiamat, dr. Scott magáutanárt. Claudius nem titkolhatta el azt a kellemetlen hatást, amit neki ez a bemutatás okozott. De látszólag szívé­lyesen fogadta s mind a négyen ko­csiba ülve, a Valtilene-palotába haj­tattak. Ebéd után a professzor szobájába ment, hogy lepihenjék. Pinkerton ezt az időt arra használta fel, hogy embe­reitől az azóta történtekről felvilágosí­tást kapjon. A vacsoránál Pinkerton úgy vette észre, hogy most már nem idegenke­dik úgy tőle Julia bátyja. Sőt ellenke­zőleg annyira barátságos volt hozzá, hogy Pinkerton biztosra vette, hogy a ficzkó most ellene tervez valamit. Nem is sokáig kellett várni, hogy megtudja, amint a professzor Júliával elmélyedt a beszélgetésbe, Claudius hirtelen felvetette szempilláit s tűzben égő hipnotizáló szemeit merően reája függesztette. (Folytatjuk.) A vén zsugori. — A halasi göröi története. — Folytatás 6 A főjegyző lakása ajtajáig hátrált. — Adja ki az ur azt a görögöt, ha élete kedves ! — kiáltotta egy magas, tagbaszakadt gazda s baltáját megvil­logtatta a főjegyző előtt. — Adja ki, — zúgta rá a tömeg, hadd lakoljon, ha minket koldussá tett. — Barátaim, — szólt csillapitólag Nagy Ferencz, — öubiráskodni nincs jogunk. Majd kiderít mindent a vizs­gálat s ha csakugyan bűnös, akkor lakolni fog. — Olyan nincs, azé az igazság, a ki győzi pénzzel, — felelte a szálas kun s azzal baltájával be akarta törni az ajtót. — Megálljon ! — riadt rá Nagy Fe- ! rencz s megragadta a bősz gazda karját. I — Ne nyúljatok a jegyző úrhoz ! — j kiáltották néhányan. — Az ur is czinkosa. — ordította az előbbi. — Vasaljuk meg s úgy ku- ! tassuk át a padlást. — Igen, igen, vasaljuk meg, — hagyta rá a tömeg s néhányan azonnal a városházára rohantak a bilin­csekért. Amikor elhozták a nehéz vaskarikát j s a csörömpölő lánczot, Nagy Ferencz i büszkén fölszegte fejét, előre vetette | jobb lábát s a legkisebb zavar vagy 1 félelem nélkül mondta : — Itt van ! Lássuk, ki meri vasra j verni nemes Laczháza főjegyzőjét. E/. a nyugalom, ez az erkölcsi bátor­ság megtette hatását. A vért szomjazó tigrisek meghunyász­kodtak a méltóságos oroszlán előtt — Nem bántjuk, dehogy bántjuk a mi kedves főjegyzőnket, elég a mi sze­rencsétlenségünk anélkül is, — szóltak csöndesebben a polgárok. — Tudják meg, hogy a görögöt csak életem árán hurczol hatják ki az én házamból. Nem magamat, hanem ma­gukat védelmezem, hogy törvénytelén tettet ne kövessenek el. Bízzuk ezt a dolgot a pártatlan bíróságra, a görög lakolni fog, ha csakugyan bűnös. az öregek erre elővették a jobbik’ eszüket s azt mondták : — Gyerünk, mentsük legalább azo­kat, akiké még menthető. A vérszomjas tömeg lecsendesült s lassankint eltávozott a jegyző udvaráról. Nasry Ferencz megígérte nekik, hogy a görögöt őrizet alá téteti s bekisérteti Kecskemétre. Ezalatt a szerencsétlen görög haját tépve, halálos félelem közt rettegve várta szomorú sorsát, Juliska pedig ájultan feküdt a pamlagon. A főjegyző édesanyja dörzsölgette a halántékát. Nagy nehezen felnyitotta szemét s zavartan nézett körül. (Folytatjuk) iii=iiiiii mi imiiimnii nn 11 ii и 11 ni n 111 un i Köszönet nyilvánítás. Rokonainknak, jóbarátainknak és ismerőseinknek, kik elhunyt fiacskánk temetésén megjelentek, s nagy fájdal­munkra ezáltal is vigaszt igyekeztek csepegtetni, ezúton mondunk hálás köszönetét. Pásztor Pál és neje. Hirdetések. 2169/1911. tkvi. sz. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kif. járásbíróság, mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy a Halasi Kereskedelmi Bank és a csatlakozott id. Mol­nár K. János végrehajtatóknak — özv. Molnár К Jánosné úgyis mint kiskorú Molnár K.Sán­dor és Julia gyámja, Varga Vinezéné és Mol­nár К János kiskunhalasi lakos végrehajtást szenvedők elleni 1720 korona tőke ée jr. iránti végrehajtási ügyében, a kalocsai kir. törvény­szék területéhez tartozó, Kiskunhalas város határában fekvő, a kiskunhalasi 3567 számú betétben AI 19425/1. 19425/2. 19425/3. hrsz. 491.104 695 nsz öl szántó és szőlők az Öregsző­lőkben 183 kor. és a kiskunhalasi 3566 számú betétben A -j- 2534. hrsz. 194 nsz. öl lakház és udvar a Beltelekben 2000 kor. kikiáltási árban a C. 2. alatt a 1119/1908 tkvi számú végzés­sel özv. Molnár K. Jánosné Filer Erzsébet javára bekeblezetfc haszonélvezeti jog fentar- tásával, ha azonban az ingatlanokért összesen 2500 kor. meg nem igértetnék, akkor a haszon- élvezet fenntartása nélkül 1911. évi julius hó 29. napján délelőtt 9 órakor a kiskunhalasi kir járásbíróság árverési termében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett eladatni fog. I. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/r bánatpénzt készpénzben, vagy a kormány által ovadékképesnek nyilvánított értékpa­pírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt. 25. §-a értelmében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, — a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, — a harmadik részletet ugyan­azon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után, az árverés nap­jától számított 5°/0 kamatokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-án 39425 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskun­halasi kir. adóhivatalnál, mint bírósági letétpénztárnál lefizetni. — Megjegyezte­tik, hogy az ingatlan a kikiáltási ár Va-2/s- nál olcsóbban el nem árverezhető. A • bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Kiskunhalas, 1911. évi május hó 15. A kir. járásbiróság, mint tkvi. hatóság. Fajth Gáspár s. k. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Freytág Géza kii. telekkönyvvezető. Halas, 1911. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents