Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-07 / 23. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. junius 7. Reggel felé hazaérkezett a férj. Dörömböl, szitkozódik, de bizony az ajtó csak nem nyillik. Végre is megunván a hosszas várakozást, átmászott a kapun. Csak úgy juthatott be a szobába ! Ott várt csak reá a nagy meglepetés. Mikor meg- gyujtotta a lámpát, ágyát elfoglalva találta. A vendéget lábánál fogva kirántotta az ágyból, s egyszerűen kidobta. Hogy aztán tovább bent mi történt, azt nem tudni, csak az szivárgott ki, hogy az odavaló ügyvéd ügyei másnap eggyel megszaporodtak. — Ezeket beszéli Soltvad- kerten a Fáma. Öngyilkosság. Félegyházán az elmúlt héten két öngyilkosság történt. Tóth Sándorué sz. Udvardi Mária tanyai lakos lakásán belebujt egy kocsi szalmába és meggyujtotta. A szenvedett égési sebekbe belehalt. — Jakodla Vince 20 éves csizmadia legény gazdájának lakásán mellbelőtte magát. Életveszélyes sérülést szenvedett. Elsőrangusitás. A kalo- csa—kiskőrösi szárnyvonalnak elsőrangúvá való átalakítása már folyamatba tétetett. Harcza vonaton. — A szenvedélytől elvakult emberek nem gondolnak semmire, legfeljebb bosszújuk kielégítésére. Ez az érzés késztette Simon Mihályt arra a tettre, melyért majd a törvényszék előtt fog számolni. Nevezett Félegyházán szállt be a vonatba, s ott találta régi haragosát Simon Györgyöt. Egy ideig hallgattak, később gúnyolni kezdték egymást, majd tettlegességre került a dolog. A vasúti kocsiban levők nem törődtek a dulakodókkal. „Legalább jól helyben hagyják egymást, hisz mindakettő megérdemli“ mondogatták. A két haragos tovább veszekedett. Egyszerre csak az utasok egy test zuhanását hallották, Mikor odanéztek, látták, hogy Simon Mihály egyedül van ; társát ledobta a vonatról. Az utasok erre őrizet alá vették Simont és megállittatták a vonatot. Visszamenve megtalálták a szerencsétlen embert eszméletlenül, s a vonatra téve, a legközelebbi állomásra szállították, Simon Mihályt pedig a csendőröknek adták át. kz elemi oktatásról. Igazán meglepő az az érdeklődés, mely városunkban a felsőbb iskolák tanítási rendszere iránt e lap hasábjain a közelmúltban megnyilvánult. Örvendetes volt látni, hogy a tanításról, — mely nem a legnépszerűbb fogalom — egymásután mondottak véleményt; csak az a kár, hogy pedagógusaink hallgatnak. A felsőbb iskolai tanításról — e lapban — már többen Írtak ; a legutóbbi czikk, — egy „iskola- barát“-é, — az ón véleményemet is magában foglalja Az elemi iskolaoktatás azonban — úgy látszik nem oly fontos a t. czikkiró urak előtt, pedig, hogy egy ország kul- turállam-e, vagy nem, azt az irni- olvasni tudók száma határozza meg. E kérdés, különösen most, midőn az iskolai óv befejeződik és teljesen bizonyos, hogy felépitik a halasi iskolákat, nagyon aktuális.— Éppen ezért elemi oktatásunkra akarok nehány megjegyzést tenni, s az iskola feniartó hatóságok figyelmét felhívom arra a folyvást erősödő mozgalomra, melynek czélja munkára nevelni, dolgozni tanítani az iskolás gyerekeket. Nem szabad az iskolát teljesen az iskolaszékre bízni, mivel e testülettagjai — más foglalkozásuk lóvén, — ha akarnák se volnának képesek iskoláink ügyét előbbre vinni. Működésük jóformán ennyi: „A tanévet megnyitom, a tanévet bezárom, X. tanító működésével meg vagyok, vagy nem vagyok megelégedve.“ De hogy időnként a modernabb pedagógia szellemében valami újítást tenne, vagy csak óhajtana is, arról szó sincs. Hogy a népoktatás ügye egy piczikét mégis halad előre, azt tanítóinknak és az állami noszogatásnak köszönhetjük. Semmiféle felekezeti népoktatással ma már nem lehetünk megelégedve. Es pedig azért, mert nem nevelik gyermekeinket a gyakorlati élet számára. A tanév felét még ma is vallástanitással, a bibliának, imáknak, szent énekeknek könyv nélkül való bemagoltatásával töltik el. Pedig ma már megváltozott a korszellem. Ma már a munka korszakát éljük. Arra kell törekednünk, hogy a gyermeknek a megértett dolog felett gondolatai támadjanak, azokat helyesen, értelmesen le is tudja Írni. Tegyenek szert a gyermekek az iskolákban olyan kézügyességre, hogy kezdetben csak egyszerűbb, később pedig komplikáltabb összetételű iskolai, gazdasági, háztartási eszközöket megtudjanak csinálni papírból, agyagból és fából. Már az iskolában ott legyen — mint a legműveltebb államok iskoláiban — a munka. Nincs ennél hatalmasabb nevelő eszköz. A czól azonban nem az, hogy mesterembert képezzenek az iskolák, hanem az, hogy az általános ismeretek mellett egészséges, ügyes, tettre, dolograkósz, munkaszerető embereket neveljenek, akiknek az értelme, világfelfogása, szocziális érzéke munkában fejlődött, miáltal a valláserkölcsi alappal — melyre a felekezetek hivatkoznak, — ellenkezésbe nem jöhet. Másféle újítás felesleges, mivel a gyakorlatban nem válik be. *** Különféle hírek. А к i s b i r ó. Jánoshalmán egy korcsmában garázdálkodott Rab Péter kisbiró. Ugyanekkor lépett be ifj. Csonka József végrehajtó, kit a garázda ember hatalmas bicskájával megtámadott, s kezén súlyos sérülést ejtett rajta. A további vérengzésben a korcsmában levők megakadályozták. A kisbiró ellen megtették a feljelentést. A szerelmes levél. Egy kisteleki tanító levelet irt egy odavaló férjes tanítónőnek, mely tele volt szerelmi áradozással. A tanítónő a levelet becsületsórtőnek és rágalmazónak találta, miért is annak Íróját feljelentette. A bíróság a szerelmes levél Íróját 200 korona birsággal sújtotta. Öngyilkoság. Jánoshalmán Kovács Illés szólmalomtulajdo- nos felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már meghalt. Anyagi gondok előtt menekült a halálba. Ez az Igazság! Folytonosan azt hangoztatják azok, kik az egyenetlenség gyorsan kikelő magját igyekeznek a nép leikébe elvetni, hogy a földbirtokosok és a gazdák okozzák az egyre növekvő kivándorlást. Ezt a tévhitet, melyet egyesek a kormányra is rákentek, nem is érdemesítettük czáfolat- ra. Most azonban néhány nagy gazda járt szerkesztőségünkben, s beszélgetve velük, szóba került a kivándorlás kérdése. Megkértük, mondanák el erre vonatkozó véleményüket. Egyikük igy kezdte : Azt mondják rólunk, hogy a munkásokat kiuzsorázzuk, nem fizetjük, s ezáltal arra kónyszeritjük. hogy vándorbotot vegyenek kezükbe. Azt nem állítom, hogy nincsenek ilyen gazdák, de tessék végig nézni a halasi nagyobb gazdaságokon, nemde akkor az észlelhető, hogy ha nem is túlságosan, de legalább is vannak úgy díjazva a munkások, hogy szerényen bár, de fen- tarthatják belőle magukat és családjukat. Avval pedig nem lehet elő- állani, hogy nem lehet munkát kapui. Munka nélkül csak az marad, aki dolgozni nem akar és nem tud. Végig kell csak nézni, hogy cselódfogadás alkalmával mi történik a város háza előtti téren. — Ez már magában véve is meg- czáfolja, hogy a pestmegyei ember munkahiány miatt vándorol ki. Hiszen az alig felserdült gyermekek is szerződést kapnak, s hogy eléggé kedvező feltételek mellett, azt örömtől sugárzó arczuk bizonyítja. Hogy pedig a felnőttek is munkához jutnak, azt szükségtelen mondanom, ha a cseléd nélkül maradt gazdákra mutatok. Láthatja tehát ebből a szerkesztő ur, hogy Pest megyében a kivándorlásnak — mely kismérvű — nem mi vagyunk az okai. Más okozza azt. Hogy mi, azt nemcsak ón, hanem nálamnál sokkalta okosabb emberek sem tudták megfejteni. népesedési mozgalom. — május 30. — junius 6. — Születtek: Gyenizse Antal és Gáspár Juli- ánnának Antal nevű fiuk. Kolompár Erzsébetnek Kálmán nevű fia. Vas Molnár Lajos és Bangó Eszternek Lajos nevű fiuk. Klucsó Mátyás és Bogár Máriának Pál nevű fiuk. Ácsai Imre és Szabó Rozáliának Antal nevű fiuk. Krizsó János és Borbás Juliannának Krisztina nevű leányuk. Jeremiás István és Patyi Veronának Dezső nevű fiuk. Monda Lajos és Mig Juliannának Károly nevű fiuk. Modok Miklós és Paprika Máriának Margit nevű leányuk. Korsós Antal és Suba Máriának Antal nevű fiuk. Szabó Ferencz és Teremi Máriának Margit nevű leányuk. Csima Antal és Hegyi Klárának Antal nevű fiuk. Rohoska János és Engler Máriának Lajos nevű fiuk. Hrabovski János és Borbónyi Máriának Krisztina nevű leányuk. Meghaltak: Nagy S. Bóniámin 1 hónapos korban, Sági Sándorné Pap Mária 60 éves, Harkai Péter Pál 1 hónapos, Nacza Juliánná 19 éves, Vi- lonya Mária 42 éves, Faddi Istvánná Varga Mária 60 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Schön Dávid Erdélyi Stefánia pitvarosi lakossal. Erdélyi Ferencz Vásárhelyi Juliannával (Tanuk : Darányi Imre, Cseri Gábor). Egybekeltek: Árvái József Grényó Zsuzsánna Francziskával. Az elmúlt időkből. rí — A lázongó halasiak. — Úgyszólván vérében van a magyar embernek, hogy ellenszegüljön a hatóságnak s annak rendeletéit, utasításait ne teljesítse. így van ez ma, s igy volt ez a régebbi időben is, csak hogy akkor a szigorú kapitányok hamarosan ránczba szedték a nyakaskodókat. Halason 1698-ban a tanács rendelkezései nagy elégületlensóget keltettek. A városi főbíró hasztalan ceititgatta a polgárokat; a kedélyek lecsillapítása nem sikerült. Végre is kénytelen volt a Kunság és Jászság kapitány urához fordulni, ki a következőhatásos levelet intézte a halasiakhoz, mely elvette a polgárok kedvét a lázongástól. „Jó Atyámfiái, Kun Halasi község, az becsületes tanács panaszkópen jelenti előttem, hogy ellene feltámadtatok, böcsületit meg nem adjátok, 8 végzéseket meg nem akarjátok állani, hanem ti okosabbak akartok az tanácsnál lenni. Mivel pedig az mely tagnak feje nincsen, annak el kell veszni. Ti nektek száz forint birság alatt parancsolom, hogy ezentúl a tanácsbelieket jobban megbecsüljétek, szavokat fogadjátok, s ellenek fel ne támadjatok, mert ha különben cselekesztek, az megirt bírságot el nem kerülitek : azonkívül egynéhányat közületek halálig fogok veretni: hiszen ha mi rövidséget teszen nektek az tanács, nekem jelentsétek meg, ón teszek róla ; de hogy ti magatoktól reá feltámadjatok, soha meg nem engedem. Ezzel isten veletek. Datum in Civitate Pest die 4 May 1693 Sötér Ferencz az nemes Kunság és Jászság kapitányura.“ A szőlő állása. A földmive- lésügyi miniszter utolsó jelentése a szőlő állásáról igy szól : „A szőlő kedvező terméskilátásait az utóbbi derek és fagyok jelentékenyen csökkentették. Mindazáltal helyenként még szépen mutatkozik. Első permetezését befejezték s néhol már másodszor permetezik és kapálják. Itt-ott jégeső is megkárosította.“ Sertésvész. Bácsmegyében ezidőszerint a következő helyeken van sertósvósz : Bácsmonostoron, Militicsen, Kiskorén, Torzsán, Bács- földváron, Bácstóvároson, Bulkeszin, Szópligeten, Kótyon, Mozsoron, Sajkáslakon, Gádoron, Nemesmili- ticsen, Zentán а II. és III. állategészségügyi kerületben, Szabadkán а IV. kerületben és Zomborban. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Hónig Adolf szemorvos. 4 Még csak a felemás szeműségről kell szótanunk, hogy magunk előtt lássuk — úgy nagyjában — azokat a hibákat, melyek az ember szemének látását egészséges állapotban is csökkentik. Mert hiszen a fénytörési hibák nem betegségek, a messze- és közellátó szemek azért egészségesek. A felemás szeműsóg az, amikor valakinek kétféle szeme van, az egyik nem olyan fónytörósű, mint a másik. Itt mindenféle variáció előfordul. Lehet az egyik szem rövidlátó, a másik rendes, vagy mesz- szelátó. Vagy : az egyik szem asztig- más, mig a másik rendes-, rövidvagy messzelátó. Az ilyen emberek legtöbbször csak egyiket (a jobbikat) használják, a másik parlagon hever s idővel elveszti látókópessógót. A emberi szemnek ennyi hibája ellen már nagyon régen kutattak olyan módok után, melyekkel a hiányos látást megjavíthatják. Es az emberi találékonyság örök dicsőségét hirdeti, hogy rendelkezünk ilyen móddal. Az emberiség évezredes kultúrájának óriási fegy vei tárában van egy kicsinyke kultureszköz, mely áldásos működését szerényen beleszövi a mindennapos élet szükségletei közé. Ez a kis eszköz : a szemüveg. Alig hihető, hogy ezen önmagában véve igénytelen üvegholminak minő mérhetetlen mivelődés történeti jelentősége van. Ebbéli értéke talán vetekedik a gőzgéppel, vagy az egész földgömböt behálózó villanyosság korszakalkotó találmányával. Bár egy modern gőz- gópóriásnak milliószorta imponálóbb külseje van, mint annak a parányi szemüvegnek, és bár a gőzgép az emberi civilizáció szolgálatában ma már abszolúte nélkülözhetetlen helyet tölt be, mégis túlzás nélkül merem állítani, hogy a szemüveg van olyan erős támassza az emberiség egyre fejlődő tudásának в haladásának és hogy a szemüveg legalább is bir olyan fontos szereppel az emberiség mai műveltségének megszerzésében, mint a gőzgép vagy akár a villauyosság. (Folytatjuk)
