Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-31 / 22. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

május 31.

nevű sógora és Dabis Virág Károly szánki lakosok voltak. Ezek azonban a rablást a leghatározottabban tagadják. A bizonyítékok azonban ellenük szólanak

Lopás. A szabadszállási vasúti állomás raktárából ismeretlen tettesek 60 kgr. dinamitot elloptak. A csendőrség erélyesen nyomoz.

Halálugrás. Budapesten egy tizenhat éves uszóbajnok, Osip- csala Mihály a rendőrség engedélyével az Erzsébet-hídról mólyugrást produkált. A levegőben szélütés érte, belezuhant a Dunába és a habok között eltűnt. Holttestét ez ideig még nem találták meg.

Öngyilkosság. Kiskőrösön Beck János napszámos felakasztotta magát. Tettének oka ismeretlen.

Belefult a gödörbe. Kiskunmajsán Sipos Fekete Sándor kis fia egy vízzel telt vályogos gödörbe esett s belefult.

A közélet.

Miuden emberre nézve az- a kor a legfontosabb, melyben ól és dolgozik. A jövőre való gondoskodás is a mai emberek kötelessége ugyan, de a mai életért folytatott küzdelem nagyrészben elvonja az embereket a jövőre való gondoskodástól. Manapság egyre kevesebben vannak, akik a holnappal törődnének, ami egyedül a nehéz megélhetésnek tulajdonítható. A mindennapi kenyér megszerzése az, ami űzi, hajtja az embereket és az ezért folytatott munkában senki sem gondol azzal, hogy vájjon mit hoz a holnap, — a jövő.

Tapasztaljuk azonban, hogy ennek a kenyérért való tülekedésnek a nyomán fajulnak el legjobban az erkölcsök. Ennek nyomán támadt az emberek között a kenyéririgység és ez bontja meg, ez tagolja rétegekre a társadalmi osztályokat.

ügy a munkásosztálynál, mint a szellemi munkát teljesítő elemeknél egyre nagyobb az irigység, ami az ország jólétének, közvagyonoso- dásának is nagy ártalmára van. Mert ez az általános irigység lassanként egészen kiöli az emberekből a munkaszeretet és közönséges gépekké formálja őket, miáltal tényleg gépiesen végzik feladatukat.

A kenyér után törtető nyüzsgő emberáradat csupán a mindennapi létért küzd ma már, minden ideális cél, muakaszeretet uélkül. Ugyancsak a szellemi foglalkozást űző hivatalnokseregben sem fedezhető fel több ambíció, amikor a munkához fog.

Ennek oka a már említett kenyéririgységen kivül a nehéz megélhetési viszonyoknak tulajdonítható, sőt nagyrészben ezen utóbbi nehéz helyzetnek tudható be az emberek egymás iránti gyűlölete is Hiszen tudvalevő, hogy a jómód jókká is teszi az embereket, s csak a szegénység, a nyomor vetkőzteti ki az embert eredeti mivoltából.

Végeredményben nagyon szomorú képet nyújt a magyar közélet, melyet megváltoztatni nincs ereje és hatalma a nemzetnek. Csupán az a körülmény szolgált vigasztalásul, hogy ez más országban is éppen igy van és igy lesz mindaddig, amig emberek élnek a földön. N. A.

Iép©ssüési mozgalom.

— május 23. — május 30. — Születtek:

Szodin Klárának Rozália nevű leánya. Horváth Sándor és Kis Juliannának Sándor nevű fiuk. Sziláczki Sándor és Zsebő Teréziának Károly nevű fiuk. Vörös T. József és Tallér Juliannának József nevű fiuk. Nagy József és Hambalkó Juliannának Juliánná nevű leányuk. Kapitány Istváu és Gönczöl Matild Arankának György nevű fiuk. Ternyák László

és Fogéi Margitnak halva született leánygyermekük. Török János és Somogyi Juüánnának János nevű fiuk, Fenyvesi Ferencz és Kovács Piroskának Ferencz József nevű fiuk. Serfőző Svéda Béniámin és ! Borbás Máriának Sándor nevű fiuk. ! Brecska Viktóriának Antal nevű fia. i Kolozsvári Imre és Kocsi Eszternek I Eszter nevű leányuk. Körösi Pál és Juhász Erzsébetnek Pál nevű fiuk.

Meghaltak:

özv. Gyeuizse Imréné Sándor Mária 77 éves korban, Modok István 69 éves, özv. Komlós Benőné Faddi Terézia 67 éves, Dobrádi Sándor 55 éves, Vágó János 18 napos, Király Gy. Etelka 1 hónapos, Ék Jánosné Babos Mária 57 éves, Sós Mária 26 napos, Buda Zsófia 14 éves korban.

Kihirdetett jegyesek :

Kiss Béla Földvári Rozáliával (Tanuk : Rokolya Károly és Monda János).

Egybekeltek:

Bundzsák István Csapó Máriával. Csatári Béniámin Horváth Máriával. Daczi Béniámin Babó Juliannával. Rozsinszki Sándor Nagy Juliannával. Viszmeg János Teinyák Zsófiával. Szalai Benő László Zsófiával. László Antal Ficsór Máriával.

Különféle hírek.

Hírek Jánoshalmáról. Szomszéd községünkben a múlt héten kigyulladt és teljesen leégett Rendek Imréné háza, melytől Juhász István és Taskovics Mihály lakóháza is tüzet fogott. E két utóbbit se lehetett megmenteni. A tüzet gondatlanság okozta. Ugyanis Rendekné István nevű fia a kamrában gyufával játszadozott, melytől az ott felhalmozódott szalma lángra lobbant. — A jánoshalmai szőlők közt Kárász István Lakatos Mihályt alaposan helybenhagyta. Feljelentették.

Uj malom. Kisteleken uj malom épül félmagas őrlésre, 100 métermázsa naponkénti munkaképességgel.

Az elmúlt időkből.

3) ßoszorkanypör Halason.

Egy negyedik asszonyt (Kiss Jánosné sz. Baranyi Katalin) magát rontotta meg Bosérnó; gyógyítása azonban sikertelen volt, mig végre egy Halason átutazó „göiög herélő doktorhoz“ folyamodott a beteg asszony férje, hogy gyógyítsa meg feleségét. A görög doktor azután csakugyan lábra állította az asszonyt.

Az ötödik asszony-tanú (Ván Istvánná sz. Kun Erzsébet) azt vallotta. hogy őt alvása közben megragadta Bosérnó s elvitte Vas János kemenczéjéig; onnan megint vissza- vitte ágyára.

Egy Tóth Gyurka nevű ifjút Balota pusztán, pünkösd táján Bosór- né „több bűbájos asszonyi társaival háromszor kútba mártogatta, annak- utána csontjait kiszedte és tagjaiban úgy megrontotta, hogy se nem járhat, se a maga erejével fel nem kelhet.“

„Kun Erzsébettel, minekutána sok ízben megcsigázta volna, visszafelé akarta elmondatni a miatyánkot.“

Ezen és hasonló szellemű vallomások alapján, Zav Mátyás, a jászkun kerületek tiszti ügyésze „miután a tanuk és tulajdon maga vallomási- ból gonosz cselekedetei kinyilatkoznak“, vádiuditványt tesz Bosér Gergelyné sz. Csapó Katalin ellen, hogy „másoknak irtóztató példájára és maga érdemlett büntetésének elvételére, több ördögi és bűbájos tetteinek kinyilatkoztatására, hóhér által megkinoztassék, annakutána elevenen meg- égettessék, következendőkópen

testének hamva vagy vízbe, vagy levegőégbe vettessék.“— A kerület büntető törvényszéke 1752 október 4-ikén csakugyan a vádinditvány értelmében hozta meg Ítéletét.

Bosérnét hamarosan ki is végezték ; ezzel a boszorkánypörök véget is értek.

Világos dolog, hogy a boszorkány tulajdonkópen nem volt egyéb, mint egy kuruzsló vénasszony, ki ebbeli jártasságát és bűbájos hirót apró szívességek igénybe vételére, sőt követelődzésekre is felhasználta a halasi lakosság tudatlanabb osztályaiban.

Az értelmi felvilágosodás azonban elsöpörte az emberi szellemre ülepedett ködöket, s a babonát mindegyre szükebb körök korlátái közé szorította slassanként lenyomta a legtudatlanabb néprétegek képzeletének és a népmeséknek országába.

Ingatlanok adás-másé.

Téglás József (nőtlen nk.) megvette Szabó József, mint Medveczki József ügygondnoka 1 hold 65 n. öl szőlőjét 1000 koronáért.

Bor Réz József és neje Farkas Rozália megvették Vas Molnár Istvánná Szép Mária és társai szántóföldjét 240 koronáért.

Elekes János (nős Stári Juliannával) megvette Faddi Illés és társai 12 n. öl ingatlanát 12 koronáért.

Németh A. Antalné Paprika Erzsébet megvette Paprika Imréné Földvári Zsuzsánna és társai városi nádas illetőségét 26 kor. 25 fillérért.

Fekete Imréné Halász D. Fran- cziska megvette Király Gy. Istvánná Halász D. Eleonóra és társai 63 és 176 n. öl nádasának 3/t-ed részét 66 koronáért.

Péter Antalné Török Zsófia megvette Tőrök Judith 847 n. öl és 5 hold 1188 n. öl füzesi ingatlanának 2/28-ad részét 86 koronáért

Csapó János és neje Baugó Zsófia megvették özv. Kocsis Mihályné Mészáros Juliánná 1 hold 83 és 1 hold 990 n. öl fehértói ingatlanát 2865 kor. 16 fillérért.

Király Gy. Istvánná Halász D. Eleonóra megvette Fekete Imréné' Halász D. Franciska 377 n. öl nádasának 2/g-adát 22 koronáért.

Németh Sándorné Szigeti Erzsébet megvette Gyenizse Benőné Babos Zsuzsánna fehértói ingatlanának 9/14-ed részét 200 koronáért.

Darányi Sándor (neje Gáspár Julia) megvette Nagy Mózes Ferencz és neje Faragó Anna 180 és 1508 n. öl ingatlanát 2000 koronáért.

Horváth B. István, Horváth B. Móricz férj. Csapó Károlyné és Horváth B. János megvették özv. Csapó Lajosné Sütő Mária és társai lakóházát 2200 koronáért.

Németh A. Antalné Paprika Erzsébet megvette Paprika Pál (nős volt Halász D. Viktóriával) 362 u.öl nádasát 24 koronáért.

Szalai Cs. Benő megvette Fritt- mann Mária fele lakóházát 720 koronáért.

Buda István és neje Cseri Juliánná megvették Lehőcz Imréné Tóth Juliánná zsanai ingatlanát

10.000 koronáért.

Törköly József (neje Lengyel Francziska) megvette Babos Imre és neje Kis Faragó Terézia Dobó-telepi lakóházát 1400 koronáért.

Varga Sándor és neje Szekeres Rozália megvették Pataki István és neje Vógh Erzsébet 16 hold 303 n. öl felsőszállási ingatlanát 5000 koronáért.

Szabó K. Antal és neje Gusztos Zsuzsánna megvették Hajós Józsefné Lakos Juliánná és társai 856 és 537 n. öl szőlőjét 640 koronáért.

Simon Mária megvette dr. Kertész Gyula (neje Burger Ilona Kalocsa) 760 n. öl szőlő és lakházának 3/g-ad részét 200 koronáért.

ifj. Osefregi Sándor és neje Krammer Judith megvették özv. Ferencz Józsefné Gyeuizse Juliánná 333 n. öl fekete földjét 600 kor.-ért.

Gazdag Vendel és neje Tallér Etelka megvették Farkas András és neje Szűcs Viktória eresztői ingatlanát 18.000 koronáért.

Árvái Mihály (neje volt Bánóeki Erzsébet) megvette Török Mihályné Bánóczki Erzsébet lakóházának egy részét 331 koronáért.

Török István (neje volt Sebestyén Mária) megvette Pataki István és neje Végh Erzsébet 7 hold 800 n, öl felső szállási ingatlanát 5000 koronáért.

Paprika Gábor (Imre fia) megvette Nagy István és neje Szűri Zsuzsánna lakóházát 1000 kor.-ért.

Kovács M. Károly és neje Varga D. Etelka megvették Hugyeez Lajos és neje Németh A. Anna öreg szőlőjét 2060 koronáért.

Kovács V. Pál és neje Sárközi Zsóüa megvették Sándor Antal és neje Győré Rozália lakóházát 2100 koronáért.

Közegészség.

A szemüvegviselésről.

Irta : Or. Honig Adolf szemorvos.*) 3

Kor haladtával a szemlencse vészit rugalmasságából, csökkeni fog domborodó képessége s úgy a 45. életév körül beáll az az állapot, amikor a szem alkalmazkodása többé már nem kielégítő ahhoz, hogy a közelben élesen lásson. Ezért szorul az ember negyven éven túl közeli munkálkodásnál domború lencsés pápaszemre, melylyel elfogyott alkalmazkodását kell pótolnia. így kerülnek az öregség és a pápaszem egymás mellé; az öregség külső jelkópezóséhez szinte odatartozik egy pápaszem is.

A közellátóság vagy másképen rövidlátóság lehet veleszületett, de gyakrabban az élet folyamán szerzett dolog. Az ilyen szemnek az a hibája, hogy tengelye hosszabb a rendesnél. Ezek azok a már külsőleg is felismerhető nagy szemek (az úgynevezett „ökörszeme k“). Közeibe jól játriak, a leghajszálnyibb dolgokat is meglátják ; ellenben a messzeségbe, a távolba (például a toronyóráig) már nem látnak, vagy amit látnak, azt elmosódva látják. Minél rövidlátóbb valaki, annál közelebb hajlik munkájához és annál kevesebbet lát messzire. Az ilyen szemű ember, hogy messzire is jól lásson, homorú lencsés szemüvegre szorul.

A rövid- és messzelátó szemek képezik a hibás fénytörésü szemek zömét. Ezenkívül itt-ott előfordulnak a fénytörésnek olyan rendellenességei, melyek oka nem a szemtengely hosszabb vagy rövidebb voltában rejlik, hanem a szem szaruhártyájának — ennek az óraüvegszertien görbült, csillogó résznek — szabálytalan görbülésében. Az ilyen szemnek más a fénytörése a függőleges síkban s más a vízszintesben. Az ilyen szem tehát két tengely szerint töri a fényt. A szemorvosok asz ti g- másságnak nevezik ezt az állapotot. Rendesen a szem fejlődésének a hibája. Örökölhető. Az asztigmás szeműek száma egyre több lesz. Nagyobb fokú asztigmásság a látást úgy a közeibe, mint a távolba nagyon rontja. A hiba javításához igen komplikált üveg szükséges.

(Folytatjuk)

*) Orvosi munkatársunk olvasóink köréből jövő, s szembetegségre vonatkozó bármely kérdésre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-korát 5.